Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-16 / 219. szám

A bányatéren szerelik a pneumatikus széndúsító berendezést. PNEUMATIKUS DÚSÍTÓ sfc Kapacitását napi 300 tonnára tervezik (Kerényi László felvételei) Együttgondolkodva, egyötíműködve mindazokkal, akik a megújulási szolgálják Beszélgetés Kovács Józseffel, a városi pártbizottság titkárával A pártirányítás megújítása, hatékonyabbá tétele érdeké­ben szükség van-e pártértekezlet összehívására Miskolcon is? — Hogyan viszonyuljon a párttagság a különböző tár­sadalmi egyesületekhez? — Milyen kép él bennünk a szo­cializmusról, s mit teszünk a társadalom demokratizálásá­ért, a demokratikus szocializmus megvalósításáért? — e kérdések körül alakult ki a legélénkebb vita a városi pártbizottság közelmúltban lezajlott ülésén. Az esz­mecsere azóta is folytatódik a különféle pártíórumokon, de egyéni beszélgetések során is — jelzik a városi pártbizott­sághoz időközben beérkezett észrevételek, javaslatok. A tisz­tánlátást kívántuk segíteni, amikor interjút kertünk Kovács Józseftől, a városi pártbizottság titkárától. Azzal a kérdéssel kezdtük, ami talán a legjobban foglalkoztatja napjainkban a miskolci kommunistákat: a városi pártbizottság úgy foglalt állást, hogy nálunk nincs szükség pártcrtckezlct összehí­vására, ezt az álláspontot azonban ■— értesülésünk szerint Tiszta diószén Lyukóból A Borsodi Szénbányák Vállalat egyre nagyobb gon­dot fordít a kereskedelmi szén minőségének javítására. A vállalat legtöbb lakos­sági szenet termelő aknája Lyu kőbánya, nagy erőfeszí­téseket tesz a lakossági rek­lamációk csökkentésére. A Miskolci Bányaüzem az idén erre a célra 260 ezer ton­nából már 130 ezer tonnát át is adott a Tüzépnek. A közkedvelt lyukói darabos kockaszén mellett lakossági célra az idén megkezdik a húsz-negyven milliméteres nagyságú diószén dúsítását — tájékoztatott Szöcs Ele­mér. az üzem főmérnöke. Már építik és szerelik á Borsodi Szénbányák és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem közös találmányát — szabadalmaztatása folya­matban van — a „légszél”- berendezést, amely október elején kezdi meg próbaüze­melését. A találmány lényege, hogy a nagy, mintegy 140 Városunk tanácselnöke negyedévenként tájékoztat­ja a miskolci országgyűlési képviselőket, ismerteti ve­lük a város költségvetését, gazdálkodását. Mint azt már korábban megírtuk, a leg­utóbbi találkozó alkalmával dr. Kovács László tanácsel­nök elmondotta, hogy a felhasználható pénz zömét, csaknem 60 százalékát a már meglévő intézmények fenntartására fordítják. Mi­nimális az összeg, amit be­ruházásra, fejlesztésre költ­hetnek. A képviselők figyelmesen hallgatják a tanácselnököt, hogy a választóikkal való találkozáskor továbbadják ezeket az információkat. A tények ismeretében elfogad­ható magyarázattal szolgál­hatnak a korábban terve­zett beruházások, fejleszté­sek késedelméről. Jó hírekkel is szolgált dr. Kovács László a képviselők­nek. Ismertette a tervet ar­ról, hogy hamarosan meg­épül a Hungária Biztosító székháza az Ady-hídnál, a Gyöngy cukrászda előtti tér sarkában. Ezzel egy tízesz­tendős foghíjbeépítési terv valósul meg. A térrel szem­ben kereskedelmi centrum kap heiyet. Megyénk keres­kilométer'óra sebességű lég­csőszellőztető fajsúly, il­letve a szemek süllyedésé­nek sebességkülönbsége alapján választja szét a szé­ked elmi nagyvállalatai kö­zös erővel építenek egy áru­házát. Mire a demográfiai hul­lám tetőzik, megvalósulhat városunk első művészeti gimnáziuma is, de egy újabb szociális otthon építésének a lehetősége nem valószínű. Sok pénzbe kerül a belvá­rosi rehabilitáció, s a Szé­chenyi út korszerűsítése. S közben nem feledkezhetnek meg a pereniterületek ellá­tásának javításáról sem. Az Avason nélkülözhetetlen az orvosi rendelő, s később a közművelődési centrum ki­alakítása. Bollóalján két kolónia- épületet szanálnak az idén. Jövőre a Blaha Lujza utca térségét rendezik. Szeret­nék az ott-élőket a mosta­ninál elfogadhatóbb lakás- körülményekhez juttatni. A Békeszállónál viszont már néhány lakást felújítottak, nem tervezik az ottani ko­lónia teljes felszámolását. A tanácselnök szerint azok az állampolgárok, akik társa­dalmunkhoz méltatlan élet­módot folytatnak, nem kí­vánatosak a bérházi lakó- közösségben. a Sajó-parton kapnak letelepedési lehető­séget. Ott szándékoznak felépíteni több „Cs”-lakást. net és a meddőt A kettős tisztítórendszer napi 20 órás üzem mellett 300 tonna ki­váló tisztaságú, meddő nél­küli diószenet „állít elő”. S ezzel választ is kapott Keszthelyi Zoltán, Martin- telep képviselője a beadvá­nyára. Elvetették azt a ter­vet, hogy területükön biz­tosítsanak helyet , a „Cs”- lakásoknak. Simon Béla országgyűlési képviselő Ómassa kereske­delmi ellátásának gondjáról panaszkodott a közelmúlt­ban. Válaszként elhangzott, hogy a régi iskola épületét átveheti az Unió Áfész, ahol színvonalasabb boltot nyit­hatnak. Bodonyi Csaba a hejőcsabai választók képvi­seletében kérte: csökkentsék a városból kivezető 3-as út sebessághatárát 80-ról 60-ra. Jelenleg ugyanis a Göröm- böly felől érkező autóbu­szok és egyéb járművek nem fordulhatnak biztonsá­gosan a föútra. Hozzátette: egy jelzőlámpa is segítene ezen a gondon! (sz. i.) Folytatódik az egyesülési és gyülekezési törvény ter­vezetének társadalmi vitája Miskolcon. Ma délután 3 órától a Magyar Jogász Szö­vetség Borsod Megyei Szer­— sokan vitatják. — Valóban érkeztek hoz­zánk is olyan jelzések — többek között a Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizott­ságától —, hogy a megúju­lás, a hatékonyság érdeké­ben kívánatosnak tartják a pártértekezletet. Hadd idéz­zem ezzel kapcsolatban Grósz Károly szavait abból a beszédből, amelyet a Po­litikai Főiskola tanévnyitó­ján mondott el: „Nem biz­tos. hogy most minden me­gyében pártértekezietet kell tartani. De ahol kell. ott ez a megoldás. Csak ne az ér­demi munka elodázása vé­gett, ne a politizálás élőbbé tétele helyett szerveződjenek ezek a fórumok.” Mi most úgy véljük, hogy a városi pártbizottság dönté­sét nem kell felülvizsgálni, megváltoztatni. Mindenek­előtt azért nem, mert az or­szágos pártértekezlet szelle­mében kidolgozott progra­munk helyesen fogalmazza meg tennivalóinkat. Gondo­lok itt a miskolci üzemek gazdasági problémáira, a termékszerkezet-átalakítástól a munkaerő hatékony átcso­portosításáig; a szellemi és kulturális élet felpezsdítésé- tői a minőségi városi lét megteremtéséig terjedő sok­rétű feladatokra. E program végrehajtása nem a pártér­tekezlet összehívásán múlik, hanem azon, hogyan hajtják végre a rájuk váró feladato­kat a pártszervezetek. — Ha figyelemmel kí­sérjük a sajtó híradásait, arra a következtetésre jut­hatunk, hogy főleg azok­ban a városokban hívtak össze pártértekezietet, ahol megingott a bizalom a ve­zetésben. és személyi vál­toztatásokra volt szükség. — A városi pártbizottság úgy értékelte, hogy Miskol­con nincs ilyen bizalmi vál­ság. Egyébként ha összevon­tan nem is, 25 pártbizottsá­gon lezajlik értekezlet. E pártbizottságok a város 24 ezer párttagjából 17 ezret tömörítenék! Tervezzük azt is, hogy a jövő év elején a városi pártbizottság számol­jon be éves munkájáról azoknak a küldötteknek, akik annak idején megvá­lasztották. így ugyanis je­lentősen kiszélesíthető a kontroll. Szeretném még egy­szer megemlíteni: a hang­súly a pártszervezetekre he­lyeződik át Űj munkastílust kell kialakítaniuk, alkalmaz­vezetének tagjai mondják el véleményüket a készülő pa­ragrafusokról. A rendezvényt a Hazafias Népfront Szé­chenyi úti szókházában tart­ják. kodva a terület, vállalat, in­tézmény sajátos feladatai­hoz. Ha ezeken a fórumokon olyan javaslatok születnek, melyek egyértelműen bizo­nyítják, hogy a párttagság többsége kívánja a városi pártértekezlet ’ összehívását, akkor ennek szerintem nem lesz semmi akadálya. — Bár az egyesülési tör­vény még nem született meg. a Demokrata Fórum kinyilvánította megalaku­lását, s itt, Miskolcon is tevékenykedik csoportja. Hallani más egyesülési tö­rekvésekről is. A párttag­ságot — bizonyította ezt a pírt bizottsági ülés vitája is — élénken foglalkoztat­ja, milyen viszonyt alakit ki pártunk ezekkel az ön­tevékeny egyesülésekkel. — Mivel még csak a vitá­ja zajlik az egyesülési tör­vény tervezetének, azt sem lehet pontosan tudni, mely szervezetek működnek majd törvényesen, s melyek törvé­nyen kívül. Vonatkozik ez természetesen a Demokrata Fórumra is, melyről így el­mondhatjuk, hogy de facto működik, ám de jure nem. Az első kritérium tehát az, hegy pártunk csak a törvé­nyes egyesületekkel alakít­hat ki — differenciált! — kapcsolatot. Hogy melyikkel működik együtt szorosan, melyikkel folytat - párbeszé­det, s melyiknek a létezését kérdőjelezi meg, az az em­lítetteken kívül azon múlik, milyen programmal lépnek fel. — Mi a véleménye a Miskolcon már működő egyesületekről? — Fenntartás nélkül he­lyeseljük, és a magunk módján támogatjuk azoknak az egyesületeknek a tevé­kenységét, melyek kulturális örökségünket ápolják, és so­kat tesznek azért, hogy ja­vuljon a városi élet minősé­ge. Cselekvő-készek, pezsdítik a szellemi mozgást. Gondo­lok itt például a Szemere Bertalan Közművelődési Egyesületre. Igaz, viszonylag rövid ideje dolgozik, ezért inkább csak a programjából ítélve vonatkoztatom rá mindazokat melyekről szól­tam. Egyébként éppen a mi­nap adott számot az egyesü­let vezetősége céljairól, munkájáról Budapesten, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyeiek Baráti Köré meghí­vásának eleget téve. Ott is újabb híveket, támogatókat szerzett magának. A Miskol­ci Városszépítő Egyesület egyik jeles tette volt. hogy a Magyar Építőművészek Szövetségének helyi csoport­jával együttműködve, ..fel­fedezte” a Kós Károly által tervezett házat, és tetemes társadalmi munkával égé- 1 szítve ki a tanács támogatá­sát, szép otthont teremtett Azóta is rendszeresek a ki­állítások, vitafórumok azönJ magában is esztétikai él­ményt nyújtó épületben. A környezet- és természetvé­dőkkel együttműködve, a vá­rosszépítő knek jelentős sze­repük volt abbian is, hogy az. Avas értékes zöldterüle­teit ne építsék be. Megem­líthetem az értelmiségi klub­ban, vagy a színházbarátok körében zajló vitákat. Ez is, az is segít eltüntetni szelle­mi életünk fehér foltjait, együttgondolkodásra készteti a miskolci értelmiséget, és egyáltalán mindazokat, akik tenni akarnak városunkért. Nem tartom támogatandó­nak viszont azokat az egye­sülési törekvéseket, melyek­nek az a célja, hogy min­dent megkérdőjelezve, tulaj­donképpen új hatalmi viszo­nyokat alakítsanak ki. Ideál­juk a polgári demokratikus berendezkedés, minden mást elutasítanak, vitatnak. Mi a szocializmus megújításán fá­radozunk, és ehhez keressük a megfelelő megoldásokat, az együttműködésre kész partnereket. Jól tudjuk, hogy a szocializmusról ki­alakított képünk csalóka volt, illúziókat is kergettünk. Ilyen volt például az élet­színvonal állandó emelése, a teljes anyagi- és létbizton­ság, érdekegység. De hisszük, hogy létezik egy olyan kö­zösségi társadalom, mely alapértékeit, célkitűzéseit te­kintve az emberért van. — Átmeneti, árutermelő társadalmunkban meglehe­tősen nagy fokú a polari­záltság, mind az anyagia­kat, mind a különböző szellemi áramlatokat te­kintve. — Ez igaz. De ismét elin­dult a hetvenes évek elején megtorpant reformfolyamat, s értékeinket megtartva, a szocializmusról, demokráciá­ról kialakult hibás nézeteket újraértelmezve, korrigálva, meg tudjuk újítani társadal­mi és gazdasági viszonyain­kat. Eközben nem kerülhet­jük el az érdekek ütközését, s az ezekkel törvényszerűen együtt járó vitákat. Meg kell teremteni tehát a nyilvános- Ságnak azokat; a fórumait or­szágosan és itt, helyben is, ahol minden kockázat nél­kül, nyíltan megfogalmaz­hatja ki-ki a véleményét, s nem kell tartania attól, hogy ha kisebbségben marad né­zeteivel, akkor ennek eg­zisztenciális, vagy más téren káros következményeit látja. Nagyon jó, hogy napjaink­ban például vita zajlik kü­lönböző tanácskozási fóru­mokon és a sajtóban is a la­kásgazdálkodásról, konkré­tan az állami tulajdonban, lévő otthonok értékesítéséről. Sokakat érint ez a kérdés, nem kockáztathatjuk, hogy elhamarkodott döntés szü­lessen. Arra biztatjuk a mis­kolci párttagságot, hogy ve­gyen részt a kibontakozá­sunkat öntevékeny módon segítő, törvényesen működő egyesületek munkájában, hallassa hangját, érveljen, vitatkozzon. Természetesen nem a mindent jobban tudó pozíciójából, de attól a meg­győződéstől vezéreltetve, hogy ezt a történelmi jelen­tőségű társadalmi reformot mi, kommunisták kezdemé- . nyeztük. s éppen a párt az, amely a leginkáb érzi. vall­ja a belső megújulás szük­ségességét. És ehhez meg is van a programja. Országgyűlési képviselők a tanácselnöknél Szanáljak a Blaha Lujza utcai telepet A Sajó-parton épülnek a Cs-lakások Vita az egyesülési törvény tervezetéről

Next

/
Thumbnails
Contents