Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-02 / 78. szám

* Palackozzák a világszerte közkedvelt üdítőt, a Pepsi Colát Bőcsött. Európa mintegy félszáz Pepsi-palackozó üzeme közül az elmúlt évben a Borsodi Sörgyár bizonyult a Pep­tico cég értékelése szerint a legjobbnak... A Borsodi Sörgyár A bérklub tagja lett A részvénytársaság első szovjet partnerei „Ez a megálmodás w ■■ ■■ ■ ff szívügyünk... Szibériai akadémiai intézet képviselői Miskolcon A héten öttagú delegáció * Ez a pneumatikus csavarbehajtó szerkezet. Minden olyan iparágban érdeklődésre tarthat számot, ahol nagy méretű csavarral dolgoznak. Kevés olyan vállalat ta­lálható megyénkben, amely vállalta a bérklubba tarto­zás szigorú feltételeit. Pe­dig ahol e követelmények­nek megfelelően gazdálkod­nak, ott csupán az eredmé­nyességük szab határt a bé­rek emelésének. A Borsodi Sörgyárban bátran vállal­koztak arra, hogy teljesítik ezeket a feltételeket. Milyen garanciát látnak arra, hogy képesek a bér­klubban maradni? — kér­deztük dr. Gál Jolán fő­könyvelőt. — Az 1S88. évi tervfelada­taink alapján pályáztuk meg a bérklub-tagságot; vállal­tuk, hogy 13 százalékosnál nagyobb vagyonarányos nye­reséget tudunk gazdálkodá­sunk eredményeként felmu­tatni. Exportunkat 19 száza­lékkal kivárniuk növelni az elmúlt évhez viszonyítva. El­határoztuk. hogy áremelést nem hajtunk végre, indoko­latlanul pedig semmilyen körülmények között nem emeljük árainkat. Határidő­re teljesítjük hiteltörleszté­seinket is. Mindezek telje­Hajdanán. ha egy utazó elérte a várost, át kellett lépnie valamelyik városka­pun, ahol esetleg meg is vámolták. Manapság sem városfalak, sem városkapuk nincsenek, ám Miskolcon mégis fennmaradt egy szép , és különleges hagyomány, hiszen őrizzük a kapuk ne­veit. Ott áil térképeinken: Győri, Zsolcai, Csabai, Szent- péteri kapu. De vajon mi­lyen lehetne a 2G. század városkapuja Miskolcon? Er­re a kérdésre keresett vá­laszt egy pályázat, amely nemrég zárult le városunk­ban. • AUTÓVAL ÉRKEZÜNK A Miskolci Városszépíto Egyesület, a városi tanács, a Magyar Hirdető és még jó néhány más, a város szé­pítésében érdekelt szerve­zet meghívásos tervpályáza­tot hirdetett a hárem mis­kolci tervező vállalat mun­katársai részére. Nem volt könnyű megfogalmazni ma­gát a feladatot sem. hiszen el kellett dönteni, hogy va­jon 1988-ban mit lehet ér­teni a városkapu fogalma alatt. Kelemen István, váro­sunk főépítésze elmondotta: sítése fejében 12,8 százalé­kos bértömegnövelést kér­tünk. Exporttámogatást sem veszünk igénybe, s a szigo­rú követelmények szerint kell dolgoznunk egész évben. Ezt ismertettük dolgozóink­kal a termelési tanácskozá­sokon is. Több területen ja­vítanunk kell a munkánkat, ezért a vállalat első számú vezetői prémiumfeladatként A mostani ötéves tervben Sajóhídvég és társközsége, Köröm község, mintegy 26 millió forintos fejlesztési összeggel rendelkezik. Ha nagyvárosban gondolkodunk, nem sok ez a pénz, a kis­településen viszont több be­ruházás is létesülhet ekkora összegből. így például Sajó- hídvégen óvoda és iskola, a másik faluban pedig hozzá­kezdenek egy — nyilván ré­gen hiányzó — élelmiszer­a mai felgyorsított életlem- pó — hiszen többnyire au­tón, nagy sebességgel köze­lítjük meg a varos határa­it — azt követeli meg, hogy a városkapu egy kisebb tér­ség legyen a városba észak­ról, délről, keletről, nyugat­ról bevezető utak mentén. Itt nemcsak egyszerű tábla­ként jelképezné az építmény azt, hogy városba érkez­tünk. A városkapu így a puszta jelzésen, jelképi tar­talmán túl más funkciókat is hordozhat: például infor­mációkat nyújthat az uta­zóknak, reklámhordozó le­het, vagy szolgáltatásokat kínál. például parkolást, vendéglátást. • AHOL REGEN ÁLLTAK Gondoltak a kiírók arra is, hogy ahol hajdanán áll­tait a városkapuk, az már bizony ma a város belterü­lete. Jó lenne azonban eze­ket a várostörténeti jelen­tőségű pontokat is megje­lölni — és akadt is pályá­zó, aki így fogta fel a fel­adatot. Természetesen az a gondolat is felmerült, hogy sokan nem autóval, hanem vonattal érkeznek, így pél­kapták, hogy intézkedési tervet dolgozzanak ki, hol kell változtatni, javítani a módszereken. Mindent meg­teszünk azért, hogy megfe­leljünk, s ne keiljen a ko­rábban tervezett 2,8 százalé­kos bérfejlesztéshez vissza­térnünk. A bérklub-tagság igencsak fellendítette a mun­kakedvet a vállalatnál... V. Zs. bolt kivitelezéséhez ts. Erre nemcsak a saját pénzüket fordítják; az utóbbi idők gyakorlatának megfelelően pályázat útján nyertek hoz­zá kiegészítő forrást. A tervek között szerepel egy öregek napközi otthonának a létrehozása is, amely szin­tén hiányt pótol, az itt élők pedig látják, hogy mire használja fel az eddig be­folyt településfejlesztési hozzájárulást a tanács. dául a Tiszai pályaudvar is lehetne a város egyik kapu­ja — mondotta Kelemen István. Ezúttal azonban nem kívántak ezzel bonyolítani az amúgy sem egyszerű fel­adatot. Hiszen gondoljunk csak bele: a négy égtájjal jelölt főközlekedési utak mellett található helyszínek jellege is gyökeresen más. Nyugatra péidáu! szűk völgy, keletre pedig ártéri síkság található. összesen 36 pályamű ér­kezett. Az északi kapu ese­tében nem adtak ki első dí­jat, második lett Csintalan Ildikó a Borsodtervtöl. A keleti kapu esetében nem osztottak díjat, a déli ka­punál első lett Horváth Zol­tán az Északtervtől, máso­dik pedig Rudolf Mihály és Vince Ildikó, ugyancsak az Északtervtől. A nyugati ka­pu esetében első díjas a Rudolf—Vince páros lett, második pedig Lohrmann Mária az Északtervtől. Eze­ken túl számos tervet meg­vétellel jutalmazott a zsűri. • BÁSTYA ES ACÉLHALO A pályázók közül néhá- nyan egészen extravagáns ötleteket nyújtottak be: volt, aki például a lillafüredi alag­érkezett Miskolcra a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Szibériai Tagozatának Bányászati Intézetéből. Az Észak-magyarországi innová­ciós Centrum (Park) Rt. meghívásának tettek eleget, hogy folytassák azt a pár­beszédet, amelyet a múlt év­ben a miskolciak a novoszi- birszki Akagycmgorodokban kezdtek el, s februárban Moszkvában pecsételtek meg. A szov jet akadémikusok és a miskolci részvénytársaság képviselője a látogatás har­madik napján látta el kéz­jegyével azt a dokumentu­mot, amely a szibériai in­tézet es az IC (P) Rt. együtt­működését rögzíti. A megál­lapodás egyértelműen leszö­gezi a novoszibirszkiek szán­dékát: szellemi és ipari ter­mékeik propagálását, képvi­seletét, forgalmazását — sőt! esetleges gyártói kapacitás megszervezését — a miskol­ci innovációs centrummal kí­vánja megoldani a Magyar Népköztársaság területén. Hogy ez milyen lehetősé­geket kínálhat a részvény- társaság számára, ahhoz tud­ni kell: a másfél milliós No- vószibirszkben három tudo­mányos központ működik. A műszaki, orvos- és agrártu­domány minőén területét át­fogják. A műszaki tudomá­nyok központja önmagában is százezer embert foglal­koztat, akik közül csaknem 20 ezer rendelkezik valami­lyen tudományos fokozattal. — Milyen az a tudomá­nyos központ, ahol 20 ezer tudós dolgozik? — kértünk választ a delegációt vezető professzortól. Alekszander Dimitrijevics Kosztyilevtől, a bányászati intézet igazgató- helyettesétől, aki maga is a műszaki tudományok dokto­ra. út felé egy kristály alakú épületet tervezett, és egy, a szakadék felé kifeszített acélhálón parkoltatta volna az autókat. Az egyik díja­zott munkánál a harsányi autós felüljárót két bástya közé fogták, a modern fe­lüljárónak ezzel történelmi hangulatot adva. Egy másik pályamunkában oszlopokat állítottak: volt, ahol szőlő- für„ a másik heiven egy lovas figurája jelezte a vá­roshatárt. A zsűri jó ötlet­nek tartotta azt a megol­dási, amelyben egy téglából. fából, kőből épült falrend­szer kísérte egy darabon az utat. mint a híres babiloni felvonulási úton. A falrend­szer információt hordozott, vendéglőt rejtett magában. Sokan kérdezhetik, hogy vajon mindebből mikor lesz valóság? A pályázatnak nem az volt a célja, hogy azon­nal hasznosítható ötleteket merítsen, hanem el akartak indítani egy olyan alkotói folyamatot, amelyben az öt­letek felsorakoztatásával, a gondolatok vetélkedésével lassan kialakulhat egy hu­szadik századi városkapu ké­pe. Mert a városszépítők, és a tervezők feladata az is, hogy egy kicsit a holnapban éljenek... (kiss) — Komplex tudományos állomás a mienk, tulajdon­keppen tudományos intéze­tek szövetsége, amelyben a létező tudományágak képvi­selve vannaK. A matemati­ka éppúgy, mint a fizika, a geológia, a kémia, automa­tika és elektronika, azt hi­szem, felsorolni is sok len­ne az elméleti és alkalma­zott tudományok területeit. Ezek teljes együttműködés­ben. egymást kiszolgálva dol­goznak hiszen egyetlen tu­dományág sem engedheti meg magának manapság az arisztokratikus elkülönültsé­get... — Mi a központi felada­ta az intézetek szövetségé­nek? — Feltárni, és úgy kiak­názni Szibéria kincseit, hogy közben megőrizzük termé­szeti értékeit, de egyúttal al­kalmassá tegyük az emberi életre is. Szibéria éghajlata közmondásosan szigorú, az emberi szervezet csak úgy viseli el. ha képesek va­gyunk otthonossá tenni szá­mára a környezet egy-egy darabját, s mesterségesen pó­tolni. amit a természet meg­tagad tőle e tájon. — Áz Önök intézete eb­ben hogyan működik közre? — A bányászati intézet Szibériában a közepes kate­góriába tartozik, 650-nél alig többen dolgoznak benne. A létszám egyharmada tudomá­nyos munkatárs, egyharma­da mérnök, s harmadik har­mad az asszisztencia. Kuta­tásaink három fő iránya: megtalálni a nagy mélysé­gekben folyó bányamunkák­hoz felhasználható nagyszi­lárdságú anyagokat, kialakí­tani a nagy mélységű bá­nyászat technológiáját, s ki­dolgozni hozzá az új gépe­ket. berendezéseket. Viszony­lag olcsó, egyszerű és nagy teljesítményű gépeink főként pneumatikus erőforrásúak, s ütőenergiásak. Ezekből hoz­tunk magunkkal néhányat, amelyeket -az ipar sok terü­letén és sok mindenre lehet ' praktikusan felhasználni. — Miért éppen áz Észak- ' magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvény- társasággal alakítják ki együttműködésüket? — A magyarországi cégek közül ők találtak ránk, aján- lataik ígéretesek és rokon- , szenvesek. Legkivált pedig vonzó, hogy rajtuk keresztül a, tulajdonképpen az összes í ri részvényessel, 54 nagyválla- lattal kerülünk kapcsolatba. Ezért szívügyünk ez a meg­állapodás... A szovjet delegációt mis­kolci látogatása idején ío- IO gadta Tímár Vilmos, a vá- ■VJ rosi pártbizottság első tit- v kára és Szűcs Erika, a me- « gyei pártbizottság titkára. i; Megbeszélést folytattak szű- kebb pátriánk több nagyvál- r ialatának vezetőivel, s a Ne­hézipari Műszaki Egyetem 4 rektorával. Nem utolsósor­ban pedig széles körű szak­mai közönség előtt mutatták be azt a hat műszaki újdon­ságot, amit magúkkal hoz­tak. Megyénkből, s az or- szág különböző részeiből több mint 40 szakember fo­gadta el az IC (P) Rt. meg- w. hívását a bemutatóra, ami nem titkoltan piackutatás céljait szolgálta. Az érdeklő- : désre jellemző, hogy többen is már a bemutatón jelezték igényüket egy-egy gépre vagy gépcsaládra a mégis- vf mertek közül. Az Eszak-má- . . gyarországi Állami Építőipa- . i ri Vállalat és a Diósgyőri . Gépgyár képviselője például a helyszínen előzetes tárgya­lást kezdett egv pneumatikus rázó.- tömörítőszerkezet, s -,L az úgynevezett pneumatikus vakondcsalád megvásárlásá­ról. Ez utóbbi különösen nagy síkért aratott. Lényege - ugyanis az, hogy a felszín bontása nélkül, légfúró se­gítségével lehet föld alatti csővezetéket lefektetni. Akár ' egy méter átmérőjű csövet is képes maga után vonszol­ni a talaj felszíne alatt- a > szibériai „vakond”. *2' R. É, Egy pályázat mérlege Városkapuk, Bolt és iskola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents