Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-14 / 165. szám

/ Nő az idegien forgalom Többen kísérelnek meg u jfe Kevesebben — jobbat Válaszúton a tervező vállalatok 1. Megsüvegelik a megrendelőt Ä Borsodtervnél így látják Az ország határállomásain 16 millióan fordultak meg az első fél évben, 21 száza­lékkal többen, mint a múlt év hasonló időszakában, az 5 millió jármű pedig 29 szá­zalékos növekedést mutat — mondotta kedden dél- »tán megtartott sajtótájé­koztatóján Birke Miklós ha­tárőr alezredes, a BM Mis­kolci Határőrkerűlet Pa­rancsnokság politikai osz­tályvezetője. A 16 millióból 3 millió volt a magyar állampolgár. 70 százalékkal több, mint a múlt év első felében. Bor­sod megye határátkelőit 13 százalékkal többen, 950 ez­ren érintették, a járműfor­galom pedig 23 százalékkal volt magasabb, 280 ezer gépjárművet ellenőriztek. Az idegenforgalommal nő a határsértési kísérletek szá­ma is. Míg a múlt év első felében 650-en, idén már 2500-an próbálták illegáli­san átlépni a határt, első­sorban a román, az osztrák es a jugoszláv határszaka­szon. A világútlevél beveze­tése óta érthetetlen a ma­gyar állampolgárok határ­sértési kísérlete: a borsodi határszakaszon 31­en, az ország más határsza­kaszain összesen 150-en tet­tek erre kísérletét. A befelé történő határsértök közül 2000 volt a román állampol­gár, Borsod megyében eddig 200-an kaptak közülük tar­tózkodási engedélyt. A bün­tetlen határsértési kísérle­tek száma az idén volt a legkevesebb, ami igazolja a határőrség, a lakosság és az együttműködő szervek jó kapcsolatát. A határőrség­nek jó az együttműködése a vámőrökkel is; az első fél évben a Borsod megyei határát­kelőknél 800 ezer forint értékű csempészárut és 600 000 forint értékű illegá­lis fizetőeszközt fedtek fel. Az idegenforgalom ilyen arányú növekedése nem érte készületlenül a határőrizeti szerveket. Korábban is nagy figyelmet fordítottak a biz­tonságra, az idegenforgalmi ellenőrző munkájukban pe­dig a gyorsaságra és a kul­turáltságra. Borsod megyé­ben az öt határátkelőhely közül három nemzetközi. Ezek az éjszakai órákban is nyitva állnak az utasok előtt. A parancsnokhelyettes vé­gezetül felhívta a figyelmet arra, hogy A közelmúltban írtunk ar­ról, hogy létezik egy külö­nös rendelet, amely törvé­nyesíti a cementnek a sza­kadozott zsákban történő el­adását. Az előírás értelmé­ben a vasárló a megvett mennyiség 10 százalékát kö­teles így átvenni. Ezzel kap­csolatban többen telefonál­tak szerkesztőségünkbe, s valamennyien azt mondot­ták: nem értenek egyet ez­zel a rendcicttel, érdemes­nek tartanák a felülvizsgá­latát, hatálytalanítását. Végül is hogyan kötelez­hető az építtető selejtes épí­tőanyag megvételére? — kér­deztük Borbély Imrétől, a megyei Állami Kereskedel­mi Felügyelőség íőmunkatar- sától. — A cement esetében a rendeletet igazították a va­lós élethez, a körülmények­hez. A kereskedelemnek a foszlott zsákban levő kötő­anyagot is el kell adnia, nem szabad hagyni, hogy például veszendőbe menjen a Szov­jetunióból importált cement, amely többszörös átrakás után jut el a Tüzép-telepek- re. Ennek következménye­ként bőven található közte szakadt zsák is. Egyébként az EMI, az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézet állás­foglalása szerint a zsákból kipergett, felsepert és ösz- szegyűjtött kötőanyagot is értékesíthetik, ám csak le­értekeit áron adhatják, és határsértést csak érvényes útiokmány- nyal induljunk útnak, és ne feledjük beszerezni a statisztikai lapot sem. A nyári idegenforgalmi csúcs még hátra van. A BH Határőrség Miskolci Kerür leti Parancsnoksága, a sze­mélyi állomány a nagyobb forgalom lebonyolítására is felkészült. (oravec) a számlán fel ken tüntetni: monolit födémelemek beto­nozásához nem használható. Az ilyen tisztatlan cement viszont jó a betonaljzatok készítéséhez, és aki ehhez vásárolja, még jól is jár, mert a szokásosnál olcsób­ban jut hozzá. — A hazai zsákgyártási technológia mennyire indo­kolja ennek a régi rendelet­nek az életben tartását? — tudakozódtunk Dezsőffy Ist­vánnál, a Cement- és Mész­művek Hejőcsabai Gyárának főmérnökénél. — A miskolci gyárból szakadt zsák nem kerülhet ki. A meósok szigorúan el­lenőrzik a szállítmányt, s ha foszladozó zsákra lelnek, azt leszedik a kocsiról. A leper­gő, hulladék cementet, ha össze is gyűjtjük, leértékelt áron értékesítjük. Egyenként a CEMÜ-nek saját zsákgyá­ra van Vácott. Ott készül a négyrétegű papírzsák, amely­nek a szakítószilárdságát a legkorszerűbb módszerekkel, rendszeresen vizsgálják. A mi technológiánk nem indo­kolja, hogy egy régi rende­let alapján a vásárlókra rá- kényszerítsük a selejtes ter­méket . _ ★ Tártuk, hogy a* illetéke­sek, a régi előírás szerkesz­tői is válaszolnak korábbi cikkünkre. Számítottunk ar­ra, hogy megmagyarázzák: a cement olyan különleges áru­cikk, amely megérdemli azt az előjogot, hogy minőség­hibás állapotában is teljes áron értékesíthetik. Ám nem így történt. Bár még most is szívesen közreadnánk, ha megválaszolnák, indokolt-c a rendelet életben tartása 1988-ban, amikor a szürke kötőanyag mázsánként! ára már közelebb áll a 300 fo­rinthoz, mint a 200-hoz ... (szántó) Megdrágultak a beruházá­sok, egyre kevesebb a pénz a tanácsok kasszájában, visszaszorul az állami lakás­építés — ezek a közismert tények, gazdasági életünk mai jellemzői meglehetősen kényelmetlenül érintik a tervező vállalatokat. Egy népszerű hasonlattal élve, ez most olyan üzlet, ahol az el­adó. azaz a tervező előre köszön, s megsüvcgeli a megrendelőt. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan áll most a szénája a három miskolci vállalat­nak; a Borsod tervnek, a Miskolctervnek és az Észak­tervnek. Elsőként a Borsod­tervnél jártunk. D NEHÉZ NAPOK Nem titok, hiszen lapunk­ban is olvashattak róla a miskolciak, hogy ezt a cé­get több megrázkódtatás is érte a közelmúltban: jelen­tős részben megújult, de alaposan megfogyatkozott gárda dolgozik itt. Káli Sándor, a vállalat igazgató­ja így értékeli pillanatnyi helyzetüket: — Két hónappal ezelőtt kritikus napokat éllünk át, most azonban azt mondha­tom, hogy stabilizálódott a helyzetünk, az év második fele nagyjából az elképzelé­seink szerint alakul. Az utóbbi időben alaposan megváltozott munkáink ösz- szetétele: a tanácsi megbí­zásokból bevételünknek mindössze 15—20 százaléka származik, a többi a legkü­lönfélébb. elsősorban ipari jellegű munka, de akadnak megbízóink a mezőgazdaság­ból is. • KIS CSAPATRA ÉPÍTENI A Borsodterv igazgatója szerint nagy gond, hogy ne­héz ma megbízáshoz jutni. De legalább ennyire jelen­tős tényezőnek tartja, hogy az eddig megszokott vállala­ti keretek között hosszú tá­von nem folytatható tovább eredményesen a tervezői munka. Káli Sándor: — A mai tervező vállala­tok a régi tervutasításos rendszer fennmaradt kép­ződményei. Helyzetünket az is nehezíti, hogy ezt felis­merve, a legtöbb tervező vállalat egy átalakulási, szervezetátaiakítási folyamat valamelyik szakaszánál tart Én úgy látom, hogy ha gaz­dasági életünk az európai piachoz kíván kapcsolódni, akkor ugyanezt keli ten­nünk a tervezési munkában is. A korszerű szervezet kis létszámú csapatra támasz­kodik, amely egy adott fel­adat elvégzésére a többszö­rösére is bővülhet. Ma a legnagyobb gondunk megta­lálni ezt az átmeneti szerve-' zeti formát, amely ehhez ve­zet. A Borsodtervnél ezen munkálkodunk. • FOGYÓKÚRA UTÁN Annak, hogy a Borsod­tervnél most nem létszám­leépítésre gondolnak, egy­szerű oka van. A vállalati fogyókúra jó három évvel ezelőtt már lezajlott, amikor is a 240—250 fős létszám a felére csökkent. Az okok között jelentősnek számított, hogy a kis és közepes tele­pülések kasszájából gyorsan fogyott a pénz, a céget pedig a megye ezen településeinek kiszolgálására hozták létre, A vállalat igazgatója most mégis azt mondja, hogy eh­hez a piachoz ragaszkodni­uk kell. — Továbbra is a megye kis és közepes településein tevékenykedünk elsősorban, csak jóval szélesebb kör­ben, mint eddig. A céget most az sújtja legjobban, hogy az előző évek munkái­nak minősége hagyott maga után kívánnivalót. Azt ta­pasztaljuk ugyanis, hogy ha jó minőségű munkát tu­dunk nyújtani, akkor a ke­vesebb megrendelésből is meg lehet szerezni eleget. Létrehoztunk egy vállalkozá­si osztályt, amelyik arra tö­rekszik, hogy stabil kapcso­latokat építsen ki a megren­delőkkel, azaz állandó ügy­feleink legyenek. Nem elég megszerezni a megbízást, a megrendelő bizalmát is meg kell tartani hosszú távon. Mi egyébként a tervezői piacon tartósan tovább romló viszo­nyokkal számolunk. Ezért egyre sürgetőbb feladat a vállalat szervezeti átalakítá­sa. Tudomásul kell venni: a 60-as, 70-es évek viszonyai soha nem jönnek már visz- sza. (Folytatjuk) Uj közművek Folyamatosan végzik a magánlakás-építésekhez az előközművesítési munkákat varosunkban. Szirma-Berek- kerten az útépítés, a vízakna elhelyezése és bekötése, va­lamint a szennyvízátemelő építése van soron. A Bánfo­lyás utcában pedig már be is fejeződött a közművesítés, átadják az üzemeltetőnek az ivóvízhálózatot. + Sátoraljaújhelyen, a Kossuth téren felújították az egykori ivókutat. A századfordulón még állt, de napjainkra már csak egy oszlop maradt belőle, s az alkotást díszítő szobor­nak is nyoma veszett. Most, az Iparművészeti Múzeum rak­tárában talált, hasonló korból származó Medici Vénusz dí- tiiti az ivókutat, amelyet a Dörzsik-forrás vize táplál. ös-helikopter, zabagép. Még akkor is eszi jóval kisebb fajtabélijét, amikor már a fog­lyom: két ujjammal összecsippentettem a szárnyát. Mindent látó gömbszeme nyilván érzékeli, amint föléje hajlok — fenyegető óriás —. de a mohóság jóval nagyobb ben­ne. mint a félelem. (A volt banktisztviselő — ha jól emlék­szem a Kék fény adására — tizenegymil­lió forintot sikkasztott. Kielégíthetetlen ét­vágyát jelezte ezenkívül, hogy még ifjú szeretőből is kettőt tartott párhuzamosan.) Itt vergődik a kezemben, de azért égy pillanatra sem áll meg a markológépet for­mázó száj mozgása, és a kis kék áldozatból fél perc múltán, már csak a potroh egy része marad a karmos lábak ölelésében, összeroppanthatnám. hisz’ kegyetlen kan­nibál, s amit most művel, azt elköveti na­ponta többször is. Repülőtudása páratlan, egyetlen, nálánál kisebb rovar sem mene­külhet előle. Maga a tökéletesség. (Szinte dicsekedett a kamera előtt „szak­értelmével”, azzal, hogyan találta meg a réseket a bank ügykezelési rendszerében. Segítőtársai csak a töredékét kapták a zsákmánynak. Tekinthettük őket is áldoza­tainak, hisz’ kihasználta a butaságukat, rászorultságukat.) Mire ítéljem a falógépet? A mi törvé­nyeink szerint... Csakhogy a mi törvénye­ink nem érvényesek a szitakötők világában. A természet szülöttei és a természet tör­vényei mások. Neki ez a dolga, ebből *1 Nyitom is az ujj-börtönt. Egyet igazít szárny-propellerén, aztán zizzenve cikázik az ég felé, a levegőben fejezve be lakomá­ját. A szitakötőiknek most van a párzási idejük, s itt, a tó környékén kápráztató légi akrobatikával keresik egymást. Mint a zsákmányolás, a nász is a levegőben zajlik. Őszig élnek, az első hűvös éjszakán örökre elpihennek a hártyás szárnyak. (Véget ért — legalábbis néhány évre — a „bankszakember” nagy repülése is. Az 6 falánkságának a mi, törvényeink szabtak határt.) (bekes) Újra, de nem utoljára a cementüqyről Selejtet teljes áron?

Next

/
Thumbnails
Contents