Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-12 / 190. szám

Családi korben Az őszinteség kötelező * „A közös étkezéseknek éppúgy mindennaposaknak kellene lenniük a családokban, mint a napi bajok megbeszélésének." (Kerényi László felvételei) Várjuk a kérdéseket Hosyan vehetünk tanácsi lakást? A bérlakások eladásáról alkot rendeletet a szeptem­beri ülésén a városi tanács. Hogy milyen sok embert érdekel ez, arra ékes bizo­nyíték: a kedden megtartott, e témával kapcsolatos első lakossági vitára annyian jöttek el a Baross Gábor utca 18-ba, hogy többen ki­szorultak a folyosóra. Arra előre számítani lehe­tett, hogy főleg saját laká­sának megvásárlása érdekel majdnem mindenkit. Mibe kerül majd az új rendelke­zések szerint egy-egy taná­csi lakás? Milyen elvek alap­ján állapítják meg, hogy mit bocsátanak áruba és mit nem? Miként számítják ki — a vételárba pedig be — az amortizációt, vagyis az értékcsökkenést? Ilyen és ehhez hasonló kérdések zá­poroztak majdnem két órán keresztül. A hallatlan érdeklődés ad­ta az ötletet, hogy szerkesz­tőségünk új szolgáltatással segítsen eligazodni a készü­lő paragrafusok között. Vár­juk olvasóinknak a tanácsi bérlakások eladásával kap­csolatos kérdéseit. Részlete­sen válaszolnak majd ezek­re lapunkban az illetékesek. Az érdeklődő leveleket a kö­vetkező címre várjuk: Déli Hírlap Szerkesztősége, A miskolciaké a szó rovat. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. Pf.: 39. Telefon­számunk: 13-225. Üj rova­tunk augusztus 18-án, csü­törtökön jelentkezik először. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, az ingatlanközve­títő és a városi tanács szak­emberei adnak majd felvilá­gosítást, hasznos tanácsokat. Tíz nap egy erdei turis­taházban — valószínűleg akadnak, akik csak így tud­ják elképzelni a pihenést, sokan azonban elborzadva utasítanák vissza ezt a le­hetőséget. Kristóf Mária az előzőek táborába tartozik. A fiatalasszony ugyanis 10 nap­ra otthagyta budapesti la­kását, és most a fenyvesek tövében, egy hálózsákra te­lepedve tölti napjai nagy ré­szét. Társa azonban nem a magány, hanem huszonnégy olyan fiatal, akiknek támasz­ra, vagy legalábbis jó taná­csokra van szüksége ahhoz, hogy önmagukkal és kör­nyezetükkel megbéküljenek, és helyüket az iskolapadok­ból kikerülve is megtalálják. Mariska — ahogy a fiatalok nevezik — nem könnyű fel­adatot vállalt magára: az Ady Endre Művelődési Ház által szervezett tíznapos kékmezői önismereti tábor vezetőjeként saját hibáikkal és erényeikkel ismerteti meg a tizenéveseket. Azoknak a miskolci kamaszoknak, akik jelentkeztek, tudniuk kell: itt az őszinteség kötelező. • MÍG a másik ISMERETLEN Tíz éve, hogy a frissdiplo­más pedagógus Mariska elő­ször jött fel ide. Akkor még csak kolléga volt számára dr. Frecska Ede pszicholó­gus. Ma már a férje. — Kékmezőn ismerked­tünk meg — emlékezik visz- sza Mariska —. mindketten meghívást kaptunk az önis­mereti táborba. Az első na­pokban önző és csöppet sem szimpatikus embernek tar­tottam! Aztán rá kellett jön­nöm, tévedtem, egy meleg­szívű, jó lélek. Hét éve, hogy összeházasodtunk. Én is ta­nultam önismeretet, és itt jöttem rá, hogyan lehet má­sokhoz közelebb kerülni. tagként szeretik Mariskát és Márkot. Beszélgetésünk köz­ben a másfél éves kisfiú mellénk totyog. Az édesanya természetesen témát vált, amikor ölébe ülteti a babát. — Az igazság az, hogy so­se tudtam magam anyaként elképzelni. Amikor a szülő­szobán megláttam Márkot, aki gyönyörű volt, rám nyi­totta szemét és ösztönösen felém tárta karját nem hit­tem el, hogy ez a csodás kis emberke az enyém. Retten­tően aggódom érte, de nem fogom állandóan a kezét, in­kább messziről figyelem önál­ló mozdulatait. Valamelyik nap azonban nagyon szégyell­tem magam. Itt a táborban a fiatalok szívesen foglalkoz­nak vele, általában ők fek­tetik le délután. Egyik nap is így történt. Utána a tu­ristaháztól egy kicsit távo­labb lévő tisztáson beszélget­tünk, amikor egyszercsak hallom: anyucika, drága, drága anyucika és látom, hogy az eldugott kis ösvé­nyen határozott léptekkel to­tyog felfelé Márk. Aztán az ölembe szaladt és megnyu­godott. A legmeglepőbb az volt, hogy teljesen egyedül, másfél évesen nem az erdő­nek vágott neki, hanem az ösvényen át hozzánk indult. Márk egyébként csak az anyakönyvi neve. Mindenki egyszerűen csak Tettinkónak hívja. Féléves korában, ami­kor először megszólalt, ez­zel a szóval lepett meg, és így névként rajta maradt. • CSAK JÓ TANACS — Tettinkó olvasztotta be a tábori életbe a gyermek- nevelést. Az eredeti feladat azonban nem ez. A 32 éves Mariska — aki korban kö­zel áll a fiatalokhoz — olyan tizenévesekkel foglalkozik itt akik csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak meg- békülni környezetükkel. Fia­talos hévtől hajtva szegül­nek szembe a világgal, leg­inkább szüleikkel. Legtöbb­jük olyan családi környezet­ből érkezett ide. ahol a gye­reknek nem lehet önálló vé­leménye. Kékmezőn reggel­től estig saját gondolatai­kat cselekedeteiket elemzik, füzetekbe jegyzetelik a má­sokról alkotott őszinte véle­ményüket. így megismerhe­tik saját hibáikat, erényei­ket és megtanulnak ezekkel bánni. — Az ő szemükben min­dig egy kicsit agresszív va­gyok. Számukra ugyanis a helyes útra terelő a jó tanács egyfajta agresszív beavatko­zás. De csak így viselkedhe­tek, ugyanis roppantul saj­nálom, amikor értékes jóeszű gyerekek azért kallódnak el, mert környezetük nincs tisz­tában értékeikkel. A lelki problémák, az érzelmek mel­lett a mindennapi családi teendőkről sem feledkezünk meg. Maguk készítik a reg- ' gelit, mosogatnak, tüzet rak­nak. Valamelyik nap meglá­togatott bennünket az egyik szülő. Megdöbbenve látta ezt az egyszerű erdei tábort. Amikor lányukat magukkal akarták vinni, ő egy szót sem szólt, csak hátat fordí­tott. és visszaült közénk. Nincs ebben a táborban sem- ‘ mi megdöbbentő. Itt egy- • szerűen őszinték vagyunk, úgy, ahogy a megszokott kör­nyezetünkben talán soha. Tíz napig úgy élünk, mint egy'' nagy család. Ha tehetnem, a tábor minden lakóját ma- - gamhoz költöztetném. Tetlin- kóval egyébként hamarosan indulunk a férjem után. da - már most azt számolom, hogy mibe kerül a tegol- ^ esőbb repülőjegy visszfíélé. ”3#} fj (fázold) Vissza a civil életbe • DRAGA ANYUCIKA * A baba is otthon érzi magát. Mariska és Tettinkó Asztali hiába keresünk Régen várták már a mai napot azok a fiatalok, akik az elmúlt év februárjában vonultak be, és letöltötték a kemény másfél év sorkato­nai szolgálatot. A Rónai Sándor Művelődési Központ­ban már reggel 7 órától fogadta a leszerelőket Hor­váth Zoltán alezredes és munkacsoportja. A Magyar Néphadsereg alakulataitól leszerelők szin­te az ország minden tájá­ról folyamatosan érkeztek. Az adatok egyeztetése után átvették személyi okmányai­kat, tájékoztatót kaptak az érdekvédelmi és a munka­lehetőségekről. Felhívták fi­gyelmüket a katonai titkok betartására, továbbá a vál­tozások kötelező bejelenté­sere. A leszerelők többsége a kívánalmaknak megfelelően teljesítette sorkatonai szol­Erdei szörp küllőidre Élénk érdeklődés mutat­kozik a miskolci Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat árui iránt. Az idén 420 vagon szörp kerül a hazai és a külföldi piacokra. Ebből belföldre több mint 260 va­gon, a tőkés országokba, így Angliába, Kanadába és Ausztráliába több, mint 80 vagon szörpöt és 75 vagon, narancsból készült rostos levet exportálnak. gálatát. és helytállt a ki­képzési feladatok végrehaj­tásában. Többen értek el különböző címeket és lettek a néphadsereg kiváló, illet­ve az egység élenjáró kar tonái. előléptek tisztesi, vagy tiszthelyettesi rendfo­kozatba. A határőrségtől 23-án, a műszaki építő csapatoktól pedig 25-én fognak lesze­relni. Hosszú autókonvoj robo­gott vasárnap a kora esti órákban a 3-as úton Mező­keresztes térségében, Mis­kolc irányába. Szemből jö­vő forgalomnak nyoma sem volt, amikor a karaván élén haladó Lada vészfékezésbe kezdett, valósággal radírozta 3 forró aszfaltot..A mögötte haladó jármüvek vezetői — mit tehettek mást — ugyan­csak a féket taposták teljes erejükből. S csupán ’ a sze­rencsének köszönhető, hogy az egymást szorosan követő kocsik nem törték össze az előttük gurulókat. Vajon mi lehetett a vész­fékezés oka? Ha baleset történt volna, hivatalosan úgy fogalmaznák: három csellengő tehén fölkapaszko­dott az út menti töltésen, majd elbarikádozta az utat. A dudakoncertre a maguk módján, keserves bögéssel válaszoltak, szinte azt pana­szolva: maguk sem sejtik, Uj benzinkút Az Interag Rt. és az Űj Élet Mgtsz — közös beru­házásban — Rakamaz hatá­rában, a 38-as lő közlekedési út 12-es kilométerszelvényé­ben Shell üzemanyagtöltő­állomást létesített. Jövő csü­törtökön délelőtt 11 órától áll a közönség rendelkezésé­hová tűnhetett az őrzésük­kel megbízott csordás. Végiggondolva a történte­ket, a tehénbarikád esetle­ges következményeit, a leg­fontosabb tanulság vala­mennyiünk számára, hogy mindig és mindenkor szá­míthatunk az ehhez hasonló rendkívüli akadályra. Ezért a sebességet az útviszonyok­nak megfelelően válasszuk meg, de kalkuláljuk ehhez: pillanatonként próbára te­hetik reflexeinket, autónk fékrendszerét. Az utakon, különösen az erdők mellett, vagy faluhe­lyen bármikor elénk szalad­hat valamilyen oktalan ál­lat. S, ha elütjük őket, nem­csak a lelkiismeretünk há- boroghat az értelmetlen pusztítás miatt, hanem a kocsink is megsérülhet, ősz- szetörhet. Kevesen tudják, hogy nagyobb testű állatok gázolásáért, a .ryájba, vagy csordába való robogásért felelősségre vonható a vo­lánforgató. Ha az erdő A táborba hosszú évekig Mariska mindig férje kísére­tében érkezett. Idén azon­ban csak másfél éves Móric fiával csomagolt. Dr. Frecs­ka Ede ugyanis július 29-től egy New York-i kórházban kapott munkát. Három évig skizofrén betegeket kezel. Kékmezőn könnyebb elvisel­ni a férj távollétét, a tábor fiatal lakói ugyanis család­mentén szarvassal ütközünk, azt jelenteni kell a helyi vadásztársaság képviselőjé­nek, s a helyszíni szemle alapján a nimródok felelős­ségbiztosítása alapján meg­térítik a kocsinkban kelet­kezett kárt. Bár az ilyen ügyek intézése kissé bonyo­lult, s mi több, szakértelmet követel, mégis jó, ha meg­szívleljük az előírásokat. A figyelmes, deffenzív vezető nemcsak az utat pásztázza szemével. Az út­menti sávban mozgó élőlé­nyekre is ügyelni kell! S ha ott valamilyen nagyobb tes­tű állatot pillantunk meg, okvetlenül csökkentsük a jármű tempóját. Számít­sunk arra, hogy a bóklászó kutyák, a cammogó hízók, és a kérődző, jámbor tehe­nek veszélyérzete nincs összhangban a mozgási ké­pességükkel. Bármikor a robogó kocsi elé tévedhet­nek, ám féireugrani aligha tudnak... _ (szántó) A Domus Áruházban kü­lönféle import és hazai szé­kek között válogathatnak a vásárlók. Továbbra sincs azonban az ülőalkalmatos­ságokhoz illő szóló asztal, mert a gyártók csak étkező- garnitúrát hajlandók szállí­tani. Az asztalok beszerzé­sére importból sincs lehető­ség. Marad tehát, hogy aki be szeretné rendezni a konyháját, az a drágább garnitúrákból kereshet ma­gának megfelelőt. Megérke­zett viszont nyolc vagon ro­mán bútor. A fából készült, keresett Nevada, Venedig, Bonanza, Flóra és Ohio AB három, vagy négy szekrény­ből kihúzható asztalból és hat székből áll. Áruk 20 és 30 ezer forint között válto­zik. re. Stop, egy percre! Tehénbarikád *

Next

/
Thumbnails
Contents