Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-08 / 134. szám

A DH várospolitikai fóruma Újra döntés előtt A garázsvita • A Szinyei Merse Pál utcaiak története • Ki részesüljön előnyben? • Elosztás helyett valami mást „rarazs vita tört ki a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának legutóbbi iilcscn garázsügyben. Az történi ugyanis, hogy a bizottság februárban döntött arról: a város néhány helyén korlátozott számban lehet garázst építeni. Az építés­re szövetkezeteknél lehet jelentkezni — vagy szövetkezetét kell alapítani —, és erről a lehetőségről tájékoztatták is a la­kosságot. De az első jelentkezők azt tudhatták meg. hogy a listák már rég beteltek, a garázsépítők névsora már akkor összeállt, amikor híre-hamva sem volt a bizottsági döntés­nek. (Emiatt többen telefonáltak szerkesztőségünknek is.) Az ügyben a városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot kezdett.” Ezt a műholdas vevőberendezést szerelik föl a napokban az Avas-délen. Műholdas-ügyek Több a fóka, mint az eszkimó? Ezt írtuk legutóbb lapunk­ban, és azzal zártuk a ga- rázsvitóról szóló cikkünket, hogy döntés nem született: a végrehajtó bizottság to­vábbi vizsgálódást rendelt el, és á legközelebbi ülésén új­ra tárgyalja az ügyet. Ez az ülés holnap lesz. Azóta azonban történt egy s más: többek között felkereste szerkesztőségünket a Killi- án-észak Garózsépítö és -fenntartó Szövetkezet elnö­ke és ein, ielyettese. ök a Szinyei Merse Pál utcában szeretnének garázsokat épí­teni. és úgy érezték, hogy esetük egyedi elbírálást igé­nyel, hiszen évek óta szer­vezkednek, ráadásul a ta­nács illetékeseinek tudtával. A történet 1985-ben kez­dődött. amikor a Szinyei Merse Pál utcai garázssor végében található szemétku­pacok eltakarítására össze­állt néhány ember, mivel úgy gondolták, hogy jobb. ha garázsok állnak a sze­mét helyén. Pénzt fektettek a rendrakásba, és megkezd­ték az utánajárást. Még nem alapítottak szö­vetkezetét, ám leveleztek a hatósággal, hiszen gázveze­téket kell odébb helyezni garázsépítéshez. 1987 végén javasolták számukra — írás­ban — a városi tanács ügy­intézői, hogy alapítsanak szövetkezetét, tekintettel az ügy előzményeire. Decem­berben meg is alakult a szö­vetkezet garázsok építésére, és az alapító okiratot a ta­nács is jóvá kellett hogy hagyja. 1988. április 1-jén a kérdéses területre az építés­ügyi hatóság elvi építési en­gedélyt adott ki a szövetke­zet részére. Eddig látszólag sima az ügy, ám a végrehajtó bi­zottság végűi is mégsem ad­ta oda a területet áprilisban a Szinyei Merse Pál utcai­aknak. mivel tanácstagi in­terpelláció és lakossági be­jelentések nyomán vizsgála­tot rendeltek el. A bejelen­tők azt rótták fel, hogy a telkek nyilvános meghirdeté­se előtt már összeállt a ga­rázsépítők listája a Herman Ottó Szövetkezetnél. A Szi­livel Merse Pál utcaiak ügyében is elhangzottak ki­fogások. mondván: miként alakulhatott 1987 decembe­rében azon a területen ga­rázsépítő szövetkezet, amikor 1988 februárjában született a vb döntése a garázsépítési lehetőségekről, a telekárak megállapításáról. ■ a Magyarán: azt az alapve­tő kérdést kell megválaszol­nia a végrehajtó bizottság­nak, hogy a garázsépítési le­hetőségek nyilvános meghir­detése előtti kezdeményezé­seket semmisnek tekinti vagy sem. Ha azoknak az érdekéit tekintjük; akik csak a márciusi tájékoztatón sze­reztek tudomást a garázs- építési lehetőségekről, akkor az tűnik jó megoldásnak, hogy kezdődjék tiszta lap­pal minden, és a tájékoz­tató után jelentkezettekből alakuljanak a garázsépítő szövetkezetek. A Herman Ottó Lakásszövetkezetnél a végrehajtó bizottsági döntés előtt összeállt a garázsépítők listája, hiszen az előzetes tárgyalások során nyilván­való volt a tanács szándéka, hogy itt garázsokat, építse­nek. Aligha fogadható_ el, hogy aki értesült ezekről a lehetőségekről, előnyt élvez­zen azokkal szemben, akik ‘csak a nyilvános meghirde­tésre figyelhettek fel. A Szi­nyei Merse Pál utcaiak ese­te már bonyolultabb, hi­szen itt évek óta tart a szer­vezés. Igaz, hogy az érvé­nyes paragrafusok szerint szövetkezetei — akár garázs- építésre is — lehet alakítani, ha ez megfelel a szövetkeze­ti jogszabályoknak. Az más kérdés; a szövetkezetalapí­tás ténye nem kötelezi arra a tanácsot, hogy később te­Nemrég arról olvastunk a Művészet című folyóiratban, hogy egy tavalyi pályázat eredményeként a Miskolc Városi Tanács megbízást adott egy szökőkút megalko­tására Tilles Béla szobrász­művésznek. A mű egy medencéből és a benne elhelyezkedő térplasz­tikából áll. Leginkább arra az ősi keleti játékra emlé­keztet, amelyben pálcikákat szórnak le. A pálcikák meg­állnak egy halomban össze­támaszkodva, és úgy kell k'ihuzigálni közülük, hogy ne dőljön össze a kupac. A tér­rületet is adjon — hallottuk a végrehajtó bizottsági ülé­sen. De elgondolkoztatok azok a dokumentumok, ame­lyeket a szövetkezet történe­tének felidézésekor említet­tünk, hiszen a laikus olvasó­nak ezekből az tűnhet ki, hogy a szövetkezet biztos je­lölt volt a területre ... ■ ■ Az eddigiekből is kitűnt, hogy a tanácsot az a szán­dék vezeti: a lakásszövetke­zetek bevonásával, a pá­lyázati rendszer alkalmazá­sával ne a hatóság legyen a garázshelyek elosztója, ha­nem ez az egyenlő esé­lyek biztosításával, demokra­tikus és önszerveződő módon történjen. Hogy az új mód­szerek kidolgozása nem megy zökkenőmentesen, azon különösebben nem is lehet csodálkozni, hiszen az elosztó helyett a szervező, közvetetten irányító szerep egy kicsit új minden tanácsi szervezetnek. Akárhogyan dönt is holnap a végrehajtó bizottság, az bizonyos, hogy mindenkinek igazságot osz­tani nem tudnak, hiszen sok az autótulajdonos, és kevés a garázshely. De születhet egy olyan megoldás, amely partnernek tekinti az állam­polgárokat, s épít az ön- szerveződő közösségek nagy­plasztikánál persze nem le­het kihuzigálni a rudakat, de a látvány mégis az egy­másnak támaszkodó, he­gyes pálcikákat idézi. Próbáltunk utánajárni, hogy vajon hova szeretnék elhe­lyezni ezt a szökőkutát. Megtudtuk, hogy az eredeti elképzelések szerint a városi tanáccsal szemközti térre ke­rült volna a plasztika. Azért fogalmazunk múlt időben, mert az ötlet végül is úgy tűnik, nem valósul meg. A tér sorsa ugyanis bizonyta­lanná vált; Ezekben a napokban szü­netel az Avas-délen a kí­sérleti műholdas televizió- 7,ás, agyán is a Gclka kicse­réli az eddig működő vevő­egységet egy újra. amely a réginél jobb minőséget ké­pes produkálni. Ez a vevő­egység már annak a vállal­kozásnak a keretében érke­zett, amelynek a célja, hogy az Avas-délen lehetőleg az idén megvalósuljon a mű­holdas televíziózás. Nemrég írtunk arról is, hogy mindezt mennyi pén­zért kínálja a Gelka, mire számíthatnak az avas-déli­ek. Néhány érdekes és fon­tos információ azonban hely az ide tervezett új szál­loda aligha épül meg egy­hamar. A tér jelenlegi állapotában nem tér igazán — mondták a helyszínt megtekintő mű­vészek —. hiszen nem hatá­rolják épületek, a látvány rendezetlen, széteső. Ezért most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy egy má­sik helyet keresnek. Sokszor kerül szóba Tapolca, a ha­marosan megépülő fürdő­szálló környéke is. Mindezzel kapcsolatban az jutott eszünkbe: nem ártott volna megkér­dezni a miskolciakat is, hogy vajon nekik a pályá­zatra érkezeti alkotások közül melyik tetszik legjobban . .. Ha már ez nem történt meg, akkor legalább ezúttal tol­mácsoljuk a városlakóknak egy, a köztéri műalkotások­kal kapcsolatos véleményét. Hátha meghallgatásra talál. Sokan kifogásolják ugyanis, hogy nem írják ki egy kis táblára az alkotó nevét és a szobor, térplasztika címét seholsem. Ügy fogalmazott egyik olvasónk: hajlandó nyitottan köze­ledni bármilyen alkotás­hoz, de azt legalább sze­retné tudni, hogy mit kell meglátnia benne, minek nevezi az al­kotást a művész. Ami pedig az alkotó nevét illeti: az a legkevesebb, hogy megtud­hassa a közönség, kit dicsér­jen, vagy szidjon, egyéni íz­lése szerint... hiányában kimaradt cik­künkből. Sokakat érdekel például, hogy van-e esély egy teljes várost behálózó kábel- és antennarendszer kiépítésére ? • AZ EGYSÉGES VÁROSI HALOZAT ESÉLYEI Vitkó László, a Gelka szakembere antennarend­szer-tervezéssel foglalkozik. Véleménye szerint mindez műszakilag megoldható, ám mai esélyeinket vizsgálva, megvalósítása kevéssé való­színű. Sokkal célszerűbbnek és gazdaságosabbnak látszik, ha területegységenként épí­tenek ki műholdas vevő- rendszereket A belvárosban például jelenleg több részre van felosztva a bekábelezett negyed. Itt a jövőben az az alapvető feladat, hogy az egyes részek összekötését megoldják. Ez több millió­ba kerül. A városi tanács, aki „menedzseli” a műhol­das televíziózást Miskolcon, már tárgyal a Vilikésszel. Ügy tűrjik, hogy a mű­holdas vevőrendszerek gyors kiépítésére igazi esélye az önszerveződő közösségeknek van. Azaz, OTP-társasházi közösségek, lakásszövetke­zetek rövid idő alatt elér­hetik, hogy kiépüljön a ve­vőrendszer, hiszen a kivi­telezésre most már több vállalkozó is akad. Nem is olyan régen, arról is írtunk, hogy a városi tanács több vállalkozóval is tárgyalt a miskolci műholdas televízió­zásról. A Gelkát most arról kérdeztük, hogy vajon nem Holnap délelőtt ülésezik a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Áttekintik a váro­si tömegközlekedés hetedik ötéves fejlesztési tervét és tájékoztatót hallgatnak meg a használtcikk-kereskedelem alakulásáról, a Bizományi Áruház munkájáról, a la­kosság olcsóbb cikkekkel való ellátásáról. Az ülés tói? Darab József, a Gelka miskolci vezetője úgy vélte, hogy egyelőre jóval több a fóka, mint az eszkimó, azaz sok a megrendelő, és ehhez képest az elfogadható aján­latot nyújtó vállalkozók szá­ma nem jelentős. Legfőbb akadályt azonban az jelenti, hogy nehéz hozzájutni a szükséges kábelekhez, be­rendezésekhez, így a vállal­ható határidő is messzebbre tolódik. • A ZSEBÜNKBE KELL NYÚLNI A legtöbben persze az anyagi hátteret tanulmá­nyozzák, és sorolják azokat a példákat, ahol Magyar- országon a városi t;mács is pénzzel járult hozzá a mű­holdas televíziózás megvaló­sításához. Nos, Miskolcon a városi tanács vállalta a kez­deményezések összehango­lását. ha úgy tetszik, a la­kossági érdekek képvisele­tét. Erre jó példa, hogy most tárgyalnak arról az OTP- vel, hogy kölcsönt lehessen fölvenni a műholdas televí­ziózás rendszerének építésé­hez. De az sem lényegte­len hozzájárulás, hogy végül is a kábelrendszer egv ré­szét felhasználják a műhol­das televíziózáshoz, ez pe­dig annak idején városi kasszából épült meg. Azt azonban hangsúlyozzák a ta­nács szakemberei: a műhol­das televíziózás elterjedése elsősorban azon múlik, hogy ezért az újfajta szórakozási, tájékozódási lehetőségért mennyit hajlandó áldozni a lakosság... után a testület megtekinti az új miskolci' távbeszélő- központ építkezését. Tanácstagi fogain Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Vaskó Miklós, az 5. Sz. Általános Iskolá­ban (József A. u. 48. sz.), 18 órától. koruságara is. (kiss) Á pálcika-plasztika Még nincs meg a helye Tudjuk, hogy a Bükk Aruház előtt látható alkotás a To- b<fz címet viseli, de nem ártana, ha ezt az alkolo nevével együtt fel is tüntetnék valahol... tartanak-e a konkurenciá­ik—ó) A tanács-vb napirendjén Tömegközlekedés, 1990-ig

Next

/
Thumbnails
Contents