Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)
1988-08-31 / 205. szám
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------——----------------------------------------------------------A DH várospolitikái fóruma Tanácsi gasdálkodás as első fél évben Folytatják az elkezdett beruházásokat • Másfél milliárd fejlesztésre • Több családi hás épül • Kórházi ágyak, tantermek A tanácsok és a tanács által finanszírozott intézmények működtetésében az év első hat hónapjában fennakadás nem volt, s a legfontosabb fejlesztések megvalósítása is folyamatos — állapította meg tegnapi ülésén a Borsod-Abaűj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az idei első fél év gazdálkodásának tapasztalatait elemezte az a jelentés, amelyet a pénzügyi és a tervosztály vezetője terjesztett a testület elé. A fél év mérlege azt mutatja, hogy a megye tanácsainak bevétele a tervezettnél magasabb volt — 8,7 milliárd forinttal gazdálkodhattak. Ez annak köszönhető, hogy a lakossági adó, az állami támogatás és az érdekeltségi jövedelmek a számítottnál hamarabb érkeztek be a tanácsi számlákra. Ugyanakkor azonban a magánszemélyek jövedelemadójának befizetési üteme a vártnál lassúbb volt. A helyi tanácsoknál a működési bevételek is változó képet mutatnak. Ezt azzal magy arázzák a szakemberek, hogy a községekben, de több városban is jellemző a jelenség: a lakosság egyes rétegei a térítési díjak miatt nem veszik igénybe az óvodai. napközi otthoni ellátást Ezeknek csökkent a kihasználtsága. Ezzel szemben nőtt az olcsóbb tanulószoba és az olcsóbb menza iránti igény. A tanácsoknál abban bíznak. hogy a tanév kezdetén bevezetendő új térítési rendszer kedvező változást hoz. Az anyagi lehetőségek észszerű és takarékos gazdálkodásra ösztönözték a megye tanácsait. Az eszközök és berendezések beszerzését minimálisra csökkentették, mivel az áremelkedések, az általános forgalmi adó terhei és a kivitelezői költség- növekedések miatt a múlt év hasonló időszakához képest így is 1,4 milliárd forinttal nőttek a kiadások. Átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére hat tanács több, mint 118 millió forint gazdálkodási előleget vett fel, ebből Ózd városi tanácsa 105 millióval részesedett. A fejlesztési feladatok tel- íésítését hátrányosan befolyásolta, hogy a központi intézkedések hatására változott a gazdálkodáshoz korábban rugalmas keretet adó megyei pénzügyi szabályozás. A fejkvóta a települések többségében csökkent, a céltámogatásban részesülő fejlesztések köre szűkült, s ez törést idézett elő a beruházási folyamatokban. S mert az áfa bevezetésével összefüggő intézkedések is újszerű alkalmazkodást igényeltek, a fejlesztések visszafogottabbá váltak. A tanácsok elsősorban a már megkezdett beruházások befejezését szorgalmazták, az újak kezdését halasztották. Mindemellett az első fél évben csaknem másfél milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre; az összeg 82 százalékát saját bevételből biztosították, 18 százalékára megyei céltámogatás szolgált fedezetként. Miskolc város önmagában 422 milliót fizetett ki a fejlesztési célokra, a többi város 482 millióval, a községek 333 millióval, a megyeközpont 247 millióval zárt. A területek fejlődését jellemzi, hogy például az első fél évben 1553 családi ház építése kezdődött meg a megyében — 400-zal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Június 30-án csaknem 4600 lakás építése volt folyamatban Borsodban, s ez 15 százalékkal haladja meg a tavalyit. Sajnos, nem ilyen jó a helyzet a városokban a telepszerű lakásépítés terén:' az első fél évben nagymértékű volt a lemaradás, különösen Miskolcon. A helyzet a városi tanács határozott intézkedését igényli, hogy az éves terv teljesülhessen. A lakásmobilizáció továbbra is számottevő szerepet játszik az otthonteremtésben, ezért a tanács 385 bérlakást vásárolt vissza, 52 millió forintért. Ugyanakkor 79 millió forint támogatást adott az első fél évben 326 családnak, építéshez és lakásvásárláshoz. Jelentős értékű beruházások folynak az egészségügy és szociális ágazatban: Óz- don 145 ágyas szociális otthon, Borsodivánkán 100 ágyas pavilon készült el, s ugyanott befejezés előtt áll egy másik, 100 ágyas pavilon is. Szerencsen 190 ágyas szociális otthon épül, Miskolcon a megyei kórházban új sebészeti osztály, s a negyedik negyedévben kezdik a művesepavilon építését is. Az első fél évben elkészült 12 tanterem és három tornaterem a megye iskoláiban, összesen azonban 52 új tanterem és 18 tornaterem bővíti idén a tanévkezdésre iskoláinkat. Jó ütemben halad a közműellátás és a közlekedési ágazat fejlesztése is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a jelentést azzal a megállapítással fogadta el, hogy noha a tanácsi gazdálkodás feltételei kedvezőtlenül alakultak, a fenntartás, működtetés zavartalansága, a folyamatban lévő beruházások folytatása biztosított. A követelménvek azonban a gazdálkodásban az ésszerű megoldások keresését. rugalmas, vállalkozó szellemű magatartást igényelnek Borsod-AbaújZemplén megye helyi tanácsaitól. Teret nyer a tetőtér Már 20. avatáskor is tetszett nekünk a Borsod ABC ma- gastetős épülete, örültünk neki. hogy a Borsodi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat az igényesebb, a városképbe jobban illő megoldás mellett döntött. A cég most főépítészi javaslatra az ABC melletti irodaházra is magastetőt rakatott. Példamutatónak tartjuk ezt a vállalkozást, hiszen sokszor mondjuk el mi is, bogy jó lenne, ha a városban építkező, vagy régi épületeiket felújító vállalatok ncmesak a saját gazdasági érdekeiket tartanák szem előtt, hanem gondolnának egy kicsit a városképre is. Persze magastetőt építeni nem kidobott pénz: számítások tucatjai bizonyítják, hogy a magastető hosszú távon gazdaságosabb, mint a lapostető. Bizonyosak vagyunk benne azonban, hogy a kereskedőket ebben az esetben nemcsak a forintosítható szempontok vezérelték. Remélhetőleg a jó példa ragadós, és más is hoz ilyen döntést a városban, mert a környezetébe kevéssé illő kocka alakú középület intézmény akad még szép agámmal... (kiss) A tetőn az utolsó simításokat végzi az ÉÁ£V Jövőre úszhatunk r Uj födém az uszodán + A városi uszoda jövőre nyithatja meg a kapuit ■vek asarttrt szeptember 15r én megtörténik a tető műszaki átadása is. Sajnos ez még nem jelenti azt. hogy, lehet úszni a diósgyőri uszodában. Ez elsősorban azért okoz gondot, mert ez aa uszoda a kisiskolások úszás- oktatásának legfontosabb színhelye' Miskolcon. Vajon a tanévkezdés után meddig -keli még várni az uszoda- megnyitóra? A miskolci vízművek, az uszoda üzemeltetője mindent megtesz a minél gyorsabb munkavégzésért, ám az új tető alá került uszodában mé? útra van néhány fontos nivaló. Felül kell vizsgálni a ' 'ési rendszert, a vízgépészeti berendezéseket, és újra ki kell tatarozni belülről a födémcserétől kissé megviselt uszodát. Ma úgy tűnik, hogy a téli szünet Ha lenne kedvűn]; az eseten viccelődni, akkor azt mondanánk a diósgyőri uszodáról, hogy itt az okozta az üzemeltetőknek a legnagyobb gondot: víz nemcsak a medencében volt, hanem a tetőszerkezetben is. Persze, azon aligha lehet mosolyogni, hogy egy néhány evvel ezelőtt épített éntézményt be kell zárni, mert életveszélyessé válik a tetőszerkezete, és már az első szakértői vizsgálatok kiderítik, hogy a javítása drága mulatság. Most már azonban kész az új tető, és elérhető közelségbe kerül az a nap is, amikor újra lesz víz a medencében — de remélhetően csak ott... Sokszor írtunk már a diósgyőri uszoda ügyéről, hiszen a Miskolci Vízművek kezdeményezésére az uszoda építői, tervezői gyakran egy asztalhoz ültek, hogy ne peres úton, hanem a józan ész érveinek segítségévei rendezzék a felelősség és természetesen az anyagi teherviselés kérdéseit. Szakértők jöttek-mentek, ám a szakvélemények végül is elsősorban a tervezői hibákat jelölték meg okként. Az a faszerkezet, amely az uszoda tetejét képezte, nem tudott megbirkózni a pára okozta ártalmakkal, a gombák elszaporodtak a rostok között, meggyengültek a gerendák. Egyértelmű döntés született arról, hogy ki kell cserélni a tetőszerkezetet, és erre a munkára vállalkozott is az ÉAÉV. Amikor az egyezkedés eredményeként hozzáfoghattak a munkához, már eltelt a tavasz, azonban napjainkra sikerült elvégezni a tetőcserét A terVásárlátogató városlakók véleményeire voltak kíván- váncsiak a miskolci város- politikáért, utcaképért felelős szakemberek. A XII. Ipari Kiállítás és Vásár tíz napja alatt több száz kérdőívet osztottak szét. A városi tanács építési és közlekedési osztályának szórólapjairól szombati számunkban írtunk a Városgondnokság kérdő- ivciről Pászk József igazgatóhelyettes beszélt. — A több száz szórólapból csak negyvennyolc értékelhető érkezett vissza hozzánk. Természetesen többet vártunk. ebből azonban tanultunk: a jövőben valószínűleg egy válaszborítékot is adunk a kérdőívek mellé. Így mindern« otthon, nyugoetan, jól átgondolva válaszolhat. A most visszaérkezett papírokból is sok minden kiderül. Például az. hogy a miskolciak nincsenek megelégedve a köztisztasággal. Fontossági sorrendben ezt az utak karbantartása, majd a közvilági tás követi. A parkok gonután nyithatja meg a kapuit a diósgyőri uszoda. (k—ó) dozását is csak a társadalmi munkák és a forgalomtechnikai feladatok után végeztetnék el. Sokan szorgalmazták a közbiztonság lavítását. A meglévő miskolci értékek védelmét, megóvását a társadalmi erők összefogásától remélik. Szigorúbb büntetést kérnek a vandáloknak és többen úibói parkőröket szeretnének látni a zöldterületeken, A Városgondnokság feladatait is értékelhették a miskolciak. Szigorúbb műszaki ellenőrzést kérnek tőlünk, és egy saját karbantartó részleg életre hívását javasolják. Az ötleteket egyenként mérlegeljük, hiszen ezek a legérdekelteb- bektől, a városlakóktól érkeztek. Azokat a iavaslato- kat melyek nem a mi hatáskörünkbe tartoznak, az illetékes hatóságok kapják Azt. hogy mikor lesz a miskolci utak minősége, a köz- világítás. a tisztaság olyan, amilyennek a lakosok képzelik; — a költségekre gondolva — nem tudjuk megmondani. Jó utakért, biztonságosabb városért F. H.
