Déli Hírlap, 1988. május (20. évfolyam, 102-127. szám)

1988-05-21 / 119. szám

Borsod-Aha új-Zemplén megye küldöttei az országos pártértekezleten. Az elnökségben foglalt helyet Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára és Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse. Fordulat, reform, megújulás Folytatja munkáját az országos pártértekezlet Ma folytatja munkáját a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezlete, amely tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Nyolcszázötven kilenc kül­dött, valamint a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság százhar­mincegy tagja foglalt helyet szavazati joggal az üléste­remben. Meghívottként je­len volt társadalmi és szel­lemi életünk számos jeles képviselője is. Lázár György, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettese megnyitójában javasolta, hogy a küldöttek válasszák újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bi­zottságot. Azt is javasolta, hogy az úi testületek lét­száma jelentősen ne változ­zék. A Központi Bizottság­nak jelenleg 106, a Központi Ellenőrző Bizottságnak 25 tagja van. A javaslatokat a küldöttek megszavazták. Ez­után az értekezlet rátért a? első napirendi pont tárgyalá­sára: a határozati javaslat vitájára, amely a párt fel­adataival és a politikai in tézményrendszer .fejlesztésé­vel foglalkozik. Elsőként Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára emelkedett szólásra. Előadói beszédében vázolta a VII. ötéves terv el­ső két esztendejének alap­vető mutatóit, megállapítva, hogy a számokban is kifejez­hető fejlődés mellett érezhe­tő: késnek a minőségi vál­3fc Kádár János a szónoki emelvényen. tozások, vontatott a szerke­zetátalakítás, romlott a pénz­ügyi egyensúly, hiányoznak a feltételek az életszínvonal teljes mértékű megvédésé­hez. Kádár János kijelentet­te: a pártértekezletnek vilá gos és tiszta helyzetet kell teremtenie mindenekelőtt to­vábbi utunk fő irányát ille­tően. A párt szükségesnek tartja társadalmunk politikai intézményrendszerének to­vábbfejlesztéséi, hangsúlyoz­va, hogy ez időt kívánó fo­lyamat. A politikai intéz­ményrendszer reformjának is központi kérdése a párt saját tevékenységének meg­újítása, valamint a feladatok pontosabb elhatárolása a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervek között. A párt következetesen foly­tatja szövetségi politikáját. Nélkülözhetetlen a fejlődés következtében egymáshoz mind jobban hasonuló osz­tályok és rétegek, illetve a párttagok és a parton kívü­liek, a különböző ideológiát valló emberek szövetsége, összefogása és együttműkö­dése. A K özponti Bizottság mélyreható változásokat ja­vasol a párt működésében és belső életében. A párt tag jainak, különböző szintű szer­veinek és szervezeteinek na- gvobb beleszólási lehetősé­gük legyen olvan döntések­be, amelyek képviselete és végrehajtása kötelességük lesz. A hatékony gazdasági mun­káról szólva, a főtitkár ja­vasolta, hogy az -országos pártértekezlet erősítse meg a kormány kibontakozási és stabilizációs programját, s ezek megvalósítását állítsa a gazdasági, politikai munka előterébe. Az előkészületben levő intézkedések közül ki­emelte a gazdasági társasá­gokra vonatkozó törvényja­vaslatot. A készülő törvény számol azzal a ténnyel, hogy a szocialista társadalom épí­tésének hosszú történelmi szakaszában korlátozott mér­tékben még fennmarad a magántulajdon is, s ezt cél­szerű törvényben megsza­bott keretek között integrál­ni gazdasági életünkbe, akár­csak a külföldi működő tő­két, amelyet szocialista és kapitalista országokból ve­szünk igénybe a szerkezet- átalakításhoz. A kultúráról és tudomány­ról szólva a főtitkár elmond­ta: az erre fordítható anya­gi eszközök mennyisége nem politikai koncepciót fejez ki, hanem a szükség diktálta, remélhetőleg átmeneti hely­zetből adódik. Politikai té­ren is kedvezőbb feltételeket kell azonban teremteni az alkotó munka számára. Job­ban kell bízni az alkotó ér­telmiség politikai felelősség- tudatában, nincs szükség gyámkodásra, kicsinyes be­avatkozásra, adminisztratív eszközökkel történő direkt irányításra. Kádár János vé­gezetül néhány mondatban elemezte a nemzetközi hely­zetet. hazánk rangját a vi­lágban. majd kifejezésre jut­tatta hogy meggyőződése; a pártért ekezlet eredményesen el fogja végezni feladatát. Az előadói beszédet köve­te vitában huszonegyen szó­laltak fel. Szót kapott Dudl/t József, a megyei pártbizottság első titkára is: hozzászólását lapunk 3. oldalán közöljük. Ügy nem lehet eredmé­nyesnek lenni, hogy minden területen csak egy kicsit vál­toztatunk — ezt már a vita első felszólalója. Havasi Fe­renc, az MSZMP PB tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára mondta, aki az át ! fogó reform mellett tette le ‘ a voksot. Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára, elemezve * fiatalság helyzetét, leszögez­te. hogy nemcsak az ifjúság, hanem az egész társadalom gondjairól van szó. Gyors változásokra a közeljövőben aligha számíthatunk: a fia­talság gondjai akkor enyhül­hetnek, ha a gazdasági és társadalmi reformot meg­gyorsítva. nagyobb társadal­mi teljesítményt érünk el. Üj szavakat, új arcokat és új, a meghirdetett politikai szándékokat hitelesítő tette­ket várunk — ezt Barta. György, a Budapesti Műsza­ki Egyetem Pártbizottságá­nak titkára mondta. Aláhúz­ta: a párt szót kell hogy ért­sen az ifjúsággal. Keresztúri/ Dezső akadémikus, író arra emlékeztette a pártértekezlet, résztvevőit, hogy nem sza­bad elfelejteni az elmúlt év­tizedek felbecsülhetetlen ér­tékű eredményeit. Nagyobb jelentőséget kell tulajdoní­tani a művelődésnek — mon­dotta —, mert anélkül so­hasem volt értelmes válto­zás, jóravaló fejlődés. Gás­pár Sándor, a PB tagja, a SZOT elnöke kifejtette, hogy aktív foglalkoztatáspolitikát kell folytatni, amely a mun­kahelyek megőrzésére, újak teremtésére, a dolgozók át­képzésére összpontosít. Fel­vázolta a szakszervezetek fejlődésének irányait: önálló­ság, társadalmasítás, a ré­teg- és szakmai érdekek jobb képviselete. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke a pártegység­ről szólt. Indokolt a kisebb­ség véleményének gondos mérlegelése — mondotta —, de azt sem kell kizárni, hogy a kisebbségben maradtak újólag átgondolva álláspont­jukat. eijussanaK annak kor­rigálásához. A pártegység igazi próbája a cselekvés, a határosatok végrehajtása — szögezte le. Pál Lénárd. a Központi Bizottság titkára felszólalá­sában az értelmiség-politika megújítása mellett szólt. A pártértekezlet első nap­jának estéjén Serecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a nemzetközi sajtó- központban sajtótájékoztatót tartott. Fordulat. reform, megújulás — így jellemezte tömören Kádár jános beve­zető beszédét. Kiemelte a nuszonegv felszólalás sok­színűségét, s elmondta, hogy már megkezdte a munkáját a személyi változásokra ja­vaslatot tevő harmincnégy tagú jelölőbizottság. A dön­téseket a küldöttek hozzák meg a vasárnapi zárt ülé­sen. amelynek az eredményét az esti órákban a rádió és « televízió egyenes adásban közvetíti. Berecz János vé­gezetül kérdésekre válaszolt, és szólt a pártértekezletet megelőző széles körű társa­dalmi vitáról, a javaslatok hasznosításáról is. * Megkezdődtek a vigságos Diósgyőr-vári játékok. Akárcsak tegnap, ma is jó szórako­zást ’oér n gyerekeknek a bábelőadás, a lovas ügyességi verseny, a sok-sok zenei produk­ció. Betekinthetnek a kicsik a kosárfonás, a szövés és a fazekas mesterség rejtelmeibe is. (Kerényi László felvétele) ■------------------------------------ , ■’ XX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1988. MAJUS 21., SZOMBAT ÁRA: 1,80 FORINT Ma reggeli telefon Fonattal a vásárba Minden bizonnyal ma és holnap fogadja a legtöbb lá­togatót a tavaszi Budapest: Nemzetközi Vásár. A MÁV kedvezményeket ad a BNV- re utazóknak. A jegyváltás előtt azonban érdemes jói meggondolni, hogy milyen jegyet is kérjünk. Erről kérdeztük Takács Györgynél a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának személydíjszabás: ügyintézőjét: — A Tiszai pályaudvaron megváltott, és a BNV terü­letén lepecsételt menettérti jegyekre 33 százalékos ked­vezményt adunk. Aki azon­ban elfelejti lepecsételtetni jegyét, a kedvezményes és a teljes áru menetjegy közöt­ti különbségen felül pótdí- jat is fizet hazafelé. Aki pe­dig ^esetleg csak oda utazik vonattal, vissza már gépko­csival. de menettérti jegyet vett. nem kap többet visz- szatérítésként, mint 49 fo­rintot. Bár a kedvezményes jegy oda-vissza 202 forint, ennek fele pedig 101 forint lenne, nem ezt az összeget adjuk vissza az utasnak. Ek­kor ugyanis a Miskolc—Bu­dapest útvonalra utólag ki kell fizetni a kedvezmény és a teljes áru menetjegy kö­zötti különbséget. A 33 szá­zalékos kedvezmény május 27-én éjfélig érvényes. Bu­da Desten egyébként a Keleti pályaudvarról az Örs vezér tér irányában haladó metró­val kell utaznunk, a vég­állomásig. Onnan a 100-as jelzésű autóbusz visz a vá­sár bejáratáig. Ismétlődő esők A hét végére lehűl a leve­gő. Erősen felhős idő, ismét­lődő esők, záporok, zivatarok várhatók. A hőmérséklet délutánra húsz-huszonkót fok között alakul.

Next

/
Thumbnails
Contents