Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-04 / 104. szám

A PH várospolitikai fóruma A lUuha Lujza utca sorsa Ódon házak, új lakók • Lgy ötlet, amely segíthetne • Nem elég csak felújítani • Lgytk vállalkozó vonzza a másikat Ila a diósgyőri várkör­nyék központjáról, a Btaha Lujza utcáról írunk, több­nyire csak az elszomorító állapotokat ostorozzuk. Nem­igen tudunk olyan kezdemé­nyezésről beszámolni, amely kézzelfogható közelségbe hozná a jobb sorsra érdemes mücmlek-épülctck helyreál­lítását. Most azonban érte­sültünk egy biztató ötletről, amelynek a megvalósítása sem lehetetlen. Ha teljes és valós képet akarunk a Blaha Lujza ut­cai házak sorsáról, akkor tudnunk kel! azt. hogy ezek az épületek, jórészt műem­lékek. és szinte mindegyi­kük érdemes a megóvásra. Sajnos a* elmúlt évtizedek­ben ez a környék a tinóm építészi megfogalmazás sze­rint „elszlömösödött”. azaz magyarán szólva le- züllött. erkölcsileg és fi­zikailag is. A komfort nélküli lakások­ban hatalmas a zsúfoltság, az ódon és romladozó há­zakban sokan élnek olyanok is, akik a társadalom peri­fériájára szorultak, és hely­zetükhöz illően törődnek a környezetükkel: rombolják, ami még megmaradt, A városi tanács első lé­pésként elkészíttette ennek a környéknek a rendezési terveit, Már akkor is lelhív­ták a figyelmet az építészek arra, hogy a legfontosabb feladat: a műemlék házaknak meg­felelő funkciót lelni. Ma senkinek sincs annyi pénze, hogy kifizesse a vár­környék, a Blaha Lujza ut­ca megújulásának költsége­it. De nem is igazán járha­tó út ez, mert egy város­rész felélesztéséhez szüksé­geltetnek a helyi energiák is. Tehát az kell, hogy olyanok lakjanak itt, akik áldoznak környezetük szépítésére, és ehhez lehetőséget, támoga­tást is nyújtson a város. Nemcsak magánemberekről van szó, hanem olyan intézményekről, vál­lalkozókról, akik a vár­környék idegenforgalmi, várostörténet! ériekéiből kívánnak megélni. azaz a környezeti adottsá­gok összekapcsolódnak a vál­lalkozással. Mert egy mű­emlék házban nem biztos, hogy jó lakni, ám például restaurálómüheiy számára igen alkalmas lehet Lapunkban már írtunk az Oprendek Sándor alkotókö­zösségről, amelyben java­részt kézművesek társultak, es most ódon kapuk res­taurálásával foglalkoznak a városban. Nemrég arról ér­tesítették szerkesztőségün­ket, hogy tárgyalásokba kezdtek a városi tanáccsal a Blaha Lujza utca 20. szám alat­ti műemlék épület meg­szerzéséről. if Milyen jó lenne, ha a boltíves tornácú öreg ház újra régi szépségében jogadhatná látogatóit... Könyváruházát épít a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat az Ady-hídnál. Többször is hírt adtunk a tervről, amelyből nem is olyan soká valóság lesz. Borkúti László, a Művelt Nép borsod—hevesi bolt­csoportjának igazgatója el­mondotta, hogy a városi ta­náccsal közösen építik rr.tg az áruházat. A terveket az Északterv készíti. Lehet, hogy már az idén, de a jö­vő tavasszal mindenképpen elkezdik az alapozást. Az üzlet ajtaján a szalagot elő­reláthatóan 1990-ben vágják át. Az áruház alapterülele ezer négyzetméter lesz. A földszinten 400, az emele­ten 200 négyzetméterre ter­vezik az eladóteret. Az építkezés — a jelenlegi szá­mítások alapján — 30—40 millió forintba kerül. A nyi­tás után évente legalább 70 milliós fogalmat remélnek innen a könyvterjesztők. A könyv ki ad vány ok teljes körét kínálják majd. Meg­találjuk a polcokon a szép- irodalmat, a műszaki és ide­gennyelvű munkákat, a szak­könyveket, és a tankönyve­ket is, de hanglemezekkel, kultúrcikkekkel — például magnetofon- és videókazet­tákkal — is gazdagíthatják á> választékját, S stem atu-. pán árusítanának, szolgálta­tások bevezetését is fontol­gatják. Ilyen lenne a fény­másolás, a csomagküldő- szoigáiat. Ha megnyílik az áruház, megszűnne a Széchenyin a Műszaki és Idegennyelvű Könyvesbolt. Valószínűleg ennek a helyére költöztetik az Antikváriumot, amely már kinőtte a jelenlegi he­lyiségét. A régi, megszokott helyén maradna — hagyo­mányos kínálatával — a Kazinczy Könyvesbolt. A nemrégiben átadott Széche­nyi úti Krúdyban a könyv­áruház megnyitása után el­sősorban az ifjúsági irodal­mat árusítják majd. * Az Ady-hídnal egyébként nem csupán a könyvesek­nek lesz áruházuk. Mint azl Kovács Gábortól, a városi tanács ellatasfelügyeleti osz­tályának vezetőjétől meg­tudtuk. az áruházi program részeként a Bükk Áruház­hoz hasonlóan iparcikk-, élel­miszer- és ruházati részlege is lesz a Tulipán-tömbbel szemközti sarkon épülő együttesnek. Az áruház mel­lett pedig apróbb üzleteket hoznak jel. s a tetejükön lakásokat alakítanak ki. É'gy gondolják, hogy hely­reállítanák ezt a házat: részben lakásokat alakíta­nának ki, néhány alkotókö- zósségi tag számára, rész­ben pedig itt lenne a res­taurálóműhely is. Itt sze­retnék, a szomszédos üres telek hozzákapcsolásával megvalósítani a régi kapuk kiállítását. (Arról van ugyanis szó; a díszes ódon kapuk többnyire annyira korhadtak, hogy újakat kell helyettük faragni, ám a ré­giek kiállítási célokra, hely­reállítva, még nagyszerűen alkalmasak.) Az alkotókö­zösség — amelyben lakato­sok, fafaragók, asztalosok dolgoznak — szívesen részt venne a környező házak felújításában is. hiszen ren­geteg ott a megóvandó ér­ték. Természetesen ahhoz, hogy az alkotóközösség ötletéből valóság legyen, a tanács se­gítsége is keil. Reméljük, hogy az első tárgyalások biztató kezdete után hama­rosan pecsét kerülhet az egyezségre. Többet jelente­ne ez egy épület megmen­tésénél, hiszen a várkör­nyék csak úgy ébredhet föl esi pkerózsika - á 1 mából, ha olyan kis közösségek települnek ide. amelyek katalizátorai, gerjesztői le­hetnek egy újjáépülési fo­lyamatnak. Mert nem ken ahhoz nagy fantázia, hogy belássuk: az egyik vállalkozó vonzaná a másikat, és a várkörnyék szellemi arculata átalakul­hatna. Ez az egyik legfon­tosabb feltétele annak, hogy eltűnjenek a málló vakola- tú homlokzatok, a roskadozó házfalak. íme az ominózus szekrény.az Antikvárium portáljánál. A dobozra Borkúti László, a Mű­velt Nép Könyvterjesztő 17óHa!at Észak-magyarországi Kirendeltségének vezetője hívta fel figyelmünket, a fotót pedig Kulcsár Géza. a Herman Ottó Múzeum munkatársa készítette. Párjuk az illetékesek válaszát Marad-e a szekrény ? Vannak esetek, amikor az ember nem hisz a szemének. Amikor eljutott szerkesztő­ségünkbe az. Antikvárium Széchenyi üli homlokzatát ábrázoló fénykép, többen arra tippeltek, hogy az or­mótlan fémdoboz, amely alól vezetékek futnak be az ni alá, csak ideiglenesen ke­rülhetett a két kirakat közé. Ki van -zárva, hogy ez itt maradjon! — mondták. Megtudtuk, hogy épp az el­lenkezője igaz: a villamos berendezéseket rejtő szek­rény véglegesen itt marad, sőt. lesz még belőle több is a Széchenyin... hatvanas évek ízlését idéző neonfelirattal tönkresilányí- tott homlokzatnak. Kíváncsiak lennénk arra, hogy vajon engedéllyel ke- rüll-e oda ez az elosztó- szekrény. s ha ezt engedé­lyezték, akkor az előírások­nak megfelelően történt-e a kivitelezés? Arra is miha­marabb választ szeretnénk kapni, hogy amennyiben en­gedéllyel helyezték el a szekrényt a falon, vajon miféle indokkal leheltett er­re a torz megoldásra ráütni a jóváhagyó pecsétet? S végezetül természetesen arra is mihamarabb választ vá­runk az illetékesektől, hogy akár így, akár úgy volt, ott marad-e most már végleg a szekrény, és letelepítik-e n másik kettőt is a Kossuth utcánál és a Tanácsház té­ren? Mi őszintén reméljük, hogy nem... (kiss) Városlakóknak, a szebb környezetért S hogy miért hitetlenked­tek a fényképet szemlélők? Nem akarták elhinni, hogy ennyire ne törődnének a külcsínnel a sétálóutcán, pont ott, ahol oly nagy mű­gonddal tervezgették, milye­nek legyenek a padok, a jelzőtáblák, hogyan rakják le a burkolóelemeket. Késhegyre menő vitákat folytattak a szakemberek és a városlakók lapunkban is arról, milyen színűek le­gyenek a díszkövek, és ho­va tegyenek korhű kandelá­bereket, hova ne. Mindezek ismeretében va­lóban alig érthető, hogyan kerülhetett az Antikvárium két kirakata közé ez az ot­romba szekrény. Nem hisz- szük el, hogy ne lehetne más megoldást találni. Egyébként ez ügyben az is fájó: az Antikvárium épü­letét már egyszer megcson­kították azzal, hogy a régi ( portál visszaállítása helyett a lőrésszerű, „modern” meg­oldást választották a kira­katok újjáépítésénél. Ez a kapcsolószekrény volt a vég­ső döfés, a gázkonvektorok szellőzőnyílásaival, a köz­művek jelzőtábláival, és a Tanácstagi beszámolók Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Gáspár Sándor (4. vk.), az Erdei Termése­ket Feldolgozó Vállalatnál (Szentpéleri kapu 5—7.), 17 órától; Károlyi Imre (79. vk.), a Tokaj Szolgaltató- háji&n. U oca tol. f ásítási MISKOLC A környezeti kultúra évét hirdették meg tavaly Mis­kolcon. Már akkor sokan megfogalmazták, hogy szíve­sen szépítenék házuk táját virágokkal, bokrokkal, fák­kal. Csakhogy a városi em­berek többsége teljesen já­ratlan a növények elülteté­sében, gondozásában. Szük­ségük volna tehát valamifé­le jól forgatható kiadvány­ra, amiben hasznos taná­csokkal látnák el a ker­tészkedni vágyókat. Ez a füzet végül elkészült, s né­hány napja beszerezhető. A Fásítási útmutató — mert ezt a címet viseli — a városi tanács és a Város- gondnokság közös kiadvá­nya. A szép kiállítású mun­ka a Borsodi Nyomdában ké­szült. A füzetben lévő isme­reteket a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Iskola dísznövény- kertész munkaközössége szedte csokorba. A tudnivalókat két cso­portra osztották a szerzők. Az első fejezetben a cserjék, fák ültetéséről es ápolásáról olvashatunk. ábécé Az ábrákkal is illusztrált kiadvány második része a rózsák ültetésével és gon­dozásával foglalkozik. Az első fejezetből megtud­hatjuk, hogy mi mindennek kell a cserjék, illetve a fák ültetését megelőznie. A munka egyes, egymást kö­vető fázisait is megismer­hetjük, és az is kiderül, mi­kor célszerű a fákat elülJ tetni. A második részből egyebek között megtudhatjuk, hogy * kék kivételével vala­mennyi színben pompázik a rózsa, mely a leghosz- szabb ideig díszítő virá­gos cserjénk. Szinte valamennyi kertnek elengedhetetlen tartozéka. De nem mindegy, hogy az egyes fajiakat, milyen sor- és tőtávolságra ültetjük egy­mástól. Ehhez, valamint » növény gondozásához szol­gáinak hasznos tudnivalók«; kai az útmutatóban. A kiadványról tudni kell; hogv 2000 példányban ké­szült, s bárki ingyen hozzá­juthat. Beszerezhető a városi ta­nács építési és közlekedési osztályánál. De jelentős mennyiséget juttattak el » kiadók a Hazafias Népfront, st KISZ és a szakszerveze­tek városi bizottságához, á Vöröskereszt városi szerve-» zc téhez, a Városgondnok»» sághoz és a városi úttörő^ elnökséghez is. I

Next

/
Thumbnails
Contents