Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-23 / 120. szám

Postacím: Dell Hírlap Miskolc. 3501! Pf.: 39. — «Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóin­kat ipvvia/ninkrt. hogv panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek tel bennünket. a miskolciaké a szó Szépítik Tapolcát Ki, hol seperjen? „Valamikor a Zsolcai kapu sokkal tisztább volt. Most mi­ért nincsenek utcaseprők? Jöhet bármilyen ünnep, a szemét marad. A csatornák nincsenek kitakarítva, esős napokon tó­csákba gyűlik a víz. A Zsolcai kapu 17. előtt például hóna­pok óta még csak seperve sincs a járda, de a hentesbolt és az élelmiszerüzlet bejáratai is szemetesek. Napról napra pi- szo.kban, szemétben kell járnunk, csupán azért, mert akinek feladata lenne utcáink tisztántartása, nem végzik megfele­lően munkájukat... Hány nap szükséges például ahhoz, hogy egy döglött macskát eltakarítsanak? A Zsolcai kapu- hasi hevert egy, a virágárusok előtt — a múlt héten hét­főtől.” — ja — Ami a csatornát és a macskát illeti: lakossági bejelentés­re a vízmüvek kitisztítja az eldugult kanálisokat, az állat- tetemek elszállításáról pedig a Közterület-fenntartó Vállalat Egészségügyi Telepe gondoskodik. Teléfonszáma: 36-303. A vízműveknél az ügyeletet lehet hívni, a 35-151-cs számon. Nincs más dolgunk tehát, mint a megfelelő számot tárcsáz­ni. a többi már az illetékesek feladata. Ne sajnáljuk erre/ * célra azt a két forintot. i(c Már ki is szedték a tavasz első virágait a tapolcai park virágágyásaiból, s olyan nö­vényeket telepítettek a helyükre, amelyek szépen diszlenek majd a nyári hónapokban ts. Jó volna, ha vigyáznánk a park díszeire! nagyságát meghaladó része a lakásbérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha eb­ben a felek 1971. július 1. után állapodtak meg. A la­kást több bérlő együttesen is bérelheti, (bérlőtársak). Ilyen esetben a lakásbérleti szerződést a nem állami la­kásra is írásba kell foglal­ni. A bérlőnek a lakásban lakó házastársa — a szolgá­lati lakásban lakó házastárs kivételével — akkor is bér­lőtársa, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. A bérlőtársak jo­gai és kötelezettségei egyen- lőek, a lakással együtt ren­delkeznek. Dr. Gy. M. A közelmúltban nem hallgatva józan eszemre és pénzt '-cám sóhajaira, be­ültem egy étterembe. Meg­döbbenésem már az alag­sori mosdóban kezdődött, amikor megláttam a „Hasz­nálati díj 3 forint” felira­tot. Ügy gondoltam, ennyi pénzért nemcsak, hogy éde­sen csengd slágereket hall­gatok kézmosás közben, ha­nem talán még a törülköző, is dalra fakad. Ehelyett azonban csak a vízcsap szörcsögött, így fejezve ki elégedetlenségét a szappan és a törölköző hiánya mi­att. Bár már az első figyel­meztető jelek után jobb lett volna hazaindulnoin, vár­tam az est fénypontját, a vacsorát. A „vacsorakölte­ményt” azonban igencsak santa rímekből faragták. A krumpliszemek ugyanis akár palotást is táncolhattak vol­na a tányéromon, annyi ma­radt rajta üresen. Azonban se nekem, se a krumplida- raboknak nem volt kedvük táncra pe:dűlni. Főleg mi­kor kiderült, hogy egy új. gazdasági recept alapján a májjal töltött rántotthúsba a resztéit májból megma­radt hagymás darabokat sütik bele. Ilyen esetekben természe­tesen nem hiányozhat az „i” betűről az a bizonyos pont. Fel is került. Nem kérdeztem ugyan a pincért, Paiotás(tánc) a tányéron hogy mennyi a láthatatlan jövedelme, mégis gyorsan megtudtam. Tíz forint ven­dégenként. A hosszas osz­tás-szorzás után ugyanis ennyivel számolt többet. Ráadásul vacsora közben „csak” kétszer akadt a tor­komon a falat, hallgatva a lelkes, meccset néző pincér­szurkolókat. Mikor távozás­kor a falra pillantottam, a keretbe foglalt táncos párok szemében némi megértést láttam. Ha rajtuk múlott volna, talán nemcsak a pa­lotás lépéseire, hanem a vendéglátás alapjaira is megtanították volna a Pa­lotás étterem dolgozóit. F. H. Gyermeki huncutság? ,.A napokban, amint az ABC-be siettem, az egyik ház előtt a járdán egy barna pénztárcát pillantottam még. Le­hajoltam érte, de hirtelen eltűnt a szemem elől. Amikor kiegyenesedtem, egy csapat gyereket láttam a ház sarkánál. Hangosan nevettek, és amikor elindultam feléjük néhányan megfutamodtak. Végül én is elmosolyodtam, s akkor a srá­cok visszasomfordáltak a csapatba. Megmutatták a trükköt. Horgászzsinórt kötnek a pénztárcához, és amikor valaki le­hajol érte a zsinórt megrántják, s a pénztárca eltűnik a szeme elől. Haragszik, vagy nevet a járókelő, mindegy. Ahogy a gyerekek mondták: ez nékik nagyon jó játék.” Levélírónk végezetül huncutságként összegzi a játékot, de erről a gyermeki huncutságról nekünk egészen más a véle­ményünk. Réki trükk, és rosszindulat van mögötte. Furcsa módon már a gyerekben él a tudat, hogy kapzsi az ember, úgysem tud ellenállni a talált pénznek. A kisfiúk tolvajt feltételeznek a becsapott járókelőkben, és eszübe sem jut, hogy hátha tisztességes. Felveszi a pénztárcát és ha bármi útbaigazítja, ha talál benne a tulajdonosra vonatkozó ada­tot, visszaadja. Ezek a gyerekek nem ismerik a becsületes megtaláló fogalmát, baleknak tartanák azt a fiatalembert, aki ismerősöm minden személyi iratát és elég sok pénzt tar­talmazó tárcáját a Nyíregyházáig közlekedő személyvonaton megtalálta és fáradságot nem kímélve, nem ismerve elhoz­ta miskolci lakására. A srácok kedvesek, a kisgyereket nem bántja az ember — elmosolyodik. Az sem biztos, hogy veszi magának a fárad­ságot, hogy megmagyarázza: nem játék, amit csinálnak, ha­nem egy ember megszégyenítése. Tenni sem sokat tehet. Bár a fiúk édesapja, ha netán vele történne ez meg, tudná, mit tegyen. Csúnyán kikapna a gyerek, és meg Is érdemelné. H-né MEGTISZTÍTJÁK a medret „... A Hérczeg F. u. 17. sz. ingatlanról — MIK-lakás — került szennyezés a me­derbe. A felelős hét személy — köztük a házkezeiőség il­letékese ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztünk, s javaslatot tettünk arra. hogy nevezettek költségén hozzák rendbe a terepet illetve vé­gezzék el az újratisztítást. Az olvasói levél illusztrá­lására közölt fénykép a Bla- ha L. utcai Szinva-medret ábrázolja, ahol, a Városgond­nokságtól kapott információ szerint, most folyik első íz­ben ennek a szakasznak a tisztítása.” (A választ a köz­terület-felügyelet vezetőjétől, Carad Istvántól kaptuk az április 18-án „Kérdéscsokor" címmel rovatunkban megje­lent írásra.) Kulcscsomót találtak Múlt hét csütörtökén a Tanácsház téren valaki el­hagyott egy viszonylag nagy kulcscsomót, melyen többféle kulcs található. A sluszkulcs- tól az Elzett-kulcsi^ jó né­hány típus. A becsületes megtaláló behozta szerkesz­tőségünkbe. Gazdája A mis­kolciaké a szó rovatban ér­deklődhet. Bármilyen nehezünkre esik is, hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a városnak nincs elegendő pénze a járdák és a lakó­házak közvetlen környékének takarítására és a főutakra is kevés jut. Ha tisztaságot akarunk, saját portánkon, nekünk is rendet kell tartani. Ahol házfelügyelő van, ott ö kell. hogy takarítson. Az üzletek környékén pedig a boltosok köteles­sége ez. egy érvényben lévő tanácsrendelet értelmében. Saj­nos, elég sokat szemetelünk, és gondot jelent az is, hogy még mindig nincs megfelelő számú hulladékgyűjtő edény városszerte. Szemléletünkben is változnunk kell: ne a par­kolóban dobáljuk ki autóinkból a hulladékot, és ne szórjuk a konyhaablakból a pázsitra a csikkekkel telt hamutartókat. (B—r) Szerdán: ingyenes jogtauáesadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb május 25-én, délután 4-től 6 óráig tart díjtalan jogtanácsadast a sajtóház III. emeletén. A miskolciaké a szé rovat szo­bájában. A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az utóbbi időben több olyan olvasónk kereste fel rovatunk jogtanácsosát, akik az iránt érdeklődtek, hogy mint nem állami (tanácsi) lakásban élő bérlőket, mi­lyen jogok illetik meg a la­kás-, illetve az ahhoz tar­tozó udvar, kert használatá­val kapcsolatban. Kérésük­re ismertetjük a többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendeletnek és a végrehajtására kiadott 1/ 1971. (II 8.) ÉVM sz. ren­deletnek az ezekkel össze­függő rendelkezéseit. A jogszabály szerint a la­kásbérleti jogviszonyt a bér­beadó és a bérlő szerződé­se hozza létre. A lakásbérle­ti szerződés határozatban, vagy határozbtt időre, illető­leg valamely feltétel bekö­vetkezéséig szólhat. A hatá­rozott időtartamra létrejött lakásbérleti jogviszony ha­tározatlan időtartamúvá ala­kul át, ha a lejárat után a bérlő a lakást tovább hasz­nálja, és ebben a bérbeadó harminc napon belül nem tiltakozott. (Ez a rendelke­zés egyébként az állami la­kásokra nem vonatkozik.) A lakásbérleti jogviszony a la­kásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki: a bérlő azonban a közös hasz­nálatra szolgáló helyisége­ket és területeket is hasz­nálhatja. Ezen felül a lakás- bérleti jogviszony kiterjed még: egylakásos lakóépület­nél az épülethez tartozó ud­varnak, kertnek, az egy építési telek nagyságát meg nem haladó részére is; két-, vagy többlakásos lakóépület­nél az épülethez tartozó ud­var-, kert-, vagy folyosóré­szek kizárólagos használatá­ra is, ha ez a többi lakás rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. A felek e rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak az emlí­tett területrészek használa­táról. Lényeges azonban a rendeletnek az a kitétele, hogy az egylakásos lakóépü­lethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek Egv elhagyatott Volvo Egy sötét Volvo árválko­dik már hosszú ideje az Uitz Béla utca egyik félre­eső zugában. Valaki csupán jóindulatból cédulát ragasz­tott a szélvédőre, közölve, hogy a kocsi ajtaja nyitva. S akadt, aki hasznosította az információt, másnapra kifosztotta, elvitte belőle a rádiót. Mint megtudtuk, a rendszámmal ellátott üzem­képes jármű gazdája elköl­tözött a környékről, ám a kocsit ott felejtette. S egy olyan négykerekű, amelyről leri az elhagyatottság, vas­tagon üli meg az utca po­ra, szinte csábítja az autó­fosztogatókat. A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban megren- oezett vagyonvédelmi kiál­lításon bemutatták, hogyan védekezzünk a kocsitolvajok ellen. Jó tanács, akármilyen biztosnak tetsző értékmeg­őrző helynek bizonyul egy- egy autó, mégse nevezzük ki páncélszekrénynek. Ne tart­sunk pénzt, nagyobb érté­ket, kis televíziót, fényképe­zőgépet az utcán parkoló járműben. A kalaptartóban, az üléseken, a kívülről jól látható helyeken még rö­vid időre se tegyük köz­szemlére a feltörésre csábí­tó használati tárgyakat. Sok bűnöző egv zsebrádióért is képes kockáztatni, gondol­kodás nélkül bezúzza az aj­tóüveget, ha nem boldogul az álkulccsal. Sajnos, a ná­lunk forgalomban levő au­tók elefántfülablakai meg­lehetősen gyengék, kinyitá­suk nem nehéz. Mint a kiállításon is lát­tuk, és az autósboltokban is tapasztaljuk, ma már a szo­kottnál nagyobb a választék a kocsiőrző, -riasztó készü­lékekből. Mégis a legtöbben csak akkor szereltetik fel, ha már egyszer feltörték, el­lopták, vagy kirabolták a négykerekűjüket. Túl lassú a forgalom Elhagytuk a táblát, lépésben döcög az autó a strand felé. Alig száz méteres távolságon többen elzúgnak mel­lettünk. Ügy látszik, nekik nem tűnt fel az egész Tapolcára kiter­jedő 40 kilométeres sebességkorlátozás... Persze, nem minden rohanó jármű magyar rendszámú. A külföl­diek pedig akár járat­lanok is lehetnek a hazai KRESZ-ben. Ta­lán nem ártana leg­alább a világnyelveken külön is tájékoztatni őket: ha gyorsabbak a kelleténél, ne csodál­kozzanak a büntetésen. A szabályt egyéb­ként annyian megsze­gik, hogy akár felül is vizsgálhatnák az il­letékesek a lassú höm- pölygésre kárhoztató paragrafust. Mert a 40 kilométer olt valóban indokolt, ahol nyáridő­ben a strandra igyek­vők keresztül-kasul bóklásznak az úton. Épségükre vigyázni kell. De mi értelme a lassúságnak mondjuk a Júnó feletti dombol­dalban? Ha a döntést hozók megfontolnák a dol­got, csak a tapolcaiak kérését mérlegelnék. Képviselőjük, az itteni tanácstag ugyanis már régóta azon a vélemé­nyen van: elegendő volna a sebességet csupán néhány utcá­ban visszafogni...

Next

/
Thumbnails
Contents