Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-30 / 126. szám

r Ifi fsipkézíók a posta falát Biztos a beton a lábuk alatt i|c A sablonparkot mindig a vevők igényéhez keü igazítani (Kerényi László felvételét) Javulást ígérnek Ha megsárgul a víz... Az építészek és az épí­tőanyag-kereskedők infor­mációit már évekkel ez­előtt igen komolyan vették a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában, S hogy ezekkel jól sáfár­kodtak. annak köszönhető, hogy most a gyár termelési struktúráját nem nyomaszt­ja a másutt napirenden lé­vő szerkezetváltás kénysze­rűsége. Nagy Árpád gyárigazgató' szerint mintaszerű kooperá­cióban dolgoznak már több. mint egv évtizede az Észak­terv, illetve az Észak-ma­gyarországi Állami Építő- 1 ipari Vállalat kollektívájá- i val. Ez azt jelenti, hogy a I piac reményében a BVM I miskolci gyára kísérleti I üzem, azaz a másik két , vállalat új ötleteinek meg­valósításában mindig part­ner. Ennek az együttműkö­désnek számos jó eredmé- , nye volt már a városban, illetve a megyében folyó beruházások során is. 1 A LEGÉRZÉKENYEBB PIACRA I De a nagyberuházások ' számának csökkenése sem jelentett különösebb meg­rázkódtatást a vállalatnak. Idejében felfedezték a kis- 1 lakásépítésben rejlő léhető- , ségeket. Ma ott tartanak, hogy a termékeik 60—65 százalékát a lakosság vásá­rolja meg, ami az iparág­ban szokatlanul nagy arány. Pedig ez a piac a lehető legérzékenyebb, hiszen nem nehezedik rá az a tehetet­lenségi erő, ami a nagyvál­lalatokra alkalmasint jel­lemző. A lakosság érzéke­nyebben reagál a változá­sokra. de ehhez tudott ru­galmasan alkalmazkodni a BVM miskolci gyára. Példá­ul néhány évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy két évig ki­tart az a sabionpark, amely- lyel 5—6 méteres gerendá­kat gyártottak. Ám válto­zott az igény, a nagymé­retű lakások helyett ked­veltebbek lettek a kisebbek, s most tömegével keresik a négy méternél valamivel hosszabb elemeket. Időközben bővült a ter­mékskála is: ablak és ajtó áthidalókkal, ebben az év­ben a saját fejlesztési zsa­luzó elemmel, amivel építő­kocka módjára készülhet az alap, illetve a pince vagy a garázs fala, Ezen a héten üzemszerűen kezdik el ter­melni Bodrogkeresztúrban a tufabetonból készülő üreges falazóblokkot. Egyre több cég vállalkozik arra is, hogy — szaknyelven szólva — szerkezetkész állapotban kí­nálja a vevőknek a lakáso­kat. A BVM ehhez igazod­va gyártja a nagy fesztávol­ságú gerendákat, mert a leendő lakástulajdonos az igényeinek megfelelően mondhatja meg, hogy hová kerüljenek a válaszfalak. OKOSAN SPOROLNI Az év első négy hónapjá­nak termelési eredményei minden eddigit felülmúlnak; bőven van megrendelés, ütemes a szállítás. Ez a biz­tos vállalati pozíció mégsem kényelmesíti el a vállalat vezetőit és dolgozóit. Az igazgató két lehetőséget em­lített többek között a továb­bi fejlődésre: az egyik, a termelést volumen megtar­tása, illetve növelése, a má­sik pedig a rendkívül szi­gorú takarékosság. Az utób­bi legalább annyira fontos, mert a témát ma már nem lehet egy intézkedési terv­vel megoldani. A cement árának emelése különösen érzékenyen érintette a vál­lalatot. Nagyon szigorú mű­szaki feltételeket kell te­remteni ahhoz, hogy spórol­janak is, de a selejt ne nö­vekedjen. t törekvésnek egyik eredménye, hogy új adalékanyagokkal kísérle­teztek. A kazincbarcikai üzemükben a pernyehasz­nosítás az év eleje óta jó eredményeket hoz. Körülbe­lül kétmillió forintot költöt­tek a fejlesztésre, amiből azóta már megtérült 4—5 millió forint. Az új, saját fejlesztésű mérlegelő- és adagolórendszer segíti a pontosságot. VERSENY­KÖVETELMÉNY A BVM leggyakrabban > versenytárgyalásokon nyeri el megbízatásait, versenypi­acra készíti termékeit már évek óta. Munkájukban ke­vés ugyan az építészeti lát­vány, de ilyenre is akad példa. Dézsi János Ybl-dí- jas építész tervei alapján itt készül a Posta Miskolci Re­gionális Központjának kü­lönleges betoncsipkéje. A veisenvben a három fő követelmény: az ár. a ha­táridő és a minőség. Hogy ennek megfeleljenek, az a vezetőkön és a dolgozókon is múlik. A vállalat kollek­tívája úgy döntött, hogy a teljesítményhez kötött moz­góbéres ósztönzörendszer le het'öségét kihasználva a vá­ratlan megrendelésekre bért is tartalékolnak. így fogad­ják hát az ajánlatokat, így akarnak versenyben ma- maradn! (oláh) Az előzetesen kiadott prog­ramtól eltérően nem hétfőn, hanem kedden lép fel Miskol­con a Makóm együttes. A koncert színhelye a Molnár Béla Úttörőhöz nagyterme lesz, az időpont este fél 8. A Makóm együttes ez­úttal elsősorban új nagyle­mezük — Közelítések a cí­me — anyagát mutatja be. Az egyéni hangú együttes 1984-ben alakult, akkori céljuk megegyezik a mai­val: új zenélési formát lét­rehozni, ötvözni a különféle folklór zenéket az európai zenével, a modern jazz — és a kortárszene elemeivel. A hangszeres kamaraze­nét játszó együttes koncert­jén fellép Steven James New York-i születésű mu­zsikus is, akinek hangszere a sarod. mely a szitár mel­lett az észak-indiai klasszi­kus zene másik jelentős pengeiós hangszere. Steven James a Makám-lemezen is közreműködik, játéka méltó tanítómesteréhez, a nálunk Nem szín tévesztés, ha azt írjuk, hogy a víz sárgasága örökzöld téma Miskolcon. Ma már minden miskolci jól tudja, hogy ha sárgás víz folyik a csapból, akkor azt veszély nélkül meg le­het ugyan inni, de megsár­gul tőle a fehérnemű, a kád zománca. Azt is tudják, hogy a sárgaság oka a víz vas- és mangántartalma. De vajon mikor szabadulunk meg végleg ettől a kelle­metlen jelenségtől ? + MOST MAR MERIK A miskolci vízművek ta­vaszi szemléjén a szakértők alaposan kiértékelték a víz- sárgulás ügyét. Erre első­május 16-án és 17-én hosszú sorban az adott okot, hogy szünet után újra nagyon sárga lett a víz Miskolcon. Azt a szakemberek már sok vitában tisztázták: — mi pedig leírtuk —, hogy a sárgulás oka ma már nem a vízben, hanem a vezeték- rendszerben keresendő. Ar­ról van ugyanis szó, hogy a sajóládi vízmű hosszú időn át tisztítatlanul adott vizet a városnak, és ma már hiába van készen a víztisztítómű, á vezetékek­ben ott van a- lerakodott sárga üledék, ami időnként — például május 16-án is — , felkavarodik. Miután a rs jól ismert Ravi Shankar- hoz. Az együttes tagjai — Bence László, Juhász End­re, Krulik Zoltán, Szalai Péter, és Szőke Szabolcs — a következőkben foglalták össze zenei hitvallásukat: „Zenénk megjelöléséhez szándékosan nem akarjuk a folk vagy a jazz stílus cím­kéjét használni. A rögzített és részben ősi tradíciókra épülő gondolatokat szeret­nénk szabadabb formában, új értelemmel és jelentéssel gazdagítani.” Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kázár Judit és a 7. Számú Általános Isko­la Szülői Munkaközössége, a 7. Sz. Általános Iskolában (Vörösmarty u. 76, szám), 18 órától. sajóládi vizet az ÉRV adja el a miskolci vízműveknek, a sárgulásból sok vita ke­letkezett. Nehéz volt eldön­teni: a városon belül tör­tént a baj, vagy az ÉRV vezetékei a ludasak. Az idén már ez nem lehet vita tár­gya, ugyanis a két vállalat közösen méri a víz vas- és mangántartalmát, azokon a pontokon, ahol az ÉRV át­adja a vizet a városnak. Nem a felelősség tologatása miatt van erre szükség, ha­nem azért, hogy kiderítsék a hibaforrás helyét, együtt küzdjenek meg a kellemet­len jelenséggel. + UJ ELJÁRÁSOK KELLENEK A mérések és a helyszí­ni vizsgálatok azt igazol­ták, hogy például azon a bizonyos május 16-i napon már sárga víz érkezett az átadási pontokhoz. De az is kiderült, hogy a víz a ve­zetékszakasznak csak az utolsó hányadában „sárgult meg”. Az ÉRV szakemberei szerint ez azt jelenti, hogy az eddig alkalmazott veze- tékmosatási módszerek nem voltak tökéletesek. Most azon munkálkodnak, hogy olyan technológiát alkalmaz­zanak, amellyel a vezeték teljes hosszát; ki tudják tisztítani. Mindez persze nem olcsó mulatság, és azzal is szá­molni kell, hogy a városit belső hálózatnál is előfor­dulhat: felkavarodik a csa­padék. Ezért a vízművek milliókat költ a vezetékek tisztítására. Most akarnak új eljárást vásárolni erre a munkára, mert eddig «et bérben kellett elvégeztetni másokkal. ♦ ÉS A FENOL? Az ÉRV és a miskolci vízművek szakemberei egyet­értettek abban, hogy a víz tisztaságáért közösen kell tenniük. A jövőben sűríte­ni fogják a méréseket is, mert az a tapasztalat, hogy ha sikerül a keletről érke­ző vízben az átadási pont­nál bizonyos határértéke« belül tartani a vas-mangán tartalmát, akkor nem sár­gul meg a víz a -városon belül sem. Ügy összegezték az eddigi tapasztalatokat, hogy a víz minősége, tisz­tasága jelentősen' javult a* elmúlt egy évben. De ahhoz, hogy ne fordulhasson elő egyszer sem sárgulás, leg­alább egy-két év megfeszí­tett munkája kell még. Egyébként a víz sárgasága nemcsak a városi polgáro­kat bosszantja, hanem gaz­dasági károkat is okozhat, ugyanis például a húsüzem­nek , csak teljesen tiszta víz felel meg, ezt követeli meg a technológia. Még egy in-, formáció egy másik szenv- nyezési formáról: sajnos előfordult, a közelmúltban, hogy fenollal „dúsítva” ér­kezett a víz Miskolcra. A folyók fenolszennyeződését sajnos csak utólag észlelik, mert nincs pénz megfelelő műszerekre. így marad mód­szernek a kóstolás. Ez azon­ban azt jelenti, hogy sze­rencsétlen esetben, mire le­állítják a szivattyúk műkö­dését már a hálózatba ke­rülhet a fenollal „illatosí­tott” víz. (k—ó) c A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában re kordot döntöttek az első négy hónapban A VMTV miskolci munkahelyre „CM kategóriás gépkocsivezetőket VESZ FEL Erkölcsi bizonyítvány szükséges JELENTKEZÉS: Miskolc, Repülőtéri út 10. ’ Lipusz Béla ierakatvezetőnél. MH: 139 700 Csotares, vagy katasztrófa? A közvéleményt érthető módon sokat foglalkoztatta a fő­városban történt, tragikus következményekkel járó csőtörés. Az hangzott el ugyanis a riportokban: a vezetékek öregek, és előfordul, hogy elfárad az anyag, kiszakad a cső fala. Ez­úttal ez két ember halálát okozta, nem beszélve a tetemes anyagi kárról. Miskolcon sem dicsekedhetünk azzal, hogy nagyon fiatal lenne az ivóvízvezeték-hálózat, bár a nagy át­mérőjű vezetékek esetében kétségtelenül sokkal jobb a hely­zet, mint a fővárosban. De nemcsak ezért lehetnek nyueod- tabbak a miskolci polgárok. A fővárosban kétévente tudják végigvizsgálni műszerekkel a hálózatot, míg Miskolcon éven­te kétszer sor kerülhet erre. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy sikerült korszerű műszerekre szert tenni, s ezek ke­zelését is jól megtanulták a szakemberek. A mérőkocsi mun­kájának köszönhetően a hibák 15 százaléka már akkor ki­derül, amikor semmi jel nem mutatkozik a föld felszínén, vagy a fogyasztóknál. Az idén tovább fejlesztik Miskolcon » műszeres vezetékvizsgálatot: többek között beszereznek egy kézben hordható berendezést is. A vizsgálatokkal nemcsak a katasztrófaszerű csőtöréseket akarják elkerülni, hanem meg­keresik az elszökő vizet is. Ügy is fogalmazhatunk, hogy így megtakarítanak jó néhány köbméter tiszta ivóvizet, mely­nek valódi értékét egyre nehezebb forintban kifejezni. (k—ó) Közelítések Makám-koncert /

Next

/
Thumbnails
Contents