Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1988-06-25 / 149. szám
A lillafüredi Palotaszállóban tegnap délelőtt megkezdődött az a háromnapos nemzetközi tanácskozás, amelynek témája: a szerkezetátalakítás, a struktúraváltás időszerű kérdései, a foglalkoztatás-politikai feladatai és a társadalmi reform- folyamatok. A tanácskozás védnökei — a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, vala1RLAP Dr. Nairy Sándor, a SZOT főtitkára: Dr. Nagy Sándor és Básti megoldásra vár a koncentrált ipar és az elmaradott térségek problémája. Nincs más lehetőség számunkra, mint a megye gazdasági szerkezetének átalakítása. A lehetséges megoldások kimunkálásához keressük az eszközöket, a módszereket. Ehhez szeretnénk megismerni mások tapasztalatait is — mondotta a tanácskozás céljáról. Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke részletes helyzetképet adott a megye jelenlegi gazdasági helyzetéről, vázolva a szerkezetátalakítási törekvéseket. . Az előttünk álló társadalmi reformfolyamatban kiemelkedően fontos szerepe van a szakszervezeti mozgalomnak. Ezt fejtette ki előadásában dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Arról, hogy reformpárti-e a szak- szervezet, sokan és sokféleképpen vélekednek. Véleménye szerint a szakszervezetek a reform ügyének, a reformpárti kormány elhatározásainak nem azzal segítenek, ha mindent tudomásul vesznek, hanem azzal, ha hozzásegítik a közmegegyezéshez. Ezért a szakszervezeteknek elébe kell menniük az eseményeknek: már a gazdaságpolitikai tervek kialakításakor olyan önálló el képzelésekkel kell rendelkezniük, amelyek az általuk képviselt munkavállalói érdekek és az értékele érvényesüléséhez kedvezőbb feltételeket teremtenek. Mondandóját néhány példával illusztrálta. A társasági törvény életbelépésével megváltoznak az érdekvédelmi funkciói. Ezért szükséges a szakszervezeti törvény megalkotása, amely kiteljesíti az érdekvédelmet, s biztosítja a klasszikus szakszervezeti jogokat (a szerveződéstől a munkabeszüntetésig), hogy a gazdasági feszültségek ne váljanak politikai feszültségekké. A következő példaként a bérreformot említette, melynek kezdeményezését — nem kis vita árán — a szak- szervezet vállalta magára. Meg kell szüntetni az elkülönült bérszabályozást, s már 1989-től kezdődően lépéseket kell tenni az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodások, rendszerek kialakításáJános az elnökségben. seit és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat elemezte. A radikálisabb szerkezetváltásra szükség van, s arra is, hogy a jövedelmekkel szabadabban gazdálkodhassunk. De közben garanciát kell nyújtani a foglalkoztatási feszültségekből adódó konfliktusok feloldására. A szakszervezetek éppen ezért olyan aktív foglalkoztatáspolitika hívei, mely elsősorban a munka- nélküliség megelőzésére, a munkahelyek megőrzésére, újak teremtésére és a dolgozók képzésére összpontosít. A foglalkoztatáspolitika jelenlegi és várható feszültségeiről szólva kiemelte, hogy nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár emelésével; majd a foglalkoztatás-politika meglévő eszközrendszerérői mondott véleményt. A szakszervezet ennek életre- hívásában is kezdeményező szerepet vállalt, de a működése egvelőre csak a feszültségek csillapítására elegendő. Kulcskérdés, hogy a foglalkoztatási kérdések megválaszolása ne csak a munkaügyi kormányzat dolga legyen, hanem az egész kormányzati munkát átható komplex tevékenység. * Ezután (néhány változás történt az előre kiadott programnoz kepest|. Szerkezetváltás a mezőgazdaságban tőmmel Red- nágel Jenő, a MfcM miniszter- helyettese tartott előadást, maid Jevgenyij AJek-.t.ievies Afa- naszjev, a Szovjetunió Munkács Szociálisügyi Állami Bizottságának f «osztályvezető-helyettese a szovjetunióbeli struktúraváltás tapasztalataival ismertette meg a résztvevőket. Délután Edgár Prochnotv, az Észak-Rajna-Westfaliai Tartomány DGB elnökhelyettese Fejlődési kilátások egy iparvidéken a szakszervezet szempontjából rímmel tartottNelőadást. A svédországi tapasztalatokról Ragnar Lager főtanácsos beszélt maid Vállalata érdekviszonyok rímmel dr. Rozgonyi Tamás, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszék- vezetője tartott előadást. Az üzemek és a szénbányák bezárásának szoelális következményeit Collín Lowek professzor, a Nottingham Polyteehnie tanára ismertette. A tegnani előadások sorát Drótos László, n Magyar Gazdasági Kamara Fszak- maevarországi Bizottságának elnöke zárta, aki a sruktnra- váltás. az áthépzé és a vállalati érdekek összbangiának szükségességét elemezte. A tanácskozás ma folytatódik. # Johann Strauss Egy éj Velencében című nagyoperettjét próbálják a Belvárosi Szabadtéri Színpodon. A bemutató július 2-án lesz, a produkció tíz estén át szórakoztatja a közönségét. A Márnán Kató Kollégium udvarán egyelőre még jelzett díszletek között folyik o művészi munka. A fiatal Kalmár Péter rendező segítője - művészeti tanácsadóként — Vámos László. Az előadás születéséről olvashatunk lapunk 2. oldalán. Képeinken Decsi Agnes, Bajor Imre és Leblanc Győző, illetve Vámos László az egyik főszereplő, Iglódi István társaságában. (Fejér Ernő fel*.) Egy éj Velencében, tíz estén Miskolcon Szerkezetváltásról, foglalkoztatásról — Lillafüreden ra. A mai viszonyok ismeretében ez nem jelenthet általános béremelést: a törekvések középpontjában egyelőre a reálbérek megóvása áll. Dr. Nagy Sándor harmadik példaként a gazdaságpolitika liberalizációs törekvéGrósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július elején munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. A Szovjetunió művészeti életében megindult pezsgés jele, hogy az építészek szakítanak a megcsontosodott formákkal. Képünk Kazahsztán fővárosának, Alma Atának a tervező vállalatánáj, készült: merész középületek modelljei a terepasztalon. mint a házigazdák, Borsod megye vezetői nevében Básti János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy megyénk az ország egyik legellentmondásosabb térsége: együtt van jelen és XX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1988. JÚNIUS 25., SZOMBAT ÁRA: 1,80 FORINT A héten ölt össze és döntött a miskolci óvodai fellebbezési bizottság. A városi tanács illetékesei, a Hazafias Népfront képviselői, óvodák vezetői vitatták meg a fellebbezéseket. A döntésről Nagyné Kovács Ilonát, a tanács iskolai csoportjának főelőadóját kérdeztük: — Miskolcon összesen 28 fellebbezés született az óvodai elhelyezéssel kapcsolatban. Ezek közül tizenhetet jogosnak ítéltünk meg, vagyis elfogadtuk, amit a szülők kértek. Tizenegy kisgyerek esetében azonban átirányítással kellett élnünk, mert olyan zsúfoltak az óvodák, ahová szüleik szerették volna beíratni őket. A Kom- lóstetőről négy kisgyereket kell a Kabar utcai óvodába vinni, ez három buszmeg- állónyira van. A Bulcsú utcai óvodából hét gyereket irányítottunk a Batthyány— Jókai utcai óvodába, a Pozsonyi útiba és a Kassai utcaiba. A Bulcsú utcai óvodában így is 127 százalékos a telítettség. Egyébként a selyemréti óvoda a leginkább feltöltött, 34 százalékra, de a Brigád utcaiban is 132 százalékos a telítettség. az MSZMP KB üléséről Nyilvánosságra hozták a ! közleményt az MSZMP KB június 23-i — csütörtöki — üléséről. A testület több módosítással elfogadta a pártértekezlet állásfoglalásának magvalósítását szolgáló feladattér vet. A részletek kidolgozására munkabizottságokat hozott létre, s ezeket megbízta, hogy elemezzék a társadalom és a gazdaság eltelt évtizedeit, vizsgálják felül a párt programnyilatkozatát, építsék ki a tanácsadói rendszert. és dolgozzák át a szervezeti szabályzatot. A Központi Bizottság megvitatta a vezető párttestületek munkájának nyilvánosságát. Megállapította, hogy a párttagság, a közvélemény tájékoztatása a döntések előkészítéséről és meghozataláról nem megfelelő, ezért átfogó megújításra szorul. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a legfontosabb előterjesztéseket a különböző szintű párttestületek, indokolt esetben pedig a párttagok is megismerjék, megvitassák, előzetesen véleményezzék. A döntésekről a vezető testületek haladéktalanul tájékoztassák a területi, intézményi és munkahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság az 1985. évi képviselő- és tanácstagi -választások tapasztalatainak elemzése alapján a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében szükségesnek tartja a választási törvény egyes elemeinek módosítását. A Központi Bizottság ajánlásokat tett az Országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak állami tisztségek betöltésére. A közleményt a ma reggeli lapok teljes terjedelmében közreadták. A szakszervezet élhessen klasszikus jogaival Közlemény Ma reggeli telefon Óvodai fellebbezések
