Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-15 / 88. szám
♦ Ez az apró fénykábeldarab már a XXI. század technikáját sejteti. A legkisebb szálán is több ezer információs jel továbbítható minden külső zavar nélkül. Áprilisban a belvárosi régió és az avast telefonközpont között épül ki ez a kábelrendszer. Az országban először Miskolcon Fénykábelt fektet a posta Az országban először Miskolcon fektetnek le fényvezető telefonkábelt véglegesen. A fővárosban is csupán kísérleti jeiicggcl használnak ilyet, röviti szakaszokon. A televízió Delta műsorában már többszer is bemutatták, hogy mi mindenre jó az optikai kábel, és milyen előnyökkel jár ez a technika. Sztahura László, a Miskolci Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese: — Városunkban több. mint 11 kilométeres hosszúságban fektetünk le fényvezető kábelt az avasi, az uj- diósgyöri és a belvárosi régióközpontok összekötésére. Felsorolni is hosszú, hogy milyen előnyökkel jár az optikai kábel alkalmazása. Kezdjük a leglényegesebbel: ennek az úgynevezett jelátvivő képessege többszöröse a hagyományosnak. Például egy szalon 480 telefonbeszélgetés folytatható egy időben. S ha az ehhez kapcsolódó berendezéseket korszerűsítik, nagyobb teljesítményűre cserélik, a vonalak száma megtöbbszörözhető, akár 7880-ra is. Érdemes megemlíteni, hogy az chhhez szükséges lézersugaras átló-vevő készüléket a telefongyár készíti. Az üvegszálas kábel semmi fémet nem tartalmaz, ezzel megtakarítják a drága rezei, s mivel fél rím er. les, teljesen kiküszöbölhetők a a nagyfeszültségű zavarok. Szükség' esetén akár az elektromos vezetékek oszlopain is elheMűvészeli napközis tábor Napközis jellegű — tehát naponként 8 órától fél 5-ig tartó — foglalkoztatással együtt járó gyermektáborokat szervez június 13. és június 24-e között a Gárdonyi Géza Művelődési Ház. A kétszer ötnapos turnusokban lebonyolításra kerülő napközis gyermektáborba 60—60 olyan 7—14 éves gyerekeket várnak, akik a képzőművészét és a népművészét iránt mutatnak érdeklődést. Postai levelezőlapon lehet jelentkezni a Gárdonyi Géza Művelődés. Ház (Sütő János utca 42. szám) címén. Részletesebb felvilágosítást a művelődési házban Hubai Gyöngyi ad, személyesen vagy a 69-966, illetve 69-948- as telefonszámon, déli 12 és 14 óra között. A napközis táborba városon kívüli jelentkezéseket is elfogadnak, de ebben az esetben a gyerekek utaztatást biztosítani kell. lygzhetók. A posta beruházói nem számítollak arra, hogy sikerül hozzájutni ehhez a nyugati országokban már elterjedt kábeltípushoz. Az NDK szállítóinak köszönhetik, hogy aranylag rácson és jó minőségben városunkba is jutott belőle. Rusz Ottó, a postaigazgatóság csoportvezetője ötödmagával az NUK-ban sajátította el az optikai kóbei fektetésének technológiáját. Az első szakaszt a keletnemet szakemberekkel közösen építik ki, ám az újdiósgyöri es a régióközpont kozott mar önállóan húzzák a kábelalagútba. A miskolci telefonszerelők is most ismerkednek az új technikával. Ha megtanulják, elsajátítják az optikai kábel hegesztését, szerelését. akkor . valójában egy számukra is új szakmát kapnak. A kábelek kötésénél, a törések felderítésénél a ieg korszerűbb nyugati technikát alkalmazzák. Akik már kezükbe fogták az új vékonykából egy-egy kis darabját, elcsodálkozhattak, a kvarchomokból font apró üvegszál meglepően iiajlékony. Akár egy 10 centiméteres sugarú kör is gyűrhető belőle, töréskárosodás nélkül. S ezen fut majd a lézersugár, amely a digitalizál-, távközlési jelek továbbításává is alkalmas. Sőt, ha megvalósul a sokat emlegetett képtelefon. annak a lézersugarait is ezzel továbbíthatják. Az is elképzelhető hogy a városi televízió műsorét, vagy éppen az égi tévécsatornák valamelyikét ezen az üvegszálas kábelen juttatják e' 'Diósgyőrbe, s a belvárosba (szántó) Emlékezés Tóth Bélára Száz éve született a MOKAN-Komitc megalapítója Ötvenhat éves volt Tóth Béla — 34 évvel idősebb nálam —, amikor 1944-ben megismertem, a kibombazas után. Rácz Zoltánoknak kiutalt Toronyalja utcai lakásában. — Béla bácsi vagyok — mutatkozott be. és mindannyian így is szólítottuk. Ugyanilyen természetes volt az is, hogy tegezódliinK. mert nem az élei korabeli vagy más távolság-különbség számított, hanem céljaink, nézeteink, közössege. Mit tudtam róla akkor? Azt, hogy kommunista (ami 1919 óta igaz volt, bár 1958- as önéletrajza szerint akkor még csak 1944-től ismerték el párttagságát), és azt, hogy legfelső pártmegbíza- fásbcl vezeti a miskolci ellenállási és partizánmozgalmat (ami nem volt igaz, de ha ilyen megbízatásra, várunk, nem is született volna meg a MÓKÁN, azaz a ma elismerten legjelentősebb vidéki fegyveres ellenállási mozgalom). A célok és nézetek közössége elég volt ahhoz, hogy „Béla bá- csi”-t fedőnévnek véve elfogadjuk vezetőnek a 15 évi börtönt viselt, igazolt felső kapcsolattal rendelkező „öreget”. Hatással volt ránk határozott magatartása tekintélyt keltő fellépése, amelyet kívülállók előtt a városbeli mozgását megköny- nyítő, elmaradhatatlan orvos: karszalagja is erősített. Sokszorosításra átadott röp- tratszövegét már nem találtam olyan hatásosnak. Túlságosan hosszú és bonyolult volt ahhoz, hogy gyorsan elei lehessen állítani — akkor még nem a Werbőczy' (ma: Dózsa György) utcai nyomdában, hanem az Erzsébet tér és a Széchenyi utca sarkán lévő édességboltban. A túl sokat markoló szövegből j azonban átvettük a jó indi A füstcsík nem ártott az atkának Százmilliós mézkárok Hazánkban kora tavasztól nyár végéig gyújth'etik a mézet a kaptárokba telepített méhcsaládok. A méhészet egyeseknek hobbi, míg másoknak jói jövedelmező foglalkozás. Pusztafalvi Győző, a Magyar Méhész Egyesület megyei elnöke szerint a méhek tartusa nagy anyagi bcíektetcst igényéi A méhészek mégis szívesen áldoznak a haszon reményében. Ha csak a kaptárok, a szükséges kéj etek és a mü- viasz arát számoljuk, többezer forintos beruházás SZÜKSéges egy-egy család fenntartásához. A méhészek áprilisban kezdik meg a káplárok elszállítását a me- legeob alföldi tájak méhle- geíöire. majd követve a virágzás idő- és térbeli útját, tovább vándorolnak a méz- termesben g.-udag vidékekre. A kereskedelem elsősorban a mez felvásárlásával és értékesítésével foglalkozi;;. predig igen hasznos a méhek mellékterméke, a propolisz és a virágpor is. Ezeket a gyógyszergyártásban es a kozmetikai . szerek egyik alapanyagaként hasznosítják A felvásárlásoknál sokáig a Hungaronektár uralta a piacot. Ez a monopolhelyzet csak pár éve szűnt meg, amikor más cégek is megkapták a lehetőséget, hogy beszálljanak a mézpiacba. Mivel az új felvásárlók magasabb árat fizetnek a termelőknek. a méhészek inkább nekik adják el a termést. A Hungaronektár emiatt jóval kevesebb mézhez jut. Pedig a dollárért is jól értékesíthető akác- és vegyes virágméz kereseti e&jjc A vándorméhészek állókaptárokban szállítják méhcsaládjaikat a melegebb tájak virágzó méhlegelőire porlcikk. Most úgy tűnik, jóval kisebb mennyiséget válthatnak át kemény valutára a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok. Az az ok. hogy az ázsiai nagy atka kipusztította az ország méhállományának csaknem harmadát. Ez a kártevő a potrohon keresztül mászik be a méhek légcsövébe, ott megtapad és kiszívja a rovarok vérét. Az atkától megtámadott családokban gyorsan terjed a betegség, és sokáig a védekezés módját sem ismerték. A külföldről behozott gyógyszerekhez csak drágán jutottak hozzá a méhészek, ezért a Hungaronektár elkezdett gyártani egy füslölocsritoC A kísérletek során kiirtotla ugyan a kórokozót, ám a nagy üzemi gyártás utáni felhasználás során kiderült, hogy a méhek a füstölés • ellenére tovább pusztulnak. Hogy miért? A felek egymásra mutogatnak. A méhészek azt állítják, hogy a papírcsíkra felhordott vegyszer minősége rossz, a forgalmazó • szerint a felhasználók hagyták figyelmen kívül a használati utasítást. A jelentkező százmilliós károkat elsősorban nem is a méhállo- mány erőteljes csökkenése, hanem az idei és a következő évek terméskiesése okozza. Sz. P. tást, az első két rövid mondatot. Az egyik a Bibliára utalt, a másik cselekvésre szólított: „Megszűnt a tétlen Messiásvárás kora. Ütött a gyors tettek órája." Béla bácsi nem kifogásolta az ezután következő új szóVeget, tudta, hogy a lényeg a tettekre 1 késztetés! A határozott fellépés es a tettekre törekvés — e két vonás — bátorította azokat, akik már előbb készek voltak a fasiszták elleni fellépésre: a diósgyőri aktivistákat, akik tüntetésen, szabotázson tüli cselekvést irányító szervezeti központot kerestek, vagy Szabó Lajos címzetes őrmestert és levente-nemzetőreit, s azonnali hatással volt a háború kimenetelét látó, a német megszállástól sértett értelmiségiekre, polgárokra, katonatisztekre. 1944, december 3-án szabadult fel Miskolc, s aznap délután, a Városháza tanácstermében a kommunista párt vezetőjeként' jelenik meg Tóth Béla Mihaj- lov tábornok előtt. Ekkor kapja meg országszerte páratlan elismerését a MÓKÁN, mint fegyveres alakulat — hadd idézzem Rácz Zoltánné tudósítását a Szabad Magyarország első számából —, mint az „egyedüli megbízott magyar szervezet”. Az első napokban „a MÓKÁN teljhatalmú megbízottja” (egyszerre nagyzo- ló és szerény) címet használja Béla bácsi. Igazi hatalomként a szovjet város- parancsnok intézkedik, de az igazgatásban kettős hatalom alakul ki, s ennek egyik — heteken át a valóságosabb — felét a MÓKÁN jelenti. A másik „a jelenlévők választása alapján” (idézet a laptudósításból): a városparancsnok kinevezte polgármester, illetve alispán. Ke.,óbb elnökévé választja Tóth Bélát a megalakuló Nemzeti Bizottság, képviselő lesz az Ideiglenes Nemzetgyűlésben is de már ennek alakuló üléséről visz- szatérve, december 26-án lemond helyi tisztségeiről, nyilván rövidesen bejelentett főispáni kinevezése miatt. Dokumentumok szerint január közepétől tölti be ezt a tisztséget, február 1-jén iktatják be. de három hét múlva már hivatalától távollévőként tünteti fel egy jegyzőkönyv, március 14-én pedig felmentik állásából. Az 1908-ban a munkás- mozgalomba lepett szu Hűseged, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztosságanan egykori politikai nyomozója. majd a Vörös Hadsereg egyik hadtestének vezető beosztottja. aki 1934-ben szabadul a börtönöd. 1945 májusában egy börtön, a soproni tegyintézet igazgatója lesz. ezredesi réndlo- kozattai. Az ősz azonban már szőlősgazdaként találja három hold juttatott földön, amiről 1950-ben lemond, és visszamegy Pestre, a szakmájába. egy ruhagyárba. Nem panaszkodik mellőzésre az 1955. évi partizán- találkozón, 1956 novemberében pedig jelentkezik i Parlamentben, majd a karhatalomnál. 1957 elején még rendőr ezredesi egyenruhát visel, amikor találkozunk, de — 70 éves korában írt, most kézhez kapott önéletrajzában olvasom ezt is — már júniusban nyugdíjazzák, alacsony illetménnyel. Élete utolsó éveiben hivatalsegédként talál kereset- kiegészítést. A történelem ismer olyat, hogy valaki helytáll nehéz harcban, de nem találja helyét nyugodtabb időkben, szereti a jó célért vállalt kaland-romantikát, de nem a hétköznapi aprómunkát. Az sem titok azonban ma már, hogy az egyszemélyi nimbusz növelése érdekében olyan „tizenkilenceseket” is félretaszitottak, akik készek voltak a népi demokrácia politikai szolgálatára. Igaz, a szükséges képességek hiánya is kiderült új körülmények között, de ez nem mentség a tényleges érdem megbecsülésének elmaradására. Az mindenesetre külön hátránynak számíthatott, ha valaki pártutasítás nélkül, saját kezdeményezésből végzett sikeres illegális munkát, különösen, ha ezzel hozzájárult egy kitervelt negatív kép módosításához. Melyik tényező, mennyiben játszott szerepet Béla bácsi sorsának alakulásában? Nehezen — ha egyáltalán — elvégezhető kutatást igényelne a válasz. Annyi bizonyos, hogy amikor nem kell már nemzeti identitásunkat az „utolsó csatlós.” rossz célzatú, hamis bélyegével terhelnünk, hálával emlékezhetünk a száz éve Miskolcon született, 22 éve halott Tóth Bélára is, és „találmányára”, a MÓKÁN-ra, amelv munkások mellett értelmiségiek és polgárok, katonatisztek és munkaszolgálatosok, leventék és katonaszökevények együttes mozgalmának teremtett átfogó, ma már úgy is mondhatjuk: kommunista vezetésű népfrontkeretet. A kor nagy eseményei között így kaphat szerény helvet 1944 végének miskolci ellenállási mozgalma. Ezen belül joggal őrzi saját Ifjúságának meghatározó élményével együtt Béla bácsi emlékét a MÓKÁN még élő 48 harcosa, és tartja fenn Tóth Béla nevét a család által Miskolcon szabótanulók ösztöndíjazására teendő alapítvány is. Vajda Gábor Űj tanácsrendeletek Miskolc Megyei Váró« Tanácsa az 1988. február 26. napján megtartott ülésén rendeletet hozott az egységes központi közműnyilvántartásról. A fentiekről szóló 2/1988. számú tanácsrendelet 1988. május 1. napjával lép hatályba. A tanács ugyanezen ülésén módosította a városrendezési. városépítési és szabályozási előírásokról szóló 6/1984. számú rendeletét. Ezen tanácsrendelet ugyaricsak 1988. május 1-jén lép hatályba. A tanácsrendeletek a hatályba lépés napjától megtekinthetők félfogadási időben a városi tanács vb titkárságán, építési és közlekedési osztályán, a megyei városi hivatal műszaki osztályán, valamint valamennyi ügyfél-: szolgálati irodán.
