Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)
1988-05-25 / 122. szám
A DH várospolitikai fóruma * „ Vem szorulhat háttérbe az esztétikum" A városszépítők közgyűlése elölt Beszélgetés dr. Kozák Imre elnökkel Minden miskolci szeretné, hogy szebb legyen a városa. Am jóvol kevesebben vannak, akik ezért tenni is akarnak. A Miskolci Vórosszépitö Egyesületet ezek a tenniakaró emberek hozták létre. A több, mint kétszáz egyéni tagból álló egyesületet ma már a város közvéleménye ismeri és elismeri, s támogatja munkájában. A' városszépitök ma délután közgyűlést tartanak, mérlegre teszik az 1986. novembere óta végzett murvájukat. Or. Kozák Imre, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, az egyesület elnöke ebből az alkalomból válaszolt kérdéseinkre. Mivel mérik a városszépitök a rangjukat? A taglétszámmal, a város ügyeibe való beleszólás mértékével, vagy az elintézett városszépészeti ügyek számával? lem mindez szemlélet kérdése is: Miskolcon rengetegét építettek, ám az épületek sose álltak össze egységes egésszé. Ma az a feladat, hogy ne „lepottyant- gassuk” az épületeket, hanem a városi környezet egészében gondolkozzanak a tervezők, döntéshozók is. Szervátiusz Tibor Kós-szobrának avatásán készült képünk. A szobrot nemrég helyezték el a Kós-házban; dr. Kozák Imre mondott avató beszédet. — Az egyesület fő értékének azt tartom: önkéntes alapon társultak emberek azért, hogy városukat szebbé, kulturáltabbá tegyék. Kétszázvalahány ember persze csodákat nem tud tenni. Az egyesület igazi jelentősége abban rejlik, ha tudatformáié szerepet töltünk be, de emellett természetesen meghatározott ügyekben is le kell, hogy tegyük a vok- sunkat. ♦ Mennyire vonják be a város vezetői a várospolitikai döntésekbe az egyesületet? — Sok mindenben kérik hivatalosan a véleményünket, de abban is biztos vagyok, hogy sok mindenben nem. Ez utóbbit úgy is kell érteni, hogy mi nem tudunk és nem akarunk egy mindent látó hivatallá lenni. Számunkra sokkal többet ér az, hogy aki napi munkája sorén kisebb-nagyobb döntéseket hoz, az mindenkor tartsa szem előtt a városEay vers i és a város ■ Emléktábla-avatásra ! invitál a diósgyőri va• rosszépítők meghívó- \ ja. A Miskolci Város- I szépítő Egyesület di- ! ósgyőri csoportja Pe■ tőfi Sándor emlékére ' helyez el táblát, a di- I ósgyőri várnál. A i szombaton 11-kor J megtartandó avatásra i bizonyára sokan el I fognak menni, mint ■ ahogy azt tették, ami- 1 kor a másik Petőfi- ; emléktáblát leplezték i le a Palotaszálló alat- I ti barlang b ejáratá■ nál. Petőfi Sándor [ ugyanis járt ebben a i barlangban, de meg• fordult a diósgyőri ! várnál is. A történet i szerint a romok lát- J ványa ihlette az Al■ kony című versének [ megírására. így kap- I csolódik egy szép vers i városunkhoz, és erről ■ a kapcsolatáról a di• ósgyőri városszépítők { révén ezentúl minden, i a várhoz ellátogató I turista tudhat majd ... szépészeti szempontokat Ebben az egyesületnek nagy szerepe lehet! ♦ Az egyesületnek ma már négy területi csoportja van. Szervezték, vagy szerveződtek ezek a csoportok? — Szerencsésen találkozott a városlakók kezdeményezése az egy esület vezetőségének elképzelésével — így jöttek létre a csoportok. Ezek létrehozása mindig azon múlik, akad-e néhány tettre kész ember. A diósgyőriek adják a legjobb példát, erre, hiszen a területi csoportok működésében az öntevékenység döntő elem. Kialakult egy sajátos munkamegosztás is: a területi csoportok sok ügyben munkálkodnak — emléktáblákat helyeznek el, felméréseket végeznek, intézkedéseket javasolnak, városrészük ügyében az illetékeseknek —, míg a vezetőség a nagyobb feladatokra koncentrál. ♦ Ezek közé sorolhatjuk a Kos-ház kialakítását is. Azt jól tudja mindenki, hogy ez az épület székháza az egyesületnek is. De miben rejlik még megteremtésének a jelentősége? — Azt szeretnénk, ha ez a ház szellemi centrum lenne, ahol a városszépítők, építészek találkozhatnának egymással és a városlakókkal. Ezért tartunk itt sok rendezvényt és szervezünk kiállításokat is. Ez a ház jelkép is: emléket állít Kós Károlynak. és jelzi a város- politika, a városépítészet, építészet rangját Miskolcon. ♦ On többször nyilatkozott már arról, hogy Miskolc egyik legnagyobb városszépészeti gondjának a befejezetlenséget tartja. Változott-e a helyzet a közelmúltban? — Szerintem ez most Is akut probléma. Csak néhány példát említek: a déli tehermentesítő út teljes hosszában a háztömbök, a Petőfi tér, a Centrum előt- til „lábas” ház környezete. Ezek mind a beíejezetlen- ség képét mutatják. Jól tudom, hogy rengeteg pénz kellene, és hogy a mai városképen ütött sebek jó része régebbi tervek, döntések következménye. De szerinGázvezeték, közmű A nyékládlázi tanács tegnapi soros ülésén egyebek közt foglalkozott az 1987. évi pénzügyi terv teljesítésével. Bejelentették, hogy tavaly tóbb mint 34 millió forintot költöttek fejlesztési célokra, melyből 11 millió forintot a négy kilométeres gázvezeték kiépítésére fordítottak, és 52 hétvégi telket is közművesítettek a faluban. Sokallták az árakat r Újabb „\iráqos” akció ♦ Hallani olyan véleményt, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben például a lakásépítésben nem kell annyit foglalkozni a külcsinnel, hiszen mennyiségi hiány van ... — Nem hiszek abban, hogy többféle norma létezzen egy időben egy társadalomban: világszínvonalú termékeket akarunk előállítani, szeretnénk otthon is jól élni, és közben pedig ne törődnénk lakókörnyezetünkkel? Ez képtelenség. Ráadásul attól, hogy mi most félreértenénk a szépészeti szempontokat, még a világ nem teszi ugyanezt, és megítélésünk egyik alapja a környezeti kultúránk színvonala. fktsst Noszlalgiapadokat helyeztek el nemregiben a Széchenyi út Húsáruház és a Sze- mere-sarok közötti szakaszán. Nem sokáig pihenhetünk rajtuk, mert nem ide szánták őket. Jirkovszky Imrétől, a városi tanács osztályvezetőjétől tudjuk, hogy az egri vasöntödében készült formás padok rendeltetési helye a Szabadság tér lesz. Csak ideiglenesen kerültek a Széchenyi útra, hogy ne árválkodjon üresen a szép új burkolat. Sokan megkérdezik, hogy vajon folytatják-e a főutca bebútorozását? S ha igen, akkor mivel díszítik a következő szakaszokat. Most minden fillérnek megvan a helye. így először a Széchenyi út rekonstrukcióját kell befejezni, s csak azután — 1990-től — gondolkodhatnak, hogy mit tegyenek a vadonatúj burkolatra, végig a Széchenyin. Kevesen tudják, hogy az utcabútorok nagyon sokba kerülnek. A főutca elsőként felújított szakaszán lévő pa-, dók, hirdetőtáblák, virágtálak hatmillióval könnyítették a tanács kasszáját. A Centrum előtti szökőkútért pedig, a hírek szerint további 8 milliót fizettek ki. Ezúttal is rászánnak 6—8 milliót az utcabútorokra. Persze érthető, a tanácsiak szándéka, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá a mutatós padokhoz és ezek kiegészítőihez. Ezért versenyeztetni kívánják a megbízásért jelentkezőket. Mert az sem titok, hogy meglehetősen népes az utcabútorokkal Palántákat. virágládákat, ládákat és az ezek rögzítéséhez alkalmas kengyeleket árusítottak a het vegén Miskolcon. Sikeres volt az akció? — kérdeztük a szervezők egyikét, Dudás Miklóst, a városi tanács építési és közlekedési osztályának munkatársát. — A szombati eső ellenére sokan álltak meg az árusok előtt. Nemcsak mustrálták a portékát, de vásároltak is belőle. A Centrum Áruháznál például valamennyi egynyári palánta elfoglalkozó tervezők, gyártók mezőnye. Nemcsak a majdani kivitelező személyét nem ismerjük, de az is nyitott kérdés, hogy átmentik-e a Centrum környéki bútorzat formavilágát a főutca következő részeire. Egyes nézetek szerint túl sok a hajlított idom ezekben a szerkezetekben. Inkább valami szolidabbra volna szükség. * A magunk részéről csupán egy észrevételünket szer elfogyott. Ezeket igen olcsón, darabját 2 es 10 forint között kínáltuk. Hasonló sikert aratott a nyolc kilogrammos csomagolású virág- föld, ami 40 forintba került. Soknak találták viszont a miskolciak a muskátliért az 50 forintot, ami szerintünk még mindig alatta maradt a piaci árnak. Ugyancsak drágának bizonyultak az erkélyekre szánt virágládák. Ezekért 198 forintot kértünk. Ennél olcsóbban sajnos nem adhatjuk. Reméljük, a mostani hétvégén nagyobb sikerük lesz a ládáknak és a nénk pad-ügyben megosztani az olvasóval. Ügy tűnik, a nosztalgiapadok mostani elhelyezése nem szerencsés. Ugyanis, úgy kell lerakni, hogy támlájukkal házfalnak, vagy járdaszegélynek, esetleg fatörzsnek támaszkodjanak. tgy valahogy nagyobb biztonságban érzi magét a megfáradt gyalogos, hiszen az ő háta is „védve van”. Az egri padokra viszont sokan azért nem ülnek le. mert a pihenő embert körülfonja a gyalogosforgalom. & A. muskátlinak is. Május 28-án,’ reggel 7-töl délig újból két helyszínen árusítunk. A Marx téri Bükk Áruház előtt, illetve a diósgyőri Diófa vendéglátóháznáí levő téren érdemes majd felkeresni az eladókat. Lesz újból elegendő virágpalánta és virágföld is, s változatlanul ki-J náljuk a virágládákat s s» hozzájuk való vaskampókat. Évek és lieíek Késik a kulcsátadás Lakásügyben keresett meg: bennünket szerkesztőségünkben Sultz Ferenc. Nem azt kérte, hogy lakáshoz juttassuk, mert már kapott. Csakhogy mégsem tud beköltözni az új otthonába ... Elmondta, hogy az elmúlt év novemberében vette kézhez a kiutaló határozatot; amelynek értelmében egy komlóstetői OTP-lakás tulajdonosa lett. Ez év áprilisának végén alá is írta a szerződést az OTP-nél, ahol arról tájékoztatták, hogy egy hét múlva megkapja a kulcsokat. A kulcsátadásból azonban nem lett semmi., mert amint azt megtudakolta az illetékesektől panaszosunk: a gázvezeték átadása késik. Utánajártunk mi is aa ügynek. A MIBER-től megtudtuk, hogy a gázvezeték készen van. csak még nincsen meg minden engedély az üzembe helyezéshez. Véleményük szerint legkésőbb május 30-a körnvékén elhárul ez az akadály is. Termé-J szetesen megkérdeztük, hogy miért késtek a gázvezeték munkálatai. A beruházók szerint a késedelem oka aa enyhe tél volt, ugyanis a sárban nem tudtak dolgozni a földmunkagépek. * Azt szokták erre mondani, hogy aki egy évtizedei vár egy lakásra, az kibír még néhány hetet. Csakhogy általában az az igazság: mire takástul» fdonos lehet vaJ lakiból, addigra fogy el végleg a türelme. -, (k-ói 1 Ha elviszik a nosztalgiapadokat... Lesz bútora a Széchenyinek ★ Nem rossz ötlet a dézsákba kiültetett virág, de az alkalmi „cserepek” sem végső tartozékai a Széchenyi útnak. Nemcsak a padok, de az ezeket kiegészítő kellékek is kikerülnek néhány éven belül a sétálóutcáról. (Fejér Ernő felvétele)
