Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-11 / 110. szám

Fiatalkorú bűnösük 2, A család kikéri magának... * Több kisebb, nagyobb állat között ezt az őzikét is láthatják az érdeklődök a esanyiki vadasparkban. Május elejétől egy bébi-zooval gazdagodott a bükki állatparadicsom; kis nyulak, bárányok, kutyakölykök várják a látogatókat. Nemcsak nézelődni, vásárolni is lehet. Bírsá", vagy új technológia? Dráqa a környezetvédelem (Folytatás az 1. oldalról) A Lenin Kohászati Mű­vekben Faragó Lajos kör­nyezetvédelmi előadó vá­laszolt: — A levegőszennyezésért 1986-ban 13,6 millió forin­tot. a vízszennyezésért pe- dir 820 ezer forintot fizet­tünk. Az elmúlt évi bírsá­got még nem tudjuk. A le­vegő védelmében tavaly ké­szült el egy új vízágyús sa­lakgranuláló. A régi röpí- tökerekes granuláló helyett 77 millió forintért állítot- tl . üzembe az újat. A víz- szennyezésnél legnagyobb gondunk a savas páclével, az olajos szennyeződésekkel és a lebegőanyagokkal van. De ezek is csak üzemzavar esetén kerülhetnek a Szin- vába. Az LKM nádasréti hulladéktelepének környé­kén és a nyírjesi oxigéngyár mellett élők panaszkodnak a zajra. Ezért a közelmúlt­ban öt lépcsőben hozzákezd- tünk az oxigéngyárban a zajcsökkentéshez. Először a csarnok belső falait, nyílás­záróit szigeteltük, és három hangtompítódobot szereltünk fel a kéményekre. A hűtő­torony és a szivattyúház egyelőre még zajos. Ter­vünk, hogy a csökkenő nyersvas- és acéligények fi­gyelembevételével 1990-ig leállítjuk a két légszennye­ző kiskohónkat. Ezeket „környezetbaráttá” . alakítani túl költséges lenne. A tisz­ta víz és levegő számunkra is fontos, hiszen mi is mis­kolciak vagyunk. A Húskombinátban Len­gyel Zoltán energetikus­sal beszélgettünk: — Légszennyezésért éven­te szerény összeget, mind­össze ezer forintot, csatorna és vízbírságként azonban már jelentősebbet, mintegy 2 millió forintot fizetünk. A levegőbirságot a fűrészporos füstölők miatt rótták ki. A vágóhídi munkákhoz elen­gedhetetlen a sok víz. Ez pedig állati eredetű szeny- nyeződésekkel együtt kerül ki a kombinátból. A kör­nyezet védelmében tehát a víztisztítás jelenti számunk­ra a legnagyobb gondot. Sajnos egyelőre csak egy kö­zepes kapacitású tisztítóbe­rendezésünk van. Ezért fon­Újra tesz víz a Békás-tóban Paplan a meder alján fos. hogy már a szennyvíz keletkezésének helyén oko­san gazdálkodjunk a vízzel, és kevésbé szennyezett ke­rüljön ki a csarnokokból. Szűkös fejlesztési lehetősé­geink miatt egyelőre ez az egyetlen megoldás, hogy ne szennyezzük a Sajót. A ve­szélyes hulladékot a Szik­szói Állati Eehérjetakar- mányl Előállító Vállalattal közösen egy szikszói telepen hasznosítjuk: komposzt trá­gyát nyerünk. Véleményünk szerint nem érdemes éveken át fizetni az egyre nagyobb bírságokat. Inkább a kör­nyezetünk védelmére kell fordítani a pénzt. Ez így nemcsak a gyár költségveté­sének, de a természetnek is jót tenne. (fázold) A kriminológus a humán-szolgálatról Nem gondolhatjuk komo­lyan. hogy a létszámhiányos és nyomasztóan túlterhelt hatóságaink valamiféle í'el- adatontúli feladatként ön­magukban képesek megbir­kózni a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel, e korcsopor­tok növekvő bűnözésének megelőzésével. Az ifjú nem­zedék. különösen pedig a három H-s — vagyis a hal­mozottan hátrányos helyzetű — gyerekek védelménél minden körülmény között szükség van a közösségi fe­lelősségvállalásra — mondta dr. Lévai Miklós krimino­lógus. egyetemi adjunktus, beszélgetésünk alkalmával. — Mire gondol? — A közösségi humán- szolgálatokra, a szociális szolgáltatásokra. A gyámha­tóság „terepmunkának” ne­vezik azt, amikor felállhat­nak az íróasztaltól, s ott lehetnek, ahol veszélyhely­zet van, ahol ellensúlyozni kell az ártó hatást, megelőz­ni, hogy a gyerek-, vagy fiatalkorú a bűnöző életmód felé sodródjon. Ebbe a te­repmunkába kellene bekap­csolódnia a társadalomnak, s nemcsak általában, hanem az öntevékeny segítők révén. Ezek lehetnek társadalmi pártfogók, lehetnek nyugdí­jas pedagógusok, olyanok, akikben létezik a szükséges együttérzés, és szívesen se­gítenek. — A nyugati államokban szociális gondozókat hoz­tak létre az ilyen jellegű bajok megoldására. Erről lenne szó? — Kifejezetten erről. Jól­lehet tudom, nem a legked­vezőbb időszak a jelenlegi a gyermek- és ifjúságvéde­lem fejlesztésére. Hiszen ehhez is pénz kell, ami nem térül meg látványosan, itt nagyon nehezen mérhetőek az eredmények. Esetleg „csak” annyi látszik, hogy ezeknek a gyerekeknek ki­sebb százaléka lesz bűnel­követő, „csak” annyi, hogy többen fejezik be az általá­nos iskolát, mert a krízis­helyzetben levő gyerek mel­lett egyszercsak ott terem egy nyugdíjas pedagógus, aki megpróbál neki segíteni, s átlendíti a nehéz idősza­kon. Felméréseinkből az is kiderült, hogy az iskolai kudarcokat szenvedő gyere­kek közül kerül ki a bűn­elkövetők nagy része. — Fel kellene tehát ..ta­lálni” a közösségi humán­szolgálatot. a szociális szolgáltatást? — Nem kell „feltalálni”, amikor importálni is lehet. Van is ilyen importunk. Az a fajta családgondozási mo­dell, családgondozói hálózat, amelyet nálunk most igye­keznek kiépíteni, s nagyon sok helyen már működik is, kanadai. Ott családgondozó klinikáknak nevezik. A bu­dapesti jogtudományi kar kriminológiai tanszékének szakembere. Gönczöl Kata­lin Montrealból hozta az öt­letet. S más szakterületek szakemberei is kellő meny- nyiségben és mértékben publikáltak már — keletről éppúgy, mint nyugatról — külföldi példákat. A dönté­seknél kellene jobban fi­gyelni ezekre a tanulmá­ny cukra. — Fogalmazhatunk úgy, hogy intézményesíteni kell a közösségi felelősségvál­lalást? Legyen gazdája en­nek a nyomasztó jelenség­nek. — Feltétlenül. Bár fenn­áll a veszély, hogy két ma­lomban őriünk majd az érintett családokkal, amelyek Költözködne a Magév Eltűnt a Békás-tó vize. A tényről többször beszámol­tunk már. Olvasóink arról is értesülhettek, hogy a Vá­rosgondnokságon szeretnék, ha ismét víz hullámozna a tapolcai tavacska medrében. Eddig kétszer töltötték fel a Békás-tavat eredményte­lenül, mert mindkét alka­lommal elszivárgott a víz. Végleges megoldás kellene' útját állni az letünedezö víznek. Ezért a Városgond­nokság megbízásából a Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat dolgo­zói most ..megágyaznak” a meder fenekén. Persze nem puha tollú vánkost vetnek, hanem agyagpaplannal borítják a meder alját. Az agyagréteg 40 centiméter vastag lesz. s jól elzárja a víztömeg útját. Ez a műszaki megoldás persze kockázatot is rejt magában. Ha ugyanis nem cserélődik rendszeresen a tó vize. könnyen úgyneve­zett ..pangó víz” keletkez­het. megállfthatalan lesz a posványosodás. Ha elzárják a aaedence fenekén a víz út­ját, gondoskodni kell egy új, tápláló forrásról is. Pillanatnyilag két megol­dás látszik elképzelhetőnek: az egyik szerint vezetéken érkezne a víz a csónakázó­tóból a park oldalában meg­húzódó Békás-tóba. A cső a Hejő-patak medrébe vezet­ne, s benne a vizet a szint- különbség juttatná el úti- céljához. A másik megoldás az lenne, ha egy vezetéket leágaztatnának a strandot tápláló kútról. Így ugyanaz a víz szolgálná a cserét a Békás-tóban, mint a stran­don. Pászk Józseftől, a Város- gondnokság műszaki igazga­tóhelyettesétől tudjuk, hogy n.ég nem dőlt el; a két megoldás közül végül is me­lyikre voksolnak a szak­emberek. Az viszont tény, hogy a Békás-tó elhúzódó ügyének végére hamarosan pont kerül. A hét végén a tapolcai kirándulók láthat­ták, hogy az agyag egy ré­szét felhalmozták a meder­ben. A munkával hamaro­san végezniük kell a kivi­telezőknek: a megállapodás értelmében a határidő má­jus 15. , B. A. De hová? A Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalatnak — mint Szabó Gyula, a Magév Észak-magyarországi alköz­pontjának igazgatója el­mondta — Borsod és Heves inegyében négy telephelyen működnek üzletei és raktá­rai. Ezek azonban lakóte­rületeken találhatók, és za­varják az ott élók nyugal­mát. A legkritikusabb a hely­zet a miskolci Balogh Ádám utcai központnál, mert ezen a részen sűrűn telepített családi házak sorakoznak. A lakossági bejelentések a szállítások, a rakodások za­ját kifogásolják. Az alközpont vezetői már régóta keresik annak az épületegyüttesnek a helyét, amelybe összevonhatnák Miskolcon szétszórtan lévő üzleteiket és raktáraikat Többször fordultak a váro­si tanácshoz, hogy adjanak lehetőséget a vállalatnak egy tízezer négyzetméteres, beépíthető terület megvá­sárlására. Amit felajánlot­tak, az nem felelt meg a cégnek, s amelyet a Magév kiválasztott, az nem egye­zett a tanács városépítészet: szándékaival. Tavaly úgy tűnt, sikerül végre meg­egyezésre jutni, és mindkét fél elképzeléseinek megfele­lő területein megkezdődhet az építkezés. A Békeszálló néven ismert lakótelep ki­választott részének megvá­jfr Korszerű anyagokat, berendezéseket tárolnak — méltat­lan körülmények között. sárlásához a városi tanács is elvi beleegyezését adta. Ezenkívül azonban hosszú ideig nem történt semmi. A terület sorsáról előrelátha­tólag pár hét múlva szüle­tik döntés. Az új telephely mielőbbi felépítését az is sürgeti, hogy a Szeles utcai épületek ro­mos állapotban, beszakadt mennyezettel, egyedül áll a már szanált területen, egy leendő lakótelep helyén. Le­bontásáról már regen in­tézkedtek, addig azonban, míg az üzletnek nem bizto­sítanak egy másik épületet, az építkezést előkészítő munkákat sem kezdhetik el. Sz. P. esetleg azt : hihetik, hogy az ■*, intézményesített humán- n; szolgálat- mentesíti őket a felelősség alól. Vagy éppen - kikérik maguknak, hogy se­gítsenek nekik. S esetleg nem is szóval tiltakoznak, hanem úgy, hogy konokul folytatják a gyermekeket y veszélyeztető negatív életvi­telt. ! " . ... — Kivédhetetlen ez a­magatartás? v — Aligha. Ilyen esetben kellene bevetni a hatósági intézkedést. Ám. ennek sem <■ feltétlenül csak az állami. gondozásba vétel lehetne az egyetlen módja. Valamilyen >/ átmeneti intézményre volna „; szükség. Általános iskolai y kollégiumokra gondolok pél-, dául. ahova — megelőzés- k éppen — a halmozottan hátrányos helyzetű gyerme­keket a megbélyegzettség ve­szélye nélkül ki lehetne K­menteni. Valami más volna íSf ez, mint a jelenlegi, zárt y nevelőotthonok. Vonzó kol­légiumok lehetnének, ahol “ közömbösítenék a veszélye- zettség okát, miközben meg- At; tanítanák az önálló életvi- ^ telre is a gyerekeket. A számok beszélnek Borsod mppyrHen ta­valy összesen 160 elsőfo­kú gyámhatóság műkö­dött (19-cel kevesebb, mint 1979-ben), s 189 volt a gyámügyi előadók szá­ma. Közülük 7 diplomás, 51 felsőfokú, 128 középis­kolai, s 3 általános isko­lai végzett!»* crgei rendv»- kezik. (1979-ben a; csak altalános iskolát végzet­tek száma még 14 volt, igaz a diplomásoké ugyanakkor 10, a felső­fokú végzettségűeké 61.) Tavaly egy-egy előadóra átlag 543 ügyirat jutott (országosan 449 volt ez az átlag). A hozott ha­tározatok száma 19 915 volt. 278? állami gondo­zottat, 9686 veszélyezte­tett gyereket és fiatalko­rút tartottak nyilván, 8779 esetben kellett alkal­mazniuk védő-óvó intéz­kedést, 1957 kiskorú meg­előző oártfogó felügyele­tét kellett megoldaniuk, s 704-nek az utógondozó pártfogói felügyeletét. Mindeközben 4141 olyan családra kellett figyelni­ük, amelyben veszélyez­tetett kiskorúak élnek, 19 163 alkalommal voltak helyszíni ellenőrzésen. S akkor még nem szóltunk a rendkívüli segélyben részesített gyerekekről, akiknek száma Borsodban tavaly 16 633 volt. — Tanulmányában szólj arról, hogy a jómódnak is vannak veszélyeztetettjei, a jómódú gyerekek között is vannak bűnelkövetők... — Mentális gyökerei van­nak ennek is. Csak éppen az ellenkező irányból. A jó­módú családok gyerekeit a fáradság nélkül megkapott presztízscikkek veszélyezte­tik. Éretlenül és küzdelem nélkül jutnak félelmetes eszközök — autó. motor — birtokába Gondolkodásmód­jukban nem alakul ki sem a munka, sem más embe­rek, mások értékeinek a tisztelete. Életmódjukból fa­kad: nem szokják meg. hogy tetteikről el kell számolni­uk. Ezért úgv érzik, hogy ők normák fölött, más em­berek fölött, kortársaik fö­lött állnak. S ez borzasztó­an veszélyes dolog. Mond­hatnám; életveszélyes, a szó átvitt és közvetlen értelmé­ben is. Közlekedési bűncse­lekmények. vám- és deviza­bűntettek jelzik soraikban a jómód buktatóit. (Vége) (radványi)

Next

/
Thumbnails
Contents