Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)
1988-07-23 / 173. szám
afc Bujkálov elvtárs (Mihályi Győző) nem is tud róla, hogy ő Dundina asszony (Pre- gitzer Fruzsina) szeretője ... Szabadtéri bemutató Bolond vasárnap Mi, nézők, akik nem művelői, j pusztán élvezői vagyunk (lennénk) az úgynevezett könnyű műfajnak, pontosan tudjuk, milyen nehéz is ez a - ki tudja milyen okból -- könnyűnek nevezett művészeti ág. Tapasztalatainkat nem a hosz- szú és keserves munkával járó próbákon szereztük, hanem a nézőtér széksoraiban, ahol már annyiszor támadt fel bennünk a szorongató sejtelem: sajnos, ismét nem sikerül igazán megnevettetni bennünket... Katajev-Aldoboiyi Nagy György: Bolond vasárnap című kétrészes zenés bohózata, melyet csütörtökön este mutattak be a a tapolcai Akropolisz szabadtéri színpadon, szerencsére elkerülte a műfaji buktatókat a megvalósítás csapdáit. Ez a darabnak is köszönhető, melynek talán legfőbb erdeme. hogy nem akar többneic látszani annál, ami, ezáltal nem is lesz kevesebb annál. A jól bevált — félreérté- | seken alapuló — bohózati forma hálás keret (lehet), mely sokat kibír: ráaggatha- tók például aktualizált poénok, melyektől - - ha azok igazán jók — nem válik avíttá egy évtizedekkel ezelőtti szövegkönyv. A Bolond vasárnap helyszíne a híres Napraforgó üdülő Moszkvában, ahol megfáradt funkcionáriusok, magas rangú hivatalnoKok pihenik ki a mindennapos fáradalmakat exkluzív környezetben, exkluzív társaságban. Itt ugyanis mindenki „valaki”. Nem is csoda tehát, hogy Oszkár Zürcsev, az egyszerű anyagbeszerző igen nehezen juthat be ide, pedig nemes cél vezérli: bölcsődéje számára kellene aláíratni egy festékkiutalást legfőbb főnökével, Bujkálov elvtárssal. Ez hát a tartóváz, melyre a rendező Iglódi István ráaggatta az egyebeket: poénokat, színpadi megoldásokat. Teherbíróan, mert nem gyengítik a keretet a színészvezetés pongyolaságai, a színpadi járások, mozgások észrevehető esetiegessegei, a ritmust minden pillanatba kibillentő pontatlanságok. A poénok biztosan ülnek, némelyikük kellően friss — elég például a Brezsnyev atom tengeralattjáróra gondolni. A jó ötleteket hálásan, veszi a közönség: hatásos á háttérben folyó, meg-meg- ú.juló üldözési jelenet, melytől pergőbbé válik a cselekmény. A koreográfus Majoros István munkája meglátszik nemcsak a táncos betéteken, hanem az egyéb — jól kitalált — mozgásokon is, a komponista Aldobolyi Nagy György által dirigált zenekar dinamikájában jól alkalmazkodik a darab követelményeihez. A pontosan kitervelt mozgás-aktualizált poénok, új ötlethármas egyszer használ- tatik ki igazán, amikor Klá- va Lurkó és Kosztya Sóvár- gov (Kocsis Judit, Zubor- nyák Zoltán) kedves kettőse a nézőtéren folytatja eivako- dását, s Kláva — szerelmi bánatában — „szto gramm vodkát” rendel a nézőtéri büfében. Ezen az úton talán tovább lehetne menni, a játék síkjának megtörése nem zavaró, sőt élénkítő. Apróságok: ha már „játszik” az Akropolisz épületének teteje (ez a Napraforgó üdülő tető-napozója, pizsamás bábukkal), akkor jó lenne megvilágítani. Szláink István díszlete egyébként hatásos és illúziókeltő, kellő mozgásteret és lehetőséget biztosít a játék számára. Ke- menes Fanny jelmezei (majdnem pizsamáit írtam) ötletesek és gyakran vizuális poén-szintűek (kitüntetés halmaz Bujkálos elvtárs hálóruháján). Józ$a Imre Zürcsev szerepében már nem meglepetés: nagyszerűen komédiázik, s közben — fittyet hányva a gravitációnak — o a díszlet, . a hangulat pedig a tetőfokára hág. Mihályi Győző (Bujkálov), akit inkább úgynevezett komoly szerepekben szeretett meg a közönség játékával is bizonyítja, hogy a színészskatulyákat nem a színész, hanem a rendezői „önkény", s a közönség felületes ítélete hozza létre. Dundin professzor (Varga Gyula) és Dundina asszony (Pregitzer Fruzsina) kellően összeillő pár: a vérmes fantáziával megáldott asszonyka aztán Zürcsevvel és Bujká- iov elvtárssal ad elő jól sikerült kettőst. Kláva Lurkó (Kocsis Judit) és Kosztya Sóvárgov (Zubornyák Zoltán) üde kettőse megelevenedett Vera Muhina-szobor, csak ők táncolni is tudnak. Küldi Nóra (dr. Sokkova) az egyetlen „igazi beteg”, Szabó Éva (Vera Sznobkó) nevéhez méltóan vezeti a különleges intézményt. Körei Katalin (Sura) és Molnár Anna (Zürcsev felesége) énektudásla rövid szerepükben is felcsillan. A portást alakító Vári Károly ellenál- hatatlanul mulatságos — a rendszerint bosszantóan túljátszott — részegszerepben. Kiss József A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvételre keres: gépkocsivezetőket, akik a 21. életévüket betöltötték, „D" vagy „C" vizsgával rendelkeznek, legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetéséről igazolással rendelkeznek. „D” vizsgával nem rendelkezők részére az Autóközlekedési Tanintézetnél ingyenes „D" tanfolyamon való részvételt biztosítunk. FELVÉTELRE KERESÜNK TOVÁBBÁ: • jegyellenőr munkakörbe 18-40 év közötti miskolci nödolgozókat, • telepőröket, 8 ált. isk. végzettséggel, • lakatosakat, • központifűtés-szerelőt, • takarítókat, • segédmunkásokat. A vállalat dolgozóinak és családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Felsőzsolco, Kistokaj, Szirmabesenyö, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza községekből a napi bejárást személyzeti járatokkal biztosítjuk. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, Szondi Cy. u. 1. (jegyellenörnek: Miskolc, Baross G. u. 13—15.) 19 magányos cowboly Rendezők és rendezettek „Az amatőr rendező helyzete hasonló a magányos cowboy helyzetéhez, aki ezer veszély között, megannyi tennivalójával, egyedül áll a préri közepén..." - így jel.urmi Lengyel Pál, a Budapesti Gyermekszinház rendezője az amatőr szinjátszócsoportok vezetőinek helyzetét bevezetőjében, melyet az áltaia ősz- szeállitott - színjátszó-rendező tanfolyam és szabadegyetemi színházi program - tematikája elé írt. A programtervezet tavaly készült, s tavaly indult a tanfolyam is. melynek gazdája a megyei Közművelődési és Módszertani Központ, személy szerint Duva- lovszky Éva. A cowboy-hasonlat. és a tematika értelmi szerzője, Lengyel Pál rendező egy éven át vezette a csoportot, mely végül is a napokban befejeződött, tíznapos zárótáborban adott számot tudásáról. Nánay István rendező. színikritikus, Máté Ixijos és Debreczeni Tibor (mindketten az Országos Közművelődési Központ munkatársai) bírálták el a rendezői tanfolyam résztvevőinek megszerzett tudását. A látszólag keveseket érintő esemény valójában jelentős szerepet játszik az amatőrmozgalom életében, az itt megszerezhető — prózaién C-kategóriásnak nevezett — rendezői végzettség birtokában jobb eséllyel, nagyobb hozzáértéssel lehet vezetni az amatőr színjátszó- csoportokat, melyeknek mára sok helyen a léte is megkérdőjeleződött. Másfelől azt is jelzi a tanfolyam létrejötte, hogy mégsem „halt meg” az amatőr- mözgalom, sőt, már nem iS annyira íővároscentrikus (ed- aig csak Budapesten volt lehetőség ilyen végzettség megszerzésére). Az amatőr színjátszás, rendezés — bár olykor tagadják — ugyanakkora utat jelent az „igazi” színház felé is, noha ez az ét bizony, göröngyös és Jelentős munkát végez a Lenin Kohászati Műveltben a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. A testülethez egy év alatt 18 pán agyon keskeny. Ezt tükrözi az is. hogy a C-kategón- ás végzettség birtokában már tovább lehet lépni, elérhetővé válik a B-, sőt az A-kategória is. Maga a képzés is nyitott volt. és több célú. Aki pusztán tudásvágyát akarta kielégí- tetni, az ingyenesen, szabadegyetemi formában látogathatta a foglalkozásokat, de természetesen végbizonyítványt. így nem kaphatott. A most véget ért 10 napos zárótáborban, a Nehézipari Műszaki Egyetem kolöt vulkáni eredetű hegy karéjában fekszik Sátoraljaújhely. Hosszan elnyúló város. De ha a vasútállomástól beérkeztünk a központba, kellemes kép fogad. Az utóbbi években végzett nagyszabású rendezéssel ugyancsak megszépült ennek a történelmi múltú városnak a ín tere. Az ide ültetett díszfák, a Kossuth-szobor előtt és mögött tarkálló virágok, a felújított eklektikus elemeket viselő lakóházak és a tömör, barokk vármegye- háza különleges hangulatot árasztanak. Hozzájárul ehhez annak a százéves szökőkútnak a felújítása is, amelyet a közeli hegyekben levő Dörzsik-for- rás kristálytiszta, hűs vize táplál. A vizet már 1775- ben levezettél* a főtérre, s onnan tovább a vármegye- háza udvarába, ahol napjainkban is bőségesen csobog lyázat érkezett az Alkotó Ifjúság mozgalmon keresztül. és a fiatalok kidolgozott témái 52 millió forintos megtakarítást eredményeztek a nagyüzemnek. légiumában mindenki volt rendező és ..rendezett”: -íz utolsó gyakorlatokhoz felváltva cseréltek szerepét.. Akadt bőven munka, hiszen a tanfolyam tematikája ii”-n gazdag volt: foglalkoztak rendezői stüusismeretteí, drámatörténettel, dramatur-. giával. a zene színházi szerepével. szcenikával, a látvánnyal. a színpadi mozaús- sal. színésztrénineael. _ beszédtechnikával. esztétikával, pedagógiával. pszichológiával. közművelődéssel és ren- dezéselmélettel. Kájé egy kis kőmedencébe. A múlt század végén, 1884-ben építették a főtéri szökőkutat, köréje egy négyszögű „kávával” körülvett medencét, amelynek közepéből görög oszlop emelkedett ki, tetején vasból öntött karcsú női alak, egy mitológiai vízinimfa, lágy redőjű ruhában, vállán amforával, amelyből bő sugarakban hullott a medencébe a Dörzsik-forrás vize. A nimfa, akit az Újhelyiek kedvesen „Vas Mancinak”, becéztek, az idősebbek emlékezete szerint a századfordulót követő években még ott állt a görög oszlop tetején. Egyesek szerint a Kossuth- szobor felállításakor, mások szerint a kisvasút megépítésekor kellett a szökőkutat elbontani. Tartozékait megőrizték, s most a szökőkút újjáépítéséhez fel is használták. Ékességének, a „Vas Mancinak” azonban nyoma veszett: keresték, kutatták, de eredménytelenül, mindmáig nem sikerült előkeríteni. Ezért a főtéren felújított szökőkút görög oszlopára — az Iparművészeti Múzeum ajándékából — egy, az eredetihez hasonló stílusú, szintén vasból öntött mitológiai alak, nevezetesen a Medici Vénusz került. Hegyi József Pótoltak egy eltűnt szobrot „Vas Manci” heh én a Medici Vénusz Újító fiatalok Dilemma kerékpárokra — Amilyen jól kezdődött a kirándulásunk, annyira csapnivalóan rosszul végződött — mesélte hétfőn reggel az üzemi öltözőben Gábor, a fiatal lakatos csovortve- zető munkatársának és barátjának. Ültek a falócán, már munkásruha volt rajtuk hátukat nekitámasztották a szürkére festett vasszekrényeknek. — Pedig nagyon készültél — nézett rá oldalt a munkatársa, és feje búbjára tolta a svájcisapkát. — Hát ez az! — vágta rá Gábor és felállt. — Ézt nem szabad. Mármint eltervezni mindent pontosan. Fel alá járkált, bakancsa szaporán kopogott az öltöző betonján. Szinte hadarva sorolta, mi is történt szombaton és idegesen gesztikulált hozzá ... Már pénteken délután előkészítette a kerékpárokat. Mármint a sajátját, a feleségé- ét és a két gyerekbicajt is. A két fiú ott nyüzsgött körülötte, ronggyal maszatolták a masinákat, magukat és egymást is. A kádban fejezték be az estét. A fiatal családfő és felesége előkészítették a hátizsákokat és a belevalót is. Ügy tervezték, hogy kikari- háznak a városból a híres fürdőhely közelébe, ott lesznek egész nap, az ebédet szalonnasütéssel tudják le. Ez a két fiú kívánsága volt. Napsütéses szombatra ébredlek, felpakoltak. kerékpárra ültek, elindultak. A nagy forgalmú útig nem is volt semmi zavaró. A srácok ott száguldoztak körülöttük, amikor áthaladtak a parkon. A betonúinál megálltak. Olyan nagy forgalom fogadta őket. hogy C áb or vissza akart fordulni. Nézték a sorjázó autóbuszokat, az állandóan előzni akaró személykocsikat és a réseket kihasználó, bömbölve rohanó motorkerékpárokat. , — Én megyek elöl — szólalt meg Gáborj — ti jöttök utánam — bökött a srácokra —, anyátok zárja a sort. Szinte az útpadkára szorulva pedáloztak. Gábor idegesén pillantgatott hátra. A KRESZ-t szidta magában, amely nem engedi, hogy párosán haladjanak. Amikor a kisebbik gyerek az út széléről megnyomva a pedált a nyomába eredt, Gábor hirtelen lefékezett, leszállt. A többiek követték. Gábor pofonra emelte a kezét, de aztán csak legyintett... — A szalonnasütés sem sikerült — kesergett tovább a fiatal csoportvezető az öltözőben. — Pedig te értesz hozzá — szólt közbe munkatársa Az történt, hogy a kisebbik fiú szalonnája a tűzbe pottyant, elégette a frissen faragott nyársat. A gyerek sírásra fakadt, és csak akkor nyugodott meg. amikor az ama átadta a saját nyársát. De ekkor a nagyobbik kezdett éktelenül sziszegni. Forró zsír cseppent a bal kezére, az asszony lecsapta a nyársat a fűbe. és fújkálni kezdte a kamasz pirosló kezét. Gábornak ez már any- nyira elég volt, hogy elvágtázott a közeli kerthelyiségbe. Ott Leült, sört. rendelt, de azt meg túl keserűnek találta. Fizetett, ét visszaballagott a családhoz ... — Vasárnap nem szóltam az asszonyhoz — ült vissza Gábor a lócára. — A qyere- kek meg egyenesen elkerültek. Egész nap a lefüggönyözött szobában heverésztem. — És legalább gondolkoztál? — kérdezte hirtelen a cimborája. Gábor rosszallóan ránézett, sóhajtott, és csak ennyit mondott: — Na, gyerünk dolgozni ... (oravcc) „