Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1988-06-18 / 143. szám
Per cg')* sár miatt Makacs gödrök a tehermentesítőn Nem a Ssinva fölött u Hiába javítják Alig adták át néhány érvel ezelőtt a déli tehermentesítő utat. máris irdatlan kátyúk keletkeztek a Rákóczi és a Rudas László utca között, az Avas felöli legszélső sávban. Azóta három-négy havonta rendszeresen kijavítják a hibát, de a gödrök makacsul újra megjelennek. látni. Ehhez viszont pontosan tudniuk kell, ml okozza a bajt. A gödrök miatt egyébként már rengeteg pletyka kelt szárnyra. Hallani olyan véleményt, hogy annak idején rosszul takarták le a Szinvát, ami fölött az ut vezet. szakadjon a burkolat a« autók alatt. Ez ugyanis már nem a Szin- va fölött húzódik. Véleményünk szerint egyébként célszerű volna lezárni a kritikus sávot. Belegondolni is ' rossz, hogy mi történne, ha a varost kevésbé ismerő autós Egy — a 25 ezer miskolci véradó közül ■.. Bizonyítja, hogy egészséges... Videóznak a plazmaadók Ha valakinek megbicsaklik a hite az emberek áldozatkészségében, keresse fel Miskolcon a Borsod-Abaúj- Zempicn Megy; Véríranszfú- riós Szolgálatot. A Semmelweis Kórház területén társadalmi összefogással épült székház tágas es kristálytiszta várótermében naponta találkozhat emberek sokaságával: csöndes türelemmel sorakoznak önkéntes és díjtalan véradásra. Itt nem a markukat, hanem a karjukat nyújtják oda a jelentkezők. Miskolcon évente 25 ezren vállalkoznak rá, hogy segítsék a betegek gyógyítását: az életet fenntartó vérből több, mint kilencezer litert adnak össze. Olyan emberi szolgálatot vállalnak, amelynek értéke pénzben nem fejezhető ki. A térítésmentes véradásnak sok évtizedes hagyománya van. S vonzása — szerencsére — nem csökkent. Napjainkban talán még fel is értékelődik a véradók igazolványa: bizonyítvány arról, hogy tulajdonosa egészséges... • PAZARLÁS VOLNA Az új vértranszfúziós állomás nemcsak külsőségeiben korszerű. Technológiája is hatalmasat változott. Az intézmény vezetője, dr. Berkes Enikő a kórházi igények fejlődésével magyarázza az okait. _ Több úgynevezett nagy vérigényű osztály működik a miskolci intézetekben. A két hematológián túl például a megyei kórház műve- se-állomása, amelyben három turnusban dializálnak naponként. Vagy ott van a koraszülött intenzív centrum, ahol minden vércsoportból és a vér minden alkotóeleméből állandó tartalékra van szükség: RH-öaazetérhe tétlenségnél azonnali vércserével mentik az újszülöttek életét. A két baleseti sebészet mellett megalakult a mellkas-sebészet is, nem szólva az érsebészeti osztályról. amelynek már a bővítése is várható. És, persze nemcsak a miskolci kórházak vérigényét kell kielégítenünk: a mezőkövesdi, az edelényi és a szikszói kórház is hozzánk tartozik. Ilyen körülmények között természetesen okosan kell gazdálkodni az önzetlenül adományozott vérrel. Ahol csupán egyes alkotóelemeire van szükség, ott pazarlás volna teljes vért adni. Alkotóelemeire bontják tehát, s így feldolgozva kapják meg az osztályok, igényeik szerint. • VISSZAJUTTATJÁK A VÉRSEJTEKET Pár hónapja újabb technológiát is bevezettek a vértranszfúziós állomáson. A véradók ezt plazmaíerezis- ként ismerték meg. — A vöröskeresztes szervezeteink verbuválják az önkéntesek közül is önkénteseket erre az új, korszerű vér- adási-vérvételi formára. Arról van szó, hogy a plazma- fertzises eljárással csak a vérplazmát tartjuk meg a donortól levett teljes vérből. Plazmából ugyanis többször annyira van szükség a gyógyászatban, mint a sejtes elemekre. Ezért a hagyományos módon levett térből centnfugálással különválasztjuk a plazmát, és a vérsejteket visszajuttatjuk a • véradó szervezetébe. Ez azért rendkívülien lényeges, mert az emberi szervezet a plazmát órák alatt újratermeli, míg a sejteket — amelyeket csak több hét alatt képes pótolni — így el sem veszíti. A plazmaadásra vállalkozók esküsznek rá: fittebbek a ferezis után, mint előtte ... Persze ez hosszadalmasabb eljárás, mint a hagyományos vérvételé. Ráadásul Miskolcon az úgynevezett duplaferezist alkalmazzák; egy alkalommal általában kétszer négyszáz milliliter vért vesznek le, aminek a felét — a sejtes elemeket — a véradó rögtön visszakapja. Másfél órán át tart a folyamat. Az elszeparált, steril részlegben televízióval, videofilmekkel szórakoztatják, figyelemmel és gondoskodással veszik körül az önkénteseket. • HA MEG KELLENE VENNI... — A vértranszfúziós állomáson szigorú szabály: itt a véradó körül forogjon a világ! — Megpróbáljuk ellensúlyozni azoknak a gazdasági vezetőknek a közönvét-szigo- rát. akik a munkaidőalap védelme ürügyén tiltják munkaidőben a véradást. Jóllehet a Munkaügyi Minisztérium érvényes rendeleté kimondja: „A dolgozó részére átlagkereset jár a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendKohászok külföldön kívüli berendelés eseten pedig legfeljebb 4 munkaórára akkor is, ha a vizsgálat eredménye miatt tőle vért nem vettek ...” Tapasztalatunk szerint jó néhány munkáltatónál kell külön kivinni ennek a jognak az érvényesülését. Olykor nehéz megérteni, hogy ha az önként és térítésmentesen adományozott vérmennyiséget hazánknak meg kellene vennie, annak költsége nem a véradók nyolcórás műszakjának értékében jelentkezne társadalmi szinten. Minden elismerés hát a véradóké, akik közül sokan arra is képesek, hogy — ha másként nem lehet —, akár szabadnapjukat is feláldozva jelenjenek meg a humánus szolgálattéteJre. <r) Rendkívül óvatosan fogalmazott Edöcs József, a városi tanács osztályvezető-helyettese, amikor a vélhető okokról kérdeztük. Érthető a megfontoltság: a tanács megbízásából a Miskolci Beruházási Vállalat perli a kivitelezőt, s az út ügyében nem döntött még a bíróság. Elhangzottak már olyan feltételezések, hogy a csapadékvíz-elvezetés, vagy az útfenntartás hibái, esetleg a téli felfagyások miatt gyúródik fel minduntalan az aszfalt, s töredezik szét az alatta lévő felső betonréteg. (Mindezt egyébként csak ezen a részen tapasztalják.) A magyarázatokat a tanácson nem fogadják el. Az évszakoktól teljesen függetlenül ugyanis minden javítás után újra kigödrö- södik az út. A fenntartás sem lehet, ludas a dologban, hiszen a minőséget is ellenőrizve rendszeresen helyreállítják a burkolatot, mégis újra megjelennek a kátyúk. A tanácsiak újabb szakértő« véleményét is megkérdezi«. Ügy akarják helyreállítani a sérült részt, hogy ezután ne kelljen újra javítA vadabb híresztelések azzal riogatnak. hogy bármikor beleszakadhatnak az autók a patakba. Ttermészetesen ezekről is megkérdeztük Ed öcs Józsefet. Amíg a tények ismeretében ítéletet nem hirdet a bíróság. felelőtlenség volna bármit is állítani — mondotta. Az viszont teljesen lehetetlen, hogy a nevezetes szélső sávon benag? sebességgel robogva az utolsó pillanatban venné észre a gödröt. A kocsiját kímélve hirtelen bevágná a belső sávba, ahol gyanútlanul haladnak a többiek. s máris kész a baj .. Egyelőre mégsem tervezik, hogy tartósan lezárják ezt a szakaszt. . , Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Sugár János, a HNF III 4. sz. körzeti bizottságánál (Győri kapu 57. sz.). 17 órától; hórincz Zoltán, a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21.,) 18—19 óra között; Mager Ágiíes, a Derkovits u. 10. szám alatti lakásán, 17— 19 óra között; Tóth Magdolna. az 1,4. sz. pártalapszer- vezetöen, (Korvin O. u. 9— 11. sz.), 17—48 óra között; Budai József, az 1/2. sz. Cale, Svédországból Parkolóóra, mágneskártyával is Egyhetes hengerészkonferencia kezdődött az NDK- beli Freitalban. Képviselteti magát a Lenin Kohászati Művek is, melynek szakemberei a többnapos tanácskozás alatt üzleti tárgyalásokat is folytatnak. Négy darab svéd gyártmányú parkoló-automatát vásárolt idén a Városgondnokság. A masinák a bedobott pénz ellenértékének megfelelő időre szóló jegyet nyomtatnak. Egyetlen ilyen gép egy nagy parkolót képes kiszolgálni. Az első Cale nevű gépet május végén állították fel a Rudas László utcai parkolóba. Körülbelül egy hete működik a párja a Tanácsház téren — tudtuk meg Cáwel Józseftől, a Városgondnokság osztályvezető-helyettesétől. Ez a két példány nemcsak pénzzel működik. Használható mágneses kártyával is, melynek ára 160 forint lesz, vagyis összesen 20 órai parkolásra jogosít. A gép közepén található egy kis nyílás, ahova a kártyát illesztheti a tulajdonosa. A lapocskán lévő mágneses jelzésekből pedig levonja a berendezés a szolgáltatás díját Várhatóan a harmadik negyedévben lesz a kártyából annyi, hogy magánszemélyeknek és Uö- zületeknek egyaránt árusíthassák. A másik két parkológépet a Zó.ia térre, illetve a Pátria mögötti területre helyezik. Ami az eddigi tapasztalatokat illeti: mindenki dicséri a svéd masinát. Azt viszont sokan szóvá tették, hogy a parkoló közepére és nem a bejáratához állították fel. Pedig egyszerű a magyarázat Ha valaki begördül a parkolóba, már a bejáratnál megvenné a jegyet. Igencsak feldühödne. ha ezek után nem találna üres + A svéd automata a Rudas László utcai parkolóban helyet. így viszont előbb meggyőződhet róla, hogy van hová állnia, s csak azután adja ki a pénzt. A berendezés érdekessége hogy a kétforintost nem fogadja el. S bár erről tájékoztató olvasható a berendezésen, mégis sokan próbálkozna«. Eredménytelenül A jegyes megoldással könnyű az ellenőrzés is. Arra kérik az autósokat, l»ogy a szélvédő mögé tűzzék a kis papírdarabot így az ellenőr pillanatok alatt láthatja. hogy kinek járt le a parkolásra megvásárolt ideje. Sokan egyébként az ablaktörlő lapát alá helyezik a szelvényt. Ebből volt már gond. Akad. aki összegyűld, felhasználja./ ő parkol vele. Ezért is javasolják, hogy a szélvédő mögé vagyis az utastérben helyezzék el a jegyet. B. A. pártalapszervezetben (Baross G. u. 18. szám). 16 órától; Halász András, a III/5. sz. pártalapszervezetben (Gorkij telep 1. sz.), 17 órától. a lelete gólyái A közmondás csak arról szól, hogy „ritka, mint a fehér holló”, ám azt már nem emlegetik, hogy csaknem olyan ritkaságszámba megy nálunk a fekete gólya is. Amíg a fehér gólyát lépten-nyomon látni, amint hosszú lábaival lépeget a tocsogókban, mocsaras, ingoványos részeken, addig a fekete gólya csak ritkán kerül a természetjárók szeme elé. A fekete gólya szigorúan védett madár, s megyénkben is csak két helyen, a Bodrogközben, valamint a Hór völgyében figyelhető meg. A Bodrogköz „mélyén”, az ós- vadonnak is nevezhető területen, a nehezen megközelíthető lapos, mocsaras részen rakja fészkét, s költi most, ezekben a napokban fiókáit Erről a védett helyről nem is igen távozik, hiszen a közeli vizjárta területen bőségesen talál magának és fiókáinak is táplálékot. A fekete gólya másik fészkelőhelye a Hór völgye. Az ősi természeti környezetben, az erdők mélyén meghúzódva él. s csak a nagyon óvatos természetjárók fedezhetik fel. Pedig táplálék után egészen a Tisza menti részekig elrepül, de felkeresi a hegyi patakok menti lapos részeket is. Fészkelőhelyei nehezen megközelíthetők. igy védelmet talál a fészek- rablóktól. Egy-cgy fészekben két-három fiókát nevelnek, a gólyaszülők felváltva vigyázzák a fészket, s felváltva járnak táplálék után is.
