Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-01 / 206. szám

A Petőfi tér sorsa így tátja a főépítész Legyen a városlakók szava a döntő! Már a helyére rögzítették a különös formájú berendezést Á másik nagy újdonság a megyei kórházban Szerelik az érron?g$nt Rendkívüli újdonságokkal gyarapodott idén megyei kórházunk Röntgen Inté­zete. Mint már több ízben megírtuk, elkészült a kom­putertomográf, s június vé­gétől tart a próbaüzeme, amely várhatóan október elején fejeződik be. De meg­érkezett a Siemens cégtől az úgynevezett digitális szupsztrakciós angiográf is. amely a CT-vei együtt a neuroradiológiai és angiog- ráfiás osztály csúcstechno­lógiát képviselő, diagnosz­tikai berendezése. A nyugatnémet Siemens cég mérnökei végzik a rit­ka precizitást igénylő sze­relőmunkát. helyezik üzem­be. s szabályozzák be a rendkívül intelligens, szá­mítógépes érröntgent egy multiformát kamerával együtt. Míg a komputer­tomográf rétegenként. ..sze­letelve” képes megmutatni az ember belső szervezetét, s teszi láthatóvá képsorain a rendellenességet, a digi­tális szupsztrakciós angiog­ráf az érrendszer anatómi­ai térképét tudja úgy ki­rajzolni. hogy csokrainak- bokrainak rajzolatát nem zavarja a környező szervek árnyékkontúrja sem. A megyei kórházban öt éve létrehozott érsebészeti osztály operatőreinek, mű­téti teamjeinek a munkáját veszi tévedhetetlen pontos­ságúvá ez a diagnosztikai berendezés. A legkisebb rendellenességet is feltárja felvételein a radiodiagnosz- tikai szakemberek segítsé­gével. Az érszűkületeket, ér­elzáródásokat a test olyan mélységeiben is képes meg­mutatni, ahol az a hagyo­mányos. angioszkópos vizs­gálatokkal csak szerencsés esetiben sikerük A szakmai berkekben csak DSA-ként emlegetett radiodiagnosztikai beren­dezés szerelését a napok­Találkozó a képviselővel Javaslatot nyújtott át a városi tanács az LKM és a Digép vezetésének Simon Béla miskolci országgyűlési képviselő a fiatalok lakás­teremtési gondjainak meg­oldásáról. Lapunkban ked­den ismertettük a válaszra váró javaslat lényegét. Si­mon Béla képviselő 1983. szeptember hetedikén tart legközelebb fogadóórát, a Vár utca 5. szám alatt levő párt- aiapszervezeti helyiségben. A hatos számú választókerület vebb felvilágosítást kaphat­nak az érdeklődők a javas­latról is. Hazánkban sem ez az első DSA, amit a Siemens cég szakemberei szereltek be. ban megtekintette a megyei tanács végrehajó bizottsága is. A testület meggyőződött róla. hogy helyesen döntött, amikor — csaknem három évvel ezelőtt — a megyei költségkeretből biztosította a harmincmillió forintot a ré­tegröntgenre és az érdiag­nosztikai berendezésre. A DSA szerelése rövide­sen Befejeződik, s néhány hét múlva segítségével már nagy biztonsággal állapít­ják meg az érbetegségeket. A Petőfi tér sorsáról vi­tatkoznak lapunkban építé­szek és városlakók. Az el­múlt hetekben több hozzá­szólás is megjelent már: volt, aki amellett tette le a voksol, hogy épüljön meg a Petőfi tér nyugati oldalán a háromszintes lakóépület, míg mások ez ellen érveltek, mondván, hogy inkább park kellene ide, no meg az épü­let zavarná is a Deszka­templom látványát. Kelemen István, városunk főépítésze a szerkesztőségünkhöz most el­juttatott levelében egy ki­csit össze is foglalja a vita eddigi tanulságait, visszapil­lantva az elmúlt évek vá­rosfejlesztési törekvéseire. A közelmúlt tíz-húsz évé­nek rövid időszaka városunk arculatának formálásában a történelmi korokéhoz képest alapvetően más, radikálisabb beavatkozást hozott. Ez a korszak a központi akarat vezérelte város (át) építés idő­szaka volt. amikor kevéssé számítottak a történelmi vá­roskarakterhez való illesz­kedés, „a humán” kömye- zetalakítás szempontjai. Ab­ban az időben ez mindent elsöprő folyamnak tűnt ■ ■ A hagyományos városszer­kezet jórészt átalakult, egy- egy városrész arculata, meg­szűnt egyéninek lenni és a lakótelepek halmaza próbál­ta „a fejlődő munkásvárost” reprezentálni. Közben építé­si tilalom sújtotta szinte az egész várost, az átépítésre váró területek így gyorsan lepusztultak, várva a meg­váltó szanálást, sajátos mó­don így igazolva a tervsze­rűség diadalát. Sajnos, ez a folyamat a városközpontot, vagy a városrészek központ­jait érintette leginkább, s ennek következményeit ma szinte minden fórumon fel- hánytorgatják. Tény azon­ban, hogy az átépítéssel sok eredmény is született: pél­dául magasabb színvonalú infrastruktúra jött létre, íel­Kevesebb mopedet kötnének el „Ceí/is” motorok számoltak jó néhány nyo­mortelepet. De az átépült városrészek a lassan min­denhol eluralkodó egyhangú­ságot árasztó panelkörnye­zetükkel egyre kevésbé vál­tak elfogadhatóvá lakóik számára. Az alulméretezett, szétszabdalt zöldterületek használhatatlansága miatt, épp ott sürgették a nagyobb, összefüggő zöldfelületek lét­rehozását. ahol a szebb jö­vőre váró, most még beépí­tetlen tartalékterületeket látták. Meglehet, hogy a fenti megfogalmazás élesnek tűnik, de a Petőfi tér város- építészeti anomáliája nem egyedülálló példa városunk­ban: gondoljunk csak az Eszperantó térre, az I. Ist­ván térre vagy a Tanács- köztársaság városrész és a belváros tömbjeinek kapcso­latára. De sokszor nem épül­tek meg a lakások mellett az oda tartozó intézmények sem. Arra is van példa, azonban, hogy az intézmé­nyek megépültek ugyan, de megfelelő koncepció, igé­nyesség nélkül, mint például a Vologda és Prieszol utcák kereszteződésében. Hiányér­zetünk persze még az elfo­gadható városépítészeti meg­oldásokat szemlélve is lehet. Elsősorban azért, mert vala­hogy elfelejtettük — vagy inkább elfeíejttették velünk — azokat az építészeti kis- elemeket — oszlopsorokat, kerítéseket, kapuzatokat, a mívesen kidolgozott részle­teket —, amelyek nagyobb tömegű építményeket is a mellettük elsétáló ember léptékéhez tudják igazítani. Meglehet, hogy a tisztelt olvasó hosszúnak érezhette a közelmúlt feletti meditáció­mat. de mégis ezt kellett ten­nem. hogy okulva ezen. túl lehessen lépni az öröklött hi­bákon. A Petőfi tér esetében is arról van szó. hogy érték­telennek nyilvánítottuk az egykor valóban kisvároslas hangulatot árasztó, a nyuga­ti oldalon térfalat alkotó épületeket, nem tudván új funkciót találni számukra. Azután a tágabb környezet­tel egy időben megtervezett új épületet nem tudtuk a többivel együtt, felépíteni, és ezen a területen valóban egy torzót adtunk át a városrész lakóinak. Vajon mit lehet most tenni a megoldás ér­dekében? Mindenekelőtt ala­posabban meg kell ismer­nünk az ottéiők véleményét. Egyetértek a Nagy Gábor írásában megfogalmazottak­kal : az állampolgár, a város­lakók véleménye legyen többször meghatározó, sza­vazata pedig perdöntő! Eze­ket a szavakat a várospo­litika. a városfejlesztés min­dennapos gyakorlatában is átfogó értelemben kell al­kalmazni. A párbeszéd ered­ménye egy határozott prog­ram legyen, és a megoldás változatainak kidolgozását pedig valóban szakemberek­re kell bízni, ahogyan azt levelében Sári István, az építészek nevében igényelte. A szakmai érveket, építésze­ti elképzeléseket azonban több változat kidolgozásával kell elfogadtatnunk, a ma­gyarázat eszköztárát is bő­vítve, hogy ne legyen ez a „süketek párbeszéde”, mint arról Horváth István írt hoz­zászólásában. A programot kell értelmesen megfogal­mazni és a látvány, a kí­vánt hangulat, a zöldterületi igények és az értelmesen elhelyezhető funkciók össz­hangjának megteremtését kell az építészektől elvárni. A térség korábbi városépí­tészeti koncepcióját kell te­hát átértékelni. A program kialakításánál fontos szempontot jelenthet az Iglói Gyula által java­solt „Petőfi-kert” ötlete. A program kialakítását úgy képzelem, hogy az itt élők képviselőivel összefogva párbeszédet kezdeményezünk a lakossággal, meghíva a tervezőket, s az eddigi vita résztvevőit is. A párbeszéd eredményét építészeti for­mákba önthetné egy meghí­vásos tervpályázat. , amely­nek gondozására az Építő­művész Szövetség miskolci csoportját kérnénk fel. Fon­tosnak tartjuk azt is, hogy a tervekben foglalkozzanak a Petőfi tér régi épületeinek felújításával is! A pályamunkákban ki­munkált változatokról pedig az érintettek bevonásával újra vitát kell rendezni, hogy a tényleges megvalósí­tás csak ezután következ­zen ... A Petőfi tér sorsáról a vi­tát nem zárjuk le. Tovább­ra is szívesen fogadunk hoz­zászólásokat — akár a fő­építész levelében említett program összeállításához is. Reméljük. hogy valóban megszülethetnek az új ter­vek, hiszen egy mérnöki mondás is art tartja, hogy tervet csak tervvel lehet ösz- szemémi. Kohász-kapcsolatok lakóit — a Killián városrész­ben, a diósgyőri városköz­pontban. és környékén. Lil­lafüreden, Ömassán és Bükk- szentlászlón élőket — dél­után öt órától várja képvi­selőjük. A fogadóórán bő­Üdítő lesz belőle Jelentős üzletet kötött Hollandiában a Miskolci Li­kőrgyár. Megegyeztek a QVEST céggel, hogy az el­következendő öt évben cit­rusfélék koncentrátumát szállítják a nyugateurópai vállalatnak, melyből na­rancs-, citromitalt és tonikot állítanak elő. Nagyon sok segédmotorke- rékpár tűnik el nyomtala­nul. A tolvajok felderítését akadályozza, hogy ezekhez a jármüvekhez nem adnak forgalmi engedélyt, amely­ben feltüntetnék a tulajdo­nos nevét, címét. Igazolta­táskor elkérheti a rendőr a KRESZ-vizsgát bizonyító ve­zetői engedélyt, de a kétke rekű egyéb okmányait már nem követelheti. Végül is a segédmotor-ke­rékpár vezetője hogyan iga­zolhatja a tulajdonjogát? — kérdeztük Berregi Józsefné- tól, a Bajcsy-Zsilinszky úti járműszakbolt vezetőjétől. — A rendelet értelmében a segédmotorok vásárlóinak egy blokkot és egy cetlit adhatunk. Ez utóbbin fel­tüntetjük a nevét, a címét, a jármű gyártási számát, s az eladás idejét. A jövőben minden alkalommal ezzel a vékony papírlappal igazol­hatja a tulajdonjogát. Ha el­veszítené, vagy elázna a cetli, öt évre visszamenően pótolni tudjuk. Görömbölyi Zsolt, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Közlekedési Felügyelet he­lyettes vezetője elmondta, hogy a segédmotorok, amelyek ötven köbcentis­nél nem nagyobbak, és sebességük nem haladja meg a 40 kilométert, nem vizsgakötelesek. Hatósági jelzést, pontosab­ban szólva forgalmi rendszá­mot sem kapnak. Egyetlen azonosító jelük az alváz- és a motorszám. Ám ez is csak akkor ér valamit, ha a ve­zetője állandóan magánál hordja a blokkot és a bolti cetlit. Erre azonban senki nem kötelezi a segédmotor­kerékpár tulajdonosait. Ám ha igen, ezzel nem sokra mennének, mivel a csaknem átlátszó papír­lapok állandó használat mellett jó, ha két esz­tendőt kibírnak. Ennél-: következményeként a rendőrségi igazoltatásnál körülményes kideríteni, lo­pott-e a kétkerekű? Túlszabályozott, agyon- bürokratizáit életünkben fe­lesleges volna tovább bonyo­lítani a segédmotor-kerékpá­rokkal kapcsolatos adminiszt­rációt. Elegendő lenne, ha qz üzletekben egy kartonpapir- ra gépelt, bérlettokba csúsz­tatott, s forgalmi engedélynek ne­vezett valamit adnának ezekhez a kis járművek­hez. Kérésre ugyanezt utólag is megtehetnék igazolt jogos tulajdonosának. S ezentúl kö­telezhetnék vezetőiket a tu­lajdonjog azonnali igazolásá­ra. Ha ez a szerény ötlet megvalósulna, bizonyára ke­vesebb segédmotort kötnének el nyomtalanul __ (szántó) Ukrán kohászati vállala­tok szakemberei jártak ma a Lenin Kohászati Művek­ben. A nyolcfős küldöttség gyárlátogatás keretében is­ti gy látszik, nem csökken megyénkben a magánlakás- építési kedv, hiszen a Be­ton és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárában to­vábbra is teljes kapacitás­sal dolgoznak. Ennek ered­ményeként napi atlagban például az E-jelű födémge­rendából 10 ezer folyómé­tert állítanak elő. Ugyanak­kor csökkent az érdeklődés a lakosság részéről az úgy­nevezett univerzális szerke­merkedett a nagyüzemmel és tárgyalt a magyar és szovjet vállalatok közvetlen kapcsolatfelvételének lehető­ségeiről is. zeti elemek iránt, melyből 70 darabot gyártanak le na­ponta. Tanácstagi togadóóra Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját Galamb András a Rózsa Ferenc u. 45, szám alatti lakásán, 17 órától. Lakáselemek

Next

/
Thumbnails
Contents