Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-03 / 208. szám

Stefano Conia Cremonából r A Szenzor szervezi A hegedűkészítés titkai És a Stradivari? Az elmúlt esztendőben vi­lágszerte megemlékeztek Stra­divari halálának 2SU. évfordu­lójáról. A jeles mester varázs­latos hangú hegedűivel olyan új iskolát teremtett, amely év­századok óta összeköti Cremo­na nevét a legjobb hangsze­rekével A város ma is féltve őrzi értékeit. Kegedükészitö is­kolájába a világ minden tá­járól érkeznek a diákok, o hangszerkészítő céh tagjainak keze alól pedig ma is a lé­tező legjobb hangszerek ke­rülnek ki. A leghíresebb olasz hege- dűkésznők sorában nagyon jól csengő név a Stefano Co­nia azaz Kónya István. Vele beszélgettem, otthonában.- Hogyan lesz egy tatai kisgyermekből az egyik leg­jelesebb ere monoi hegedűké­szítő? — Édesapám, aki jelenleg is Tatán él, 1968-ban Crerno- nában végezte az iskoláit. Nekem akkoriban annyi kö­zöm volt a hangszerhez, hogy hetedik éve hegedülgettem a helyi zeneiskolában. Orvos­nak készültem, és két siker­telen felvételi között dolgoz­tam. A fordulópontot Széchy főorvos jelentette, aki egyik nap így szólt hozzám: — Te, Pista miért nem mész Te hegedűkészítőnek? Sebésszel el lehetne rekeszteni a Du­nát — de Stradivari csak egy volt! Megkérdeztem apámat, jöhetnék-e én is? Így lettem olasz ösztöndíjas. Hetvenket­tőben diplomáztam, addig Morassi mesternek voltam a segédje. Ez nemcsak a meg­élhetésemet biztosította, ha­nem kitűnő iskola is volt. Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy könnyű volt a beilleszkedés. Természetes, hogy féltékenyek voltak, hi­szen hírnevük kapcsán nem­csak a kultúrát, hanem a kereskedelmi életet is fel­ügyelték Nem szetették az idegeneket A világ ma asze­rint ítéli meg a hangszere­ket, hogy készítője milyen iskolát végzett Ahhoz, hogy én végül is ott tudtam ragad­ni, nagyban hozzájárult az a tény, hogy a fejem még for­málható volt, és bele tudtam illeszkedni a stílusba. Az is­kola elvégzése után újabb egy évet maradtam, majd 1973-ban megnősültem. Jött az első gyerek, majd újabb engedély, ezúttal kitelepedé- si. Ma már olasz állampol­gár vagyok. — Milyen viszonybon áll a nagy hegedűművészekkel? _ A legnagyobbak mind saját hegedükészítővel dol­goztatnak. Sajnos, nekik többnyire stradivárijuk es nem coniajuk van. De ez érthető is. Gyakran jönnek nagy mesterek, elismerően nyilatkozva az új hangsze­rekről aztán megvetetik a tanítvánnyal. A fiatalok nem tudnak stradivárit venni, így főképpen ők vásárolják az újakat. Megvallom, engem a legkevésbé az érdekel egy hangszerben, hogy hol és ki csinálta. A lényeg az, ho­gyan szól. Egy mestermunka akkor is mestermunka ma­rad. ha piros vagy akár le- kete a színe. Fel is teszik sokan a kérdést: Mit kér-'-''1 ez? Ki ő, hogy Stradivarit kétségbe vonja? De ma ké­szülő hangszereinkről a mű­szerek kimutatják, hogy akusztikailag és rezonancia- tartományukat tekintve lega­lább olyan jók. mint a ré­giekéi. Persze, ez csak egy játék. Némi elégtétel, hogy nemcsak a stradivári szól jól.- Véleménye izerint való­ban létezik valamiféle titok Stradivári módszerében? ♦ Stefana Conia., azaz Kónya hegedűkeszitőknek Cremonában mindenféle titkokat feltéte­lező cikkek kerülnek a ke­zünkbe. Ha egyáltalán lehet valami titok, akkor az nem lehetett egyéb, mint maga Stradivári. Nagyszerű, na­gyon érzékeny ember volt, megfogott egy anyagot, és érezte, hogy mit lehet belő­le kihozni. A festése, a lakk­ja nem különbözött a többi­ekétől. De benne volt a lel­ke, a tudása, az intelligen­ciája. Nem recept szerint dolgozott. Ugyanazokat a lakk-alapanyagokat több száz éve árulják a gyógyszertá­rakban. Ma is azokkal dol­gozunk. Az lehetséges, hogy a mai alapanyagok nem olyan eredetien, de annyira nem térhet el az összetéte­lük, hogy abból ne lehetne jót csinálni. Nem az alap­anyag — az ember lelke le­het más! Nem szeretnék szentségtörő lenni, de merem állítani, hogy a mai meste­rek hegedűi 250 év múlva lesznek olyan minőségűek, mint a stradivárik. Egy új hegedűnek a hangja „sző­rös”, kicsit ércesebb, érde- sebb. kevésbé édes. El kell telnie legalább egy évnek, amíg bejátszódik. De készí­tünk mi öreg, „antik” hang­szereket is. Figyeljék meg, ha megkérdeznek egy hege­dűművészt, soha nem mond­ja meg. hogy min játszott Féltig az öreg. drága hang­szert így kópiát csináltatnak, és azt mutogatják. Többféle biokémiai módszer van, ami­vel öregíteni lehet a fát. És ezt az öregített hangszert a közönség eredetiként fogadja el, míg az eredeti otthon pi­hen a páncélszekrény mé­lyén. Az öreg hangszereken kevesebb a lakk. Ezt a tech­nikát is át lehet máscini. De nem ez a célunk. Ha egy hegedűt szépen, jó érzékkel csinálnak meg, az jól fog szólni. Sokan jönnek hege­dűt keresni. Milyet paran- csolnak-kérdezem öreget, an- tikot, olaszt? Kipróbáitatom a régieket. Egy idő után lát­szik, hogy elbizonytalanod­nak, nincsenek meggyőződ­ve arról, hogy azt a hangot keresik. Nem akarnak kipró­bálni egy újat? És legtöbb­ször ezt, és nem a régit ve­szik meg. Az öreg hangsze­rek értéke az, hogy annyit játszottak rajta, hogy az már nem is fa, hanem maga a lélek. Én jómagam is Stra­István egyike a legkiválóbb divárí vonalvezetését, iskolá­ját követem, de abszurd do­lognak tartom, hogy azért istenítsenek egy össze-vissza hasadozott fadarabot, mert azt X. vagy Y. csinálta. — On a hangszerkészítő főiskola, a Línteria egyik legjelesebb tanára. Hogyan fér össze az iskolai elfog­laltság és az aktív alkotó­munka? — Az igazat megvallva, nem nagyon akartam taníta­ni, mert az iskolai elfoglalt­ságok elviszik az embert a műhelyéből. Ha valaki arra szánja el magát, hogy tanít­son, akkor nem titkolózhat. Az nem tisztességes Bár, ha egyáltalán valami titok lehet, akkor az a gyakorlatból adó­dó különbség. Egyébként nem én vagyok a legelső magyar, aki ezen a főiskolán tanít. 1950-ben már volt az inté­zetnek magyar származású tanára Tatár Péter szemé­lyében, aki a háború után gyalog érkezett ide. Az is­kolában javítást és lakkozást tanítok. Javítani mindig is javítottam, hiszen eleinte az­zal kerestem a kenyerem. Hogy lakkozásban a leg­jobbak közé tartozom, az idővel derült ki. Mert higy- gye eL minden mester ugyanolyan ecsettel és lakkal dolgozik. a végeredmény mégis más. — Cremonában ma 50—60 profi hegedűkészítő dolgozik. Scolaríval és Pistonival — mindkettő az iskola jeles ta­nára — megalakítottuk a Profi Kegedűkészítők Szö­vetségét Ide több éves gya­korlat után is csak a leg­kitűnőbbek léphetnek be. Gyakran jönnek hozzánk vendégségbe művészek, akik kipróbálják a hangszereket Önöktől legutóbb miskolci a Vivaldi Kamarazenekar tag­jai. Velük kitűnő a kapcso­latunk. Tudja, a városunk­nak van egy férfikórusa, és eleget téve a miskolciak in­vitálásának, idén összeg de legkésőbb jövő év tavaszán szeretnénk ellátogatni Ma­gyarországra. Számomra az­ért is érdekes lesz ez, mert Aggteleken, Szerencsen és Miskolcon voltam katona. Bárdos Istráa Gazdaságpolitikai fórum Vállalati vezetőknek Emyiló az entfern Ma délelőtt voft a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában az 1988—89-es tan­év megnyitó ünnepsége. Ebben a tanévben a bá­nyamérnöki karon 94, a ko- hómémöki karon 43, a gé­pész karon 266, az állam és jogtudományi karon 124, a Közgazdasági Intézetben 70, összesen tehát 597 hallgató kezdi meg egyetemi tanul­mányait. Az idén indul meg az an­gol nyelvű önköltséges kép­zés 104 hallgatóval, míg a levelező tagozat létszáma 144 fő. Az ünnepélyes tanévnyitó során a 60, illetve 50 éve végzett mérnököknek gyé­mánt és arany diplomákat adtak át, összesen nyolcat. Ugyancsak ma délelőtt adták át a bányásznap alkalmából az Ipari Minisztérium által e célra alapított korinányki- tüntetéseket is, melyet hatan érdemeltek ki. Címzetes egye­temi tanári, egyetemi docen­si, illetve főiskolai docensi címet 8-an kaptak az idén. Ezúttal került sor először a Magyar Ifjúság című lap által alapított Magiszter ala­pítvány díjána.: odaítélésére. Az alapítvány országos fődí­ját az egyetem négy — tavaly végzett — hallgatója kapta meg a számítástechnika te­rületén kifejtett tevékenysé­géért A pópgnnl egyidős Sáros­pataki Református Kollégium mai jogutóda, a Rákóczi Gim­názium az alapítása óta elteli 456. tanévét kezdte meg szep­tember 1-én. A harmadik nogymúltú iskola, a Debreceni Református Kollégium hét év­vel „fiatalabb”, ezen az őszön ünnepli fennállásának 450. év­fordulóját A pataki iskola mindmáig ugyanazon a telken műkö­dik. ahol Kopácsi István és Sztárai Mihály, az első „os- kolamesterek” fogadták 1531- ben az első diákokat. Az új tanévnek az a jelentősége az iskola életében, hogy egy­éves előkészítő, azaz intenzív angol tanítás után a két ta­nítási nyelvű ostzályok di­ákjai — most már mint „igazi” elsős gimnazisták — angolul tanulják a történel­met, földrajzot, matemati­kát, fizikát, — a második osztálytól kezdve pedig a biológiát is. Államközi szer­ződés alapján angol anya­nyelvű szaktanárok tanítják nekik ezeket a tantárgyakat. A nyári szünet után foly­tatódik a Miskolci Kerék­asztal Fórum elnevezésű elő­adás- és vitasorozat, amelyet havonta egy alkalommal rendeznek meg a TÜKI kon­ferenciatermében, az Egye­temvárosban. A Fórum életrehívója a Szenzor Szervezési Vállalat, miskolci irodája, amely a Nehézipari Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Inté­zetével közösen szervezi a programokat. (A Szenzor a hajdani Nehézipari Minisz­térium Ipargazdasági és Szer­vezési Intézetéből — a NT- MIGÜSZI-ből alakult meg, Miskolcon kívül Veszprém­ben van vidéki irodája.) Gazdaságpolitikai témájú előadások, konzultációk je­lentik a Kerekasztal Fóru­mot, egv-egy alkalommal négy-öt neves szakember a meghívott előadó, ők fejtik ki nézeteiket, és. válaszolnak a kérdésekre. A hallgatóság: vállalati közép- és felsőszin­tű vezetők. Az iroda min­den évben megküldi a ter­vezett programot a vállala­ti j fejezet kezdődik (kez­dődött) tehát a sárospataki iskola csaknem félezer esz­tendős történetében, amikor Bódi Géza iagzgató szerdán délután ezzel a „hagyomá­nyos” mondattal fejezte be ünnepi beszédét: „Az 1988/ 89. tanévet, iskolánk fennál­lásának 458. esztendejét ezen­nel megnyitom. toknak, amelyek közül hat- van-hetven. minden eszten­dőben. mellettük még egy­szer annyi egv-egy évadban delegálja három munkatár­sát a konferenciára. (A rész­vételi díj 11 ezer forint, hár­muknak, pontosabban cégük­nek.) A Fórum előadói között volt, illetve lesz — mások mellett — if}. Marosán György, Lotz Ernő. az ÓKÜ Tolnay Lajos a BVK vezér- igazgatója, dr. Frey Márta, a Munkaügyi Kutató Inté­zetből. dr. Kupa Mihály, Var­ga Béla pénzügyminiszter­helyettes, dr. Bódi László, az MNB elnökhelyettese, dr. Pázmándi Gyula, az Ipari Fejlesztési Bank Rt. vezér- igazgatója. Rejtő Tibor, a Citybank Budapesti Rt. ve­zérigazgató-helyettese, dr. Rózsa Ernő, az APEH me­gyei igazgatóságának igazga­tója, dr. Radnótzi János bankfelügyelet-vezető, és hosszan lehetne még sorolni a valóban nagy neveket Legközelebb a bankrend­szer működésének tapaszta­latairól, a vállalkozásban betöltött szerepéről lesz szó. e hó 14-én,' 10 órai kezdet­tel. (Csupán zárójelben je­gyezzük meg, hogy a gaz­daságpolitikai témájú kon­ferenciák szervezése csak egyik munkaterülete a Szen­zor miskolci irodájának, emelett vállalati racionalizá­lási, számítástechnikai fel­adatokat vállalnak.) Ez évben — a szeptembe­rin túl — még két téma ke­rül terítékre az adóreform­mal kapcsolatos véleményü­ket ismertetik és vitatják meg a hallgatókkal az elő­adók, és a gazdaságirányítási tendenciákról folytatnak esz­mecserét. Az érdeklődők a 18-021/135-ös telefonon kap­nak felvilágosítást. H. J. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ szinészképzö-, tánc- él mozgásstúdiót indit. A stúdió 1988. októbertől 1989. május végéig tort 16-24 éves fiatalok jelentkezését várjuk I A JELENTKEZESEKET írásban, (név, életkor, lakcím feltüntetésével és rövid életrajzzal) kérjük eljutatta! a színház titkárságára 1988. szeptember 10-ig. (Miskolci Nemzeti Színház titkársága, 3501 Miskolc,Pf. 113.) A felvételi vizsga várható időpontja szeptember 16. AZ MHSZ BORSOD MEGYEI GÉPJARMÜVEZETO-KÉPZO ISKOLA enitáié s/ákiii lanlolpol szervez, levelező képzési formában az alábbi szakokon: 0 járművezetési gyakorlati szak # közlekedési ismeretek szak # műszaki ismeretek szak JELENTKEZESI FELTÉTELEK: « O betöltött 22. életév # középiskolai érettségi bizonyítvány 0 „B" járműkategóriára érvényes jogosítvány # erkölcsi bizonyítvány, a gyakorlati szakon a PAV Ifi. minősítés 0 tanfolyam+vizsgadíj, szakonként 4000 Ft. # két szak összevonása esetén; 5500 Ft # három szak esetén 7000 Ft Foglalkozások helye: MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola Miskolc, Sajó-szigeti út 7. sz. Foglalkozások ideje: szombat-vasárnap 9-17 óráig. JELENTKEZESI HATÁRIDŐ: 1988. szeptember 5—10-ig, 8—17 óráig. JELENTKEZNI LEHET: Miskolcon az MHSZ B.-A.-Z. Megyei Gépjárművezető-képző Iskolán a 103. számú szobában. — Megmondom őszintén, Jókat mosolygunk, amikor Négy tantárgyat angolul 1498. tanév Patakon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents