Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-28 / 229. szám
Szolgálat után — tankönyv f, K* Zöld parolin: HOR + Fülöp Tamás határőr és segítője, Ludvig. A kétszintű tanácsigazgatás előnyei és hátrányai Bérpótlék az orvosoknak es a pedagógusoknak Harmadéve Hidasnémeti térségében mérték a leghidegebbet az országban, az egyik januári hajnalon, mínusz 31 fokot. Ebben a térségben vannak a Zempléni hegység büszkeségei, a 645 méter magas Szurok-, a 747 méteres Borsó- és a 783 méter magas Gergely-hegy. Itt vezet a 3. sz. fő közlekedési út, nemzetközi vasútvonal, amelyen a legrövidebben érhet jük cl Kassát, Varsót. Itt lép be országunkba a Hernád, és fogadja magába a Perényi-, a Gönci-patakot, itt ágazik el belőle a Bársonyos-csatorna. Hegyes, dombos vidék, ahol a BM Határőrség Miskolci Kerületi Parancsnokságának két egysége teljesít szolgálatot a a Borsod, Heves Megyei Vám- és Pénzügyőr-parancsnoksággal karöltve. A hidasnémeti őrsre a miskolci parancsnokság 288,3 kilométer hosszú határszakaszából 32 kilométer jut. Működési területén van a nemzetközi hözúti és vasúti átkelőhely, és 11 község. Bodnár István határőr százados szerint az itt szolgálatot teljesítő sorozott állomány eleve válogatott fiatalokból áll, minden körülmények között és időjárási viszonyok között képesek feladataik ellátására. A fegyelmi helyzet jo. a rendelkezésre álló műszáki és technikai eszközökkel a határmenti lakosság és az önkéntes határőrök hathatós segítségével látják el feladataikat. Ami a határőröknek hátrány — a kedvezőtlen terepadottságok —, az a határsértőknek viszont előnyös. A múlt évben húsz határsértő mozgott ezen a részen, az idén ez idáig tíz — többségük külföldi állampolgár — és „befelé” igyekeztek. Az őrs működési területén 11 önkéntes határőrcsoport működik, több, mint 100 fővel. Egyikük Menyhért József — volt határőr — az abaújvári Aranykalász Termelőszövetkezet mező- és erdőőre, — fegyverrel teljesít szolgálatot, az idén két esetben öt határsértőt fogott el. • AZ ÉJSZAKA A LEGNEHEZEBB A sorozott állomány nehéz feladatot lát el még akkor is, ha korszerű műszaki és technikai eszközök, szolgálati kutyák, hátaslovak segítik őket szolgálatuk ellátásában. Jelentős részt vállalnak a határőrterület közrendjének és közbiztonságának fenntartásában, több bűnözőt, körözött személyt fogtak el az idén is. A nehéz szolgálat mellett a határőrizeti napok állandó programpontja a kiképzés is. Szabó Csaba miskolci fiatalember látogatásunk napján Hidasnémeti déli részén teljesített szolgálatot. Nem könnyű ezt a nagyforgalmú területet egyedül ellenőrizni, felügyelni, még akkor sem, ha az őrssel állandó telefonösszeköttetés létesíthető. Mint mondotta, különösen az éjszakai órák telnek igen lassan. Á fiatal határőr a napi szolgálat niellett az őrs élelmiszer- raktárát is kezeli, az ő feladata az árubeszerzés is. Szabadidejében biológiát, fizikát és német nyelvet tanul, készül az orvostudományi egyetem felvételi vizsgájára. • JÁRMOÉS EMBERÁRADATBAN A vasútállomáson találtuk Nagy Zoltán határőr főhadnagyot, a forgalomellenőrző pont parancsnokát és Becse Imre állomásfőnököt. Naponta 12 nemzetközi személy- vonat és 14 tehervonat ad sok munkát a vasutasoknak, a határőröknek, a vám- és pénzügyőröknek. Nem kisebb a feladatuk a Tornyosnémeti nemzetközi határátkelőhelyen sem. A miskolci határőrkerület forgalomellenőrző pontjain szeptember 1-ig 2 225 000 személy és 578 000 jármű lépte át a határt. Ebből 1 millió 222 ezer személy, illetve 578 ezer jármű Hidasnémetiben, illetve Tornyos- németiben. A határőrök szorosan együttműködnek a vám- és pénzügyőrökkel, akiknek itt Tóth György főhadnagy a parancsnokuk. Ezen a két átkelőhelyen az összesen 1 377 000 forint értékű csempészáruból közel I 294 000 forint értékűt fedeztek fel, az összesen 824 ezer forint értékű tiltott fizetőeszközből pedig 577 ezer forint értékűt. • TOVÁBB IS VÁLLALJAK Tizennyolc hónap 540 nap. ennyi a sorozott határőrök katonaideje is. Az ember azt gondolná, egy életre elég ebből ennyi. Mégis viszonylag sokan vállalják a hivatásos szolgálatot a határőrségnél, a kormányőrségnél, a rendőrségnél. a tűzoltóságnál, vagy visszatérve foglalkozásukhoz, a munkásőrségnél. Tizennyolc hónap után, visszatérve a civil élett>e nemcsak a katonaélet alatt növesztett bajusztól változnak meg. Nagy nevelőiskola a katonaság, a határőrség, A fiatatok többsége felelős emberré, emberibb felnőtté válik. * A Belügyminisztérium Határőrség Miskolc Kerületi Parancsnoksága ma délután rendezi meg fegyveres erők napi ünnepségét. Ebből az alkalomból KISZ-fiatalok és úttörők köszöntik őket. Aggasztóan romlik hazánk lakosságának egészségi állapota. Nem csoda hát, ha a körzeti orvosok egyre több beteget kénytelenek táppénzre venni. Noha nem kevés azoknak a száma sem, akfk kisebb betegségeikkel — egy- egy torokfájással, vagy megfázással — nem fordulnak azonnal orvoshoz, hanem munkába indulnak. Ok azok a dolgozók, akik gyakran vállalják magukra táppénzen levő kollégáik feladatait is. Az idén január 1-jével módosították a táppénzrendele- tet, azóta tapasztalhatjuk, hogy akik betegállományba kerültek, olykor anyagilag még jobban is jártak, mint munkában levő társaik. A helyzetet elemző szakemberek az okot abban látják, hogy az új rendelet szerint a jutalom és a részesedés már az elgő naptól kezdve beszámít a táppénzbe. Akinél ez az összeg eléri a 25 százalékot, vagy akár még ennél is több, előfordulhat, hogy a táppénze végül magasabb lesz a fizetésénél. (Korábban ugyanis csak a 31. nap után, tehát hosz(Folytatás az 1. oldalról) A kétszintű tanácsigazgatás bevezetése mellett érvelt tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke is. Egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a városkörnyéki községi tanácsok önállósítása, illetve leválasztása a városi tanácsokról, nem a megye hatalmának növelését szolgálja. Ellenkezőleg: a megyei tanács nem akar beleszólni a helyi ügyekbe. Azt szeretnék, ha a községekben az ottaniak döntenének saját ügyeikben. A megyei szakigazgatás már csak akkor hallatná a szavát, ha valamelyik helyi döntés ellen hozzá fellebbeznének, illetve ha a községekből a tanácsát kérnék. A kétszintű szak- igazgatás bevezetése mellett szól az is, hogy ezután a városi tanácsok sokkal hatékonyabban törődhetnek pátriájuk feladataival, mert erejüket nem köti le a városkörnyék. Persze nem célszerű és nem is lehet teljesen megszakítani a kapcsolatot. A városoknak továbbra is jelentős szerepet kell játszaniuk a környékbeli községek alapellátásában, például az egészségügyben — hangsúlyozta többek között dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke. Azt is hozzáfűzte: az új közigazgatás bevezetésével csak akkor indokolt növelni a tanácsi apparátus létszámát, ha a több tennivaló ellátása ezt feltétlenül megköveteli. A javaslat megtétele előtt a megyei tanács képviselői elbeszélgettek a községi tanácsok vezetőivel, s ők szinte valamennyien egyetértettek a kétszintű szakigazgatás bevezetésével. A javaslat összeállítói természetesen nemcsak a várható előnyöket vették számba. A feltészabb ideig tartó betegség esetén vették figyelembe a jutalmakat, illetve a részesedést.) Megkérdeztük, milyen tapasztalatokat szereztek erről a Társadalombiztosítási Igazgatóság betegellátási osztályán. Innen fizetik ki a táppénzt a száz dolgozónál kevesebbet foglalkoztató vállalatok alkalmazottainak, továbbá a kisiparosoknak, a magánkereskedőknek, a gazdasági munka- közösségek, az ipari szakcsoportok és az ügyvédi munkaközösségek tagjainak, valamint a szellemi szabad- foglalkozásúaknak. Ebben a körben azonban a kedvezőbb feltételek ellenére sem emelkedett a táppénzesek száma. Tavaly júliusban például 1044-en, ebben az évben pedig 1067-en voltak betegállományban. Igaz, hogy a betegellátási osztály dolgozóinak ma jóval több a munkája, ám ezt elsősorban nem a megnövekedett beteglétszám, hanem a többletadminisztráció okozza. Nem lett jelentősen több a táppénzes napok száma a Lenin Kohászati Művekben sem — hallottuk Győri Zoltántól, a társadalombiztosítelezhető hátrányok közé sorolták, hogy a megyeszékhely és számos községi tanács között nagy a távolság, viszont lehangolóak a közlekedési lehetőségek. Korszerűtlen a távbeszélő-hálózat, ennek érzékelhető fejlesztésére csak 1995 után számíthatunk. A zökkenőmentes kapcsolat érdekében elsősorban a tanácsigazgatás informatikai rendszerének alapjait szeretnék kiépíteni, igénybe véve a számítás- technikát. A hírközlésben egyebek között az URH-ké- szülékeknek szánnak fontos szerepet. Egy másik igen fontos előterjesztésről is tárgyalt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megvizsgálták, hogy milyen hatást gya(Kolytatás az 1. oldalról) Még aa új adó- és jövedelemszabályozási rendszer bevezetése előtt tömegesen adták vissza iparengedélyüket a kisiparosok és a magán- kereskedők. Mára ez a folyamat megállt, sőt a tavalyi 8159-cel szemben, az idén már az első fél évben 8275-re emelkedett a kisiparosok száma. Igyekeztek beletanulni az új adózási formulákba, bár többségük könyvelőt foglalkoztat, vagy az érdekképviseleti szerveknél végezteti el — megfelelő díjazás ellenében — a számlák vezetését. Nagyobb gondot jelent a tási osztály vezetőjétől. Ennek több oka van: csökkent a kohászatban dolgozók száma, megnőtt a munkahely becsülete, ugyanakkor többen fordulnak még időben a vasgyári rendelőintézet szakorvosaihoz, s kezelésekkel igyekeznek megelőzni ahosz- szabb betegségeket. Nem ilyen kedvező a kép a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. Az okok mélyen gyökereznek, alapvetően a létszámhiánnyal kezdődnek — foglalta össze a helyzetet Oláh Jenő forgalmi osztály- vezető. Hiszen nyáron még a szabadnapot sem kaphatta meg mindenki igénye szerint. Nem volt csoda, ha kimerültségre, vagy egyéb bán- talmakra hivatkozva orvoshoz mentek az autóbusz-vezetők. Tavaly augusztusban például csupán 30, ebben az évben pedig már naponta 70 buszvezető volt táppénzen. Érthető hát, ha a forró napokon munkát vállaló társaik nem örültek neki, hogy aki táppénzen volt, olykor egy-két ezer forinttal még többet is kereshetett, mint ők. kőről a személyi jövedelem- adó az oktatás és az egészségügy területén az ügyeleti díjakra. Elismerték, hogy jelentős feszültséget okoz e két foglalkozási ágban az ügyeleti díjak és a műszakpótlék adóztatása miatti jövedelemcsökkenés. A szóban forgó jövedelem- csökkenés ellensúlyozására az egészségügyben 8 millió 262 ezer forint, az oktatási intézmények ügyeleti díjá~ nak növekedésével összefüggő többletigény elismerésére pedig 4 millió 854 ezer forint béralapjuttatást engedélyez egy évre a végrehajtó bizottság, a megyei tanács tartalékából. B. A. nyugdíjas iparosoknál, kereskedőknél az adminisztráció, s a kisebb településeken éppen emiatt hagytak fel tevékenységükkel. Az idős cipészmester már nem vállalta a könyveléssel járó többletmunkát, segítséget pedig vajmi keveset kapott ehhez. Kevesebbet költünk szépítkezésre is, így a fodrász- szövetkezet az elmúlt fél évben tíz veszteséges üzletén húzta le a redőnyöket. Az új adózási szabályok miatt kevesebb pénz jut újabb beruházásokra, fejlesztésekre a kisvállalatoknál is. A személyi jövedelemadó bruttósításakor például a miskolci Vilikész kisvállalatnál havonta 350 ezer forint többletköltség jelentkezik, noha féléves nyereségük mindössze 300 ezer forint. Ugyanakkor 30 százalékkal nőttek a híradástechnikai berendezések javítási költségei, ezért ma már többnyire csak a nagyobb javítások miatt fordulunk a szervizekhez. Hasonló a helyzet az autójavító kisvállalatoknál is, mert a 60 százalékos áremelés miatt az idén ritkábban visszük szerelőkhöz az autót, s mindez tovább rontja az amúgy is elöregedett génkocsipark műszaki állapotát. Hogyan lehet ilyen helyzetben védeni a fogyasztók érdekeit? — keresték a megoldást a Fogyasztók Megyei Tanácsának ülésén. Gyökeres változásra csak akkor számíthatunk, ha a szabályozók jobban igazodnak a gyakorlathoz, versenyhelyzet alakul ki, s több iparos, szolgáltató számára teszik ösztönzőbbé a vállalkozást. Ebben az adózási formában még az utánpótlás nevelését sem tartják kifizetődőnek, sem a magán, sem a szövetkezeti szolgáltatók. Pedig évekkel ezelőtt a legjobb szakmunkások kerültek ki a mesterek keze alól, a^ol a munka becsületét is megtanulhatták. Változtatni kell tehát a mindenkire egységesen érvényes terheken, differenciálni a több alkalmazottal dolgozó „nagy halak” és az egyszemélyes kisüzle- lek adózásánál. 5|c Menyhért József önkéntes határőr találkozik Bodnár István határőr századossal, a hidasnémeti őrs parancsnokával. Oravec János Beszámít a jutalom, a részesedés is Megéri a táppénz? Nincs aki foltozzon, kevesebbet szépítkezunk Nem érdemes tanulót nevelni V. Za. (vadas)