Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-24 / 121. szám

Kötetlen gazdálkodás a Bér klub -kísérlet megyei kórházban — Kívülálló számára ez így édeskeveset mond. Gya­korlati példát kérnék ... — Ha egy háztartásban minden forintról megmond­ják, hogy mire költhető, aligha töri a család a fejét azon. hogy miből, mennyit takaríthatna meg. Minek is törné, ha másra nem költ­het! el. Ha azonban mond­juk a villanyszámlán meg­spórolt forintok a zsebpénz gyarapítását szolgálják, ver­sengve oltogatja a villanyt az egész család, hogy keve­sebb áram fogyjon. Igaz, na­gyon leegyszerűsített ez a példa, de körülbelül erről van szó a mi esetünkben is. 11a jól értem tehát, a ber- alapkötöttségcktöl mentes gazdálkodást vezetik be ily módon. Magyarán szólva: a „bérklub”-kíscrlct ideje alatt nem kell ..pánt­likázni” a forintokat a kísérletre vállalkozó in­tézetekben. Mindenkinek érdeke lesz megfogni a fil­lért is. Van erre egyálta­lán lehetőség egy kórház­ban? — Részletes felmérést ké­szítettünk erről, és magunk is meglepődtünk, hogy meny­nyi tartalékkal rendelkezünk. Ezeknek a kiaknázására ér­dekeltségi rendszert dolgoz­tunk ki három területen. A munkaerő- és a bérgazdál­kodás tekintetében június 1- től minden osztály önállóan gazdálkodhat majd. Külön szabályoztuk a központi ke­retgazdálkodók érdekeltségét, s ugyancsak külön érdekelt­ségi rendszert alakítottunk ki a bevételek növelésére is. — Milyen költségelemek­re kell figyelni a kórház.! osztályokon ahhoz, hogy jusson is, maradjon is? — Mindenekelőtt azt hang­súlyoztuk, hogy a gyó­gyító-megelőző munka szín­vonala nem csökkenhet! Ugyanakkor azonban, ha ész­szerűbben bánnak a külön­böző anyagokkal — a szük­ségesnél nem több a rönt­genfilm, a vér- és vérkészít­mények, a gyógyszerek, a laborköltségek, a szakmai — és irodaszerek felhasználása, vagy a vidéki dolgozók be­járási költségeinek hozzájá­rulása — az osztály dologi megtakarításának 30 százalé­ka bérként fizethető ki. Eb­ből 30 százalékos arányban az osztályvezető, a tőnővér, és a gazdasági nővér, 70 százalékos arányban az osz­tály kollektívája részesül. A megtakarítás további har­minc százalékát az osztály szakmai feltételeinek javí­tását szolgáló eszközök be­szerzésére fordíthatják, a fennmaradó 40 százalékot pedig összkőrházi feladatok­ra vonjuk össze. — Nem tartanak attól, hogy túlzott „takarékos­ságra” sarkallja majd ez a prémiumrendszer a gyó­gyítókat? — Arra nagyon ügyeltünk; hogy még véletlenül se le­gyen túlzásra csábító az ösztönzés. Ezért inkább a ki­sebb megtakarításokat hono­ráljuk jobban. Ha valahol a költségkeretet nem lépik túl, de nincs is megtakart­Ab új Az új városokról lesz szó a XIII. Észak-magyarországi urbanisztikai konferencián, amjt idén június 6-án és 7-érj rendeznek meg, ezút­tal Hevesen. Az új városok fogalmát a rendezők kettős értelemben használják. Ide tás, ott az éves személyi alapbér 5 százalékát űzetik prémiumként. Egyszázalékos megtakarításnál 8 százalék a prémiumnövekmény, 5 szá­zaléknál azonban csak kettő, 5 százalék fölött viszont már meg keli vizsgálni hogyan látták el az osztály feladatát. Ha ugyanis a munka szín­vonala csökken, azt termé­szetesen nem díjazzuk. — Mi a helyzet a köz­ponti keretgazdálkodás ösz­tönzésénél? — Mondok egy példát: a műszaki osztályunk 146 mil­lió forintos költségkerettel gazdálkodik. Ebből csaknem 70 millió forint intézetünk energiaköltsége. Sok apró­ságból sokat lehetne ebből megtakarítani: ha nem eg nappal is a villany, nem ma­rad bekapcsolt rezsó, csepe­gő csap, ha nem cserélik nagyvonalúan újra a csap­telepei egyetlen borözés mi­att. ha az energiafogyasztás­ra tulajdonképpen mindenütt figyelnek, milliókat, lehetne megtakarítani. Hiszen egyet­len százalék költségmegta­karítás is csaknem egymilli­ót hozhat — Végeztek abszolút szá­mítást arról, hogy összesen mit jelenthet az ésszerűbb gazdálkodás a megyei kór­háznak? — Ha csak a gyógyszer-, a labor- és a röntgenkölt­ségekből sikerül 10 százalé­kot megtakarítani, két in­tenzív részleg komplett őr­zőrendszerét alakíthatjuk kiá vagy két operációs mikrosz­kópot Vásárolhatunk, 15 da­rab háromcsatornás EKG-t. vagy 6 darab angol altató­gépet vehetünk, vagy a kór­ház egész személyzetének egyévi, 4 százalékos bér­emelését tudjuk megoldani«' S akkor még nem számol­tunk az összes többi lehe­tőséggel. — Mint például a bevé­tel növelése? — Ügy van. Azzal, hogy a mosodánk külső intézetek­nek is dolgozzon. De ide tartozik a külföldi betegek fogadása is. Mert akármeny- nyire furcsán hangzik, az osztályokon is múlik, hogy van-e külföldi betegük. A szakmai jó hír ugyanis vonz­za a külföldieket a kórhá­zakba is. — S mivel ösztönöznek a bevétel növelésére? — Természetesen azzal, hogy az így nyert összeg harminc százaléka ugyancsak az osztály személyi jövedel­mét gyarapítja. — Hogyan fogadták az intézet dolgozói a kísérleti gazdálkodás és a korszerű ösztönzési rendszer beve­zetésének hírét? — Miután az igazgató ta­náccsal igen alaposan kidol­goztuk az új rendszert, össz- dolgozói értekezleten ismer­tettük és vitattuk meg. Bát­ran elmondhatom, hogy tel­jes volt az egyetértés. S június 1-től az elmélet pró­bája következik... (radványi) városok sorolják a felszabadulás óta épített városokat, de azokat a településeket is, melyek az elmúlt 10 évben nyerték el a városi rangot. A két­napos rendezvényen előadá­sokat tartanak egyebek kö­zött a várossá nyilvánítás el­méletéről és gyakorlatáról U> A Pénzügyminisztérium kétéves kísérleti lehetőséget kínált a költségvetési intéz­mények számára azzal a nem titkolt céllal, hogy az erre vállalkozók modellként szol­gáljanak a majdan létrehí­vandó „intézményi bérklub” tagsági feltételéhez. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a legutóbbi ülésén határozott róla, hogy a kísér­letbe Miskolc város irányí­tási területéről a Fáv And­rás Közgazdasági Szakkö­zépiskola, a Zalka Máté Gép­ipari Szakközépiskola és a Miskolci Nemzeti Színház részvételét, a megyei tanács irányítási területéről a me­gyei kórház-rendeiőintézet, a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár és a Tanácsi Költségve­tési Elszámoló Hivatal rész­vételét kezdeményezi. — Mi a teendője annak az intézménynek, amelyik a kétéves kísérletre vállal­kozik? — kérdeztük dr. Katona Zoltántól, a me­gyei kórház főigazgatójá­tól. — Mindenekelőtt meg kell tanulnia okosan élni a kötetlen gazdálkodás lehető­ségével. a mi eset ünkben ez azt jelenti, hogy vállaljuk: a bennünket megillető költség­vetési keretet saját felelős­ségünkre, és saját elhatáro­zásunkra használjuk fel. Tu­domásul vesszük tehát, hogy erre az esztendőre 628 mil­lió 939 ezer forintból kell biztosítanunk a kórház és kapcsolódó intézetei számára a zavartalan és változatlan — vagy a korábbinál még jobb — színvonalú működést. Ennek fejében megtakarítá­sainkat és plusz bevételein­ket is szabadon, legjobb be­látásunk szerint használhat­juk fel. Remélhetőleg megszoknak Érk eznek a fácáncsibék A megye egyre gyériilö apróvadállományának növe­lésére a vadásztársaságok évről évre mesterségesen keltetett fácáncsibékkc! nö­velik ennek az apróvadnak a számát. Az idén 9 vadász- társaság összesen 45 ezer fá­cáncsibét enged szabadon az apróvadas területen. Az első tízezres csibeszál- litmány a napokban érke­zett a megrendelőkhöz; a Miskolc szomszédságában le­vő megyaszói, valamint a szentistváni vadásztársasá­gok kapták. Az alig párna­pos csibéket gondosan ápol­ják, egészen 7 hetes koru­kig. Akkor szabadon engedik. liabb munkahelyek kellenek s fokozatosan szoktatják az új életfeltételekhez. A sza­badon engedés helyén etető­ket, itatókat, védelmet nyúj­tó szárnyékokat létesítenek, hogy hozzászokjanak a ter­mészetes környezethez, s be- levegyüljenek vadon keit társaik csapatába. A következőkben folyama­tosan érkező szállítmányo­kat más vadásztársaságok kapják, amelyek hagyomá­nyosan apróvadas területtel rendelkeznek. Jut a fácán­csibékből a megye déli. al­földi jellegű vidékére, és a hagyományosan apróvadas területnek számító bodrog­közi részekre is. Ilyen mó­don gyarapítja állományát többek között a mezőcsáti, sárospataki, tiszakarádi, ri­cset vadásztársaság is. ahol megteremtették a továbbne­velés és akklimatizálódás fel­tételeit is. Két napon át Tanácskozás ^ Az Észak-magyarországi építésügyi szakemberképzés helyzete lesz a témája az MTESZ-székházban csü­törtökön kezdődő kétnapos tanácskozásnak. Szóba kerül többek között a szilikátipari mérnök- és technikusképzés, a szakmunkásoktatás minő­ségi formái, feltételei, a Kós Károly Építőipari Szakkö­zépiskola tevékenysége. Lesz­nek előadások, beszámolók az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat munkájáról, terveiről is. Bor­sod mellett Heves megye építőipara, elért eredményei, szakmai fejlődése is szóba kerül. Ha hívjuk a diszpécsert, küldi a szerelőt * A beteg kárára továbbra sem szabad spórolni... Csak a pazarló nagyvonalúság meg­szüntetésére ösztönöznek Ha rossz a lift, csöpög a csap, eltört egy vízvezeték, vagy elromlott a kaputele­fon, elég beszállni a liftbe, az ott lévő mikrofonba be­mondani a panaszt, és már­is várhatjuk a szerelőt. Nem ismeretlen ez a módszer, a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat hét évvel ezelőtt állí­totta üzembe az első, liftből is hívható diszpécserközpon­tot. Azóta további három működik. Tóth Péter, a MIK hiba- elhárítási üzemének megbí­zott vezetője. — Ezeket a diszpécserköz­pontokat a lakossági pana­szuk gyorsabb kivizsgálására, orvoslására állítottuk üzem- ne. Az elsőt 1981-ben, az Ár­pád utca 6. szám alatt ad­tuk át. Két éve pedig a Vö­rösmarty utca 42., a Győri kapu 81. és az Elek Tamás utca 9—11. szám alatt is ilyen központ segíti a mun­kánkat. A diszpécserállomá­sok és a toronyházak között káoelek húzódnak. Ha a bérlő beszáll a liftbe, és a mikrofonba elmondja a pa­naszt, ezt hallják a diszpé­cserközpontban, és továbbít­ják a feladatot a megfelelő szakembernek. Az idén fej­leszteni szeretnék mind a négy központot. Tervünk, hogy a nyár közepétől egy képzett szakembergárda vár­A Vörösmarty utcai diszpécserközpont. ja a lakossági bejelentése­ket. Lakatosok, villany- és vízvezeték-szerelők, liftesek, a kaputelefonok szakemberei dolgoznak majd az állomá­sokon. — Az 1986-ban átadott há­rom központ még nincs tel­jesen készen; nincs minden környékbeli épület rákötve a rendszerre. Ezek kábelezése tehát még a jövő feladata. Bár éjszakai ügyelet ezekben a központokban nincs, a Vörösmarty utca kivételével éjjel is hívhatók. Akkor a lakossági panaszokat a MIK általános ügyeletére küldik tovább. Egyelőre még két városrészben, a Killián-észa- kon és a Szentpéteri kapu­ban nincs diszpécserállo­más. A terveink között azon­ban már szerepel az ezen a területen levő épületek kábelezése is. Ahogy anyagi keretünk engedi, itt is hoz­zákezdünk a központok ki­alakításához. F. H. Pipái a dalai A Borsod-Abaúj-Zcmplén Megyei Gazdaságkorszerűsi- tési Koordinációs Bizottság legutóbbi ülésén foglalkoz­tak az Országos Foglalkozta­tási Alapból támogatást igénylő pályázatokkal. Megállapították, hogy a pályázó vállalatok többsége, nem törekedett a gazdaság­korszerűsítő műszaki-tech­nikai megoldásokra. Miután foglalkoztatási gondjainkon csakis hatékony, gazdaságos termeléssel enyhíthetünk, a koordinációs bizottság tagjai az ilyen pályázatokat szor­galmazták. A Magyar Gaz­dasági Kamara .Észak-ma­gyarországi Bizottságának is hasonló volt a véleménye. A Kamara szakemberei ez­után már a pál> ázatok be­adásakor segítséget nyújta­nak a vállalatoknak, de csak a hatékony gazdálkodást szolgáló, korszerű technoló­giákat meghonosító javasla­tokat támogatják. A Gazda­sági Kamara a vállalatoktól független bizottságot hoz létre, így valamennyi pályá­zatot szakemberekből álló előzsűri véleményezi. Mindenekelőtt olyan vál­lalati terveket várnak, me­lyek a munkahelyteremtés­sel együtt, az irp-ort helyet­tesítését is lehetővé teszik. Mikrofon a Ültben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents