Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1988-06-11 / 137. szám
A városi televízió nézői kérdezték 6. Kultúrpolitika, oktatásügy Válaszol: Dudla József9 a megyei pártbizottság első titkára A Pannónia Szálló felújítási terveiért is nívódíj járt Nívódíjas építészek Régiből újat Évről évre visszatérő hagyomány. hogy az Északtervnél az építők napja alkalmából ünnepséget tartanak, ahol vállalati nivódíjakat osztanak ki. Nívódíjat a kiemelkedő tervezési munka elismeréseként, a kimagasló színvonalon megvalósult épületekért adományoznak. Az ünnepséget tegnap délután tartották, ahol öt tervért hat alkotó kapott elismerést. Vállalati nívódíjMisknlc közelében két számottevő gyümölcsültetvény van. Az egyik a Nagymiskolci Állami Gazdaságé, a másik a felsőzsolcai L«'nin Ter- me'öszövetkezeté. Termésük na*rv részét, az almát exportálják, de a város ellátásából is kiveszik részüket. A feIsőzcolcai Lenin Termelőszövetkezet 114 hektáros gyümölcsöskertiében a 31 hektáros almaültetvénvt a tagoknak adták ki bérbe. A téesz természetesen elvégzi az alapmunkákat, a gépi metszést, a permetezést, a tala.jmunkákat és segít a betakarításban is. Mint Győr- fi László á.gaza tvezető-helyettes elmondotta, jó közepes termés ígérkezik az idén. Ez különösen a 29 hektáros körteültetvényre vonatkozik, amely a múlt évben igen gyengén fizetett. Meggyet az idén 44 hektáron termesztenek. jó termést várnak ebből a közkedvelt nyáreleji gyümölcsből is. Jövőre még tíz hektáron telepítenek meggyet. Sokat remélnek a terméskötődést fokozó permetezéstől. Elsősorban a Szovjetunió-, ba exportálnak, de szállítanak Csehszlovákiába. Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba is. A közös gazdaság fő part nere a Nyíregyházi Konzervgyár, amely az itt termesztett meggyet és körtét dolgozza fel. A Nagymiskolci Állami Gazdaság' t58 hektáros almaültetvényében is befejez ték már a tavaszi munkákat, a metszést, a permetezést. Innen a termés egy része ban részesült Horváth Zoltán építész, az encsi nyolc- tantermes iskola tervezéséért, Thoma Ágnes építész, a sajószentpéteri Kristály étterem terveiért, Szakonyi Adrienn építész, a Pannónia Szálló terveiért, Puskás Péter építész és Ferencz István belsőépítész, a Kós Ká- roly-ház rekonstrukciós terveinek elkészítéséért, valamint a jósvafői ravatalozó terveiért Viszlai József építész. exportra megy, de helybeli eladással segítik Miskolc gyümölcsellátását is. (o. j.) A jelenlegi cipőárakat látva, bizonyára sokak gondolják úgy: régi cipő — nem rossz cipő. Tehát, nem új lábbelikért állnak sorba, hanem a cipőjavító műhelyeket keresik fel. A díjszabások' azonban itt is emelkedtek, s talán éppen ez az egyik oka. hogy visszaesett a forgalom. A cipöjavítási árak az elmúlt évihez képest mintegy 30—40 százalékkal emelkedtek — tudtuk meg Ács Jánosnétól, a Bőripari Szövetkezet főkönyvelőjétől. Természetesen az áremelés nem a cipészek ötlete volt. Az új árakba már az általános forgalmi adót is be kellett kalkulálni. + HA LEHET, MEGRAGASZTJUK Ahogy azonban javittatók- nak egyre mélyebbre kellett nyúlni a pénztárcájukba egy- egy sarkaltatás után, úgy csökkent a forgalom. A diósgyőri cipőjavító részlegnél például 32 ezer forinttal kevesebb volt az árbevétel az idei első hónapokban, mint az elmúlt év első negyedévében. A csökkenő forgalom okait a szakemberek nemcsak a magas árakban látják. Nagy divat most a sport- és gdzőcipö. Ezeknek leggyakrabban a talpa válik le. Örvendetes, hogy az öt nívódíjas alkotás közül kettő közvetlenül a városhoz kapcsolódik. Az is jelez valamit, hogy mindkettő egy régi épület újjáteremtését tűzte ki feladatul az építészek számára. Manapság jóval nagyobb az ilyenfajta munkák rangja, mint valaha volt, s ebben nemcsak a gazdasági szükségszerűség mutatkozik meg. Nemcsak azt tükrözi ez a tény, hogy kevesebb új létesítmény épül, s nagyobb ázsiója lett a piacon a felújításoknak. A belvárosi rehabilitáció fel- gyorsulásával nem egy esetben bebizonyosodott már, hogy egy öreg, elhanyagolt épület értékeinek kiteljesítése, új funkciókkal való gazdagítása valódi építészeti feladat, amelyet jól megoldani nem könnyű. (k—ó) * Egyre kevesebb a javításra váró hagyományos nói és férficipő. Ma már az edzőcipő a sláger (Herényi László felvétele) Ilyenkor pedig elég a cipésznek a ragasztót elővennie. Tehát lényegesen kevesebb munka van ezekkel a lábbelikkel, mint a hagyományos férfi- és női cipőkkel. Még az új árak értelmében sem kell sokat iizetFolytatjuk a válaszok közlését azokra a kérdésekre, amelyeket Dudla Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkárának tettek fel a nézők a városi televízió május 30-i adásában. Akkor idő hiányában nem mindegyikre tudott feleletet adni. A tegnapi számunkban az országos párlértekezlet megyei küldöttcsoportjának, valamint a Politikai Bizottságnak az összetételével, továbbá a párttagdijjal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Ma a kultúrpolitika néhány fontos kérdéséről és az oktatáspolitikai határozat megvalósításáról fejti ki véleményét. A kultúrpolitikában foglal- koznak-e azzal a kérdéssel, hogy a pait a jövőben mit támogat, mit tűr, és mit tilt meg? — :érdezi Kovács János (Edéién*, Tanácsköztársaság u. 11.). — Az eszmék, a. tudat, a műveltség világa sokszor csupán áttételesen — olykor megkésve — követi a gazdaság, a társadalom fejlődését. A párt vezető szerepének érvényesítése során a szellemi szféra mozgásának különleges, sajátos vonásait — mint múltbeli tapasztalataink igazolják — napjainkban sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Közös eszmei alapról indulva, a kultúra, a művészet létezési állapotának sajátosságaként fogadjuk el a tartalmak és stílusok sokféleségét. Véleményem szerint a társadalmi életben érvényesülő ideológiai tolerancia nem tekinthető megalkuvásnak, vagy az eszmei, elvi, politikai irányítás „lazaságának", hani ezekért a munkákért. Sőt, az is előfordul, hogy a tulajdonos maga ragasztja meg kedvenc cipőjét. + SOKBA KERÜL A SARKALAS Jelenleg egy sarkalás a tavalyi 32 forint helyett 40 forintba, egy fémgyűrű felrakása 33 forint helyett most 78-ba kerül — tudtuk meg Nagy Gyözőnétöl, a Bőripari Szövetkezet Győri kapui ci- pőiavító részlegének vezetőjétől. Itt az árbevétel havonta a tavalyihoz hasonlóan 130 ezer forint. Ezt azonban nem a forgalomnak, hanem a magasabb áraknak köszönhetik. A Győri kapui részleg szakemberei előrelátók. Mielőtt kiállítanák a számlát, kiszámolják a fizetendő ősz- szeget. Nem ritka, hogy a végösszeg hallatán sokan javítás nélkül visszafordulnak. A szakemberek szerint azonban valószínűleg nem sokáig lesz ilyen gyér a forgalom. Hiszen meg kell próbálnunk elfogadni azt. hogy még mindig olcsóbb megbecsülni a régi lábbelit, mint újat venni. Még akkor is, ha a cipészek ma már többért veszik kezükbe a bőrvarrótűt és a kaptafát. r. H. nem eszköz céljaink valóra váltása, az emberi, alkotói érdekek feltárása, a társadalmi, politikai fejlődés érdekében. Az ideológiai pluralitás nem cél, hanem állapot, s széles körű, nyílt viták, tisztázó eszmecserék során kell érvényt szereznünk annak, hogy a születő alkotások valóban érteket képviseljenek, hogy a szocialista kultúra, művészet jelenléte, hatása meghatározó legyen. A permanens minőségi megújulás lényegét veszélyeztetné, ha a nyílt, bizalmat erősítő politizálás helyett valamiféle „normatív esztétika” visszaállítására törekednénk. Természetesen a megnövekedett mozgástér jóval nagyobb feladat elé állít alkotókat es közösségeket egyaránt, de ez egyben növeli a felelősségüket is. A kultúrpolitika, a művészetpolitika a fő folyamatok megítélésekor mindenekelőtt a „termés” értékeiből indul ki; elsődleges szempont az alkotásokban, művekben testet öltő mondanivaló társadalmi és emberi értéke, érvényessége. A teljesítmény megítélésében maguknak az alkotóknak és szövetségeknek, a kultúra közvetítőinek is nagyobb, fe- lelősebb szerepel kell vállalniuk. Nem érhetik be a sokszínűség tudomásulvételével, hanem egészséges kritikai szellemmel, cselekvő módon segítenünk kell az igaz értékek kiválasztódását, a művelődés-politikai elvek megvalósítását. Művelődés- és művészetpolitikai alapelveink tisztázottak, világosak, megvalósításuk nem csupán „ágazati”, hanem össztársadalmi feladat. Jelenlegi gondjaink — erősödő polarizálódás, érzékelhető kulturális erózió — azt jelzik, hogy még kialakulatlanok a legszélesebb értelemben vett kulturális gazdálkodás olyan új formái, módszerei és eszközei. amelyek alkalmasak a kultűrpoli.tika, a közönségnevelés és a gazdaságosság követelményeinek egyidejű kielégítésére. Problémáink megoldása érdekében az MSZMP országos értekezletén elfogadott állásfoglalásban megfogalmazottakkal összhangban — gyámkodás és kicsinyes beavatkozás nélkül — kell egyértelművé és nyilvánossá tenni, mi az, ami társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában prioritást élvez. Az állami mecenatúra hatékonyabb érvényesítése, a meglévő szervezeti keretek eredményes működtetése, s a rendelkezésre álló anyagi eszközök racionális felhasználósa is erre ösztönöznek bennünket. Dudla elvtársnak mi a véleménye az oktatáspolitikai határozóiról, és az erre a célra szánt fejlesztési ősz- szegről? — kérdezte Horváth József. — Meggyőződésem, hogy azqk a célok, amelyeket a ’80-as évek' elején a közpon ti bizottsági irányelvek az oktatási rendszer fejlesztésére meghatároztak, hosszabb távra kijelölik a korszerűsítés, fejlesztés fő irányait. Nemzetközi háztartási kiállítás és vásár kezdődik hétfőn Tokióban. A seregszemlén kiállítja díszáruit háztartási termékeit a HollóAz 1984-ben elfogadott fejlesztési program es az azt követő oktatási törvény végrehajtandó feladatokká io- gaímazza a magas színvonalú nevelő-oktató munkán alapuló komplex oktatási rendszer megvalósítását. Véleményem szerint ennek megteremtése három —egymással szorosan összefüggő — komplex feladatrendszer folyamatos és fokozatos megoldását jelenti. Egyszerre kell végrehajtanunk az oktatás tartalmi korszerűsítését, az intézmények nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának erősítését, a szakmailag, pedagógiailag önálló, demokratikus, a társadalom felé nyitott iskola kialakítását. Mindezek megoldása során fokozatosan alakul ki és erősödik iskoláinkban az az alkotó pedagógiai légkör, amely alkalmassá teszi azokat a társadalom „megrendeléseinek” teljesítésére, funkcióik egyre színvonalasabban, történő ellátására. Hangsúlyozni kell, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása nem lehetséges egyik napról a másikra. Mindez csak hosszan tartó, kemény, következetes munka eredménye lehet, olyan munkáé, amely az iskola és a közvetlen környezete szoros együttműködését, mindennapos kapcsolatát igényli. Nem hallgathatom el azt sem, hogy az előzőekben körvonalazott jelentős minőségi változásokat korántsem optimális, hanem egyre nehezedő objektív feltételek között kell bevezetni, hozzákezdeni megvalósításukhoz. Röviden szólva: az oktatási törvény bevezetése a tanácsi költségvetés jelentős csökkenésének időszakában következett be. Addig, amíg a VII. ötéves terv indításakor reális célként fogalmazódhatott meg a feltételek szinten tartása, napjainkban az anyagi eszközök az iskolák némileg csökkentett szintű alapműködését teszik lehetővé. A fejlesztésre fordítható források is meglehetősen szűkösek, amit egy miskolci példával szeretnék illusztrálni. 1982 és 1987 között 800 új óvodai férőhely létesült a városban, az általános iskolai tantermek száma 84-gyel gyarapodott. 16 tantermes gimnázium épült az Avason. Ugyanakkor anyagi okok miatt elmaradt 600 óvodai férőhely létesítése, 20 tanterembővítés, az avasi tanuszoda, a tervezett báziskonyha és könyvtár felépítése az összekötő városrészben. Gondjainkat tovább növeli, hogy az üzemeltetési és felújítási kiadások is növekedtek ebben az időszakban. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy a törvény célkitűzéseinek megvalósításával nem várhatunk addig, amíg annak objektív feltételei optimálisak lesznek. Meggyőződésem, hogy napjain kban a tétlen várakozás megengedhetetlen. mert a társadalmi átalakulás dinamikáját is figyelembe véve, a felnövekvő generáció nevelésében behozhatatlan hátrányt okozna. (Folytatjuk) házi Porcelángyár is, melynek igazgatója, dr. Gömze ImszIó. a távol-keleti országba ma utazik, hogy a kiállítás ideje alatt tárgyalásokat folytasson. Alma* körte, meggy ígéretes gyümölcsösök Ué«i cipő, uein rossz cipő Kevesebbet javítanak llollóliázi porcelán Japánban \
