Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-16 / 114. szám

Színe és Megvizsgálták a városi költségvet est Sokallták a parkszámlát Sok mindent mondtak már a miskolci parkokra, de azt ritkán, hogy az eddigieknél kevesebbet kellene költe­nünk rájuk.... A legutóbb pedig ezt javasolták a tanács­tagok, amikor a kezükbe vették a város ez évi költ­ségvetését, és úgy találták, hogy például a közművelő­dési intézmények felújításá­nál tapasztalható pénzhiány­hoz viszonyítva indokolatla­nul magas az idénre terve­zett parképítési számla.... • INKÁBB KEVÉS ★ Egyre több patikaeszközt vesznek ki a szakképzett gyógy­szerészek kezéből a gyógyszergyárak. A miskolci Pátria-pa­tikában azonban még mindig készülnek kenőcsök, szemcsep- pek. Korszerű műszerek segítik ezt a munkát, ''Aint dr. Écsy Zoltántól, a gyógyszertár vezetőjétől megtudtuk, szükség is van erre a műszerparkra, hiszen itt nem lehet tévedni. A közelmúltban új. steril laborral gazdagodott a belvárosi pa­lik». (Herényi László felvétele) hogy a tanácstagok hogyan fogadják ezt a javaslatot, s miként döntenek. Az azon­ban mindenképpen bizonyos, hogy ,.a melyik ujjamat ha­rapjam” dilemmája jó né­hányszor nehéz helyzetbé hozza majd a városfejlesz­tésben munkálkodókat... i Hiszen nehéz lenne azt ki­jelenteni, hogy mond j u k ne épüljön park a Komlóstetőn az odaköltözőknek, hanem in­kább javíttassunk meg ezért az összegért egy rossz álla­potban levő épületet, mond­juk a József Attila Könyv­tár hosszú évek óta beázó művészeti tárát. Kell a mű­vészeti tár is, nem lehet hagyni, hogy tönkremenje­A szerenádot hallgatva Hallgatom a szerenádot. Természetesen nem nettem szol, feltételezhetően a kö­zelben lakik az iskola vala­melyik tanára és ezen az éjszakán — hagyományosán — elzengenek tanítványai néhány dalt az ablaka alatt. A repertoár részben hagyo­mányos: „Elmegyek, elme­gyek, hosszú útra me­gyek’ ... és a jó óreg. la­tin nyelvű diakének: „Gau­deamus igitur ...” Az első még megy-megyeget — ha nem is teljesen tiszta a szó­lam —, a másodiknál azon­ban már a szöveggel is baj van. Gyanítom, olyan diá­kok éneklik, akik nem ta­nultak latint, és valószínű­leg nem is ismerik pontosan a szavak jelentését. Sajna', felnőtt néhány generáció anélkül, hogy megismerked­hetett volna a középiskolá­ban a latinnal, ami pedig számos idegen nyelvnek az alapja. Ha valaki közülük később olaszt, vagy spanyolt akar tanulni, rettenetesen hiányozni fog neki a funda­mentum. Ám nem csupán ezért érezheti hézagosnak a tudását, hanem azért is, mert néhány szakmánál el­engedhetetlen a latin nyelv ismerete. A történész a for­rásmunkák jó részét olvas­ni sem képes latintudás nélkül, de szüksége van rá az orvosnak, az irodalmár­nak is. Sejtem, hogy Jókait pél­dául azért sem olvas oly szívesen a mai ifjúság, mint mi egykoron, mert túl sok regényeiben a latin idézet. Öreg barátom társaságban szívesen él latin közmondá­sokkal. Az ifjabb évjáratú vitapartnerek kedvéért gyak­ran kénytelen magyarra for­dítani a találó mondást, és ilyenkor ő talán jobban res­telkedik. mint a többiek. De más is eszembe jut, miközben a szerenádot hall­gatom. A hagyományos szá­mok után általában unásig koptatott magyar nóták kö­vetkeznek, gyakran abban a bizonyos „lakodalmas rock”- stílusban, amit néhány, kö­zepesnél is gyengébb képes­ségű zenekar honosított meg nálunk — busás haszonnal. A sok gyönyörű népdal kö­zül véletlenül se csendül fel egy sem. Ugyan miért nem? A magyarázat szégyenteljes: Kodály hazájában az ifjúsá­got nem tanítják meg a kö­zös éneklés örömére, rejtve marad előttük a kivételesen gazdag népdalkincs. Legen­da-számba megy, mint tette próbára Kodály tanár úr az interjút kérő újságírót: fel­szólította. hogy szolmizáljon le neki egy népdalt. Ha si­került, szóba állt vele, ha nem, elmaradt a beszélge­tés. Vajon hányán vannak a szakmánk ifjú gyakorlói közül, akik eleget tudnának tenni a tanár úr nyomatékos kérésének? Kodály módsze­rével oktatnak a zenetaná­rok világszerte, így például Japánban is, ám nálunk — a tiszteletre méltó kivételek­től eltekintve — silány mi­nőségű diszkózenén nevel­kedik az ifjúság. Ha pedig mulatni, szerenádozni akar, akkor a még ennél is igény­telenebb lakodalmas rockot intonálja. Arról nem is be­szélve, milyen nagy a této- vasag, mint botladozik szö­veg és daliam, ha egy isko­lai ünnepségen úgy határoz­nak, hogy eléneklik (nem a kórus, hanem az egész se­regiét) a Szózatot. Hallgatlak, kedves ifjú ba­rátom, hallgatom amice, ho­gyan éneklitek a Gaudea- mus-t, és higgyed el, örü­lök nektek akkor is, ha nem ismeritek a szavak jelenté­sét, no meg nem is tisztán szól alkalmi kórusotok. Hisz’ nem ti tehettek róla, sőt, nem is az a tanár, akitől fgy búcsúztok ezen a felejthe­tetlen, könnyes-mosolyos május éjszakán. (beket.) * Gondozott parkokra nagy szükség lenne Miskolcon csakhát a pénz kevesebb, mint kellene. nek az értékes albumok. Dw nem lehet elkívánni, hogy valaki csak a feltúrt földét nézze az új lakása ablaká­ból hosszú éveken át. Ám ha csak az egyikre van pénz a kettő közül, akkor dönteni kell... • KÖZVETLENÜL TÁRGYALTAK Hogy a kitűzött célok lis­tájáról hol ezt, hol azt ki kell húzni mostanában — ezt a pénzügyi szakemberek jól tudják a városban. Per­sze szerencsére nem a célok rostálása az egyetlen lehet­séges módszer. Sokat beszé­lünk a takarékosabb gazdál­kodásról, és az elkoptatott kifejezés mögött nem azt kell érteni, hogy ahová két kanál , malter kell, oda csak egyet csapunk majd. A Vá­rosgondnokságnál például aa idei év tavaszán úgy próbál­tak okosan gazdálkodni, hogy igencsak megversenyeztettéta •az útjavításra jelentkező cé­geket. Kiejtették a közbenső lépcsőket, azaz közvetlenül tárgyaltak olyan kivitelezők­kel, akik régebben csak al-1 vállalkozóként működtek; közre ebben a munkában. Azok számára, akik eddig részesülhettek abból a ha­szonból, amit a munka fő- vállalkozóként való megszer­zése jelentett, nem volt ea kellemes újság. A parképítések ügyében még az is eszébe jutott so­kaknak. hogy vajon igazából milyen döntés van a tanács­tagok kezében, amikor pél­dául ennek a költségvetési tételnek a millióit a meg­rendelésekkel, tervekkel, ré­gebben megkezdett, vállalko­zásokkal, ha úgy tetszik, már előre „elköltötték”. Persze ez évi munkára tavasszal kivi­telezőt keresni már megle­hetősen reménytelen dolog. Előbb kell dönteni, de ak­kor meg a város pénzügyi helyzete nem elég tisztázott ahhoz, hogy komplett éves tervet lehessen készíteni. Ea is egy olyan dilemma, ame­lyet a közeljövő gazdasági, politikai reformjainak kell feloldania.... (kiss) Nem arról volt szó, hogy nem férne rá több gondosko­dás a miskolci parkodra, mert gondoznivaló akadna bőséggel: Ezt bárki megálla­píthatja, aki körülnéz a vá­rosban. hiszen parkjaink állapotával nem nagyon di­csekedhetünk. Nem is ezt firtatták igazán a tanácsta­gom, hanem a parképítés té­teleit. Soknak ítélték meg a több mint 34,5 millió forin­tos összeget, és ezert ezt a tételt felülvizsgálták a szak­emberek. Kiderült, hogy több. mint 28 millió forintra rúg már a tanács elköilelezettsé- ge a parképítésben, azaz ennyi pénzt emésztenek fel azok a munkák, amelyekre még régebben kiadták a meg­rendeléseket. Ezentúl ráadá­sul számolni kell még né­hány féltéltelenül elvégzendő feladattal: például a komlós- tetői új lakóterület parkosí­tásával, vagy a népkerti szo­borsétány építésével. Ha mindezekhez a tételekhez még hozzáadják azt a 6 mil­lió forintot is. amelyet el­visz az általános forgalmi adó, akkor kiderül: nem hogy sok lenne a megkérdő­jelezett 34,5 millió forint, hanem még kevés is a ki­adásokhoz képest. • MAJD A TANÁCS DÖNT A városi tanács végrehaj­tó bizottsága azt javasolta a városi tanácsnak, hogy hagyja jóvá változatlanul az ez évi parképítési pénzügyi tervet. Még nem tudhatjuk, Bérbe adj k majd az üzleteket DioMjjyorben Beépítik az árkádsort Elterjedt a hír, hogy meg­roppant a pillér néhány lábasháznál a diósgyőri vá­rosközpontban. Többen tud ni vélték, hogy ezért meg erősítik a betonlábazatot, és beépítik a házak alatti sza­bad területeket. Mi az igaz­ság? — kérdeztük Juhász Jánostól, a Váralja Lakás- szövetkezet igazgatósági tag­jától. — Valamennyi épület sta­tikailag erős, biztonságosan áll ,a pilléreken, de valóban beépítjük a Kuruc utca 59. és a 61. számú házak árkád­jait. Ám nem azért, hogy ezzel aládúcoljuk az épüle­tet! A beruházás oka csupán az.- hogy eredményesebbé akarjuk tenni a szövetkezet gazdálkodását. A házak alatt fele részben üzlethelyisége­ket alakítunk ki, amelyet Lezárják a Tízes i onvéd utcái Folytatódik a viliamospá- lya rekonstrukciója a Győri kapuban. Az építők eljutot­tak az Eszperantó térig, ezert holnaptól lezárják a Tizes honvéd utcát teljes hosszában, május 17-én, 10 órától az Eszperantó tértől a Kellner Sándor utcai keresz­teződéséig a villamospályák melletti, és a panelbérházak előtti útszakaszon sem lehet közlekedni. (A panelházak­hoz zsákutcaként vezet majd az út.) A lezárt Tizes hon­véd utca helyett az északi tehermentesítő utat és a Petőfi utcát lehet igénybe venni. A forgalomelterelés várhatóan 1989. július 30-ig tart. szeretnénk bérbe adni. A fönnmaradó részben a szö­vetkezet irodáit helyezzük el, a mostanit pedig ugyan­csak kiadjuk, A szövetkezet igazgatósága hosszas fontol­gatás után a tagság egyetér­tésével döntött minderről. A szóban forgó helyen kis ke­rülővel, de megoldható a szabad átjárás az épületek között. Mindehhez megkap­tuk a tanács, a tűzoltóság és a Köjál engedélyét. A pillé­rek alatti árkádsort október végéig építjük be, hétfőn kezdjük a beruházást. Miskolc úgy látszik, egyre | inkább a tanácskozások, I konierenriák városává válik. I Csak nemrégen ért véget az „Egészségügyiek a környezet­védelemért” című tanácsko­zás — s a közeljövőben újabbra kerül sor. Ennek a szervezők a „Ki­hívások. válaszok” címet ad­ták. Témája a napirenden lévő szerkezetátalakítás, ez­zel összefüggésben pedig a foglalkoztatáspolitika. A Borsod Megyei Tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a TIT Megyei Szervezete által rendezett Főtaxi Miskolcon Április végén megszűnt a Volán Taxi, s azóta zömé­ben magántaxisok várják az utasokat Miskolcon. A Fő­taxi most átveszi a korábbi Volán-taxisokat mától egy állami vállalat alkalmazásá­ban állnak a droszlokba. Ennek megfelelően alakul­nak áraik is, melyet az Or­szágos Anyag és Árhivatal hagyott jóvá. A várakozási díj, percenként 50 fillérrel kerül kevesebbe a Főtaxi­nál, mint a többi fuvarozó cégnél. A miskolci kiren­deltség hivatott a közületek munkáját segíteni, ezért tú­rafeladatokat is ellátnak. Miskolcon éjjel-nappal fo­lyamatosan szolgálatot tel­jesítenek az ország legna­gyobb múltú taxivállalatá­nak sofőrjei. konferencia helye Lillafüred lesz. A háromnapos megbe­szélés június 24-én kezcö- dik; az ország különböző vállalataitól, intézményeitől már több mint félszázan jelentették be részvételüket A következő napokban mag körülbelül ennyi jelentke­zésre szam'tanak. A háromnapos megbeszé­lésen nemcsak a téma hazai ismerői fejtik ki vélemé­nyüket, állásfoglalásukat, ha­nem a résztvevő külföldi szakemberek is elmondják: náluk hogyan jelentkeztek ezek a bajok, hogyan fogtak hozzá a megoldáshoz. Elő­adást tartanak szovjet. NSZK-beli. osztrák és svéd szakemberek, majd befeje­zésképpen minden előadó részvételével fórum foglalja össze a vitát. (sz. i.) Kihívások, válaszok Egészségügyiek a környezetvédelemért

Next

/
Thumbnails
Contents