Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)
1988-07-04 / 156. szám
A városüzemeltetésről vitatkoztak 4 pénzszűke nem mindig mentse» A Déli Hírlap cs a Városgondnokság íórumán mondták árnövekedéssel is, akkor a 38-at nyugodtan megszorozhatjuk kettővel. Szinte nincs olyan terület az útkarbantartástól a köztisztaságig, ahonnan ne kellett voina milliókat elvenni. Marjas Lasztóne, a Városgondnokság nemrég kinevezett igazgatója azonban nem tartja mindenre elővehető indoknak, mentségnek az általános pénzszűkét. Sok mindent megpróbálnak tenni azért, hogy a kevesebből több legyen. Például megversenyeztették a kátyúzásra jelentkező cégeket, s cso- dák-csodájára kiderült, hogy akár 50 százalékkal is tudták csökkenteni áraikat a vállalkozók. A tanácstagok aggódtak, hogy ez a verseny a minőség rovására megy. De a Városgondnokság nemcsak versenyeztet, hanem utólag értékeli is, hogy melyik cég milyen minőségben végezte el a munkát. Akinek a burkolatai gyorsan tönkremennek, azok aligha számíthatnak újabb megbízásra... # KI GONDOZZA A PARKOKAT? — Körülnéztünk más városokban, miként tudják a miénknél szebbé tenni parkjaikat. Azon túl, hogy sok helyen több pénz jut ezek fenntartására, azt is tapasztaltuk, hogy számos parkot kiadnak intézményeknek, kisebb-nagyobb közösségeknek gondozásra — hallottuk a Városgondnokság vezetőjétől. A tanácstagok teljes mértékben egyetértettek ezzel a módszerrel. Sőt volt, aki azt mondta, hogy például azoknál a játszótereknél. amelyek zárt udvaron találhatóak, és a környezetükben szövetkezeti, OTP- laká'ok vannak, a lakók szívesen hozzájárulnának a fenntartáshoz, csak legven hol játszani a gyerekeknek ... Kisebb vita is kitört itt, hiszen volt aki azt javasolta, hogy a városüzemelteles apróbb feladatait — például a parkgondozást, -takarítást — kisvállalkozásoknak lehetne kiadni, és a tanácstagi alapból fizetni. Ezt egyelőre nem engedik meg a szabályok, másrészt effajta kísérlettel 1983-ban a város már „megbukott”. Ennek ellenére azzal zárult a vita, hogy a társasági törvény új lehetőségeit kihasználva, ezt az ügyet újra kell gondolni. • FOLYTATJUK A PÁRBESZÉDET A Városgondnokságon belül megújulóban van a gondolkodásmód. Ennek egyik jele: a Széchenyi út állandó takarítását úgy kívánják megoldani, hogy a takarítókat az utcán működő és belvárosi pozícióikból jól megélő üzletek, intézmények fizessék. Mellesleg ezzel érvényt szereznek egy igazából soha be nem tartatott tanácsrendeletnek ... A fórum legfontosabb eredményének tartjuk, hogr az igények és a lehetőségek között tátongó szakadék ellenére a városlakók kéréseit tolmácsoló tanácstagok szót tudtak érteni az illetékesekkel. A Déli Hírlao továbbra is teret kíván adni ennek a párbeszédnek: további fórumok szervezésével és azzal, hogy az A miskolciaké a szó rovatban a fórumokon elhangzott ügyekre részletesen visszatérünk. (kiss) Jövendő elsőévesekkel A XIII. miskolci nyári egyetem rendezvénysorozatán ma délelőtt vállalatok mutatkoznak be. Előadások hangzanak el a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat megújulási törekvéseiről és a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat stratégiájáról. A Taurus Vállalat előadója beszámol a fék-, vagy gázstratégiai balesetvédelemről. Délután az önálló gazdálkodó egységekből felépülő vállalat működéséről lesz szó. Bemuiatkoznak a vállalatok Lehetne-e a kisvállalkozásokat úgy hasznosítani, hogy városunk parkjait, játszótereit a vállalkozók gondozzák? Vajon mi az oka annak, hogy Miskolcon sajátos „faellenesség” kezd kibontakozni, és naponta két- három fakivágási kérelem érkezik az illetékesekhez? Hogyan lehetne végre megoldani, hogy amit egyszer elkészítünk társadalmi munkában, vagy a város pénzéből, ne menjen tönkre azután, mert nem gondozzák?... Mindez azon az an- kéton hangzott el, amelyet a Déli Hírlap szervezett, a városi tanács Városgondnokságával közösen. • VERSENYEZTETTÉK A VÁLLALKOZÓKAT A találkozó célja az volt, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki a lap segítségével a városüzemeltetők és a tanácstagok, azaz az általuk képviselt városlakók között. A tanácstagok egy kisebb csoportját invitáltuk meg, hogv valóban legyen mód a közvetlen beszélgetésre, eszmecserére — és a találkozóin elhangzott ötletek, javaslatok sora a párbeszéd hasznosságát bizonyította. Nagyon nehéz helyzetben van ma a Városgondnokság, mert az idén 38 millió forinttal kevesebb jut a városüzemeltetésre. Ha számolunk a tetemes adókkal, az jfc Vaskoszorú fonja körbe a boltozatot. Erre kerül a vastag betonréteg, amely megállítja a társalgó fölötti épületrész repedezését. Várják a sablont Megerősítették a boltozatot Megrepedt a színházépület Széchenyi úti tartóboltozata kora tavasszal, amikor megkezdték a villamospálya felújítását. Olyan hézagok keletkeztek az. árkád pillérein s a boltozaton, amely kissé megijesztette a szakembereket, s mielőtt az okokat kutatták volna, gyorsan aládúcolták a színház társalgóját. Boncsér László, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat építésvezetője: — Első lépésként vasszerkezettel megerősítettük a pilléreket, majd körbebetonoztuk. A közelmúltban elkészült az a vaskoszorú, amellyel behálóztuk az árkád boltozatait. Most gyártják azt a zsalu- sablont, amelynek segítségével 8 centiméteres vastagságban vasbetonba ágyazzuk a boltozatot. Ezzel a technikai megoldással tökéletes biztonsággal sikerült helyreállítani a színház árkádsorát. Mint ismeretes, a hét végétől ismét megindult a villamosforgalom mindkét pályán. Ám a gyalogosok még jb ideig nem vehetik birtokba a színház alatti járdát. Hamarosan hozzálátnak az épület főutcai homlokzatának rekonstrukciójához, s ez idő alatt ismét, elterelik a gyalogosforgalmat a színház elől. Sz. I. * A nagy tömegű szalma miatt a kombájnok vágóasztalára is igen nehéz feladat vár, ezért a felkészítésnél nagy gondot fordítottak ezekre is. Nehéz aratás lesz Fü/érUmYisi kombájnok a Sajó menten Nagyjából azonos menetrend szerint készülnek a mezőgazdasági üzemek a nagy nyári munkákra. A Miskolc környéki termelő- szövetkezetekben ezekben a napokban tartják a munka- szervező vezetőségi üléseket, a határ- és a gépszemléket. Kalászosokból kiemelkedően jó termésre számítanak, de az aratás a csapadékos időjárás miatt nehéznek ígérkezik. Sok helyen megdőltek a gabonafélék, emellett a szokásosnál nagyobb szalmatömeggel is számolniuk kell. A korábbi gyakorlattal szemben, a szalmát nem égetik el. hanem bálázzák, szecskáznák. illetve beszántják, így van ez a sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezetben is, ahogyan erről Vadas József elnök tájékoztatott. A 450 hektár őszi búza aratásához július 11-én kezdenek i'ozzá. A tavalyitól sokkal jobb, hektáronként 55—60 mázsás fermésre számítanak A kombájnokat még ez előtt, a 120 hektárnyi étkezési borsó betakarításánál próbálják ki. Borsóból is jó, hektáronként 30 mázsás a termés. A 120, hektárnyi tavaszi árpa hektáronkénti 45 mázsás termésének nagy részét azonnal a Borsodi Sörgyárnak szállítják. A korábbi években a közös gazdaság egyik szlovákiai isz-szel működött együtt a betakarításnál. Most a fü- zérkomlósi Hegyköz Termelőszövetkezetből éraezik két kombájn, és két szállítóeszköz segítségként, amelyet majd a Rákóczi Termelőszövetkezet hasonló módon „Honorál”. A közös gazdaság NDK gyártmányú aratócséplő-gépeinek, munkagépeinek, szállítóeszközeinek múlt szombati gépszemléjén a bizottság a gépparkot műszaki, munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból egyaránt megfelelőnek találta. A közös gazdaság 2200 tonna étkezési búzára kötött szerződést a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ga- bonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, de ettől többre, mintegy 2800 tonna termésre számítanak, amelyet szintén értékesítenek. A betakarítás során a kombájnokat mindenütt tarlóhántó traktorok követik. A búza minőségének megőrzése érdekében kezdettől dolgozik a szárítóüzemük is. (oravec) A konyhai tudományokban nálam járatosabb háziasszonyok esüucmek rá: csir- keaproiékból ienet a legiz- leteseb'o levest főzni. Am sokan nem ínyencként kere- sík a szárnyat, lábat, farhatat, hanem ama prózai okból, hogy nem telik nekik másra. Többségük nyug- dijaskorú ember, de — mint a boltosoktól hallottam — az aprólékok törzs- vásárlói között akadnak többgyermekes családanyák és pályakezdő értelmiségiek is. így volt ez egyébként akkor is, amikor a nyugati sajtó — nem mindén sán- J daság nélkül — „gulyás- kommunizmus'-ként aposztrofálta kis hazánk állapotát. Amiből csak a kommunizmus volt igaz, meg az, amire ők a gulyás jelzőt vonatkoztatták. Túlzott optimizmus lenne azt remélni, hogy a közeli években csökken nálunk az olcsó élelmiszerek iránti kereslet. (Ebben nem téved a nyugati sajtó.) Kutyavilág — e kétértelmű címmel olvastam egy roppant elgondolkodtató írást a minap az egyik országos napilapban. Nagy rabecsült kollégám nem fűz kommentárt ahhoz a rövid és köznapiI ságában is drámai jelenethez, mely egy hentesboltban játszódik. Szereplői: Pityu Aprólék Űr, a pult túlsó oldalán, az innensőn pedig Nanóka, a százránc-arcú néniké, ki gyanús türelemmel enged maga elé számos vevőt. Hogv miért ilyen türelmes, az kiderül amikor néhány percre egyedül marad az eladóval és szégyenlősen, súgva két csomag szárnyat és ugyanennyi far-hátat kér. Régi kuncsaft, és Pityu Ür azok közé a régivágású kereskedők közé tartozik, akik még respektálják ezt. Ezért őszinte sajnálattal mondja: sajnos, nem szolgálhat a „szokásossal”, ugyanis a készletet egy tételben elvitték a kutyások, Nanóka csodálkozva rákérdez a magyarázatra, és vele együtt megtudhatjuk, hogy megéri csirkehússal etetni a négylábú kedvenceket, hiszen egy fajkutya-kölyökért tízezer forintot is megadnak. Ennyi a történet, amelyre — ha nem csalódom — sokan így reagálnak: drsznó- ság, hogy egyesek luxus-kutyájukkal zabáltatják fel a szegény emberek eledelét. Van talán olyan is. aki úgy találja, hogy túl sok nálunk az eb ahhoz képest, amennyi bepiszkítani való játszóterünk, homokozónk, út-tisztí- tó munkásunk és főleg: csir- keaproiékunk van. Mások — . mélyebbre ásva átmeneti társadalmunk visszás jelenségeibe — újgazdagék Ráncával állítják szembe az alacsony nyugdíjasok és a pályakezdők sorsát. S nem átallják kiszámítani, hogy körülbelül két hónapig dolgozik egy fiatal pedagógus, amíg megkeresi egy pedigrés kutyakölyök vételárát, az eb fenntartásáról nem is beszélve. Ismét mások, a demagógiára hajlamosak, tán azt emlegetik: örüljünk annak, hogy egyáltalán van csirkeaprólék, és minden más a holtokban, hisz csak át kel] lépni a határt bizonyos irányokban, hogy teljesén üres hűtőpultokat láthassunk. Nem vitatom, hogy ebben is, abban is, amabban is van igazság. Ám én mégis inkább az alábbiakat ajánlom megfontolásra Nanóka történetének ürügyén:. 1. Legyen annyi csirkeaprólékunk, hogy jusson belőle mind a két-, mind a négy- lábúaknak. 2. Jussunk el odáig, hogy ne a szükség, hanem csupán a gasztronómiai megfontolás késztesse arra Nanókát, hogy aprólékból főzze leveskéjét. 3. Hogy ez még minidig nem így van, arról legkevésbé a kutyák tehetnek. (Le- geslegkevésbé a kicsi kutyák, melyeknek ugyebár a fogyasztása is csekély.) > (békés) A Nehézipari Mii szaki Egyetem építőtábora tegnap kezdődött, s augusztus 19-én zárja jelképes kapuit. Ez alatt az idő alatt megközelítőleg 200 hazai fiatal lesz a lakója, akik felvételt nyertek a miskolci egyetem különböző karaira. Kéthetenkénti váltásban dolgoznak. A hagyományoknak és a kialakult együttműködésnek eredményeként az idén is lesznek külföldi tagjai a tábornak azokról az egyetemekről, amelyek baráti kapcsolatot tartanak a miskolci felsőoktatási intézménnyel. Az egymás jobb megismerését is szolgáló közös munkára a Szovjetunióból 60 diák érkezik. Az NDK-ból 45, Bulgáriából 18 egyetemista lesz a tábor lakója. Különböző nyugat- európai egyetemekről 30 diák vesz részt a közös munkában. A külföldi diákok 3 hetes váltásban dolgoznak: majd, s 10 napon keresztül hazánk különböző vidékeivel ismerkednek. Az építőtábor résztvevői három építőipari vállalatnál- az ÉÁÉV-nél, a BÁÉV-nél» valamint a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál dolgoznak, egy részük pedig a lyukói bányaüzem külfejtésén tevékenykedik. A munka mellett széles körű szórakoztató és sport- program várja a résztvevőket. Ellátogatnak Aggtelekre, Sárospatakra, s megismerkednek Egerrel is.
