Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-24 / 226. szám

„...kiábrázolta a legkiválóbb doktor frnyes képmását” A római pápa pataki orvosa A Vasas Galériában látható a Bot'sodi Amatőr Képző- és Iparművészeti Stúdió tag­jainak munkáiból nyílt kiállítás A Stúdió története Aiiiir képző- és iparművészek Kiállítás a Fosos Galériában A Borsodi Amatör Képző- és | I- művészeti Stúdió tagjai­ra munkáiból nyílt kiúliiiás r ny ncip,a a Diósgyőri Va­s c. 'elJJési és Oktatási I : ’loan: a Vasas Galériá- b A tárlat október végéig te ziö meg, naponta 2-től e 7 óráig. Ez a bemutat­ta alkalom arra, hogy fel­it. a Stúdió több, mint e 'i-edes történetét. (Bor­s sbán és Deresné Kónya E# 'bet segitségével.) A Stúdió 1977-ben alakult m?? a Rónai Sándor Műve­lődési Központ szervezésé­ben azzal a céllal, hogy az érett amatőr alkotóművészek számára a szakköri formától eltérő olyan szervezeti kere­tet biztosítson, amely bővíti elméleti és gyakorlati isme­reteiket, bemutatkozási le­hetőséget nyújt nekik. Első kiállításukat a Rónaiban rendezték meg még az ala­pítás évében. Az anyag az­után eljutott több vidéki vá­rosba is. Második kiállítá­sukon 11979-ben) fcsak ha- u-n vettek részt, ezt köve­lőén annyira megromlott a már korábban sem túl jó hangulat, hogy a Stúdió fel­oszlatta önmagát. Dobrik István művészet- történész vezetésével, 1980- ban kezdődött meg az újjá­szervezés. A Stúdió újbóli létrehozására az 1981. évi magyar amatőr képzőművé­szeti kiállítás időpontja lát­szott alkalmasnak. Az első közgyűlést a megvei kiállí­tás megnyitója után tartot­ták, az első névsorban hat- vanan szerepeltek. A már létrejött Stúdió első nagy megméretése 1982 őszén volt, amikor nyilvános zsűrizésen hallhatták az alkotók, hogy mi a hivatásos képzőművé­szek, a művészettörténészek véleménye munkáikról. Sok­színű, színvonalas anyag gyűlt össze a decemberi ki­állításra. Addig már jóhan­gulatú összejöveteleket, to­vábbképzéseket tudhattak maguk mögött. Újabb és újabb kiállítások, díjak, elismerések. Először lP84-'.,cn jelenhettek meg munkáikkal a Miskolci Ga­lériában kétévenként meg­rendezendő Téli tárlaton. (Amely addig kizárólag a szövetségi, illetve Alap-tagok számára biztosított fórumot.) Tavaly a kecskeméti XIII. országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításon ní­vódíjat kapott a Stúdió, idén pedig elnyerte a Művelődé­si Minisztériumtól a Kiváló Együttes címet. Borsos István, a Stúdió titkára: „A tagfelvételnek egyetlen feltétele van, szín­vonalas alkotások létrehozá­sa. A felvétel nem örök idő­re szól, a Stúdió kiállításain rendszeresen meg kell vé­deni a tagságot... A rend­szeres, új felvételekkel sem nő a létszám hatvan fölé. örvendetesen jó a kapcsola­tunk a megye hivatásos kép­zőművészeivel. Ebből szak­mai haszna a Stúdió tagságá ­nak van, közvetve a megye képzőművészeti kultúrája lesz magasabb színvonalú.” Sz— Amióta ismeretessé lett, hogy II. János Pál pápa ebo- gadva az állami és egyházi főhatóság meghívását, hazánk­ba látogat, érthető, hogy iel- felelevenítjük azokat a kap­csolatokat, amelyek százado­kon át kialakultak Magyaror­szág és a Vatikán között. Az természetes, hogy a keresz­ténység felvétele óta eltelt ezer esztendő alatt gyakran megfordultak Rómában ma­gyar katolikus egyházi és vi-. légi főurak, de az már min­denképpen érdekességszáiTÚa megy, hogy volt a 16. század­ban a Sárospataki Reformá­tus Kollégiumnak egy hires ta­nára, akit - bár a protestáns hitet követte - a római pápo udvari orvosává fogadott. Korának messze földön híres tudósáról, Balsaráti Vitus Jánosról ván szó, aki kevéssel a mohácsi tragédia után, 1529-ben született Dombegyházán. Néhány he­tes csecsemő volt, amikor a törökök felperzselték szülő­faluját, a lakosságot rabszíj­ra fűzve elhurcolták, köztük az ő szüleit is. A martaló- cok a gyermeket a házból a bölcsővel együtt kidobták az udvarba, de életben ma­radt, s a visszatért falubeli­ek a nyöszörgés hallatára találtak rá. Az árván maradt gyerme­ket egy ndeig a nagybátyja nevelte, majd annak halála 1 után egy gyermektelen ne­mesasszony fiává fogadta, s kitaníttatta a tehetséges if­jút. Kopácsi Istvánra bízta, aki akkor Erdődön és Nagy- bányán volt „oskolamester”. Amikor Kopácsit P erényi Gábor Patakra hívta, és ki­nevezte a kollégium igazga­tójává, magával hozta a szinte saját fiaként nevelt Balsaráti Vitust is. Pataki tanulmányainak be­fejezése után a kollégium Wittenbergbe küldte Balsa- rátit. Melanchton tanítvá­nya volt, elnyerte a „böh csésztudori” címet és ran­got. Mesterének tanácsára a teológia és a filozófia mel­lett az orvostudománnyal is foglalkozott már Wittenberg- ben is. Hogy pedig ebben tovább tökéletesítse magát, élvezve a pataki kollégium patrónusának, Perényi Gá­bor várúrnak a támogatását. Olaszországba ment, s az or­vostudományok fellegvárá­ban, a bolognai és a páduai egyetemen folytatta tanul­mányait. Páduábam ünnepé­lyesen „orvostudorrá” avat­ják. Mint orvos olyan nagy hírnévnek örvendett Itália­szerte, ’ hogy püspökök, vilá­gi előkelőségek gyógyíttat- ták magukat Vele, s ő gyó­gyította meg súlyos betegsé­géből a zágrábi püspököt is. Később ÍV. Pál pápa Rómá­ba hívatta, és annak ellené­re, hogy Balsaráti Vitus pro­testáns vallású volt, és a ró­mai egyház ellenséges érzü­lettel viseltetett a protes­tantizmussal szemben, ud­var' orvosává fogadta. Négy-évet, töltött Itáliá­ban. Hazatérve Sárospatak­ra Perényi Gábor a kollégi­um „fejévé”, azaz rektorává nevezte ki. A teológia, filo­zófia és -a nyelvek mellett természettudományokat. így orvostudományt is tanított a diákoknak. Nem elégedett meg csupán az elméleti is­meretek tanításával, hanem gyakorló orvosként is tevé­kenykedett. Értett a gyógy­szerkészítéshez, s erre a cél­ra főképp növényi kivona­tokat, oldatokat használt, a pataki várkertben külön gyógynövényeket termesz­tett. Nemcsak a várbelieket, a pataki lakosokat és diáko­kat gyógyította, hanem a környékbeli és a távoli köz­ségekből, városokból is ér­keztek hozzá gyógyulást re­mélő betegek. Különösen a pestis szedte ezrével áldoza­tait hazánkban a 16. század második felében. Balsaráti a pestis gyógyításán kívül könyvet is írt az ellene való védekezésről „De remediis pestis prophylacticis”, azaz „A pestis elleni megelőző gyógymódokról” címmel, amely 1564-ben nyomtatás­ban is megjelent. Meg is rótták a pestis elleni hada­kozása miatt az egyházi ve­zetők, azzal a „hivatalos” érveléssel, hogy a kálvinista felfogás szerint „a pestis Is­ten büntetése, és ettől sem­miféle orvosi praktika, ha­nem csakis az imádság mentheti meg az embert.” Orvostudorí híre Bécsbe is eljutott, és II. Miksa csá­szár nemesi oklevéllel és ranggal tüntette ki Balsaráti Vitus Jánost. Mindössze 46 évet élt. Délután még taní­totta a diákokat a kollégi­umba*, de alig ért haza, hirtelen rosszul lett, és szin­te pillanatok alatt meghalt 1575. április 7-^n, a római pápa egykori magyar protes­táns orvosa, a hazai termé­szettudományos oktatás egyik jeles úttörője. „Balsaráti Vi­tus kiábrázolta a legkiválóbb doktor fényes képmását. Is­kolánkat és az egész tudo­mányosságot keserves és si­ralmas csapás érte halála miatt” — mondotta a kopor­sója fölött tartott gyászbe­szédében tanártársa, Szik- szai Fabricius Balázs, aki­nek neve szintén jól ismert a hazai tudománytörténet­ben. Hegyi József 50000 forintos fődíj Sok még\ a bizonytalanság, de azért lassan rendeződik és alakul a miskolci tévéfesztivál programja. Jelentős előrelé­pés történt például a zsűri összetételét tekintve. Most már« biztosra vehető: elnöke Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára lesz, s egyik vitaindító­ként részt vesz a fesztivál munkálataiban Andics Jenő, az MSZMP KB osztályvezetője A 28, "miskolci tévéi esz ti­vált november 10-én délután öt órakor dr. Kovács László, Miskolc Megyei Város Taná­csának elnöke nyitja meg, és Visszarendeződés sjc A felvétel feltétele: a színvonalas alkotás (Kerényi László felvételei! Az írott sajtó előtti időkben, amikor mostani, sokszor izzadtság szagú, s nagyon megkínlódott munka árán összehordott cikkeink helyett képzett szónokok vállal­ták magukra a „tömegek” informálását, jól ismertek egy retorikai szabályt, ame­lyet „captatió benevolentie”-nek neveztek a szó mesterei. Lényege az volt, hogy a szónok beszéde elején valami olyasmit je­lentett ki, vagy olyan kérdést tett fel a hallgatóságnak, ami kitörölte a •szemek sarkából a nyilvános beszédek alkalmával mindig ott bujkáló, settenkedő álmosságot. Ezt a pillanatot, szónoki fogást illették ele­ink a fenti elnevezéssel, ami magyarra for­dítva „jóakarat elnyerést” jelent ugyan, de nyugodtan hívhatnánk figyelemfelkel­tésnek is — annak bevallásával mindjárt, hogy néha a mi írásaink elején is jó szol­gálatot tehetne ez a régi fogás. Mentsé­günkre legyen mondva viszont, hogy mi, mai szónokok és újságírók, sokkal többször vagyunk kénytelenek beszélni és írni. mint amennyi mondanivalónk van, s ezt bizony akkor is megtesszük, meg kell tennünk, ha éppen nem áll rendelkezésünkre az a bizonyos áhított és frappáns figyelemfel­keltő mondat. Mindezt pedig csak azért bocsátottam előre, hogy világosan kifessék, miszerint én is azért választottam írásom címéül a „vissza rendeződés” szót, mert ezt tartom papjaink legrettegettebb, de azt is írhat­nám. leghlrhedtebb kifejezésének, amely­hez mindenkinek köze van. Akár kívánja, akár fél tőle. Vetítsük csak a fogalmat az adó ügyre, a demokratizálódás folyamatá­ra, vagy a piac és elosztás viszonyára, mindjárt világossá válik mire gondolok. A visszarendeződés mint abszolút logikus, de újabban kreált szavunk hovatovább fenye­getően pejoratív értelmet nyer és Jélő, ha a dolgok ilyen, vagy olyan irányban el­mozdulnak, szép lassan, ha nem is a til­tott, de a rosszemlékű szavak listájára ke­rül. Persze, elismerem, csak akkor, ha a dolgok „olyan” irányban mozdulnak el, azaz, ha maga a visszarendeződés bekö­vetkezik. Formailag önmagát fenyegeti te­hát egy szavunk, de tartalmát tekintve bennünket is amennyiben az előrelépés, a társadalmi mozgás fejlettebb formáinak, netán felgyorsul' sónak hívei vagyunk. És ma, ki ne mondaná, vagy vélné magát ilyennek? Am valljuk be, ez a rövid eszmefuttatás azért bármily logikusnak tűnik is — vala­hol sántít egy kicsit. Éppen ott, ahol egy­irányúnak próbál feltüntetni egy többirá­nyú utat azt sugallva, hogy megint csak egyirányban szabad haladni. Holott ilyen utcában — amelyről elég sokára derült ki, hogy „zsák” — már jártunk, s nem mond­hatjuk, hogy kizárólag kellemes emlékeink lennének az ott megtett útról. ,Minek te­hát ismét ez a kizárólagosság? A válasz­tás lehetőségének azt kellene jelentenie, hogy valóban választani tudjunk. Akár a sok jó közül a legjobbat, s ha megint té­vednénk ismét azí amely az új helyzet­ben kecsegtet a legröbb jóval. Ilyen eset­ben a visszarendező -lés sem olyan riasztó, hisz kiderülhet, csak azért nem akarunk visszarendeződni, nehogy visszarendeződ­jünk. Ez pedig már van' olyan káros ma­gatartás, mint el sem kezdeni az átrende­ződést, az újrarendeződést. Holott, ha nem tévedek, most mindenki éppen ezt akarja, módjával is, meg gyorsabban is, ki-ki vér­mérséklete. csömöre, vagy étvágya szerint Rendeződjünk hát át. újra vissza, csak le­gyen rend és egység, mert ennél ma nincs semmi kívánatosabb., (gyöngyösi) november 16-án este 7 óra­kor Básti Jánosnak, a Szak- szervezetek Borsod Megyei Tanácsa vezető titkárának zárszavával ér véget. Az egész programról kü­lönben országos sajtótájékoz­tatót is tartanak a megnyi­tó előtt két héttel. Gondok merültek fel a fesztivál film­jeinek rendszeres sugárzását illetően. A rendelkezésre álló tévécsatornák ugyanis igen­csak leterheltek, s ha a pos­ta nem segít, előfordulhat, hogy nem lesz túl széles azoknak a köre, akik fogni tudják majd a fesztivál programját. Az úgynevezett társadalmi zsűrik „telepíté­sénél” mindenesetre már most számolnak ezzel. Segí­tik viszont a fesztiválfilmek megtekintésének ' lehetőségét az úgynevezett VHS-szobá- val, amelyben akár újra­játszhatok lesznek a ver­senyfilmek. Ez természete­sen a zsűri munkáját is se­gíti. A tét egyébként nagy; a fesztivál födi ja 50 000 fo­rint lesz. összeállt és nemigen vál­tozik tovább a szakmai program, amely mintegy 25 órás versenyvetítést foglal magában. ' Ezek ismertetésé­re a kezdésig még visszaté­rünk. Gy. G. Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Spisák István, a Pázsit u. 33. szám alatti lakásán, 17.30 órától; Budai József, az 1/2. Sz. Pártalap- szervezetben (Baross G. u. 18. sz.), 16 órától; Hegyaljai Lászlóm, a Herman Ottó Általános Iskolában (Elek T. u. 2. sz.), 18 órától: Ga- ramvölgyi Péter, a HNP Engels u. 64. szám alatti helyiségében, 18 órától; dr. Sugár János, a Győri kapu 57. sz. alatti HNF-irodában, 17 órától: Medgyesi László, a Csóka u. 28. szám alatti alagsori klubhelyiségben, 17 órától: Pikó Tivadarné, a 36. Sz. Általános Iskolá­ban (Sas u.), 16 órától; Kiss András, a JV/8. Sz. Párt- alapszervezetben (Palota u. 57.), 17 órától. l

Next

/
Thumbnails
Contents