Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-22 / 172. szám

Stop, egy percre! Ara van a figyelmei fenségnek A Deák tér irányából, a Falóczy utcáról fordultam a Kossuth utcába. Lassítot­tam a kereszteződés előtt, amikor a kocsim hátuljá­nak koccant egy Wartburg Tourist. Mivel új a Ladám, kétségbeesve pattantam ki a volán mellől. Ám rögtön megnyugodtam, az autón nem találtam sérülésnyomot, úgy véltem, a vonóhorog kampója felfogta az ütközés erejét. A vétkes gépjárművezető bocsánatot kért, majd ezzel a történteket lezárva elrobo­gott. Ám otthon vettem ész­re, hogy a kocsi lökhárító­ja elgörbült, meghajlott, és a tartó vasváz javításra szo­rul. Mit tehetek most már utólag? A nagy ijedtség­ben nem jegyeztem meg a Wartburg rendszámát, így nincs, aki megtérítse a ká­romat! — panaszolta telefo­non egy olvasónk. Sajnos, ha telefonálónk nem rendelkezik casco biz­tosítással, vagy annak a kockázatvállalása nagyobb, mint a kára, saját zsebből kell kifizetnie a javítási költ­séget. Ám ez az egyetlen eset is sok tanulsággal szol­gál. Kisebb koccanásnál, nem személyi sérüléssel járó bal­esetnél próbáljuk megőrizni higgadtságunkat, tanúsítsunk önfegyelmet a karambolt előidéző gépjárművezetővel szemben. Meg kell értenünk, hogy a vétkes volánforgató bizonyára nem szándékosan koccant az autónak. Ha a kár nem éri el a 15 000 fo­rintos értékhatárát, s a ka­rambolnak nincs sérültje, nem kell a rendőrséget ér­tesíteni. Hatósági segítséget csak akkor kérjünk, ha nem egyezik a véleményünk a fe­lelősség kérdésében. Ha a helyzet egyértelmű, s a vét­kes járművezető felelősségét írásban is elismeri, okvetle­nül írjuk fel az esemény ta­núinak nevét. Telefonálónk esete bizo­nyítja, hogy első ránézésre nehéz eldönteni a kár érté­két. Ezért ajánlatos a leg­kisebb koccanás után is be­tétlapot váltani, jól megje­gyezni a balesetben résztve­vők forgalmi rendszámát, és ha segítségünkre vannak, a személyi adataikat is. Ezzel az előrelátással sok későbbi bosszúságtól, utánajárástól mentesíthetjük magunkat (szántó) Megtartják a tanfolyamokat Új helyen a városi TIT Berendezkedett új helyén, a Prieszol József utca 9—11. szám alatt a TIT városi szervezete. A Széchenyi úti ház átépítésének idejére kel­lett elköltözniük. A munka — bármilyen nagy „rumlival” járt is a helyváltoztatás — nem állt meg. Augusztusban megkez­dődik a bennlakásos nyelvi tábor. Továbbra is szervezik és megtartják a jól bevált nyelvtanfolyamokat. Ezek el­helyezése nem okoz gondot, mert eddig is máshol tartot­ták. Helyet azoknak a ren­dezvényeknek kell keresni, amelyek a főutcai ház elő­adótermeiben és a Kazinczy klubban voltak korábban. Üj helyükön is működik a Kazinczy klub, de az itt rendelkezésre álló helyiség­ben legfeljebb 40 ember fér el. Igyekeznek megszokni a szűkösséget, és bíznak ben­ne, hogy az eredeti határidő szerint, a jövő évben vissza­költözhetnek az átalakított, megújult Széchenyi úti épü­letbe. Családi körben Keííecskén Atomhajók alkonya Japán atommeghajtásű ke­reskedelmi hajóját, a 8300 tonnás Mucut valószínűleg kivonják a forgalomból. Ti­zennégy éves pályafutása alatt 20 millió angol font­nak megfelelő összegbe ke­a (KAZINCBARCIKA) kiemelt kereseti lehetőségek mellett alkalmaz pályakezdő és mór nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező férfidolgozókat: folytonos, 4 műszakos munkarendbe, vegyipari berendezés­kezelői munkakörbe SZAKKÉPESÍTÉSI IGÉNY: vegyipari, vagy egyéb szakközép­iskolai végzettség, vegyipori, vagy vasas szakmunkásképe- sités, továbbá gimnáziumi érettségig végzettség. Ezen munkakörben az alapbérre számítva — műszakbeosz­tástól függően maximum 48,3 százalékos műszakpótlékot fizet a vállalat, továbbá a tervteljesités esetén 10 száza­lék prémiumot. ALKALMAZUNK A TOVÁBBIAKBAN — a szakmának megfelelő munkakörben —: # irányítástechnikai műszerész, # lakatos, # gépszerelő, # gépi forgácsoló, Q hegesztő, csőszerelő, % bádogos szakmunkás hotelokat és nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozókat Ezen munkakörökben a foglalkoztatás heti 40 órás (min­den szombat szabad), egymüszakos, állandó délelőttös munkarendben történik. A megállapított alapórabéren felül, 10 százalékos prémiu­mot tizet o vá'lalat a teljesítményektől függően. A pályokezdö fiatalok részére külön megállapodás alap­ján a szakközépiskolát végzetteknek és szakmunkásoknak 3000 Ft, míg o gimnáziumi érettségivel rendelkezők részé­re 2000 Ft egyszeri BEILLESZKEDÉSI JUTTATAST FIZETÜNK. A VIDÉKI DOLGOZOK RÉSZÉRE korszerű munkásszálláson elhelyezést, míg a bejáró dolgozók esetében utazási ked­vezményt biztosítunk. JELENTKEZÉS és r«s.*.!eies felvilágosítás a vállalat munkaerő- gazdálkodási osztályán, Kazincbarcika, Bolyai tér 1. Munkanapokon 7-12 óráig. Talpfán 10 ?11 -15-66-os mellék. rült az üzemeltetése, jobbá­ra a javítása. Japán lassan ismerte fel, hogy az atommeghajtású kereskedelmi hajók nem gazdaságosak. Az Egyesült Államoknak is volt ilyen hajója, a Savannah, s ezt 1978-ban állították le, míg a nyugatnémetek a magu­két, az Otto Hahn-t hagyo­mányos hajóvá építették át. 3)c Tárva a kiskapu minden vendég előtt. „Árva a ház, nincs kaca­gás, árvák a régi szobák. Kettecskén, bús öregek ..” Schubert Három, o kislány című operettjének örökzöld dallama mindvégig a fülem­ben csengett, amíg a Po- lomszky házaspárral beszél­gettem. Valóban olyan csön­des a ház náluk is? Moso­lyogva, és sorsukba beletö­rődve bólogatnak. A Hunyadi utca 53-ból két gyermek repült ki: Ernő és Judit. De a szülők hangjá­ban nincs semmi neheztelés, hogy idős napjaikra maguk­ra maradtak- Bölcs megér­téssel veszik tudomásul az élet rendjét, hogy a gyere­keknek a maguk útját kell járni, annál is inkább, mert Már Sodomában is A New Tark-i Albert Einstein Egyetem kutatói sze­rint városukban a halálese­tek 12 százalékát az utóbbi évtizedekben a levegő szeny- nyezettsége okozta. Teljesen tiszta levegő a Földön — a természetes szennyeződés le­hetősége miatt — sohasem volt. Több kutató véleménye szerint már a bibliai sodo­rnál katasztrófa is olyan szmog lehetett, amelyet vil­lámcsapás által meggyújtott bitumen okozott. Az ókor és középkor folyamán nagyobb méretű levegőszennyezés va­lószínűleg nem volt. Mégis I. Edward angol király 1273- ban rendelettel megtiltotta Londonban a szén tüzelését, de miután a London környé­ki erdők hamarosan kimerül­tek. egyre nehezebbé vált a törvény betartása. Egy ma­nufaktúra tulajdonosa itta meg ennek a levét, mert 1306-ban széntüzelés miatt lefejezték. (Ez volt az első büntetés a történelemben a levegő szennyezése miatt, de úgy tűnik, azóta sincs foga­natja.) A korai kapitalizmus ide­jén a primitív tüzelőberen­dezésekben elégetett egyre több szén, a bányászat és az ipar, majd pedig a gőzgép elterjedésével a közlekedés is folytatta a levegő szennyezé­sét. A másik tényező az ur- banizálódás volt: a nagy metropoliszok kéményerdeje szinte elviselhetetlenné tette a városi klímát A belső égésű motorok rohamos sza­porodása — különösen a má­sodik világháború után — újabb idegen anyagok töme­get juttatta a légkörbe. A gépkocsik számának növeke­dése oda vezetett, hogy péi- dául az TJSA-ban a levegő- szennyezés 50 százalékban az autóktól származik, míg az erőművek 20, a lakásfűtés 6, s a többi iparág együtt csak 13 százalékát termeli a leve­gőbe jutó káros anyagoknak. Nehéz eldönteni, hogy az emberi rövidlátás, a műszaki szakemberek hiányos bioló­giai műveltsége, a mértékte­len profithajhászás (vagy ezek együtt) okozták-e leve­gőnk bemocskolását. Az eredményt tekintve egyre megy: jöttek a iüst- ködkatasztrófák. A nap fel­kelt, mégse virradt, nappal is éjszakai sötétség borította a szennyezett városokat. Az első, tömegesnek számító ka­tasztrófát 1930-ban jegyezték fel: a belgiumi Meuse folyó völgyében 80 ember halálát okozta a szmog. 1948-ban volt Londonban az első nagy figyelmeztetés, majd az 1952- es katasztrófa, amikor a szmog okozta halálozás (4700) elérte az 1854. évi nagy ko­lerajárványban elhaltak szá­mát. Azután bekövetkeztek olyan esetek, amilyeneket ko­rábban csak jó fantáziájú sci-fi-írók tudtak volna el­képzelni: Tokióban oxigénau­tomatákat szereltek fel, ahol pénzért kapható a jó levegő. a távolból is érzik szerete- tüket, gondoskodásukat. Mondhatnánk, ez a telepátia: amikor Juditról beszélgetünk, csöng a telefon. De ez nem ritkaság, hiszen naponta ér­deklődik szülei hogyléte fe­lől. — Itt járt az orvos, majd elküldöm neked a leleteket — mondja a telefonba az édes­apa. Majd beszámol a láttyá­\ nak arról is, hogy a Hunyadi utcai idősek klubjából, ahon­nan az ebédet kapják, visz- szah ózták azt a doboz desz- szertet, amit ajándékba kül­dött nekik. Mondják, hogy S nem fogadhatnak el semmit a göúdoxottaktől. © ÖTVEN ÉVE EGY HAZBAN Pár pillanatra én is átve­szem a kagylót. Szeretettel­jes és aggódó Judit hangja: — Az édesapámnak nemré­gen műtötték a veséjét, és édesanyám állapota is nyug­talanít. Tudja, nemegyeszer kértem már, hogy jöjjenek hoznánk Pestre. De megér­tem őket is, amikor úgy vé­lekednek, hogy az idős fa már nem bírja az átültetést, ők sem tudnának új helyen gyökeret ereszteni. Akkor lennék igazán nyugodt, ha találnánk valakit — termé­szetesen nem ingyen —, aki naponta segítene nekik a ta­karításban, az ellátásukban. Két-haromhetenként utazunk hozzájuk, akkor igyekszem mindent rendbe tenni. Mosi majd kempingezői is Mis­kolc környékére megyünk, hogy naponta meglátogathas­suk őket. — Valóban felforditja a házat a lányom, ha megjön­nek — mondja Borika néni a beszélgetés után. — De so­kat segítenek az unokanő­vérek is. Az egyikük intézte például, hogy házhoz kapjuk a kosztok © ZENGETT A ZONGORA — Valamikor tényleg tele volt mókával, kacagással, dallal a ház — emlékezik Gyula bácsi. — Judit négy évve! fiatalabb, mint Ernő, jöttek a barátok, az udvar­lók. Volt zongoránk. Koos János is játszott rajta, aki Ernő iskolatársa volt, és zen­gette a kórust. A lányunk közgazdasági egyetemet vég­zett. férjhez ment. s azóta a fővárosban él. Az Egész­ségügyi Minisztérium Álko- hológiai Intézetében dolgo­zik. Nagyon szerejük a vön- ket is, becsüljük az igyeke­zetéért, a szorgalmáért. Ha vendégségbe megyünk hoz­zájuk. ő a főszakács. A há­zasságukból két szép lány­unokánk van. — Ernő távolabbra sza­kadt. Egy barátjával kiuta­zott Párizsba, és elfelejtett visszajönni — mondja most már tréfásán, de megbocsá- tóan Borika néni. — Olyan fiú, aki mindenáron a maga útját akarja járni — jellem­zi a fiát tovább az édesapa. Elvégezte Amerikában a közi gazdasági egyetemet, majd úgy lett a maga gazdája, hogy egy presszót nyitott Mün­chenben. Megnősült és gyak­ran jártunk már náluk úgy, hogy közben a világból is sokat láttunk. Húsvétkor volt itthon utoljára. © AZ ALBUM DERŰJE Ötvenegy évvel ezelőtt meglátni és megszeretni egy pillanat műve voit Polomsz- ky Gyulának Letrich Erzsé­bet Borbálát. Azóta ő is, és az ismerősei is Borónak szó­lítják. A Letrich családban tizen voltak testvérek (már csak ketten élnek), s ott is mindig tárt ajtókkal fogad­ták a vendégeket, a baráto­kat. Ismeretségük másnap­ján színházba invitálta vá­lasztottját az akkor még if­jú Gyula bácsi. A Csárdás királynőt nézték meg Honthy Hanna főszereplésével. Egy év múlva összeházasodtak. A most 85 éves Gyula bácsi hűséges természetű: har­minckilenc és fél évet dol­gozott a Lenin Kohászati Művekben, s mint termelési osztályvezető ment nyugdíj­ba. A munkatársak a nyttg- díjaséveikben ide jártak té­vézni, meccset nézni, társa­logni. Aztán egyre-másra jöt­tek a feketekeretes értesíté­sek ... — Forog az élet kereke — sóhajt fel Borika néni. De egy pillanat múlva már meg­hazudtolja a 75 évét, mert előveszik azt az albumot, amit a gyerekek készítettek aranylakodalmi ajándékként. Megfiatalodik így viszaemlé- kezve, akinek van mit me­sélni. (oláh) + Együtt üldögélünk — csöndben. (Fejér Ernő felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents