Déli Hírlap, 1988. július (20. évfolyam, 154-179. szám)

1988-07-22 / 172. szám

Talán nyár végére elkészülnek Miért nem szikik már a víz? A Centrum Áruház előtt A Centrum előtt átló szö- kőkútnál járva mostanában az egyik híres Chaplin film­ben látott jelenet juthat a szemlélődök eszébe. A film­ben egy jól elkerített terü­letre csak egyetlen, a palán­kon lévő lyukon át lehetett belátni: mindenki odasurrant és belesett, de persze nem lá­tott semmit. Sokan leselked­nek ma ugyanígy az épülő szökőkutat övező palánk mö­gé. Itt már látni valamit, azt azonban nehéz kideríteni, hogv vajon mikor csoboghat a víz a köralakú medencé­ben ... • A JARATLAN ÜT NEHÉZSÉGEI A szökőkút ügyében már többször is érdeklődtünk a beruházóknál és a tervezők­nél. Nemrég azt is megír­tuk: a sok beszélgetésből számunkra az volt a legegy­értelműbb tanulság, hogy a kép egyre zavarosabb. Nem tudtuk kideríteni, miért is késik már annyi ideje a szö­kőkút átadása. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis akkor kellett volna elkészül­nie, amikor a sétálóutca Cent­rum Áruház és Ady-híd kö­zötti szakaszának... Azóta persze született né­hány újabb határidő; a leg­eslegutolsó június vege volt. Vajon mi lesz az újabb határ­idő, mikorra készül el a szö­kőkút? Edócs József, a váro­si tanács építési és közleke­dési osztályának vezetőhe­lyettese azért kereste meg szerkesztőségünket, hogy se­gítséget nyújtosan a zavaros kép tisztázásához. A követ­kezőket mondta: — Meglehetősen sok gon­dunk volt eddig a szökőkút­tal. Például a szivattyú, amely a lelke a berendezés­nek, sokáig beszerezhetetlen- nek bizonyult. De vitáink voltak az alkotókkal a szö­kőkút ára miatt is. A leg­fontosabb késleltető ténye­zőnek azonban azt tártom, hogy ez a szökőkút olyan különleges műszaki megol­dást hordoz, amely gyakorla­tilag a tervekkel együtt szü­letett meg. Ez azt jelenti, hogy rengeteg kísérletet kel­lett elvégezni, nem voltak átvehető tapasztalatok. • A VIZHÁRTYAK JATEKA Hogy mit kell érteni a mű­szaki újdonság kifejezés alatt? A szökőkút hajlított csövekből áll, amelyek kö­zött vízhártya feszül majd, azaz vízből álló íves felüle­tek alakulnak ki, melyeknek formája, a fénnyel való já­téka teszi érdekessé a lát­ványt. Csakhogy a vízhártya létrehozásához a kútelemek tizedmilli méternyi pontossá­gú megmunkálása szükséges, és nagyon precízen kell mű­ködnie a kutat tápláló be­rendezéseknek is. Az Artuni- on a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel együtt­működve alakította ki a szö- kökutat és az újdonságszám- ba menő műszaki megoldást. A egyeterr felajánlotta, hogy az ötlet megvalósításához szükséges kutatást, a kísér­letezést és a megépítendő szökőkút beszabályozásának munkáját ingyen elvégzi a város számára. Az már a szökőkútépítők balszerencsé­je volt, hogy a kutatást vég­ző páros egyik tagja hosszú idő óta beteg, ezért a sza­bályozás munkájával nem tudtak időben végezni. Edöcs J ózsef: — Ha minden jól megy', akkor nyár végére müködnet a szökőkút. Reméljük, hogy nem lesz gond az üzembe he­lyezéssel sem, és valóban kü­lönleges látványosságot nyújthat majd a csillámló vízhártyák játéka. * Nagyon reméljük mi is; hogy az ígéretes technikai újdonság megbízhatóan fog működni. Az egyetemi kísér­letek azt bizonyították, hogy a rendszer működőképes. Kétségtelen tény, azonban, hogy egy meglehetősen ké­nyes szerkezetről van szó. Nem is olcsó dolog az ilyen vállalkozás, hiszen a kút csak igen jó minőségű anyagokból, rengeteg munka­óra árán készülhetett el. Mi annak drukkolunk, hogy a miskolci alkotók ötletei a gyakorlatban is kiállják a próbát, és lehetőleg még az idén megnézhessük, hogyan is fest Miskolc legújabb szö­kőkút ja ... (kiss) , Az istállóból maguk a gyerekek vezetik elő a lo­vakat. s — bár még a lo­vászok segítségét nem nél­külözhetik — ketten, hár­man már megbirkóznak a szerszámozással. Dínó. a gyö­nyörű almásderes nehezen tűri a zablát, nem engedel­meskedik egykönnyen a sző­ke hajú kislánynctk. — Első alkalommal, ami­kor felültem a hátára — magyarázza Andorkoalek Szandra — még nem tud­tam. hogy csak nyugodtan szabad viselkedni. Dínó hir­telen vágtába kezdett, de én mégis fennmaradtam a há­tán. Azóta ő lett a kedven­cem. — Sokszor inkább a ló­ápolást választják a gyere­kek. annyira megszerették ezt a munkát — mondja Jutka néni. — Talán azért, mert igy kerülhetnek köze­lebb az állatokhoz. Nem csak futószárral tudnak lo­vagolni. hanem a terepre is szívesen mennek. Az ügye­sebbek pedig a sportkör tagjainak irányításával a Voltige lovastornát is tanul­gatják, s a mozgó ló hátán többféle gyakorlatot tudnak már Belányi Beáta nemcsak a fotóriporter kedvéért torná­zik a lovon: a kislány pár nap alatt a legjobb lovasok Fénymásolás, azonnalra is Fénymásolást azonnalra is vádolunk — ez volt kiírva a ház ajtaja fölött lógó táblára. Egy pirosra festett kéz is mutatott rajta be­felé: a kartont már elengedte a ragasztó, és a mutatóujj lefelé lógott, a lépcsők helyett a betonfalakra mutatva Benn a pult mögött egy fiatal szőke lány ült. fejét a kezébe támasztva nézte a falra akasztott plakátot Egy szürke kosztümbe öltözött. sassoon-fri2urás. szemüveges no tartott rajta könnyedén fél kézzel egy irodai gépet — az íróasztalnak támaszkodva. A lány már ezerszer végigvizsgálta a plakát minden apró részletét. Bosszantotta a nő megbízhatóságot sugárzó, öntudatos moso­lya. a hullámokba dermesztett szoborszeréi frizurája Azt remélte titkon: egyszer be­jön reqoel, es mana a zabolátlan fiatalság raquoo majd rá a képről, sose látott, tenger­partok morain. luxusautók halk suhanása tölti be a dobozszerű kis szobát. — Itt lehet kér»m fénymásolást megren­delni? — az idegen tétován állt ott Öltö­nye a tízezerszám miártott konfekció min­den divattól megfosztott uniformisa, kezé­ben pedig aktatáskát szorított. Az arcára nem is nézett a lány. amikor mondta: — Tessék ideadni mindjárt kész lesz ... De az idenen nem nyúlt a táskája felé. hanem folytatta: — Én kérem szénen arról a fényről sze­retnék másolatot kérni, amelyik csak nyá­ri alkonyotokon látható, amikor elvonul a zivatar, és újraszineződik a város, fellán­golnak a megfakult falak, a feliratok, élet költözik minden szegletbe. Meg arról, amikor szikrázik a kemény hideg, nyiko­rog a hó. az ég pedig olyan kék. mint a le­velezőlapokon. Jó lenne, ha abból is kap­hatnék. amikor a kánikulában menrezdül a levegő az aszfalt felett, az árnyékok bá­gyadlan nyújtóznak a porban, a fény pedig hatalmas, láthatatlan súlyként nyomja azt, aki kilép oltalmuknál. A lány elkerekedett szemmel nézett az idegenre. Szólni sem tudott hirtelen, csak az arcát fürkészte. A finom ráncok között, a magasba szökő, domború homlok alatt kék szemek világítottak: mintha egy sza­bályos álarc résein tekintett volna ki az, aki a papírmasé alatt rejtőzött.. A lány már nyitotta volna száját, de az idegen folytat­ta, bocsánaikérő modorban: — Tudja, én rájöttem, hogy nem azok aZ emlékek fontosak, amelyeket annak hiszünk, a régi sárgult fényképek, élettelen tárgyak, a soha újra nem olvasott levelek, a feledés elleni évfordulók. Azt kell összegyűjteni, ami megismételhetetlen, egyszeri, a színe­ket az illatokat, a hangokat, a harangok zendülését, a gyerekek zsivaját. Ezek nyit­ják csak az emlékezés zárjait, semmi más..: A lány félig elfordult, zavarában a pol­con motoszkált. Hátrafelé jnotponta: mi nem vállalunk, itt csak papírról papírra, tessék valahol másutt megpróbálni. Mire visszafor­dult, az idegen már nem volt ott. Az ablak­hoz szaladt lenézett az utcára: csak a há­tát látta, ahogy kicsit összehúzva magát, át- sietett a zebrán, a sodró tömenben. Lezöttyent a székre, is meghúzta a vál­lát. Szegény, biztos egy kicsit dilis... — gondolta, és a tekintete újra a plakát felé siklott. Hirtelen feállt és keze ijedten szo­rította az asztal szélét. A plakáton palack- zöld hullámok ostromolták a habfehér szik­lákat, és az előtérben eay sugárzóan szép fiatal lány mosolygott. Haiát a szél fújta arcába, kezével hivó an intett, és szemeit, amelyek olyan kékek voltak, mint az ég a tenger felett, őrá szegezte... Kiss László Kilátó-kilátások A városunkba látogató idegenek sosem hagyják ki prog­ramjukból az avasi kilátót. Megmásszák a lépcsőket, hogy gyönyörködjenek néhány percet a város panorámájában S közben kíváncsian kérdezgetik, miért nem mehetnek egy szinttel feljebb, mi lehet ott a lelakatolt ajtók mögött, a hajdani kilátópresszó helyén? Immár két esztendeje, liogy megkezdték a városunk fölé magasodó torony felújítását. A rekonstrukció nem úgy si­került, ahogy azt az építészek eltervezték. A Miskolci In­gatlankezelő Vállalat csak bíróság útján kényszerithette rá az építőket a garanciális munkák elvégzésére. Mint Ismere­tes, kezdetben beázott a presszó, és rosszul zártak az abla­kok. A hivatalos jegyzőkönyv szerint az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vállalat június 8-ra kijavította eze­ket a hibákat, tjjraszigetelték a tetőt, s ma már feltehe­tően jól zárnak az ablakok. Am ezzel még korántsem ért véget a tatarozás kálváriája. A nadló sem kifogástalan, a míianj agburkolat lerakóit — a MIKÖV-öt — most próbál­ják rákényszeríteni a hibák megszüntetésére. Az avasi kilátó városunk jelképe, nemcsak Miskolc cí­merében. hanem nagyon sok szuvenfrtárgyon is látható a sziluettje. A hozzánk látogatók emlékezetében egy életre bevésődik az égnek meredő tévétorony formáia. Reméljük, hogy a következő idegenforgalmi szezonban már a második szintet Is birtokba vehetik a vendégek, és onnan is lete­kinthetnek. (szántó) % Az ügyesebbek már a vollige-lovaslomát tanulják »« Bogár, Őzike c* Merengő Olykor egy jó ötlet is ele­gendő ahhoz, hogy jó néhány általános iskolás ne „kul­csos” gyerekként járja nyá­ron az utcákat. Bozsnányi Oezsőné tanítónő a miskolci lovasiskoláb n tanult lova­golni, s még akkor elhatá­rozta, napközis tábort szer­vez ezen a helyen. A Mol­nár Béla Ifjúsági Ház és a Borsodsziráki Ipari Termelő­szövetkezet vezetőiben talált partnerre. Már a második «•söpört fejezte be sikerrel a kisebb tanfolyamnak is be­illő foglalkozásokat. A nagyobbak már nyer­geim is tudnak — mondja Bozsnányiné, a gyerekek Jutka nénije — míg a ki­sebbek még csak. simogatják a lovakat. Elég egyszer téD ülni a nyeregbe, s máris beleszeretnek a lovaglásba. Már mindenkinek van ked­vence, a fiúk inkább a szi- lajabb csikót. Bogárt szere­tik, mig a lányok a szelí- debb, nyugodtabh Őzikét és a Mercngőt. A lovak neve gyakran a természetüket is jellemzi. 4 CSAK NYUGODTAN, HA VÁGTÁZIK A gyerekek maguk szerszámozzák, nyergelik a lovakat — igaz, még a lovászok segítségével. egyike lett. Varga Csaba az oktatók véleménye szerint igen elegánsan ül a nyereg­ben, de szépen lovagol Bazs- nanyi Márk, is. 4 EGYENESEN A NYEREGBEN! — Egész nap a szabad le­vegőn vagyunk — dicséri a lovasnapközit Orosz Péter —, s én akár órákig elnézem a többieket a korláton ülve. A fehér orrú Tiktakot mi, fi­úk, nagyon szeretjük. Egyéb­ként tudok már ügetni és vágtázni is. A kevésbé jó lovasok há­ta mögé pálca kerül, amit lovaglás közben sem szabad eltörni, oiyan egyenesen kell ülni a nyeregben. Akik itt megszerették az állatokat, s az egészséges sportot, azok a lovasiskola rendszeres láto­gatóivá válnak egész évben. Gyorsan eltelik itt a nap, s délután Jutka néni alig tud­ja összeszedni őket. Csak a hétvégi lovasfogatos kirán­dulás reményében indulnak kicsit vidámabban haza a gyerekek. Az idei lovasnap­közit ugyanis ez a program zárja. Kikocsiznak Kistokaj- ba, s a meleg nap végén egy kis fürdőzés is lesz. (vadas)

Next

/
Thumbnails
Contents