Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-29 / 152. szám

Jövőr'e jubilálnak Cukor­múzeum Szerencsen Alapításának 100. évfordu­lóját ünnepli jövőre a Sze­rencsi Cukorgyár. A cente­nárium tiszteletére ipartör­téneti és termékkiállítást szerveznek, ahol különféle régi kisgépeket, műszereket és a saját, valamint a világ minden részéből összegyűj­tött cukortermékeket állíta­nak ki. ' Jakab László, a gyár fő­mérnöke elmondta, hogy a megnyitó 1989. augusztus kö­zepén lesz. Erre készülve el­határozták. hogy megszerzik a világ cukoripari vállala­tainak címét és termékmin­tákat kérnek tőlük. Csaknem mindenhol teljesítették kí­vánságukat. A leghosszabb utat az Üj-Zélandban fel­adott csomag tette meg. de kaptak cukrot az USA-ból és Hawaiiból is. A por-, a kristály-, a mokka- és a bar­nacukrok mellett egy nálunk kevéssé ismert terméket is találtak, a cukorszirupot. Ér­kezett süvegcukor, különbö­ző méretben: az 50 gram­mostól az óriási. 10 kilósig. A szebbnél szebb csomagolá­sú termékek közül talán az Egyesült Államok és Fran­ciaország vállalatai küldték el a legmutatósabbakat. Préselt rudakból repesztik a kockacukrot A Szerencsi Cukorgyárban betakarítás idején folyama­tosan. naponta 4300 tonna cukorrépát dolgoznak fel. Az üzembe érkezeit nyersanyag­ból kilencven nap alatt gyárt­ják le az év közben forgal­mazott cukormennyiséget. A kockacukrot ma még elavult gépsoron, préselt rúdból re­A meleg éghajlaton termő cukornádból készített termék­mintákat is bemutatják a kiállításon Elérték, hogy leírjuk a uevüket A Sajtóház hajnali vendégei Tegnap kora reggel fiata­lok ostromolták a Sajtóhá­zat. A városunkban dolgozó Csongrád megyei környezet- védő építőtáborosok „KMK” nevű brigádja szeretett vol­na gyorsan és mindenáron bejutni a kapun. Az észtveszejtő sietség okát próbáltuk meg kinyo­mozni. Alig kezdtünk hoz­zá, amikor újabb fiatalem­ber bukkant tel szerkesztő­ségünkben. Acs Zoltán a Vörös Brigádot képviselte. Tőle tudtuk meg a teljes igazságot: az építőtáborosok játékos vetélkedőjének egyik feladata az volt: érjék el, hogy a nevük a Déli Hírlap­ban megjelenjen. A Petőfi Kollégiumban lakó „Vörös Brigád” nevével ellentétben egyébként nem terrorcsapat. Legfőbb „fegyverük” a pemz- li, ezzel festik vörösre a ját­szótéri hintákat. A ..KMK”- brigád tagjai sem közveszé­lyes munkakerülők, hiszen szorgalmasan dolgoznak pél­dául a hejőcsabai csapadék­elvezető árokban, ahonnan rengeteg kövét és hordalé­kot tüntettek el. (B-r) pesztik. Tervezik, hogy Cseh­szlovákiából olyan gépsort vásárolnak, amely egyenként készíti a mokkacukrot. Üj beruházásokat nem tervez­nek. de a környezetvédelem­re nagyobb gondot fordíta­nak.- A vízügyi alaptól há­rommillió forintot kapnak, amelyet a szennyvíz elveze­tésének korszerűsítésére szán­nak. Sz. P. A kohászati szerkezetváltás menedzsere Bankár és miniszteri biztos Mi a feladata dr. Bányai Miklósnak? „Van. aki bántja, van, aki védi a hazai vaskohászatot, most már olyan kellene, aki meg is menti” — mondotta nemrégiben az ágazat egyik vezetője, Kétségtelenül ez utóbbi tűnik a legnehezebb­nek ... — így kezdődött egy interjú dr. Bányai Miklóssal, a Magyar Hitelbank főosz­tályvezetőjével a Heti Világ- gazdaság egyik áprilisi szá­mában abból az apropóból, hogy a Világbank költségén nemrégiben Svédországban tanulmányozta a kohászat válságmenedzselésének otta­ni tapasztalatait. Ez a kiküldetés már sej­tette, hogy fontos szerepet szánnak neki a hazai men­tőakcióban. Azóta kinevezték a kohászati vállalatok mi­niszteri biztosának. A Nép- szabadság főmunkatársával szinte egymásnak adtuk a kilincset, hogy új beosztásá­ban bemutathassuk és prog­ramjáról kérdezzük. + ELFOGULATLANUL DÖNTENI — 1971-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyete­men. A Láng Gépgyárban tervezőasztamál kezdtem, majd irányító tervezőként és fejlesztőmérnökként dolgoz­tam. 1975-ben elvégeztem a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem külke­reskedelmi szakát, és aztán végleg átpártoltam a bank­szakmához. Itt a Magyar Hitelbankban naprakész in­formációink vannak a kohá­szati vállalatok pénzügyi helyzetéről. A miniszteri biz­tos személyének kiválasztá­sánál az volt az egyik szem­pont. hogy elfogulatlanul, és átfogó ismeretek birtokában lehessen döntéseket hozni. — Mi a dolga, melyek voltak az első teendői, mint miniszteri biztosnak? — A koordinálás, a szer­kezetváltás menedzselése az alapvető feladatom. Tehát nem a vállalatok operatív, diszpécserszerű irányítása, hogy rendcsinálás ürügyén beleszóljak az ottani veze­tők dolgába. Eddig sorra jártam és járom a gyárakat — lehetőleg alaposabb üzem- látogatásokat is téve —, s közben a tervgazdasági bi­zottság határozatát próbál­juk meg egységes módon ér­telmezni. Mert az már eddig is kiderült, hogy vannak olyan vállalati fejlesztési tö­rekvések. amelyek önmaguk­ban logikusnak, megalapo­zottnak tűnnek ugyan, de nem illeszkednek az átfogó elképzelésekbe. Nekem pedig a népgazdasági érdekeket kell képviselnem. Egyelőre Hiába sok, mégis drága Nehéz letörni a krumpli árát A közvetítők keresnek rajta Amíg a Búza téren 16—20 forintot kértek hétfőn a burgonya kilójáért, aznap arról tudósított a rádió, hogy az ország déli megyéi­ben eladatlan készletek hal­mozódtak fel. A termelők már 6 forintért is odaadnák árujukat. De ha ott ennyi­re olcsó, miért fizetünk ér­te a miskolci standokon há­romszor többet? Kovács Gábor, a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályának vezetője sze­rint a hétfői piaci árakból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ez nem igazán piaci nap. Ilyenkor szinte csak a keres­kedők nyitnak ki. ök vi­szont eleve követítőktől vá­sárolják az árut: akik hoz­zászámolják a saját kiadá­saikat, valamint a hasznu­kat a termelői árhoz. Csak akkor lehetne olcsóbb az újkrumpli, ha maguk a termelők kerekednének fel vele a déli megyék­ből. Óvatos becslések szerint ki­lónként 10 forintért vásá­rolhatnánk tőlük, ha figye­lembe vesszük a szállítási költséget is. Szerencsére egyre több őstermelő jön a Búza térre, s ha sokan lesz­nek. előbb-utóbb hozzájá­rulhatnak a kereskedők árainak letöréséhez is. A Zöldértnél június 21-től 15 forintért kínálják az új­burgonyát. Urbán Ferenc kereskedelmi főosztályveze­tő kérdésünkre elmondotta, hogy ennél olcsóbban pilla­Fiatalok jövőjéért A csanyiki KISZ-iskolán tegnap együttes ülést tartott az SZMT elnöksége és a megyei KISZ-bizottság. Ér- : tékelték az együttműködés tapasztalatait és 1990-ig szóló megállapodást írtak alá közös feladataikról. A dokumentumban kiemelt helyen szerepel a fiatalok elhelyezkedésének, illetve lakásgondjának megoldása. A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvesz 9 tcljesítmény-elszámoló, © kőműves, 9 ács, 9 autódaru-vezető, 9 géplakatos, 9 karbantartó villanyszerelő, 9 tetőfedő, 9 vasesztergályos szakmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, József A. u. 40. munkaügyi * és bérosztály natnvilag csak Somogybán értékesítik, a többi Zöldért árai a borsodihoz hasonlóak. Naponta egy vagon újbur­gonyát forgalmaznak, s egyelőre nem lehetnek ol­csóbbak, nekik is „ennyiből jön ki”. Egyébként főleg a megyehatárokon kívülről szerzik be az árujukat, ki­lenc forintos felvásárlási áron. Hiába volna tehát esetleg 6 forintért burgo­nya az Alföidön, a Zöldért nem hagyhatja cserben a szerződött partnereit. Az új mellett ráadásul ott van még az üzletek­ben a regi. Az történt ugvanis, hogy a termelők az ókrumplijukon az év elején akartak túl­adni. addig maguk raktá­rozták. Így akartak jó árat elérni. De tekintélyes mennyiség maradt a nya­kukon, s az óburgonya csökkenti az új iránti ke­resletet. B. A. csak egy csokrot tudnék St- nyújtani a problémákból. Az ezt követő első lépésben jú­lius végére egy ajánlati terv készül, amely meghatározza a radikális visszafejlesztés és fejlesztés menetét, melynek célja, hogy 1990 végéig a tá­mogatások megszüntetésével is működőképesek maradja­nak a kohászati üzemek. 9 KIHÍVÁS EGY ÉVRE — A megbízatása egy élt­re szól. Nem lesz-e kevés ez az idő a bizonyításra? Mert közben a visszafejlesztések miatt alapanyag-ellátási é.s foglalkoztatási feszültségek­kel is szembe kell nézni. — Az ajánlati tervet a tár­caközi bizottság hagyja majd jóvá. Valóban jó néhány termék gyártása megszűnik a borsodi kohászati üzemek­ben is. De a bizottságban ott vannak a felelősök, akik­nek majd máshonnan kell biztosítani a hiányzó anya­gokat. A tervgazdasági bi­zottság döntése komplex, mert a felszabaduló létszám foglalkoztatására, a régió fej­lesztésére is feladatokat ha­tároz meg, hogy lehetőleg a visszafejlesztéssel szinkron­ban legyenek az új munka­helyteremtő akciók. 9 MODELLÉRTÉKŰ LEHET — A feladatot nagyon ér­dekesnek tartom és kihívás­nak tekintem, a magam számára a vele együtt járó negatívumokkal, nehézsé­gekkel együtt. Svédországi tapasztalataim, és a külföl­di tanulmányok is azt iga-, zolják, hogy ilyen mértékű szerkezetátalakításra a tő’-5 kés világban sem volt pél­da. Ha emberi és szakmai meggyőződésem szerint jó döntéseket javasolhatok majd a legnehezebb kérdé­sekben, és ennek eredmé­nye lesz, akkor úgy gondo­lom, ez modellértékű válto­zás — talán történelminek is nevezhető — a szocialis­ta országok életében. Annál fogva is, mert nemcsak a kohászati ágazat gondjait kell figyelemmel kísérni, hanem a szakmán kívüli ágazatokét is. A piaci kör­nyezet megváltozásának ha­tására — amely időközben is módosulhat — egy más szerepvállalásra kell felké­szíteni a kohászati vállala­tokat. A hazai feldolgozó- ipar kiszolgálójává kell vál­nia úgy, hogy a jobb minő­ségű terméket az árban is el kell ismertetni. Ezen túl a program sikere nagymér­tékben attól is függ, hogy a regionális zászlót milyen erősen tudják mellétfizni. Számítunk a helyi párt- és tanácsi szervezetek támoga­tására. A kihívás tehát nem­csak személyemnek szól, ám optimista és sikercent­rikus ember lévén, hiszek a kohászat megújulásában. Oláh Erzsi Egetnivaló Ma délelőtt a megyei tanács környezet- és természetit delmi bizottsága többek között a hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés helyzetéről, a tervezett égetőműről és lera kótelcpről tárgyal. A hulladékégető mű rudabányai telepítéséről már soka hallottunk, hiszen a központi döntést nem volt könnyű e fogadtatni az ott élőkkel. Sokan persze most azt mondjál hogy kár volt annyira vitatkozni, hiszen az égetőműnc egyelőre hírc-hamva sincs: elsősorban a pénz hiányzik a fel építéséhez. A vcszélyeshulladck-lcrakótclcp helyét 1983 ót keresik. Most abban az irányban vizsgálódnak, hogy melyi külszíni bányafejtés lehet alkalmas hulladéklerakásra. A veszélyes hulladékok ügyében sok szakértői vclenién csap össze napjainkban is, egy valamiben azonban egyel értenek: valamit kezdeni kell ezekkel az anyagokkal, külön ben menthetetlenül tönkremegy környezetünk. (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents