Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-21 / 223. szám

+ A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár épülete fiatal létesítmény, mégis hamarosan kinövi raktárait. Másfél évtizede előrelátóan tervezték a tárolóhelyet, de nem számoltak a könyvek, kiadványok mai áradatával. A mozgatható polcrendszer igen jó helykihasz­nálást biztosít, ám ez is csak átmeneti megoldást jelent. (Kerényi Jelv.) A !aká88zövetkezetek zsebére megy Próbaidő a szemét szállító kn Megváltozott a szemét­szállítás korábbi rendszere az Avas-délen. Július 1-ig hétfőn, szerdán és péntekéi szállítottak* azóta azonban csak hétfőn és csütörtökön ürítik ki a lakótelepen a kukákat. Korábbi tudósítá­sainkban megígértük, hogy visszatérünk a tapasztala­tokra. Az előzményekről annyit- júniusban bejelentette a közterület -fenntartó válla­lat, hogy ezután csak heti két fordulóra vállalkozhat a cég a város legnagyobb lakótelepén i«. Leromlott a gépparkjuk, nincs pénzük új szállító járművekre, a továbbiakban megoldhatat­lan az eddigi háromszori szállítás. ® NEM A GYAKORISÁG SZÁMÍT Rejtett árdrágításra gya­nakodtunk, hiszen a válto­zatlan díjért1 kevesebb szol­gáltatás jár az avasiaknak. Ez nem burkolt áremelés — mondták az illetékesek. A közterület-fenntartó vál­lalat arra vállalkozott, hogy elszállítja a szemetet. A szerződés nem rögzíti, hogy hetente hányszor kell ezt tennie, az a lényeg, hogy sehol se maradjon ott a hulladék. Az intézkedést egyébként nem tekintik véglegesnek, három hónap próbaidőt szabtak, mond­ván : a tapasztalatoktól függ, hogy ■ kétszer, vagy háromszor fuvaroznak a továbbiakban. S hogy mi történt azóta? Nagy András, az Avas- . dél Lakásszövetkezet gond­nokságvezetője elmondot­ta, hogy a kukákat és 1,1 köbméteres gurulós kon'é- nereket vásároltak már; ha kevesebb a fuvar, ugyan­annyi szeméthez több edény kell. A vásárlással együtt még mindig nincs elegendő tárolójuk. Tapasztalatuk szerint szemetesebb lett ' a lakótelep, mint korábban volt. A kukák darabját Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Városi Tanács mai meghosszabbí­tott ügyfélfogadási napján dr Kovács László tanácsel­nök a hivatali helyiségében fogadóórát tart ifi és 18 óra között. egyébként körülbelül 800 forintért, a konténereket majdnem 16 ezerért vették. A váratlan kiadást előbb- utóbb kénytelenek áthárí­tani a lakókra Tehát a szö­vetkezeti tagság szempont­jából mindenféleképpen drágulhat a szolgáltatás, jóllehet, a szemétdíjat egyelőre nem emelik, ezt csak központi intézkedés rendelheti el. A szövetke­zetiek szerint mindenesetre szerencsésebb volna vissza­állítani a háromszori fu­vart. ® KEVÉ5 AZ EDÉNY A MIK-esek is vásároltak új edényeket — tájékozta­tott Varga Zoltán, házkeze­lési osztályvezető —, de így is . kevés a tároló. Elsősor­ban' hétfőn zsúfolásig meg­telik mindegyik,, s jócskán kerül hulladék a főidre is. S amíg' korábban már dél­eiét; megjelentek a szeme­tesek. most a késői órákig elhúzódik a szállítás. Hogy ne legyen nagyobb gond, ha mégis marad a heti két forduló, további konténere­ket, kukákat kell vásárol­niuk. Novák Csongor, a közte­rület-felügyelők csoportve­zetője elmondotta, hogy szerintük nem lett szeme­tesebb az Avas-dél. Nagy gondot okoz viszont, hogy mivel jóval több a szemét, elsősorban hétfőnként több a guberáló is, és a turkálók széjjelszórják a hulladékot. @ MÉG NINCS DÖNTÉS A közterület-fenntartó vállalat kimutatta: ahol az 1,1 köbméteres konténerbe gyűjtik a hulladékot, ele­gendő a kétszeri szállítás. Ha mindenhol konténerre cserélnék a kukákat, nem lenne semmi baj. Persze máról holnapra sehol sincs elég pénz a tömeges vásár­láshoz. De azzal is tisztá­ban vannak, hogy amíg mindenütt fel nem váltja a kukát a konténer, gondok lehetnek a szemétszállítás­sal. A három hónap próba­időnek nincs vége, a végső döntés még nem született meg. Hogy miként határoz­nak az illetékesek, arról időben tájékoztatjuk olva­sóinkat. B. A. Zajlik a vita megyénk fejlesztési koncepciójáról Regionális bank alapítását szorgalmazzák A szellemi befektetés a leggyorsabban megtérülő beruházás Az előző két évtizedben meglehetősen sok pántlikás pénzt (meghatározott célra elkölthető összegeket) ka­pott Borsod. Most pedig az ország egyik hátrányos hely­zetű megyéje lett. Tud-e ezen önerőből változtatni, vagy újra különféle ked­vezményekre szorul közpon­ti forrásokból? Ez volt az egyik alapkérdés — annak a vitasorozatnak a nyitá­nyán, amelyen — a megyei pártbizottság kezdeménye­zésére — Borsod-Abaúj- Zemplén regionális fejlesz­tési elképzeléseihez gyűjtik a javaslatokat, véleménye­ket. A kérdés mindaddig megválaszolatlan marad, amíg a kormány napirend­re nem tűzi Borsod- Abaúj- Zemplén megye regionális programját. Az ipari szerkezetváltás­ról folytatott vita résztve­vői közül csak kevesen vol­tak azon a véleményen, hogy fejlesztési terveinket önerőből meg lehet valósí­tani. Ehhez nincsenek meg az igazi piaci viszonyok és a fejlesztéshez nélkülözhe­tetlen tőke sem. Más vé­lemény szerint aligha vár­ható megkülönböztetés a javunkra. Tehát nem a ko­rábbinál jobb, hanem más program kell. Ezért hang­zott el az a javaslat: oda kell hatni, hogy működhes­senek a gazdaság szervező mechanizmusai, továbbá váljon lehetővé, hogy az itt megtermelt adózatlan nye­reségből e térséget lehessen fejleszteni. Szabad-e ágazatokban gondolkodni, illetve most eldönteni a fejlesztés fő irányait? Ez volt a másik alapvető kérdés. A vitában két nézetet képviseltek a résztvevők: az egyik szer rint csak a fő irányokat ajánlatos megszabni, míg a másik szerint nem lehet el­vonatkoztatni a meglévő struktúráktól és a vállala­tok által már kimunkált fejlesztési elképzelésektől. Amit a regionális ipari bizottság írásos előterjesz­téséből hiányoltak (de itt pótoltak): nem foglalkozott az' építőipar és a szolgálta­tási ágazat jövőjével, és ke­vés teret szentelt annak, — Tessék hangosabban szólani, mert egy kicsit restül hallok! — kiabálta a fülembe az alacsony, vékony, nagybajúszú öregem­ber. A magtár homályában furán festett, ahogy szürke kalapban, bő munkaköpeny­ben, lábán ormótlan csizmákkal, kezében lapáttal rendezgette helyére az elevátorról lepergett magot. — Nem nehéz ez a mun­ka — kiabált tovább —, jól jön egy kis pénz a nyugdíjhoz. Közben a teherautó helyrebillentette pla­tóját, aztán lassan kigördült a tárház két nagy vasajtaján. Míg a másik szállítmány­ra vártunk, volt időnk egy cigarettára a ki­jelölt dohányzóhelyen. — Gyalogmunkás voltam itt a közösben, amíg nyugdíjba nem kerültem — fújta a füstöt az öreg. — Gyerekkorom óta volt dolgom mindenféle növénnyel. A naprafor­gót, vagy ahogy errefelé mondják, a tá- ■ nyírrózsát az ántivilágban nem sokra be­csültük. Szegélynek ültettük a kukorica kö­ré, vagy dísznek egyet-egyet a ház mellé, de termett az magától is. Magasra nőtt, tá­nyérja is nagy kerek volt. meg a magja is. Ez meg — mutatta a tenyerén a köpeny­zsebből kimarkolt magokat — kicsi is, meg fekete is. Azt mondják, ipari fajta, úgy ne­mesítették ki. S ahelyett hogy nagyobb len­ne, ha már nemesítik, kicsi az egész, a tá­nyér, meg a mag is. Mintha a növény min­den erejét a magba táplálná, olyan sok olaj van benne. Körmével szétnyitotta a magházat, termé­sét meg bal hüvelykujjával szétnyomta jobb tenyerében, úgy mutatta, mennyi nemes nedvet tartalmaz. — Csak a háború után'kezdtük a napra­forgót becsülni, mert nem volt elég zsírozó. Napszám dolgoztam én is az olajütőben. A haját most takarmányként adják az állat­nak. Mi akkor pogácsaként rágcsáltuk . .. Elfogyott a cigaretta és a szó is. Nagy ka­lapja alól rám pillantott az öreg, és hozzá­tette: — Nem ment akkoriban kárba semmi, még a szára sem. Zöld korában kerítést fontunk belőle, aztán tűzrevaló lett. Most meg vágás előtt lombtalanítják. vegyszert . szórnak rá. Szinte megfeketedik az egész növény. Mindezt azért, hogy a gép könnyeb­ben bírjon vele .. . Tudja-e — kérdezte kis szünet után — milyen alakú a napraforgó levele? Tagadólag megráztam a fejem. — Szív alakú — mondta csendesen az öreg — A csizma sarkával eltaposta a sá­ros betonon még mindig füstölgő cigaretta­véget. Két kezét a két köpeny zsebébe sülyesztette, aztán elindult és eltűnt a szé­lesre tárt kettős vasajtón a tárház homá­lyában. (oravec) hogy a társasági törvény életbe lépésével a vállalko­zások térhódítására kell számítaniuk. Külön bizott­ság tárgyálja ugyan a* me­gye infrastruktúrájának el­maradottságát és az ebből fakadó teendőket, de töb­ben hangsúlyozták, hogy az ipari szerkezetváltás, a tő­kebeáramlás új üzemek és vállalkozások létrejötte enélkül elképzelhetetlen. Több felszólaló szorgalmaz­ta a regionális bank alapí­tását. de ismert közgazdá­szunk még a tőkénél is fontosabbnak tartja az adaptációs mechanizmusok kiépítését: vagyis, hogy a világ műszaki eredményeit képesek vagyunk-e befo­gadni és alkalmazni. Az er­ről szóló tanulmányának idevágó részleteit beépítik a megyei előterjesztésbe. A vitában sok szó esett a modem ipar alapvető fel­tételéről, a szellemi befek­tetésről. Egy vezérigazgató- helyettes a saját gyára példájával illusztrálva, a legolcsóbb beruházásnak! mondatta a szelemi tőkét. De ma még az a sajnálaJ tos helyzet, hogy a megyé-J ben évente 10—12 ezren nem végzik el a 8 általá­nost. Az oktatás szerkezetét meg kell változtatni, több pénzt kell rá áldozni, mert a világ számos országa bij zonyította, hogy ez a leg­gyorsabban megtérülő beJ ruházás. A megye nagy ba­jának tartotta az egyik fel­szólaló, hogy kevés a nyelv-J tudással rendelkező diplo­más. Javaslata: legyen a kezdeményezője a Borsod annak a követelménynek; hogy a diplomát nyelvtu-j dáshoz kössék. O. E. ] Tisztábbak lesznek a vonatok Változik a menetrend Ha vasúton akarunk utaz- i ni, a jövő héttől érdemes az | indulás előtt tudakozódnunk: j nem ind T, vagy érkezik-e a \ megszokottnál korábban, vagy később egy-egy szerelvény. Szeptember 25-től ugyanis váitozik a MÁV menetrend­je. Az új érkezési, indulási időkről, a késések után fi­zetendő bonokról érdeklőd­tünk. Már kapható a jegypénz­tárakban, információs iro- rákban az a pótfüzet, amely­ben pontosan rögzítették a változásokat. Vannak azon­ban járatok, amelyeknek módosult menetrendjét feles­leges a kiegészítőben keres­nünk — tudtuk meg Faze­kas Barnától, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának sze­mélyforgalmi és menetrendi csoportjának vezetőjétől. Né­hány szerelvény indulása ugyanis nem a Jövő héttől, hanem csak október 10-től módosul. A Szombathelyről Budapest, Keleti pályaudvar­ra érkező, és onnan 12 óra 45 perckor Miskolcra tovább induló szerelvény például korábban jön el a főváros­ból, október 10-től. így 15 óra 8 perc helyett már 14 óra 46 perckor befut a Ti­szai pályaudvarra. Váro­sunkból egyetlen szerelvény gördül ki a megszokottnál hamarabb: 13 óra 40 perc helyett 13 óra 30-kor kap szabad jelzést a Budapestre induló gyorsvonat. Termé­szetesen most csak a legfon­tosabb, legtöbb utast érintő változásokat emeltük ki. AJ mindennap vonatra szállók pontos adatokat a pótfüzet-- bői tudhatnak meg. A Keleti pályaudvar re-i konstrukciója miatt gyakrab­ban késnek a vonatok. Ilyen­kor azonban a mérgelődő utasok gyakran elfelejtik a már bevett és a jövő hét­től is változatlan szokást J ha egy expfesszvonat 15 percnél többet késik, a jegy­pénztárban egy 30 forintos bont adnak. Ezt a legköze-f lebbi jegyváltáskor beszá-' mítják. Nemcsak a menetrend újul meg; a kocsik is tisztábbak lesznek —« hallottuk a ió hírt Fazekas Barnától. Ed­dig nagy gondot jelentett a vasutasoknak, hogy a vo­nattetőket nem tudták le­mosni. Egy-egy nagyobb eső­ben pedig a fentről lecsorgó piszkos lé nem kímélte a tisztára súrolt kocsik oldalát és ablakát sem. A jövőben átalakítják a vonatmosógé­peket. A kefék pedig már újrafestett kocsitetőket mos­nak. I F. H. ] \ Ingyenes jogtanácsadás: lövő szerdán Dr. Lévai Miklós, egyete­mi adjunktus legközelebb szeptember 28-án, szerdán délután 3-tól 6 óráig tart díjtalan jogtanácsadást a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szo­báiéban * Rendörjórörök a Dunáit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents