Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-24 / 199. szám

As ampullái öltő gyárban Ev végén: próbaüzem Nem csúszott, csupán módosult a határidő Néhány évtizede A tudományok nyelve az Azovi-tengép partján Iglói Gyula i Nem túlzás, ha azt állít­juk, hogy a jövő üzeme épül a Bükki Nemzeti Fark lábá­nál. A Chinoin Ampullatöl­tő Gyára már a legszigorúbb környezetvédelmi előírások­nak is megfelel, hiszen a zöldellő lombok között ké­mények nélkül steril belső térrel kialakított, tetszetős tizem építése közeledik a be­fejezéshez. Igaz az, első átadási ha­táridő — az eredeti tervek szerint — 1987. november 30. volt, ám a többszöri technológiai módosítások késleltették a befejezést, pe­dig az ÉÁÉV és az alvállal­kozók kapacitása akár két­szer ennyi feladatot is el­bírt volna. A késedelem okairól kérdeztük Joósz Gá­bort, az ÉÁÉV vezérigazga­tóját: — Késedelemről azért nem beszélhetünk, mert a határ­idő módosítását maga az építtető kérte. Így végül is 1988. december 31-én kez­dődhet meg a próbaüzeme­lés. Már az építés kezdeti szakában lassította a mun­kákat a fővállalkozó Vegyép- szer. így a Chinoin kihagyta a céget a beruházásból. Ké­sőbb az Ipartervnél történt vezetőváltás miatt késtek a tervek. Igaz, a Chinoin is többször módosította az ere­deti technológiát, így a terv­dokumentációkat is át kel­lett alakítani. Megbízónk közben fizetési gondokkal is küzdött, ám ezek átmeneti­ek voltak, s rövid idő alatt megoldódtak. Az ÉÁÉV nem először épít gyárat, hasonló jelle­gű feladatot azonban ed­dig nem kapott. Volt ele­gendő szakemberük a spe­ciális munkákhoz? — Valóban nem kaptunk eddig egy beruházáson ennyi speciális feladatot, noha az új postaépületben már por­mentes helyiségeket kellett kialakítani. Alvállalkozóink­kal együtt az I-es és az V- ös építésvezetőségünk szak­emberei — a Chinoin nem­régiben itt járt vezetőinek véleménye szerint — kifo­gástalan munkát végzett. Először alkalmaztuk az úgy­nevezett lift-form eljárást, amely azt jelenti, hogy az üzemet felülről lefelé kezd­ek A termek belső burkolása is rendkívüli figyelmet igé­nyelt — Mindehhez import anyagokra is szükség volt. Talán ezek beszerzése is hátráltatta a beruházást... tűk építeni. Jól tisztítható, gombamentes, steril tereket hoztunk létre, ezért a belső burkolás is különleges tech­nológiával készült. Elsőként alkalmaztuk az új tetőszige­telési módszert is, ami ugyan­csak az eddigi fordítottjának számít. A módszer bevált, így most az egyetemi könyv­táron is ezt alkalmazzuk. ★ Archív képünk alapján a pusztító árvíz a Széchenyi utat sem kímélte. Fákat ragadott magával, s mély árkot mosott a főutcán. Száztíz éve volt A nagy miskolci árvíz szerefett városunk pusztulás martaléka lett" — Az import anyagok be­szerzése valóban nem volt könnyű. ' Ám a városnak fontos, hogy mielőbb új munkahelyek teremtődjenek itt, ezért minden segítséget megkaptunk. Már minden lényeges anyagot beépítet­tünk, s nincs akadálya an­nak, hogy év végére átad­juk a gyárat. A napokban kötjük meg a szerződést a Chinoinnal, amely szerint a szakembereink a technológiai szerelésnél is jelen lesznek, s ezért vállalatunknak kü­lön prémiumot fizetnek. így mielőtt a próbaüzem meg­kezdődne, az utolsó simítá­sokat is elvégezhetjük. Az új ampullatöltő gyár épüle­tének külső burkolását is megkezdtük a streil környe­zetet védő, eloxált acélle­mezzel. A beruházás utolsó szakaszában, több mint két­százan dolgoznak a Csanyik- völgyben, hogy az év végi határidő tovább már ne mó­dosuljon. (vadas) Együttműködés az NDK-val Éles Gábor ezredesnek, az MHSZ Borsod Megyei Szer­vezete titkárának vezetésé­vel küldöttség utazott teg­nap esie testvérvárosunkba. Neubrandenburgba. A bor­sodi küldöttség a hét végé­ig tartózkodik a Német De­mokratikus Köztársaságban. Testvérszervezetüikkel. az együttműködés tapasztalatait és kapcsolatuk továbbfej­lesztésének lehetőségeit is megvitatják. „Ahogy leperegtek azóta az évek, ugyanúgy elköltöz­tek iassan és észrevétlenül az akkori események tanúi is __ s a sárguló Írásokon kívül maholnap már csak ez a kőemlék fogja emlé­keztetni az utókort arra, hogy ez a haladó nagy vá­ros valamikor ellenséges ost­rom nélkül, egyetlen éjsza­kának rövid három órája alatt rombadőlt.”- •> :r>i -rfVrjíel'iW .* *&■**•■ ■ Ezekkel a sorokkal emlé­kezett meg a „Magyar jö­vő” 1928. augusztus 28-án a „nagy miskolci árvíz” 50. évfordulójáról és tudósított a Szent Anna-templom mel­lett felállított emlékműről. Azóta is eltelt hatvan év, és már régóta nincs élő tanúja Miskolc 1878. augusztus 30— 31-én történt „végpusztulá­sának”. Az árvíz lefolyásáról az 1879-ben készült hivatalos jelentésben a szemtanúk így emlékeztek. Az „1878-ik év augusztus 30-ik napjának estvéje, midőn a nap piros fényében leáldozott, alig kü­lönbözött más nyári esték­től. Meleg volt, mint ren­desen, a polgártársaink tel­jes biztonsággal kereshették fel nyughelyeiket. Éjjel 11 órakor, midőn az utczán csendes volt minden, az ég haragja erősen czikázgatta villámait, a természet ha­talmának tüneményei, a dörgés, moraja, a villámlás játéka- nem lévén azonban ismeretlen nálunk, még kö- zelgésökkel sem gondolt ar­ra senki, hogy abban az „Isten ítélet” van. Augusz­tus 30-ának utolsó óráján már a városban is szakadó zápor omlott,- a másnap el­ső órája pedig, midőn a vi­har elvonulni látszott, mi­dőn a kevésbé bátrak is új­ra pihenést reménylettek, reánk hozta a csapást, hogy minden nyomán halál és pusztulás maradjon ... Reg­geli 4 órakor a hajnal fel­tűnésével a habok zúgása megszűnt... széttekintget­tünk... hogy lássuk azon óriási küzdelem mérvét, melyben szeretett városunk, mint megvert hadakozó fé| földje, rom és pusztulás martaléka lett.” A Szinva és a két med­réből kilépett Pere házakat sodort el, az áradat város­részeket öntött el, a Széche­nyi utcán akácsokrokat dön­tött ki, járdákat, kövezett?-,* utakat szaggatott fel.- Két napig kutatták áldozatott után,- akik- közül sókat él*. mában talált az árvíz. Ar 1 277 halott között volt „agg és csecsemő, virágzó ifjú és leány”. Köztük volt az a hat katona is, akik mások életének mentése közben vesztették életüket. A tragédia hírére hama- . rosa« érkezett a segítség. A pénz, élelmiszer mellett dol­gos kezekre is nagy szükség volt. Dobsináról 60 bánya­munkást küldtek, „díj nél­kül” nyolc napra, de 300» „katonai munkáskéz” is dol­gozott a torlaszok megszün­tetésén. A kárt 1 739 771 fo­rintban mutatták ki, ami­kor egy, zsarolásig felemelt napszámért 80 krajcárt fi­zettek. A természetbeli se­gítségen felül, a pénzado­mányok összege alig halad­ta meg a 94 ezer forintot. Pedig széles körből adakoz­tak, ahogy akkor fogalmaz­ták, „a tróntól a kunyhóig”; Csereüdülés 989-től Diósgyőri kohászok az an A második világháború előtt az egzakt tudományok nyelve még sokféle volt. A könyvekhez és konferenci­ákhoz azt a nyelvet válasz­tották ki, amely a íegjobban képviselte az adott területet. A szerves kémia, a bioké­mia és a patológia nyelve a német volt, a klinikai me­dicináé, például a pszichiát­riáé és a neurológiáé főleg a francia és a német, de néha az angol is, a biológiai szakfolyóiratok többféle nyelven is megjelentek, még olaszul is. A második világháború után teljesen megváltozott a Jielyzet. Az egzakt tudomá­nyok egyetemes nyelve a fi­zikától a biológiáig, a me­dicinától a statisztikáig az angol lett. A tudományos kommunikáció minden szint­jén ez a nyelv dominál, így a szimultán tolmácsolás ér­telmét vesztette, csak egyes fejlődő országok képviselői veszik még igénybe a konfe­renciákon. A Philadelphia’ tudomá­nyos informatikai intézet hetenként közli egy-egy tu­dományág legfontosabb bib­liográfiáját. 1986-ban ebben a közleményben 700 000 cik­ket említettek meg, ezek 88 százalékát angol nyelven ír­ták. 4 százalékát oroszul, 4 százalékát németül, 2 szá­zalékát franciául, 1 százalé­kát japánul, 0,6 százalékát spanyolul, a fennmaradó 0.4 százalék pedig más nyelvek között oszlott meg. Ma már az afrikai, ázsiai és európai tudósok 90 szá­zaléka beszél angolul, ami nagyon megkönnyítette a tudományos kommunikációt, és egyúttal egy „új nyelvet” eredményezett — az angol tudományos nyelvet. Az Azovi-tengerről még a lexikonok szócikke is igen szűkszavú: A Szovjetunió fekete-tengeri partvidékén terül ei 38 ezer négyzetkilo­méteren. sekély. 9—13 m mélységű — a beléje ömlő folyóktól. elsősorban a Don­tól és a Kubántól — édes­vízi beltenger. A Fekete­tengerrel a 40 km hosszú és 4 km-re szűkülő Kercsi-szo- ros köti össze ... Nemsoká­ra ennél jóval többet is tud­hatnak róla azok a diósgyő­ri kohászok, akik itt pihen­hetnék nyaranta. A szovjet vállalatokkal egyeztetett barter ügyletek szerződéselőkészítése, a szer­ződések megkötése, új ne­mesacélgyártási kooperációs lehetőségek feltárása, a ka­marai kapcsolatok erősítése, hatékonyabb bekapcsolódás el-készítése a külföldi ke­reskedelmi képviseletek munkájába, a szovjet válla­latokkal való kapcsolat konkrét kereskedelmi és termelési kooperációs akci­ókkal történő fejlesztése. — Ezekről a kérdésekről foly­tatott tárgyalásokat nemrég az LKM héttagú küldöttsé­ge a Szovjetunióban: Moszk­vában, Zaporozsjében és Ki- jevben. Egyeztették többek között a zaporozsjei Dnyeproszpec- sztal Elektrometallurgiai Üzemek és az LKM között megvalósítandó szociális együttműködés feltételeit. Konkrét megállapodás tör­tént az 1989. évi csereüdülés részletkérdéseiben. Évenként 20—20 fős kohász üdülőcso­port cseréjére van lehetőség, mindkét fél részéről az üdü­lési programok és a teljes ellátás biztosításával. Az LKM ajánlata: Budapest, Fonyód, Miskolc-Tapolca. Eger, Debrecen. Ezzel egyen­értékű és minőségű a szov­jet partnerek ajánlata: Ki­jén, oz Azovi-tenger partja, Zaporozsje. Dnyepropet- rovszk. Hét-hét nap jut az Azoví-tengerre és Zaporozs­jére, egy nap Kijewel is­merkedhetnek a diósgyőri kohászok és ellátogatnak Dnyepropetrovszkba, amely eddig a külföldiek részére zárt városnak számított. Za­porozsjében a kohászati üdülő lesz az LKM kohá­szainak szálláshelye, festői környezetben. Hortica szige­tén, a Dnyeper partján. Üj- donságnak számít a? is, hogy házaspárok meghatározott l.tszámú csereüdülésére is sor kerülhet. A szovjet kohászok első 20 fős üdülőcsoportja 1989. jú­nius 1—15 között tartózko­dik nálunk, a diósgyőriek üdülőcsoportját pedig 1989. július 15—29. között fogad­ják maid. A tárgyalásokon a csereüdülés részleteiről ki­alakult megállapodást a partnerek hat pontban ösz- szegezték. 2—2 példányban A megállapodás okmányai­nak aláírására ezekben a napokban, a miskolci ipari vásár idején került sor. (patak;) 26-án lesz Nyílt mp az egyetemen Az ország minden részé­ről érkeznek azok a középis­kolások, akiknek augusztus 26-án a majdani felvételü­ket előkészítő nyílt napot rendez a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem. A hétfői lapszámunkban írt 25-i dátum, vagyis a csü­törtöki nap azoknak a fia­taloknak szól. akik messze vidékről' utaznak Miskolcra; Őket azért várják az egye­temet és a majdani felada­tokat bemutató pénteki nap előtt, hogy a kollégiumok­ban elhelyezkedhessenek. Az egyetemnek eddig is sok°n jelezték részvételüket de ahogy a szervezők elmond­ták, még lehet jelentkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents