Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-26 / 227. szám

* A Mezőgépnél korábban válogattak a megrendelések között, most innen keU menni a vevő után. Ellentétes véleményen a Mezőgép jövőjéről lőréig rosszról íud§on a munkás Villámcsapás is okozhatja Felhozott a sziréna a Gyönoyvirásf utcában Nincsenek jó érveik a miskolci Mezőgép Vállalat­nál azoknak a párttagok­nak, akik a stabilizációs és kibontakozási felada­tok teljesítésére akarnak ösztönözni. Anpál az egysze­rű oknál fogva sem, mert a gazdasági vezetés — a sok bizonytalansági tényezőre, a gyakori szabályozó- és piaci változásokra hivatkozva — nem készitett ilyen progra­mot. A vállalati pártbizott­ság némi késéssel, az idén augusztusban hozott hatá­rozott e témában, sok gazda­sági feladatot és felelőst is megjelölve. Pedig a kívá­natos ma már a fordítottja lenne: ha a párt nem szólna bele, hogy mit és mennyit gyártsanak. Ehelyett sokkal inkább az a dolga, hogy a politikai munka eszközeivel inspirálja és ellenőrizze a vállalati tervek végrehajtá­sát. Minden bizonnyal e kése­delem az oka, hogy a dolgo­zók bizonytalannak érzik a vállalat és a maguk státusát js, mint ahogy azt különbö­ző csoportokban elmondták a múlt héten a városi párt­bizottság titkárainak, osztály- vezetőjének és a KISZ-bi- zottság egyik képviselőjének. Az egyik dolgozó például őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy nincs idejük politizálni egymás között, a pénzre, a gmk-zásra kell koncentrálni, hogy a család megélhetését — egyre szűkösebben — biz­tosítani tudják. + ALACSONYAK A BÉREK Pedig a géemdcásofc a ki­választottak köréből tevőd­nek- össze, s a többiek még kevesebb fizetéshez jutnak. A legmagasabb órabérű, nyugdíj előtt álló munkás alig visz haza többet 6000 forintnál. Tudják, az ala­csony béreket még a tröszti rendszerből örökölték. Ám úgy tartják, hogy a jövede­lemelosztás igazságosabb lenne, ha a prémiumokat nem a vállalati hierarchia szerint, hanem igazi cél, va­lódi teljesítmény elérése után fizetnék. Saját gondjaikon túl a vál­lalat jövője talán még job­ban aggasztja őket. Nem tud­ják biztosan, hogy az év vé­géig, vagy jövőre mit fog­nak gyártani. A mezőgaz­dasági pótalkatrészek és részegységek iránt csökkent az igény. Ha egyedi, gyors megrendeléseket kapnak, hajrázni kell szombaton és hogy nincs a rajzasztalon új termék, pedig ötéves lema­radás van a szerkezetváltás­ban (a fiatalok szerint a ter­melésszervezésben még en­nél is több). Kevesen fog­lalkoznak fejlesztéssel, ám a kelleténél többen adminiszt­rációval. + ELHtBÁZOTT BERUHÁZÁS Ha nem is homlokegye­nest ellentétes, de sokkal optimistább képet festettek, a vállalat idei tervteljesíté­séről és a perspektíváról a vállalat vezetői. Ennek az lehet a magyarázata, hogy évekkel ezelőtt a cég min­dig biztos piaci pozícióban volt, szinte válogathattak a megrendelések között Már az é>v végén tudták, hogy a következő esztendő elejére hány millió forintos megren­deléssel számolhatnak. Most viszont kutatni kell a pia­cot; a mezőgazdaság mellett egyre inkább a járműipar területén. Fő termékük a hidraulika, de újdonságuk is lesz jövőre, a sínleszoritó, amely iránt nagy az igény. Nincs viszont még pontos terv arra, hogy a korábbi vátialatvezetőség egyik elhi­bázott beruházási döntését miként lehetne korrigálni. ♦ ÖNERŐBŐL KELL VÁLTOZTATNI I Sok tanulságot tehet le­vonni abból, hogy a dolgo­zók és a vezetők nincsenek egy hullámhosszon. Ha csi­korog az információs lánc, nemcsak a talán megnyugta­tó megrendelések híre, de a vezetők napi gondjai sem jutnak el a dolgozókhoz. Megszívlelendő, amit Kovács József, a városi pártbizott­ság titkára ajánlott a mun­kások figyelmébe: azt ne várják, hogy központi hatá­rozatokkal lehet megváltoz­tatni egy vállalat ösztönzési rendszerét, vagy orvosolni az itt is elhangzott belső bajo­kat. A jelenleg érvényben levő kollektív szerződéssel ők is elfogadták ugyanis az ab­ban foglalt kötelességeket és jogokat, az anyagi feltételek­kel együtt. Ha ez nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket, a módosítását hely­ben kell kezdeményezni. A megújulás és megmaradás igénye erős, de a változtatá­sok élére nem állhatnak má­sok, csakis az itt dolgozó párttagság — szögezte le. Digép-termékek Több nemzetközi kiállítá­son és vásáron szerepelt a közelmúltban a Diósgyőri Gépgyár. A brno-i vásáron a miskolci nagyüzem ellen- ütős kalapácsát és a legkor­szerűbb huzalsorát mutatta be. Teheránban kábelgépek­kel, Chicagóban pedig szer­számgépeivel szerepelt a Digép. Speciális technikai megöl- • (lássál mossak át a Ilcjőcsa- j ba mentén három kilométe- ! rés hosszúságban húzódó j 600-as átmérőjű ivóvízveze­téket a jövő héten. Kedden este fét tíz tájban egy úgy­nevezett szivacsgörényt nyomnak a vezetékbe, s ez­zel takarítják le a eső fa­lára rakódott szennyeződést. Karády László, a Miskolci Vízművek Fürdők és Csator­názási Vállalat vízhálózati üzemvezetője: — E3őre értesítjük a la­kosságot, hogy kedden es­tétől másnap reggel 6-ig szü­netel a vízszolgáltatás a Kun Béla út és a Kinizsi utca környékén, valamint a Pet- neházy lakótelepen. S való­színű, hogy délelőtt a város különböző részein a szoká­sosnál sárgásabb, barnább tesz a víz. Es annak a kö­vetkezménye, bogy a szi­vacsdugót a Tíznyomás ere­jével préselik át a Kun Bé­lától Hejőcsatoáig. Ezért a sajóládi vízmű termelését Miskolc nem olyan szeren­csés város, mint a „vidéki ötök” közül a többi. Meg kel­lett itt küszködni a nagyvá­rosi létért, miközben lénye­gében ugyanazokat a gondo­kat kellett megoldani, igaz, mindig magasabb szinten. Ha belelapozunk a helyi lapok megsárgult köteteibe, folyvást visszaköszönnek az egyutcás településszerkezet­ből származó problémák, a közművesítés és a tömegköz­lekedés hiányosságai, a fog­lalkoztatási gondok, a mű­velődés szerény lehetőségei. Tanulságul szolgál mindez a mának is, mert bár a mai Miskolcot szinte nem is mér­hetjük a század elejihez, il­lő tudni, hogy honnan indul­tunk hová jutottunk, s mi az, ami régóta okoz szorító fe­szültségeket. A korabeli új­ságok nem szűkölködtek a város fejlesztését célzó ötle­tekben sem, némelyiken új­Megszólalt a légvédelmi sziréna a múlt héten csü­törtökön délután fél kettő tájban a Gyöngyvirág utcá­ban. A kellemetlen hang rossz emléket ébresztett az idősebbekben. A riadalom csupán akkor szűnt meg, amikor észrevették, hogy a sziréna körül az Emász da­ruskocsijának kosarában sze­megnövelik, s a városi víz­ellátás biztonsága érdekében több helyen megváltoztatják a vezetékek áramlási irányát. Emiatt a csőben lerakodott szennyeződés, s a vasmangán felkavarodhat, elszínezheti az innivalót. Ment ezért nem érdemes majd telefonálni a vízművek ügyeletére. Egyébként a vízhálózati üzem munkatársai a vízmin­ták alapján figyelemmel kí­sérik.az innivaló mindenkori minőségét, ahol szennyezet- tebbnek létezik a víz, azon a területen gyakoribb a mos­tanihoz hasonló csőgörényes mosatás. A kedd éjszakai feladat azonban a korábbi­aknál nagyobb vállalkozás­nak tűnik. Az újonnan épí­tett hejócsabai csőrendszert alaposan ki kell tisztítani Ehhez segítséget nyújt az Észak-m agyarországi Regio­nális Vízmű és a Heves me­gyei társvállalat, amely a tisztításhoz nélkülözhetetlen szivacsdugót gyártja. fent érdemes elgondolkod­niuk a városatyáknak. Ezért indítunk új soroza­tot keddtől kezdve: a megyei levéltár kutatóinak közre­működésével, minden héten szemelvényeket nyújtunk át azokból a lapokból, ame­lyek leghívebben számoltak be Miskolc változásairól. A Reggeli Hírlap 60 évvel ez­előtti, az Észak-Magyaror- szág 40 éve szerkesztett és a Déli Hírlap 19 éve megje­lent példányai szolgálnak az idézetek forrásául. Lapunk köztudottan 1969. szeptember 1-jén került először az utcá­ra. Rohamosan fejlődött ek­kor a város, s a lokálpat­rióta buzgalom szorgalmazta az alapítását is. Igencsak ér­demes tehát visszapillantani az ekkori időkre. A Reggeli Hírlap, Miskolc egy:k politikai napilapja­ként, 1912. május 10-én in­duit Ellenzék néven, majd 191B. február 12-én felvette a Reggeli Hírlap nevet. A relők dolgoznak. Ezek után nyugodtabban hallgatták vé­gig még legalább kétszer a fülbántó szirénázást. Szabad-e előzetes bejelen­tés nélkül szirénapróbát tar­tani? — kérdeztük Kele Au­tói mérnökezredestől, a Me­gyei Polgári Védelem törzs­parancsnokától. — Kötelességünk előre fi­gyelmeztetni a lakosságot a szirénapróbákról. Tavaly au­gusztusban a város vala­mennyi légvédelmi sziréná­ját megszólaltattuk, s az el­lenőrző gyakorlat ideiét köz­hírré tettük az újságokban és a rádióban. Az idén két­szer villámcsapás következ­tében, egyszer pedig elekt­romos zárlat miatt bőgőül fel egy-egy utcai sziréna. A Gyöngyvirág utcai eset » legfrissebb — amit alaposan kivizsgálunk. Előzetes jel­zés nélkül sehol nem szólal­tatjuk meg a szirénákat, ám ha valamilyen műszaki hi­ba miatt felbőgnek, arról sajnos nem tehetünk. Való­színű, hogy a Gyöngyvirág utcában is a tervszerű kar­bantartás idején „önállósít tóttá magát” a készülék. Jó) ha tudja mindenki, hogy a légvédelmi szirénahang ve­szély esetén erőteljesen vij­jog. Amikor pedig valamié lyen hiba következménye­ként szólal meg, akkor egyenletes magasságú han­got ad. Ilyenkor a környé­ken lakók telefonálhatnak a polgári védelmi ügyeletre — számuk 38-700, vagy 15-479 — ahonnan azonnal értesí­tik az Émász ügyeletes sze­relőit. ök gondoskodnak arról, hogy a szirénaberen­dezést elhallgattassák. (szántó) két világháború között mint független demokratikus lap, a progresszív polgárság or­gánuma volt. Fellépett a köz- alkalmazottak, de a munká­sok, a szegényebb népréte­gek érdekében is. Az 1920 —30-as évek fordulóján Fe­hér Ödön szerkesztette. A nemet megszállás után be­tiltották: 1944. április 16-án szűnt meg. Az Észak-Magyarország, mint ismeretes, a Szabad Magyarország jogutódja, a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi területi szervezetének lapjaként 1948. április 6-án vette fel az Észak-Magyarország neveti Ekkor Révész Jenő volt a felelős szerkesztője. Minden kedden találkozó hatnak tehát olvasóink a Reggeli Hírlap 60, az Észak- magyarország 40 és a Déli Hírlap 19 évvel ezelőtti szá­maiból vett szemelvények­kel. vasárnap is. Hiányolják, j|c A dolgozók szerint, több, új terméknek is kellene a fej­lesztők rajzasztalán lenni. Elszíneződhet az ioniraló Szivacsiluoóval mossák a vezetéke! Sx. L XXXVH. ért. 2»». Ara 20 fillér Va«4f »a p. itcrcinb«« 23. Reggeli Hírlap Felelő« sv-rs fceszüöi rí-.ÚfcK' iííúííí 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Keddtől: új sorozatunk (Kerényi László felvételei) Oláh Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents