Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-01 / 206. szám

a miskolciaké a szó A Paloíaszálló függőkertje — és balesetveszélyei Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. S501. Púi S9. — Telefon: 18-8*5. — Kérjük olvasóin­kat. levelezőinket. hon panaszaikkal, észre vételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra Sózott keressenek fel bennünket. HOGYAN VEHETÜNK TANÁCSI BÉRLAKÁST? Kell az 51 százalék A korabeli felvételen jól látható, milyen szépen gon­dozott volt hajdanán a Palo­taszálló és a hozzá kapcso­lódó függőkért. Nem tudni pontosan, mikor készült a fotó, annyi bizonyos, hogy még a második világháború előtt. Abban az időben, úgy látszik, többet áldoztak a festői környék szépségének megóvására. Mennyivel jobb lenne, ha ugyanilyen kilátás nyílna a sziklákról a mostani SZOT- üdülőre és környékére. S ha már a pompás kastély­nál tartunk, sokaknak eszé­be jut, hogy valamikor mi­lyen nagy divat volt a vá­rosok nevezetesebb épületei­ről fotókat, illetve képesla­pokat készíteni. Kár, hogy ez a jó szokás feledésbe merült, pedig Miskolcon is van néhány olyön szép épít­mény, amelyet érdemes len­ne képeslapon is megörökí­teni. Gondoljunk csak a megújuló főutca néhány Két hét óta tartó soroza­tunkban szakemberek segí­tenek olvasóinknak a taná­csi bérlakások megvásárlá­sában. Az elmúlt néhány nap alatt is igen sokan jut­tatták el kérdésüket szer­kesztőségünkbe. Az érdeklő­dőknek dr. Sárvári Károly- né, a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat Ingatlanközve­títő Irodájának vezetője vá­laszolt. A Ságvári Endre utcai tanácsi bérházban lakunk. A két épület az Qprendek Sándor utcai résszel foly­tatódik. A két külön utcára nyíló szárny egy, vagy két kórháznak számit-e? Kez­deményezhető-e a lakások lépcsőházankénti megvá­sárlása? — érdeklődött Rucákóné Szadai Mária. — Lépcsőházanként nem lehetséges az épületek meg­vásárlása. Csak azokat a há­zakat lehet megvenni, me­lyek egy épületegységnek mi­nősülnek, s a telekkönyv­ben is egy helyrajzi számon szerepelnek. Más kérdés, hogy bizonyos esetekben az egy helyrajzi számon sze­replő épületek megosztha­tnak, amennyiben a lakók kérését mérlegelve a helyi tanács műszaki osztálya hoz­zájárul ehhez. A Ságvári— Oprendek utcai épület ese­tében azonban a műszaki osztály véleménye szerint nem megosztható a telek, ezért az Oprendek Sándor u. 7—9—11. és a Ságvári u. 28—30—32-őt csak egy épü­letként tudjuk eladni. A Stadion utcán, régi tí­pusú tanácsi bérlakásban la­kom nyolcadik éve, a nagy­mamámmal. A MIK felaján­lotta a bérházat megvételre, s * lakók háromnegyed ré­sze vevő lenne az otthonra. Kérdésemhez tartozik, hogy az én nevemre írta tavaly elhunyt édesapám szövetke­zeti lakását a közieavző. megterhelve a mostoha­anyám özvegyi jogával. Te­hát, a nevemen szerepel már egy olvan lakás, amibe ta­lán soha nem tudok beköl­tözni, hiszen tudomásom szerint a haszonélvezet is örökölhető, és mostoha­anyámnak van gyermeke és vannak unokái, akik bármi­kor beköltözhetnek az én lakásomba. Kérdéseim a kö­vetkezők. Mivel nagymamám idős kora miatt nem kívánja megvásárolni a bérlemé­nyét, megoldható-e, hogy helyette én azt megve­gyem. Megvehetem-e gyer­mekem, esetleg a férjem nevére? — kérdezte levél­írónk, (Név a szerkesztő­ségben.) A beoii Egyik reggel berakni va­ló apró uborkáért mentem a Búza téri piacra. Már nem volt nagy a választék, mivel lassan vége a szezon­nak. Az egyik helyen meg­tetszett a húszforintos sa­vanyúságnak való. Megkér­deztem hát a 25 év körüli árusító fiatalembert, hogy ad-e 18 forintért, mert kel­lene 15 kiló. Megegyeztünk az árban, s szatyraimba ki­mért 18 kilót. Ezután papí­ron kiszámoltuk, hogy az uborkáért 244 forint jár. Ki­fizettem, s indultam befőz­ni, de már a buszon rájöt­tem, hogy nem jól számol­tunk. Hazatérve átszámoltam míg egyszer, s kiderült. h'V'v 324 forintot kellett volna, hogy fizessek. Bántott a do­log. ezért visszavittem az elárusítónak a különbözetet. Nagyon megköszönte. — Egy formai megjegy­zéssel kezdeném: nem a MIK ajánlja fel eladásra a lakásokat, erre a kijelölés a bérlők kérése után történik. Elengedhetetlen feltétel, hogy a lakóknak legalább az 51 százaléka jelezze vásár­lási szándékát. Ezen az ed­digi gyakorlaton a most ké­szülő új tanácsrendelet sem változtat. Ami a kérdéseket illeti; ha a levélíró együtt­lakik a nagymamájával, s a nagymama lemond a vásár­lási jogáról, a kérdező is megveheti a bérlakást. A jogszabály ugyanis a leszár­mazottnak megengedi ezt. A levélíró saját maga, vagy a férjével közösen is vásárol­hat, amennyiben a férje is ott lakik. Mivel a nevén szereplő szövetkezeti lakás­ban viszont nem lakik, úgy­nevezett tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentést kérhet és kaphat a helyi tanács igazgatási osztályá­tól. Pócs Imre írja: „Elsősor­ban arra kérnék konkrét vá­laszt, hogy mely lakásokat lehet a lakóknak megvásá­rolni. Olvasom az újságban, hogy azokat a Lakásokat, amelyek még nyereségesek, a MIK nem akarja eladni. Tehát megvárják még azt a pár évet, amíg hasznot le­het belőle húzni? Ez eléggé inkorrekt és nem is éssze­rű. Vegyük az én — és a hozzám hasonlók — példá­ját. Egy 13 éve épült ta­nácsi lakásban lakom, amit szeretnék megvásárolni, amennyiben kedvező feltéte­leket szabnának. Most még esetleg meg tudnám venni, de — ismerve az egyre job­ban emelkedő lakásárakat egyáltalán nem biztos, sőt lehetetlen, hogy néhány év múlva megvásárolhatom. Másik észrevételem: ne ragaszkodjanak az 51 szá­zalékos többséghez, mert ezzel sokaktól elvennék a lakásvásárlási lehetőségei.” — Ismét csak megerősít­hetem : nem az ingatlanke­zelő vállalat kezdeményezi az épületek eladását. A la­kásokat, mint a magyar ál­lam tulajdonát, a bérlők kérésére jelölik ki eladásra. Az eddigi gyakorlat helyi újraszabályozása a szeptem­beri tanácsülés feladata lesz. Az új paragrafusok rögzítik majd. hogy milyen legyen a vételár aránya, és mely épületeket bocsássák áruba. Űgv gondolom, a tanácsülés után — az új rendelet is­meretében — pontosabb vá­laszt is tudok majd adni a kérdezőnek Ami az 51 szá­zalékos bérlői többséget il­leti. azt nem mi találtuk k\ Ezt a 33;19fi9. sz., többször módosított kormányrendelet szabja meg. ‘t „ára” Otthon már csak kíváncsi­ságból is megmértem az el- tennivalót. Mint akit lefor­ráztak. úgy álltam a mér­leg előtt: az ifjú árus pon­tosan 3 kilóval csapott be... Egy háziasszony * Mit mondhatunk erre? A becsületnek néha „ára” van. A piaci szedett-vedett mérő­eszközök egyáltalán nem al­kalmasak pontos mérésre. Esetünkben IS kiló uborka 3 kilóval volt kevesebb; ez 16 százalékos mérési hiba, ami egy kilóra vonatkoztat­va 16 deka. Kis tételben te­hát nem túl sok. de nem is kevés, ha az árakat is figye­lembe vesszük. Az igazi \ megoldás az lenne, ha a pi­acon csak olyan kereskedő árulhatna, akinek van hite­lesített mérlege. gyönyörű lakóházára, ragy a nemrég rekonstruált Kós- házra. (Márton Jenő felvétele — archív) * Lillafüredre kirándultunk, hogy megmutassam vendé­geimnek hazánk egyik vidé­két. A gyermekek kedvéért LÁEV-kisvasúton utaztunk, de nekünk is élmény volt az erdei utazás. Lillafüreddel és a táj szép­ségével nem lehet betelni. A hazai kirándulók mellett sokan külföldről érkeztek. Mindannyian elragadtatás­sal szemléltük a Palotaszál­lót, a Hámori-tavat, a víz­esést és a Lillafüredet öve­ző hegyes, erdős, sziklás tá­jat. A sétányok is telve voltak, bizonyítva azt, hogy Lillafürednek nagy az ide­genforgalmi vonzereje. Sé­tánk során túlhaladva az Ózon vendéglőn, egyik büfé­ben uzsonnáztunk. Visszafe­lé jövet a kisvasút felé vet­tük utunkat. Ekkor ért egy kellemetlen meglepetés; az aszfaltkockákból kialakított lépcsősor sok helyen sérült, hiányos, súlyosan baleset- veszélyes. Akadt olyan lép­cső. ahol a beépített három •aszfaltkockából kettő hiány­zik. Gondoljuk csak el, mi­lyen kellemetlen lenne, ha bárki balesetet szenvedne itt. Csak beszélünk Mostanában a környezet- védelem fontos téma lett. De akármennyit is beszélünk róla fórumokon, újságokban, ha mi magunk nem vigyá­zunk a tisztaságra, nem védjük környezetünket, ak­kor nem lesz rend, nem lesz tisztább Miskolc. Mintha nem sokat léptünk volna előre ezen a téren. Szerin­tem szemléletváltozásra Is szükség volna. Sajnos, sokan vannak még, akik csak sze­metelnek és semmit nem tesznek azért, hogy városunk tiszta legyen. A buszokat te­leszórják napraforgóhéjjal, a kukákból kiturkálják a szemetet, a lépcsőházakat összetévesztik az illemhely- lyel. A Szinva kitakarítása is sok pénzbe került a vá rosnak, de már úgy néz ki, hogy kezdhetnék élőiről, mert beledobálnak minden ócskaságot, szemetet. A BAÉV-szálló mellett még kutyatetemet is sodort a víz! Az utcatakarítókat az utób­bi időben nem látjuk, bizo­nyára létszámhiány van. Az Mikor viszik A lyukói bányából vásá­rolta olvasónk a fűteni va­lót, s a szén között levő ki­válogatott meddőért e hónap 11-én jöttek a bányaválla­lattól. hogy elszállítsák. De nem vitték el, mert nem volt hajlandó előre aláírni Biztosan nem keresné fel még egyszer Lillafüredet. Megfordul itt fiatal, öreg! jó szemű és gyengénlátó, ép és rokkant ember. Ogy vé­lem. többet kellene tennünk: szép kirándulóhelyünkért.' Mondanom sem kell, hogy a vízesés felé vezető sétány melletti egyik támfal omlá­sa sem szemet gyönyörköd^ tető, hanem balesetveszélyes! Tarcsi Lajos Miskolc * A lillafüredi elhanyagolt sétányokról, balesetveszélyes támfalakról már többször írtunk. Fotón is közöltük az ottani állapotokat. Erre vá­laszolt a Városgondnokság! Reméljük, végre rend lesz a függőkertben is. „ ... Lillafüreden, a busz­megállóban a parkba vezető lépcsősor rendbetételét, a függőkertek támfalainak és a mellette lévő sétány bur­kolatának javításával együtt végeztetjük el a BORSOD- INVEST szakembereivel. As általuk vállalt határidő: 1988. szeptember 30." (A vá­laszt Marjas Lászlónétól. a Városgondnokság igazgatójá­tól kaptuk a június 30-i szá­munkban megjelent „Lilla­füredi lépcsők” című, fotó­val is illusztrált olvasói ész­revételre.) a tisztaságról. ebtartók kutyái a sétáltatá- soknál sok piszkot hagynak maguk után. Itt vannak .az Augusztus 20. strand kerí­tésénél a „havazó” kanadai nyárfák, melyek virágzásuk idején szennyezik a környe­zetet. Legutóbb a Déli li ír­lap úgy informálta a la­kókat, hogy gyűlést kell összehívni és szavaztatni a lakosságot, hogy kivágják-e, vagy sem. A többség dönt Nincs azonban illetékes szerv, amely összehívja a lakosságot ez ügyben .... A legutóbbi vihar sok fát, ágat letört a selyemréti la­kótelepen, de még mindig nem takarították el. A Baj- csy-Zsilinszky út és a Ba­ross Gábor utca keresztező­désében a 14. szám mellett régebben lánckerítéssel be­kerítettek egy kis részt, azt beültették rózsával. Jelenleg a gaz burjánzik benne, a ró­zsák pusztulóban. Sokkal határozottabb in- tékedések kellenének. M. F. Miskolc el a meddői? az erről szóló nyomtatványt. Megemlíti még, hogy már nem először fordult elő veié ilyen eset. Kéri. hogy az il­letékesek intézkedjenek. (Cí­me: Komiósi Lajosné Mis­kolc, HL, Tóth Á. u. 10.) ★ Az építkezéseken dolgozók gyakran kénytelenek a bolt­ból vásárolt felvágottnak és zsemlének a térdükön, zsírpa­pírból megteríteni. Az Eszo.k-magyarországi Állami Építő­ipari Vállalatnál ötletesen oldották meg szakembereik étkez­tetését. Egy Ikarus-buszt alakítottak át étkezőkocsivá, ez járja a várost. így nyugodt körülmények között ebédelhet­nek a dolgozók, és jelentősen mérséklődik a munkaidőki esés. A mozgó étterem más válalatoknál is jó szolgálatot tehetne. * F. E. Moz"óélterem C3 Folytatjuk tanácsadó soro­zatunkat. Ezután is várjuk olvasóink kérdéseit. Címünk: Déli Hírlap szerkesztősége. A miskolciaké a szó rovat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15., 3527., Pf.: 39. Tele­fonszámunk: 18-225. Kérjük a lap olvasóit, hogy lehető­leg csak valóban a tanácsi lakások eladásával kapcso­latban kérdezzenek. A la­káskiutalásokkal kapcsolatos kérdésekre nem tudunk vá­laszolni. Nem vagyunk il­letékesek. Nyugdíjas­találkozó „1945-ben szabadul­tunk fel, az LKM-ben és a Digép ben vol­tunk tanulók. Akkor megfogadtuk, hogy minden év szeptember első péntekén 18 óra­kor találkozunk Diós­győrben, a Stadion ét­teremben. Bizony, az­óta már mindannyi­unk fölött eljárt az idő, nyugdíjasok va­gyunk. Nagyon nehéz egymással a kapcso­latot felvenni. Köze­ledik ez évi találko­zónk. Jó lenne, ha minél többen eljönné­nek, hogy emlékezze­nek a régmúlt időkre. A lap segítségével ér­tesítjük azokat, akik a levelünket nem kap­ták meg.” Szívesen adjuk a se­gítségünket, és kíván­juk, még nagyon so­káig teljes létszámmal vegyenek részt ezen a kedves találkozón.

Next

/
Thumbnails
Contents