Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-13 / 138. szám

A városi televízió nézői kérdezték 7. I álaszol: Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára Folytatjuk a válaszok köz­lését azokra a kérdésekre, amelyeket Dudla Józsefnek. az. MSZMP KB tagjának, a Borsod-Abaúj-Zempién Me­gyei Pártbizottság első tit­kárának tettek fel a nézők a városi televízió május 30-i adásában. Akkor idő hiányá­ban nem mindegyikre tudott feleletet adni. A szombati számunkban a kultúrpoliti­ka néhány fontos kérdésé­ről és az oktatáspolitikai ha­tározat megvalósításáról fej­tette ki véleményét. Ma az ipar szerkezet-átalakításával és a munkaíegvelemmel ösz- szefüggő kérdésekre vála­szol. Milyen szerkezetváltás vár­ható Miskolc iparában? — kérdezte Békefi Gyula a 72-177-es telefonszámróL állnak Legalább 10 nappal koráb­ban kezdhetnek hozzá az idén Borsod megyében a ke­nyérgabona betakarításához, mint tavaly. Ruzsbánszky János. a Borsoú-Abaúj- Zemplén Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese arról is tájékozta­tott, hogy a tavalyinál több és jobb minőségű étkezési gabonára számíthatnak, A Miskolc térségében levő mezőgazdasági nagyüzemek képviselői a vállalatnál ma délután munkaértekezleten egyeztetik az aratással, a felvásárlással kapcsolatos teendőket. A vállalat hét malomüze­méből a miskolci körzeti üzem a legnagyobb, ide tar­tozik a mezőkövesdi és a mezőcsáti részleg is. A vál­lalat 170 ezer tonna tároló- kapacitással rendelkezik, amiből a miskolci üzemben 6, ezer, Miskolcon 21 ezer tonnás tárolási lehetőség van. A befejezéshez közele­dik a raktárak takarítása, fertőtlenítése, a technikai eszközök, gépek, berendezé­sek, mérlegek javítása, kar­bantartása, az átvételhez szükséges műszerek előkészí­tése, ellenőrzése. Az eddigi termésbecslések alapján az idén 230 ezer tonna étkezési kenyérgabona felvásárlására számít a vállalat, ami kere­ken 50 ezer tonnával több, mint a tavalyi. Várhatóan az étkezési búza minősége is jobb lesz. A dél-borsodi területeken július 5. és 10 között kezdik meg az ara­tást. A vállalat hét malom­üzeme folyamatosan, a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően éjszaka is fo­gadja a szállítmányokat. Az idén az év elejétől megváltoztak a termelői árak. Az I. osztályú étkezé­si minőségi búza mázsája 425 forint, amely magában foglalja az 52 forintos fel­árat is. Az I. osztályú mal­mi búza mázsájáért 373, a II. osztályúért 365, a III. és IV osztályúért 358 forintot fizet a vállalat. A beszállí­tott gabonát még aznap mi­nősítik a malmokban. A vállalat elegendő óbú­zával rendelkezik ahhoz, hogy az ellátásban zökkenő- mentes legyen az új búzára való áttérés. (oravec) ajc Most még óbúzát őrölnek. rlöbb és jobb étkezési gabona várható A malomban készen ífc A miskolci malom vezérlőterme. (Kerényi László felvételei) — A tennék- és termelé­si szerkezet váltása több irányban történik. A közel­jövő jellegzetessége a meg­levő termelési szerkezet korszerűsítése, a gazdálko­dás racionalizálása. így pél­dául a legnehezebb helyzet­ben dolgozó ágazatok, a ko­hászat, a bányászat, a hús­ipar esetében kormánvzati szintű határozatok jelölik ki az.t az irányvonalat fejlesz­tésben és visszafejlesztésben egyaránt, amit a termelés gazdaságosabbá, jövedelme­zőbbé tétele érdekében meg kell valósítani. Ennek a munkának már vannak rész- eredményei. Gazdaságtala­nul működő termelőegysége­ket állítottak le, nőtt a mi­fonákja Mint a szárazra vetett halak... Nem tudom megállni, hogy tovább ne gondoljam ma­gamban azt a riportot, amit a minap láttam a miskolci televízióban. Azzal kezdő­dött, hogy egy bányató jnel- lett lévő hétvégi házak tu­lajdonosai panaszkodtak; a vizet jószerivel csak nézhe­tik. Nem csúnya látvány, ám ha már pénzt és fáradt­ságot öltek a telekbe, a vi- tyilló felépítésébe, akkor szeretnének időnként meg­mártózni a nűs habosban, csónakázni, vitorlázni, ször­fözni, pecazni Ám mindez momentán szigorúan tilos. Hogy miért tilos, azt ellent­mondást nem tűrő hangon kifejtette a Kavicsbánya Vállalat illetékese (meg nem mondanám, hogy beosztását tekintve ki volt az illető). Mondandójának lényege; ez a tó munkaterület, és a ka­vics zavartalan kotrását aka­dályoznák mindazok, akik nem kitermelés céljából tartózkodnak a vízer., és a partján. No de az, hogy tilos a horgászat, és minden egyéb, azt nem jelzi tábla •— vetette közbe a riporter. A válasz: a vállalat kihelyezett több ezer(!) táblát, de eze­ket a pecások, s a víz örö­meit más módon élvezni kí­vánók sorra-rendre beledo­bálták a tóba. Ha az így lenne — gondoltam magam­ban — a tavat már rég fel- töltötték volna a táblák. Vagy ha nem is az egész ta­vat, de a partmenti sávot okvetlenül, hiszen több ezer tábla — oszlopostól — nem kis tömeget képez. No, de ha volt is költői túlzás a kavicskotrók zord képvise­lőjének a szavaiban, ezen nem érdemes vitatkozni. Té­telezzük föl, hogy néhány táblát valóban elsodort, az­az vízbe taszított a népha­rag. Gondolkozzunk el itt in­kább azon, hogy legálisan települtek-e a tó partjára azok, akik most protestál­nak. Ha nem akkor szigorú büntetést érdemelnek, azaz arra kell őket Ítélni, hogy bontsák le — hatóságilag — a hétvégi házikókat, szánt­sák fel és hintsék be sóval a helyüket. Ez esetben a kotrók zavartalanul birto­kolhatják a tavat és környé­két. De ha legálisan épít­keztek — mint ez a pana­szosok szavaiból kiderült —. akkor alapos felülvizsgá­latra szorulnak a szigorú rendszabályok. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy telket az vesz, vagy bérel, és építkezni csak az építke­zik vízparton, aki élvezni akarja mindazon örömöket, melyeket egy tiszta vizű tó nyújtani tud: például a szörfözést, vitorlázást. És nem egy szűk, kijelölt he­lyet, mint ahogy ezt a xa- vicsbányászok elképzelik. Vitorlázni ugyanis nem le­het egy strandmedence nagyságú területen. Tulaj­donképpen e tavak teljes felülete is kevés, ha jó a szél és siklik a hajó. Mély, és veszélyes a viz — kontrázhat most a hatóság. Ez azonban igencsak vitat­ható ellenérv, hiszen a vi­torlázáshoz vízi jártassági vizsgát kelt tenni, ebben pe­dig bennfoglaltatik, az úsz­ni tudás is. Vitorláznak te­szem azt a Balatonon, sőt a tengeren is (lásd: Szent Ju- pát). A vizek minden nyáron szedik áldozataikat. Nincs pontos statisztikám, de erős a gyanúm, hogy a strando­kon. sem sokkal kevesebben fulladnak vízbe évről évre, mint a szabad vizeken. Per­sze az óvatosság kötelező, mint ahogy annak a kérdés­nek az egyértelmű tisztázá­sa is, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni a Miskolc határában levő bányatava­kon. A végső szót természe­tesen nem annak a vállalat­nak keil kimondania, me­lyen nyugodtan számon kér­hetné a város, hogy nem vegezte el a kötelező rekul­tivációt peidáu! a Csorba­telepi tó partján. Tisztelet­tel kérjük, hogy ne játsszon hatóságosdit egy termelő vállalat, és ne lépjen föl a beosztottja — mondjuk kot- rómestére — úgy, mintha ő lenne itt az élet és a halál ura. Ne fenyegetőzzön bír­sággal, hiszen az ö jogosít­ványa arra szól — sem többre, sem kevesebbre —, hogy kotorjon, vagy kotras­son. A vita nem ma kezdő­dött, pontot tenni a végére több mint időszerű. A vi- kendházak tulajdonosai, a ví - zi sportok szerelmesei ugyan­is víz után sóvárognak, mint a szárazra vetett ha­lak, és tehetetlen dühüket a tiltó táblák kidöntésével próbálják levezetni. *, (békés) Szerkezetváltás, munkafegyelem nőségi termékek aránya stb. Más ágazatokban is meg­kezdődött a szerkezetváltás előkészítése, végrehajtása. A város gépipari, vegyipari és könnyűipari üzemeiben fel­erősödött az igény a korsze­rű technikák (elektronika, robottechnika, számítástech­nika stb.) adaptálására a ter­melésben. vagy adott eset­ben a termékben való fel- használásra. A korábbi rész­egységek gyártásán túl meg­indult a munka komplex rendszerek kialakítására, gyártására, értékesítésére. A jelenleg még „egy lábon ál­ló” vállalatainknál jelentke­zett a diverzifikációra való belső törekvés; elsősorban a meglevő termelőkapacitá­sokra és a piac szükségle­teire alapozva szélesítik ter­melési skálájukat. Jó példák találhatók erre az építőipar­ban, az alapanyag-termelő iparban, de más területeken is. A jelenlegi szerkezet megújulásán túl szükséges­nek tartjuk új iparágak meg­honosítását is. Ennek a munkának a szervezésére, előkészítésére a Miskolc Vá­rosi Tanács szervezetén be­lül innovációs főmérnöki státust létesítettek, és 1987 végén a városban megala­kult az Innovációs Centrum (Park) Rt. is. Biztató a megyei gépkocsitársaság megalakítása, melynek tag­vállalatai egymást erősítve, a régió lehetőségeit kihasz­nálva. kívánnak részt venni a tervezett személygépkocsi­programban. A piaci meg­jelenés, a piacképesség ja­vítása érdekében folyamat­ban van megyei külkereske­delmi vállalat megalapítása is. A szerkezetváltás későbbi formálódását alapvetően meghatározza az a kormány­zati szándék, hogy a struk­túraalakítás feladatait komp­lex regionális program ke­retében oldja meg. E prog­ram kidolgozása ennek az esztendőnek a feladata, végrehajtása a VIII. ötéves terv időszakában kezdődik. Jellegzetessége, hogy a ter­melő ágazatok fejlesztését az infrastruktúra és a szel­lemi. kulturális élet fejlődé­sével együtt kezeli, tervezi és szervezi a végrehajtását. A munkafegyelem erősíté­se érdekében mit terveznek a jövőben? Dudla elvtárs­nak milyen elképzelései van­nak ezzel kapcsolatban? — kérdezték a 66-323-as tele­fonszámról. — A munkafegyelem ja* vitása érdekében, a munka- időalap védelmében már ed­dig is sok minden történt. A Munka Törvénykönyv mó­dosítása is azirányban ha­tott, hogy a munkáltatók szabadabb kezet kaptak a fegyelmezés szigorítására. De ezt szolgálja a lakossági szolgáltatás és ügyfélfogadás munkaidőn túli igénybevéte­lének lehetősége, és nem utolsósorban az alkoholfo­gyasztás visszaszorítására ho­zott intézkedések is. ezek a lépések csupán a kereteket adják meg. inkább admi­nisztratív jellegűek. E kere­tek között az egyes munka­helyeknek kell a további lé­péseket megtenni. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az intézkedések hatására ja­vult a munkaidőalap kihasz­náltsága. a munkafegyelem leghatékonyabb elósegitője a munka szervezettségének fo­kozása és a teljesítmények­kel. szakismerettel arányos ösztönzési rendszer működ­tetése. Ezek megléte eseten a dolgozók abban érdekel­tek, hogy tudásuk, munka­bírásuk legjavát adják. To­vábbi lehetőség a vállala­ton belüli vállalkozások ösz­tönzése és a dolgozók érde­keltségének megteremtése a vállalati vagyon gyarapítá­sában, megőrzésében. (Folytatjuk) A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT linoskKsi-Rzci szervez. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: 0 8 általánosnál magasabb iskolai végzetbég, 0 alkalmassági vizsga, 0 20. életév betöltése, 0 büntetlen előélet, 0 miskolci lakás. A TANFOLYAM TARTAMARA 4000 Ft/há fizetést biztosí­tunk. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség: 5S00—7000 Ft/hó. A vállalat dolgozóinak és családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Felsözsolca, Kistokoj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Matyi, Arnót és Nyékládházo községekből a napi bejázást személyzeti járatokkal biztosítjuk. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, Szondi Gy. u. t. (101/B-s autóbusz-végállomás)

Next

/
Thumbnails
Contents