Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-02 / 51. szám

' A DH várospolitikai fóruma A Dll kérdés — a tanácselnök válaszol Átalakulóban a tanácsi szervezet Egy interpelláció nyomában Kezműverseny A változó körülményekhez rugalmasan igazodó, mozgé­konyabb, korszerűbb, és a gazdaságszervezői szerepet is gyakorolni képes tanácsi szer­vezetet kell kialakítani - er­ről nyilatkozott nemreg la­punknak dr. Kovács László, a városi tanacs elnöke. Már ak­kor beszámolhatott néhány változásról, és azóta újabbak is történtek: létrejött a főépí­tészi iroda, munkához látott az innovációs főmérnök, és kedvező tapasztalatokat hozott a három osztályból összevont ellátósfelügyeleti osztály eddi­gi működése. Kíváncsiak vol­tunk arra, hogyan halad nap­jainkban a városi tanács szer- vezet-korszerüsitése, s mire számíthatunk a jövőben. A többes szám használata szándékos, hiszen egyetlen városlakó számára sem mindegy, hogy a város éle­tében létfontosságú szerep­pel bíró hivatali szervezet hogyan végzi munkáját. Dr. Kovács László: — Az eddigi és a jövő­beni változások is azt cé­lozzák, hogy a tanács a szó teljes értelmében gazdája legyen a városnak. Más­részt arra törekszünk, hogy közelebb kerüljünk a lakos- 'ság minden rétegéhez, to­vább javítsuk az informá­ciócsere rendszerét. Rögtön ez utóbbira egy példa:, el­sősorban a város olyan te­rületein, ahol jól elhatárol­ható, sajátos gondokkal küz­denek. kirendeltsegekef kí­vánunk telepíteni. Nem egy újabb hivatalról van szó, hanem a tanácskozási köz­pontrendszer továbbfejlesz­téséről. Mód nyílná így pél­dául a tanácstagi alap pénz összegeinek kezelésére, az önerős közműépítés szerve­zésére, és azt is el kíván­juk érni. hogy ne kelljen egy nyomtatványért Pere­cesről a belvárosba utazni... Hogy mindezt miként, mi­lyen formában lehet meg­valósítani, erről széles kö­rű társadalmi vitában dönt A Felsőzsolcai Nagyközsé­gi Tanács az idén mintegy 14 millió 326 ezer forintot költ fejlesztésekre A tele­pülésen ötven családi ház majd a lakosság. A továb­bi változások között tallóz­va lényegesnek tartom, hogy megkezdte munkáját a ta­nácsi belső ellenőr. Felada­ta, hogy ellenőrizze: a kü­lönféle ágazatokban — kul­túra, egészségügy stb. — úgy gazdálkodnak-e a város pénzével, aiiogy azt a ta­nács testületi döntése meg­kívánja. De más időszerű témákkal is foglalkozik, a többi szakemberrel karölt­ve. Most például az üresen álló tanácsi bérlakások ügyé­ben vizsgálódnak. Az is a további változások közé tar­tozik, hogy hamarosan be­mutatkozik a városi tanács sajtótitkára „szóvivője”, és hogy innovációs főmérnö­künk gazdaságszervező mun­káját segíteni kívánjuk egy erre a célra alkalmas gár­da kialakításával. ♦ Az elmondottakból töb­bek között az tűnik ki, hogy a városi tanács a szerveze­tét némileg decentralizálni kívánja, ugyanakkor az el­múlt évek, évtizedek köz- igazgatási átalakulásai épp az ellenkező irányba mutat­nak, s a kétszintű közigaz­gatás bevezetésére vonatko­zó tervek méginkább ezt a tendenciát erősítik... Nincs itt ellentmondás? — Számunkra itt. Miskol­con valóban az a fontos, hogy közelebb kerüljünk a lakossághoz. Ügy látjuk: a kis ügyeket helyben kell in­tézni, ha egy városrészre tartozik, akkor lehetőleg ott. Egy nagyvárosban, mint Miskolcon is, a kétszintű köz- igazgatás bevezetése ma aligha látszik megoldható­nak. A hivatalos álláspont is ezzel egyező, ezért a nagyvárosok ügyét külön kezelik, s a nagyvárosok ta­nácsi vezetőivel együtt ke­resik napjainkban a meg­oldást. + Az országban átalaku­lóban van a politikai, állam­építésére alkalmas telek ki­alakítását tervezik, házila­gos kivitelben hozzák létre az egészségügyi központot és az idősek klubját. igazgatási intézményrend­szer. Mindehhez csatlakoz­nak azok a helyi reformok, amiről eddig esett szó az interjúban. Vajon meddig tarthat a tanácsi szervezet átalakítása? — Nem könnyű munka az átalakítás, hiszen a változá­sok egzisztenciákat érinte­nek, ráadásul az effele át­alakítás korábban nem volt szokásos a tanácsi szerve­zetrendszerben. Arra törek­szünk, hogy kialakítsunk egy olyan munkastílust, amelyben megszokottá vá­lik: nem merevek a mun­kakörök, egy-egy feladatra teamek, csoportok jönnek létre, rugalmas a szervezet. De el kell érnünk a szer­vezet változtathatóságának fenntartása mellett egy vi­szonylagos megállapodottsa- got, nyugalmat is, ugyanis a rendkívül nehéz taná­csi munkához mindenkinek szüksége van a biztonságos háttérre. ♦ Mostanában mindenütt a létszámkérdéseket fesze­getik. Vajon a városi taná­cson sokon vannak, vagy kevesen? — Azt a célt, hogy foko­zottabban bevonjuk a la­kosságot a döntésekbe, nö­vekedjen a helyi önállóság és javuljon a szakszerűség a tanácsi munkában, nem lehet elérni egy erkölcsileg és lét­számban is leépített appa­rátussal. Fogalmazhatok úgy is, hogy nem a „végeken” kell csökkenteni a létszá­mot, hanem ezt a központi irányításban kell elkezdeni. Ma az a helyzet, hogy nincs elegendő emberünk jó néhány nagyon fontos feladat végre­hajtására. Nem jut ma még elegendő pénz a gépesítés­re sem, de említhetek olyan területet is, ahol a kompu­ter sohasem helyettesítheti az embert. A szociális gon­doskodás például napjaink­ban egyre fontosabb fel­adat, s itt szükség van a mérlegelő, a segítségre szo­rulók körülményeit szemé­lyesen is megismerő mun­katársakra. A jövőben a je­lenleginél sokkal jobban kell ezt csinálnunk, és itt alig­ha célszerű takarékoskodni az erőkkel... Mostanában sok vihart ka­varó téma az önerős közmű- fejlesztés. Legutóbb a televí­zió Budapest körzeti adásá­ban láthattunk egy tekervé- nyes történetet erről. De nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen itt Miskol­con is sűrűn esik szó erről róla: sok utcában szeretné­nek közműveket fektetni az ott élők, ám nem mindenütt van erre meg a lehetőség. Itt az előírások gátolják meg a vállalkozási, másutt a költ­ségek túl nagyok, és általá­ban jellemző, hogy nincs elegendő tanácsi forint, amit oda kell tenni a lakóé mel­lé. Nemrég egy miskolci ta­nácstag újra közműépítés- ügyben interpellált. Januárban dr. Nagy Ár­pád tanácstag írásban nyúj­tott be egy javaslatot, mi­szerint az önerős közműépí­tést a tanácstagi körzeti társadalmi munka értékelé­sénél is vegyék figyelembe. Egy ilyen vállalkozás meg­szervezése ugyanis nem kis munkát jelent a tanácsta­goknak, és azt sem lehet kétségbe vonni, hogy az ön­éi ős közműépítés bármely formája ,.a lakókörzeti élet­körülmények javítását szol­gáló közhasznú tevékeny­ség” — nangzik az indoklás. Az sem vitatható, hogy nem kis áldozatokat vállalnak a lakók sem, hiszen ma már egyre többet kell le­tenni családonként az asz­talra ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen a közműépitő vállalkozás. • A SZÁNDÉK KÉVÉS A városi tanács természe­tesen nagyra értékeli és minden erejével támogatja ezt a munkát — ez elhang­zott a tanácstag javaslatára adott hivatalos válaszban is. Ezért az önerős közműépí­tés lakossági befizetéseit a város éves összesített társa­dalmi munkaértékének szá­mításakor figyelembe is ve­szik: S hogy miért nem is­merik ugyanezt el akkor, amikor a tanácstagi körzeti teljesítményeket teszik mér­legre? . Mert a tanácstagok jó része minden szándéka ellenére sem tud közmű­építést szervezni — vagy mert választókörzeteik köz­művesítettek, vagy olyan műszaki gondok miatt, ami­ért szó sem lehet a vállal­kozásról. (A gázalapkózmű- hálózat hiánya miatt pél­dául nem lehet Perecesen és Ómassán az utcákon gáz­vezetéket fektetni.) Vagyis a társadalmi munkaversenyben nem lennének egyenlőek az esélyek, ha a közműépítés százezreivel „elhúznának” a közművesítő választókörze­tek. • CSAK TÁRSADALMI MUNKA? Végül a Ritában a taná­csi testületre bízták a dön­tést. Választhattak. hogy beszámitsák-e ezentúl a közműfejlesztésre szánt ösz- szegeket a körzeti értéke­lésbe, vagy maradjon a ré­gi rend. a városi társadal­mi munka eredményben va­ló összesítés. A tanács az utóbbi mellett döntött. Dr. Nagy Árpád, az interpelláló tanácstag természetesen a másik variáció mellett sza­vazott, jó néhány másik ta­nácstagtársával együtt, de végül ts a többség akarata érvényesült. * Az újságírónak nincs in- terpellációs joga. De any- nyit talán megengedhet ma­gának, hogy javasolja: a társadalmi munka év vé­gi értékelésénél valamilyen formában külön is jutalmaz­ni kellene az önerős köz­műépítés valóban nagyon nehéz szervezőmunkáját vég­ző tanácstagok erőfeszítése­it... (k—ó) MISKOLC újszülöttnek, hanem na­gyobb testvéreinek is ül­tetnének fát Csak hét nemleges válasz érkezett vissza a feladóhoz. A többiek valószínűleg gon­dolkodnak még. Nem árt tudni, hogy bár a jelentkezés határidején, február 29-én már túl va­gyunk, mégsem kell elkese­rednie annak, órakor kezdődő ültetésről. Ezen a héten, péntekig kor­látozott számban még je­lentkezhetnek az érdeklő­dők a Családi Intézetnél, a Szé­chenyi út 107-ben, vagyis a Rendezvények Házában. A tavaszi faültetéshez ugyan­is 200 facsemetéről gondosko­dik a Kertészeti Vállalat. A tavalyihoz hasonlóan most is több fajta növényből választ­hatnak a jelentkezők. Az ak­ció helyszíne változatlanul a He jó-liget. Ősszel az Enycdi utcai au­tóparkoló felőli végén kezdték a munkát. Most a turistapark felé haladnak az ültetők. Idén egyébként ősszel is ásót. lapátot ragadhatnak a a érdeklődők. Az eddigi siker a garancia rá, hogy az Egy újszülött — egy fa hagyo­mánnyá válik Miskolcon. B. A. J ★ Kiegészül a Tiszai pályaudvar eddig megszokott látványa azzal az új épület szárny- nyal, amelyet most már tető alá hoztak a kivitelezők. Ez az épületrész voltaképp .régi- uj", hiszen az ódon ház stílusában, annak hangulatához hűen tervezték és építik most. Márciusban ültetik Fát a kisgyereknek A tavalyi esztendő a kör­nyezeti kultúra éve volt. A szervezők több akcióval sze­rették volna elérni, hogy szebb, komfortosabb legyen Miskolc. Az ezt szolgáló ren­dezvények, versenyek között egyöntetű vélemény szerint a legsikeresebb az Egy újszü­lött — egy fa akció volt, ami idén is folytatódik. Csaknem 700 levelet kül­dött szét a Családi Intézet a közelmúltban. A felhívással azokba az otthonokba csen­getett a nostás. ahol nemré­giben újszülöttel gyarapodott a család. A Rendezvények Házában működő intézet gratulált a gyermek meg­születéséhez, s köszöntötte a város ifjú állampolgárát. A szülők figyelmét pedig arra hívták fel, hogy a jövevény megérke­zését emlékezetesebbé tehe­tik, ha részt vesznek az Egy újszülött — egy fa akcióban. Ügy tűnik, a siker Idén sem marad el. aki nem értesült időben at március 26-án délelőtt !• Most 109-en adtak igenlő választ a felhívásra — kö­zülük többen nemcsak az Űjabb lelkek Felsó'zsolcán

Next

/
Thumbnails
Contents