Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-24 / 226. szám

„...kiábrázolta a legkiválóbb doktor frnyes képmását”

A római pápa pataki orvosa

A Vasas Galériában látható a Bot'sodi Amatőr Képző- és Iparművészeti Stúdió tagjainak munkáiból nyílt kiállítás

A Stúdió története

Aiiiir képző- és iparművészek

Kiállítás a Fosos Galériában

A Borsodi Amatör Képző- és | I- művészeti Stúdió tagjaira munkáiból nyílt kiúliiiás

r ny ncip,a a Diósgyőri Vas c. 'elJJési és Oktatási

I : ’loan: a Vasas Galériá- b A tárlat október végéig te ziö meg, naponta 2-től

e 7 óráig. Ez a bemutatta alkalom arra, hogy felit. a Stúdió több, mint

e 'i-edes történetét. (Bors sbán és Deresné Kónya

E# 'bet segitségével.)

A Stúdió 1977-ben alakult

m?? a Rónai Sándor Művelődési Központ szervezésében azzal a céllal, hogy az érett amatőr alkotóművészek számára a szakköri formától eltérő olyan szervezeti keretet biztosítson, amely bővíti elméleti és gyakorlati ismereteiket, bemutatkozási lehetőséget nyújt nekik. Első kiállításukat a Rónaiban rendezték meg még az alapítás évében. Az anyag azután eljutott több vidéki városba is. Második kiállításukon 11979-ben) fcsak ha- u-n vettek részt, ezt kövelőén annyira megromlott a már korábban sem túl jó hangulat, hogy a Stúdió feloszlatta önmagát.

Dobrik István művészet- történész vezetésével, 1980- ban kezdődött meg az újjászervezés. A Stúdió újbóli létrehozására az 1981. évi magyar amatőr képzőművészeti kiállítás időpontja látszott alkalmasnak. Az első közgyűlést a megvei kiállítás megnyitója után tartották, az első névsorban hat- vanan szerepeltek. A már létrejött Stúdió első nagy megméretése 1982 őszén volt, amikor nyilvános zsűrizésen hallhatták az alkotók, hogy mi a hivatásos képzőművészek, a művészettörténészek véleménye munkáikról. Sokszínű, színvonalas anyag gyűlt össze a decemberi kiállításra. Addig már jóhangulatú összejöveteleket, továbbképzéseket tudhattak maguk mögött.

Újabb és újabb kiállítások, díjak, elismerések. Először lP84-'.,cn jelenhettek meg munkáikkal a Miskolci Galériában kétévenként megrendezendő Téli tárlaton. (Amely addig kizárólag a szövetségi, illetve Alap-tagok számára biztosított fórumot.)

Tavaly a kecskeméti XIII. országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításon nívódíjat kapott a Stúdió, idén pedig elnyerte a Művelődési Minisztériumtól a Kiváló Együttes címet.

Borsos István, a Stúdió titkára: „A tagfelvételnek egyetlen feltétele van, színvonalas alkotások létrehozása. A felvétel nem örök időre szól, a Stúdió kiállításain rendszeresen meg kell védeni a tagságot... A rendszeres, új felvételekkel sem nő a létszám hatvan fölé. örvendetesen jó a kapcsolatunk a megye hivatásos képzőművészeivel. Ebből szakmai haszna a Stúdió tagságá nak van, közvetve a megye képzőművészeti kultúrája lesz magasabb színvonalú.”

Sz—

Amióta ismeretessé lett, hogy II. János Pál pápa ebo- gadva az állami és egyházi főhatóság meghívását, hazánkba látogat, érthető, hogy iel- felelevenítjük azokat a kapcsolatokat, amelyek századokon át kialakultak Magyarország és a Vatikán között. Az természetes, hogy a kereszténység felvétele óta eltelt ezer esztendő alatt gyakran megfordultak Rómában magyar katolikus egyházi és vi-. légi főurak, de az már mindenképpen érdekességszáiTÚa megy, hogy volt a 16. században a Sárospataki Református Kollégiumnak egy hires tanára, akit - bár a protestáns hitet követte - a római pápo udvari orvosává fogadott.

Korának messze földön híres tudósáról, Balsaráti Vitus Jánosról ván szó, aki kevéssel a mohácsi tragédia után, 1529-ben született Dombegyházán. Néhány hetes csecsemő volt, amikor a törökök felperzselték szülőfaluját, a lakosságot rabszíjra fűzve elhurcolták, köztük az ő szüleit is. A martaló- cok a gyermeket a házból a bölcsővel együtt kidobták az udvarba, de életben maradt, s a visszatért falubeliek a nyöszörgés hallatára találtak rá.

Az árván maradt gyermeket egy ndeig a nagybátyja nevelte, majd annak halála 1 után egy gyermektelen nemesasszony fiává fogadta, s kitaníttatta a tehetséges ifjút. Kopácsi Istvánra bízta, aki akkor Erdődön és Nagy- bányán volt „oskolamester”. Amikor Kopácsit P erényi Gábor Patakra hívta, és kinevezte a kollégium igazgatójává, magával hozta a szinte saját fiaként nevelt Balsaráti Vitust is.

Pataki tanulmányainak befejezése után a kollégium Wittenbergbe küldte Balsa- rátit. Melanchton tanítványa volt, elnyerte a „böh csésztudori” címet és rangot. Mesterének tanácsára a teológia és a filozófia mellett az orvostudománnyal is foglalkozott már Wittenberg- ben is. Hogy pedig ebben tovább tökéletesítse magát, élvezve a pataki kollégium patrónusának, Perényi Gábor várúrnak a támogatását. Olaszországba ment, s az orvostudományok fellegvárában, a bolognai és a páduai egyetemen folytatta tanulmányait. Páduábam ünnepélyesen „orvostudorrá” avatják. Mint orvos olyan nagy

hírnévnek örvendett Itáliaszerte, ’ hogy püspökök, világi előkelőségek gyógyíttat- ták magukat Vele, s ő gyógyította meg súlyos betegségéből a zágrábi püspököt is. Később ÍV. Pál pápa Rómába hívatta, és annak ellenére, hogy Balsaráti Vitus protestáns vallású volt, és a római egyház ellenséges érzülettel viseltetett a protestantizmussal szemben, udvar' orvosává fogadta.

Négy-évet, töltött Itáliában. Hazatérve Sárospatakra Perényi Gábor a kollégium „fejévé”, azaz rektorává nevezte ki. A teológia, filozófia és -a nyelvek mellett természettudományokat. így orvostudományt is tanított a diákoknak. Nem elégedett meg csupán az elméleti ismeretek tanításával, hanem gyakorló orvosként is tevékenykedett. Értett a gyógyszerkészítéshez, s erre a célra főképp növényi kivonatokat, oldatokat használt, a pataki várkertben külön gyógynövényeket termesztett.

Nemcsak a várbelieket, a

pataki lakosokat és diákokat gyógyította, hanem a környékbeli és a távoli községekből, városokból is érkeztek hozzá gyógyulást remélő betegek. Különösen a pestis szedte ezrével áldozatait hazánkban a 16. század második felében. Balsaráti a pestis gyógyításán kívül

könyvet is írt az ellene való védekezésről „De remediis pestis prophylacticis”, azaz „A pestis elleni megelőző gyógymódokról” címmel, amely 1564-ben nyomtatásban is megjelent. Meg is rótták a pestis elleni hadakozása miatt az egyházi vezetők, azzal a „hivatalos” érveléssel, hogy a kálvinista felfogás szerint „a pestis Isten büntetése, és ettől semmiféle orvosi praktika, hanem csakis az imádság mentheti meg az embert.” Orvostudorí híre Bécsbe is eljutott, és II. Miksa császár nemesi oklevéllel és ranggal tüntette ki Balsaráti Vitus Jánost. Mindössze 46 évet élt. Délután még tanította a diákokat a kollégiumba*, de alig ért haza, hirtelen rosszul lett, és szinte pillanatok alatt meghalt 1575. április 7-^n, a római pápa egykori magyar protestáns orvosa, a hazai természettudományos oktatás egyik jeles úttörője. „Balsaráti Vitus kiábrázolta a legkiválóbb doktor fényes képmását. Iskolánkat és az egész tudományosságot keserves és siralmas csapás érte halála miatt” — mondotta a koporsója fölött tartott gyászbeszédében tanártársa, Szik- szai Fabricius Balázs, akinek neve szintén jól ismert a hazai tudománytörténetben.

Hegyi József

50000 forintos fődíj

Sok még\ a bizonytalanság,

de azért lassan rendeződik és alakul a miskolci tévéfesztivál programja. Jelentős előrelépés történt például a zsűri összetételét tekintve. Most már« biztosra vehető: elnöke Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára lesz, s egyik vitaindítóként részt vesz a fesztivál munkálataiban Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője

A 28, "miskolci tévéi esz tivált november 10-én délután öt órakor dr. Kovács László, Miskolc Megyei Város Tanácsának elnöke nyitja meg, és

Visszarendeződés

sjc A felvétel feltétele: a színvonalas alkotás

(Kerényi László felvételei!

Az írott sajtó előtti időkben, amikor mostani, sokszor izzadtság szagú, s nagyon megkínlódott munka árán összehordott cikkeink helyett képzett szónokok vállalták magukra a „tömegek” informálását, jól ismertek egy retorikai szabályt, amelyet „captatió benevolentie”-nek neveztek a szó mesterei. Lényege az volt, hogy a szónok beszéde elején valami olyasmit jelentett ki, vagy olyan kérdést tett fel a hallgatóságnak, ami kitörölte a •szemek sarkából a nyilvános beszédek alkalmával mindig ott bujkáló, settenkedő álmosságot. Ezt a pillanatot, szónoki fogást illették eleink a fenti elnevezéssel, ami magyarra fordítva „jóakarat elnyerést” jelent ugyan, de nyugodtan hívhatnánk figyelemfelkeltésnek is — annak bevallásával mindjárt, hogy néha a mi írásaink elején is jó szolgálatot tehetne ez a régi fogás. Mentségünkre legyen mondva viszont, hogy mi, mai szónokok és újságírók, sokkal többször vagyunk kénytelenek beszélni és írni. mint amennyi mondanivalónk van, s ezt bizony akkor is megtesszük, meg kell tennünk, ha éppen nem áll rendelkezésünkre az a bizonyos áhított és frappáns figyelemfelkeltő mondat.

Mindezt pedig csak azért bocsátottam előre, hogy világosan kifessék, miszerint én is azért választottam írásom címéül a „vissza rendeződés” szót, mert ezt tartom papjaink legrettegettebb, de azt is írhatnám. leghlrhedtebb kifejezésének, amelyhez mindenkinek köze van. Akár kívánja, akár fél tőle. Vetítsük csak a fogalmat az adó ügyre, a demokratizálódás folyamatára, vagy a piac és elosztás viszonyára, mindjárt világossá válik mire gondolok. A visszarendeződés mint abszolút logikus, de újabban kreált szavunk hovatovább fenyegetően pejoratív értelmet nyer és Jélő, ha

a dolgok ilyen, vagy olyan irányban elmozdulnak, szép lassan, ha nem is a tiltott, de a rosszemlékű szavak listájára kerül. Persze, elismerem, csak akkor, ha a dolgok „olyan” irányban mozdulnak el, azaz, ha maga a visszarendeződés bekövetkezik. Formailag önmagát fenyegeti tehát egy szavunk, de tartalmát tekintve bennünket is amennyiben az előrelépés, a társadalmi mozgás fejlettebb formáinak, netán felgyorsul' sónak hívei vagyunk. És ma, ki ne mondaná, vagy vélné magát ilyennek?

Am valljuk be, ez a rövid eszmefuttatás azért bármily logikusnak tűnik is — valahol sántít egy kicsit. Éppen ott, ahol egyirányúnak próbál feltüntetni egy többirányú utat azt sugallva, hogy megint csak egyirányban szabad haladni. Holott ilyen utcában — amelyről elég sokára derült ki, hogy „zsák” — már jártunk, s nem mondhatjuk, hogy kizárólag kellemes emlékeink lennének az ott megtett útról. ,Minek tehát ismét ez a kizárólagosság? A választás lehetőségének azt kellene jelentenie, hogy valóban választani tudjunk. Akár a sok jó közül a legjobbat, s ha megint tévednénk ismét azí amely az új helyzetben kecsegtet a legröbb jóval. Ilyen esetben a visszarendező -lés sem olyan riasztó, hisz kiderülhet, csak azért nem akarunk visszarendeződni, nehogy visszarendeződjünk. Ez pedig már van' olyan káros magatartás, mint el sem kezdeni az átrendeződést, az újrarendeződést. Holott, ha nem tévedek, most mindenki éppen ezt akarja, módjával is, meg gyorsabban is, ki-ki vérmérséklete. csömöre, vagy étvágya szerint Rendeződjünk hát át. újra vissza, csak legyen rend és egység, mert ennél ma nincs semmi kívánatosabb.,

(gyöngyösi)

november 16-án este 7 órakor Básti Jánosnak, a Szak- szervezetek Borsod Megyei Tanácsa vezető titkárának zárszavával ér véget.

Az egész programról különben országos sajtótájékoztatót is tartanak a megnyitó előtt két héttel. Gondok merültek fel a fesztivál filmjeinek rendszeres sugárzását illetően. A rendelkezésre álló tévécsatornák ugyanis igencsak leterheltek, s ha a posta nem segít, előfordulhat, hogy nem lesz túl széles azoknak a köre, akik fogni tudják majd a fesztivál programját. Az úgynevezett társadalmi zsűrik „telepítésénél” mindenesetre már most számolnak ezzel. Segítik viszont a fesztiválfilmek megtekintésének ' lehetőségét az úgynevezett VHS-szobá- val, amelyben akár újrajátszhatok lesznek a versenyfilmek. Ez természetesen a zsűri munkáját is segíti. A tét egyébként nagy; a fesztivál födi ja 50 000 forint lesz.

összeállt és nemigen változik tovább a szakmai program, amely mintegy 25 órás versenyvetítést foglal magában. ' Ezek ismertetésére a kezdésig még visszatérünk.

Gy. G.

Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Spisák István, a Pázsit u. 33. szám alatti lakásán, 17.30 órától; Budai József, az 1/2. Sz. Pártalap- szervezetben (Baross G. u. 18. sz.), 16 órától; Hegyaljai Lászlóm, a Herman Ottó Általános Iskolában (Elek T. u. 2. sz.), 18 órától: Ga- ramvölgyi Péter, a HNP Engels u. 64. szám alatti helyiségében, 18 órától; dr. Sugár János, a Győri kapu 57. sz. alatti HNF-irodában, 17 órától: Medgyesi László, a Csóka u. 28. szám alatti alagsori klubhelyiségben, 17 órától: Pikó Tivadarné, a 36. Sz. Általános Iskolában (Sas u.), 16 órától; Kiss András, a JV/8. Sz. Párt- alapszervezetben (Palota u. 57.), 17 órától.

l