Déli Hírlap, 1988. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-25 / 96. szám
fl párt vezetésével a társadalmi-gazdasági megújulásért A megyei pártbizottság ülésén XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1988. APRILIS 25., HÉTFŐ ÁRA: 2,20 FORINT Körültekintően vitatták meg Borsod-Abaúj-Zemplén pártszervezetei és -szervei az országos pártértekezlet dokumentumának tervezetét. A megyei pártbizottság szombati ülésén — melyen Dudla József első titkár elnökölt — ezzel kapcsolatosan elfogadott állásfoglalás hangsúlyozza: a tervezet reálisan veszi számba azokat az okokat, amelyek a mai nehéz körii’naénycinket előidézik, ám a felelősség kérdését általánosan fogalmazza meg. A megjei pártbizottság véleménye szerint gazdaság: helyzetünk romlását mindenekelőtt vezetési, irányítási hibák okozták. A végrehajtásban részt vevők sze mélyes felelősségének hangsúlyozása mellett a jövőben jobban kell érvényesíteni a döntést hozó testületek kollektiv, és tagjaik személyes felelősségét is. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a párt deklarálja a munkásosztály társadalmi és vezető szerepével kapcsolatos álláspontját. Fontosnak tekinti a párt ideológiai tevékenységének korszerűsítését. Egveíért a szocialista államszervezet korszerűsítését célzó feladatokkal. A testület sorskérdésnek tartja a gazdasági reformok következetes folytatását, s egyetért a bérreform szükségességével. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében kiemelte: napjaink döntő kérdése, hogy ésszerűbbé-'.együk társadalmi rendszerünket. Ennek előfeltétele a- politika: intézményrendszer reformja, ezért a -’megyei állásfoglalás is ennek adott hangsúlyt. Az állásfogle'ás-ter- VéZet vitái meglehetősen 'bonyolult politikai helyzetben zajlottak le. Társadalmunkban megnövekedett, a különféle okokból elégedet- Jen emberek száma, hiszen a közelmúltban olyan intézkedéseket kellett, életbe léptetni, amelyek a világon mindenütt politikai feszültségeket idéztek volna elő. Pártunk tömegbefolyása csökkent, s párttagjaink egy része úgy érzi, hogy nincs befolyása a párt politikájának alakulására. A társadalmi nyugtak-.nság azonban a megújulás szándékát is magával hozta. Iga?, a vitákban elhangzottak szélsőséges vélemények is. Vannak, akik válságot emlegetnek — különféle indíttatásból —. s a létező szocializmus helyett valamiféle polgárt demokráciát szeretnének. Kcs, ezeknek nem kívánjuk átadni a hatalmat! Felelősséget tudunk vállalni a múltunkért, és elért eredményeinkre alapozva, a jövőnkért is. Gróss Károly felszólalása . Nagy várakozás előzte meg Grósz Károly felszólalását. A Politikai Bizottság tágja, a . kormány elnöke, aki Borsodi küldöttként vesz majd részt az országos párt- értekezleten, el isme: öen je gyezte meg. hogv a pártbizottság ülése elé terjesztett dokumentumot, és a 'szóbeli kiegészítése mély felelősségérzet hatja át, tárgyilagos, reális, és magas fokú politikai kultúráról tanúskodik. Grósz, Károly ezután mélyreható őszinteséggel elemezte hazánk politikai-gazdasági helyzetét, külkapcsola- tainkat. Mint mondotta, politikai életünket must a sokszínűség jellemzi, de ebben a tenni akarás, az ország sorsáért érzett felelősség dominál. Az emberek döntő többsége a szocializmusban képzeli el jövőjét, s annak megújítása érdekében méltatlankodik. Eközben nő a vezetéssel szemben megnyilvánuló türelmetlenség, és ez bizony nehezíti a döntések meghozatalának feltételeit. Szemmel láthatóan kiütköznek ideológiai munkánk gyengeségei is, a szocialista értékek elbizonytalanodását okozva. Grósz Károly hangoztatta a nemzeti közmegegyezés megújításának fontosságát, majd pénzügyi kérdésekről szólva kifejtette: a tőkés adósságállományunk elérte az elv i .élhetőség haldiát. Az életszínvonal az utóbbi tíz évben stagnál, és hosszú távon nató következményei lesznek anazk, hogy a nemzeti jövedelemnek a beruházásokra fordított hányada ennyire visszafogott Érzékeny veszteségeket szenvedtünk a tőkés cserearány- romlással. A termeléssel nincs összhangban a társadalmi fogyasztás, am: alatt elsősorban a termelői folvasztás értendő, nagyon drágán, rossz hatásfokkal termelünk. Jó néhány szociálpolitikai intézkedésünk felüirhúlta lehetőségeinket (például az ötnapos munkahét bevezetése), hibás döntés volt az energiaváltás. Az 1984-es, viszonylag jó esztendőből túlzottan optimista következtetéseket vonlunk le. A párt munkastílusa nem volt alkalmas arra, hogy az érdekeket felszínre hozza. Az említettek miatt a Központi Bizottság önkritikát gva- koroit, cie ezt a felelős önvizsgáltat nem követte országszerte hasonló. Holott ez elvárható leti. volna, aligha lehet a felső vezetést felelőssé tenni például azért, 4c A résztvevők, között balról jobbra; dr. Túrós András, Koszorús Ferenc és Lakatos Ernő mert fellazult a munkafegyelem. A jelenleg! gazdaság: programunk a fennmaradás programja, és még nem a kibontakozásé. A restriktiv gazdaságpolitikáról 1990-ig át kell állnunk az országot dinamizáló gazdaságpolitikára. Van világos elképzelésünk arról, hogy mit áka- r-.uiic, s ehhez a nemzetközi helyzetünk is kedvező. Tö- Kéletesítjük a kormányzati munkát, és újragondoljuk az elosztási viszor. yok-t. beleértve a lakásjuttatási rendszert is. S nem többet kell dolgoznunk, hanem hatékonyabb munkát kell végeznünk. Anti pedig az annyit emlegetett munkanélküliséget illeti: jelenleg 55 ezerrel több munkahelyet tudunk kínálni, mint ahány munkahelykereső van Magyarországon évente 700 ezer ember vált«;:: at munkahelyet, de közülük szervezetten csupán 12—13 ezer. Teirné- szetesen vannak térségi gondok, s ezek megoldásán dolgozunk is. Célirányos, konkrét, és egyúttal szerkezetátalakító program lehet a megoldás. Ennek részét képezheti a megvalósulóban levő autógyártás. Az országos pártértekez- letnek az a feladata, hogy erősítse a pártegységet, elmélyítse a párt tömegkapcsolatait, megteremtse a szükséges személyi feltételeket, és új munkastílust alakítson ki. Személy szerint hiszem, hogy a magyar kommunisták felelős tanácskozása eléri célját — mondotta befejezésül Grósz Károly. A megyei pártbizottság ülésén felszólalók sokoldalúan fejtették ki véleményüket az országos pártér- tekezlet állásfoglalás-tervezetéről. Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára ideológiai munkánk hiányosságait tette szóvá. Nagy a zűrzavar a fejekben, vitatkozni viszont csak felkészülten lehet — mondotta. Megújulásra var. most szükség, de nemcsak „fentről”. Nem lehet úgy eredményeket elérni, hogy a párttagság „lábhoz tett fegyverrel” várja felülről a változtatásokat. Homonnai Zoltánná szerint olyan határozatokat kell hoznunk, amelyek nem adnak lehetőséget a végrehajtás alól történő kibújásra. Osztafi Béla, a Központi Bizottság tagja, sajnos sokkn vannak ebben az országban, akik mindig csak várakoznak, a csodákban bízva, és közben elfelejtik elvégezni a munkájukat. Nemes Józsefné a bérreform bevezetésének fontosságát hangsúlyozta: a vállalatoknak álljon módjukban eldönteni, hogy milyen munkáért mennyi fizetést adnak. Szabó Pál a pártdemokrácia fejlesztéséről szólva hiányolta, hogy a pártban kidolgozatlan az érdekérvényesítés mechanizmusa. Fónagy Istvánná azt javasolta, hogy az értelmiséget — teljesítménye és társadalmi hasznossága alapján nyáknál bevett gyakorlat a titkos szavazás. Simaházi György hangoztatta, hogy a minimális ellátási szintet csak azok számára kell garantálni, akik nem önhibájukból kerültek nehéz helyzetbe. Dobozy Zsolt, az LKM pártbizottságának titkára hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalásában egyértelműen ki kell fejteni a párt álláspontját a munkásosztály vezető szerepéről, e szerep érvényesítésének fő elveiről. Korpás La>je Tímár Vilmos felszólalása — jobban honorálják. Básti János, az SZMT vezető titkára üdvözölte, hogy az állásfoglalás-tervezet kiemeli a szakszervezetek szerepét. Kifejtette, hogy a tartós és tömeges munkanélküliség elfogadhatatlan a dolgozó tömegek számára, és meg kell teremteni a létminimum állami garanciáit. Barczi Já- nosné egyetértett a párton belüli Választási rendszer korszerűsítésével, hozzátéve, hogy a munkásság túlsúlyát biztosítani kell. Major János, a KISZ megyei bizottságának első titkára azt nehezményezte, hogy a gazdaság korszerűsítésének hosszú távú folyamata rövid távon a fiatalokat sújtja. Seper László szerint általános az igény a párt megújítása iránt, de emlékeztetett rá. hogy eddig is volt mód az alkalmatlan vezetők visszahívására, és a borsodi báközben jós aggodalmának adott hangot: a politikai, küzdőtéren egyre több olyan nézet jelenik meg. amelv eltér a part álláspontiától. Egyértelműen meg kell húzni a vonalat: hol az elfogadhatóság, eltúrhetőség határa. A megyei pártbizottság kisebb módosításokkal elfogadta az állásfoglálás-terve- zetét, és döntött az országos pártérlekezlet küldötteinek személyéről. Közöttük lesz Koszorús Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a vasutasok szakszervezetének főtitkára és I.akatos Ernő, az MSZMP KB ng’tációs és propagandaosztályának vezetője (ők részt vettek a megyei pártbizottság ülésén is), valamint Huszár Istvánr a Központi Bizottság tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója. j(c Grósz Károly a szónoki emelvényen
