Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-12 / 60. szám

A demográfiai hullám eléri a KiTliánt is Nyelvvizsgát tesznek a diákok Ezén a szinten a lányok-fiúk még ugiianazt tanulják. A különválás, a szakosodás lehetőségét azonban mindenki egy­formán megkapja. A demográfiai hullám gyak­ran kerül szóba az iskolák házalóján. A hirtelen megnö­vekedett számú fiatalok be­iskolázáséval jelen pillanat­ban az a helyzet, hogy min­den tanintézmény úgy próbái lépést tartani az igényekkel, ahogy tud. Külső segítségre alig számithat: mind a férő­hely-, mind a pedagógus gondjai szaporodnak, s jelen­leg lehetőségei alig alkalma­sak arra, hogy napi problémá­it a siker reményével oldják meg. A miskolci Kíllián Gim­názium ugyancsak azok kö­zé az oktatási intézmények közé tartozik, amely nem vár minden segítséget kívül­ről. Jó hírét, eddigi eredmé­nyeit igyekszik megőrizni, sőt, ezeket növelni is szeret­né. A változtatás kényszere immár napi gond, s felveti az egész társadalomban vég­bemenő változásokhoz való kapcsolódás útjainak, mód­jainak kérdését is. Stefán Frigyes, az iskola igazgatója ezzel kapcsolatban arról be - szél, hogy gimnáziumuk ezen felül még különleges hely­zetben is van, hiszen jó ide­je nyelvtanulási és testneve­lési irányban szakosodott. + NEMZETKÖZI TÁBORBAN Ami a nyelvtanulást illeti, mindenki tudja, milyen je­lentősége van — már csak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok szélesedése miatt is a nyelvtudásnak. A Killián Gimnáziumban franciát, an­golt, németet tanítanak, de van latin és lengyel nyelvta­nuló csoport is. A nyelvta­gozatosok kiemelt óraszám­ban tanulják a nyelveket, s hogy milyen eredménnyel, azt egy kis tabló is mutat­ja, az iskola előcsarnokában. Ezen azok fényképei látha­tók, akik a legutóbbi alka­lommal tettek nyelvvizsgát az iskola tanulói közül. Kö­zépfokút, de köztük vannak olyanok is, akik a szakirá­nyú nyelvvizsga követelmé­nyeinek is megfeleltek. Akár­hogy is, ezek a gyerekek már egy képesítéssel rendelkez­nek, mielőtt elvégeznék az iskolát. Természetesen a nyelvek között is vannak divatosab­bak. Most például az angol, amely iránt nagyon megnőtt az érdeklődés. Pedig a lehe­tőségeket tekintve, a német nyelv oktatásának kedvezőb­bek a feltételei. Az iskola tanulói közül a legjobbak ugyanis nemzetközi táborban vehetnek részt az NDK-ban, ahol a nyelvgyakorlás mel­lett mezőgazdasági munkát is végeznek, tehát költségeiket is megkeresik. + KEVÉS A TANÁR Az itthoni nyelvtanulás viszont továbbra is nehézsé­gekbe ütközik, mivel kevés a nyelvtanár. A Killián úgy próbál segítem magán, hogy a debreceni egyetemről vég­zős nyelvtanárokat Is fogad, gyakorlati Idejükre. Ez min­denképpen nagy segítség — úgvannyira, hogy a gyerekek pályaválasztását Is befolyá­solja. Növekszik ugyanis azoknak a száma, akik hu­mán pályák iránt mutatnak érdeklődést. A miskolci to­vábbtanulási lehetőségeket tekintve megnőtt például az egyetem jogi karának nép­szerűsítése, de a közgazda- sági fakultás is egyre von­zóbbnak tűnik. Ez a szám pedig valószínűleg még na­gyobb lesz. ha sikerül a szá­mítástechnikai oktatás beve­zetése, ami ugyancsak a ter­veik között szerepel. Ez azért is szükséges, mert a fentebb emlegetett -demográfiai hul­lámhegy most hozza magá­val azokat, akik az általános iskolában is szakosodott osz­tályokba jártak. Ezek köny- nyen be tudnak majd kap­csolódni a magasabb fokú képzésbe, de különben is kár lenne parlagon hagyni ilyen irányú ismereteiket. A Killián Gimnázium ter­jeszkedni nemigen tud. A je­lenlegi húsz osztály száma nem szaporítható, s a mint­egy 630-as gyermek létszám felduzzasztása sem lenne sze­rencsés. A tanárokkal való ..ellátottság" most jónak mondható — fél száznál na­gyobb kollektíva kialakítása egy sereg há iránnyal is jár­na. + TESTNEVELŐ TAGOZAT Az iskola másik büszke­sége a testnevelő tagozat. Mintegy negyven gyerek jár ide, elsősorban röplabdában, kosárlabdában és atlétikában jeleskednek a középiskolások számára kiírt versenyeken. A lányok röplabdában a leg­jobb nyolc csapat között van­nak az országban, a fiúk a legjobb 16 közé már beke­rültek. Gátíutójuk, az 5. he­lyen van az országban. 4x100- as váltójuk tavaly az 1. he­lyen, 4x400-asuk pedig a har­madikon végzett. Az önálló pénzügyi gazdál­kodásra való áttéréstől so­leat várnak. Feltételezhetően nagyobb szabadságot és moz­gásteret fog biztosítani az iskola jobb megszervezéséhez. A szabadsághoz viszont még hozzá kell szokni. Addig is a felkészülés a vezetők — tanárok — számára is min­dennapi téma. A kibontako­zás útja viszont egyelőre vi­lágosnak és járhatónak lát­szik. Gyöngyösi Gábor + A testnevelési tagozat jelszava lehetne az „Ép testben ép lélek”. A testkultúrával együtt jár a sok mozgás. Az újabb pedagógiai elvekkel pedig a nagyobb szabadság. A gyógyítás is termelőmunka Vezető propagandisták a megyei kórházban A tudomány fejlődése nem teszi problemamemesse uz eie tét, legteljebb a régieset szünteti meg, miközben úja kát teremt, vulanogy Így io gtnmaztau meg — uiioiónos érvényűén - ui egészségügyi agazutban jelentkező euem mondások mugyaiazatát i azon az egesz napos iu,ogu toson, ome.yen a megyéi port bizottság lursadaimi munka soí, a vezető prupu^ancustox, a megyei kómázoan isme:- kedie» a g.ágyito munka s az egészségveuaiem helyzetevei. Markáns válasz is ez a régóta feszegetett Kerdesre: mz az oka annak, hogy noha látványosán fejlődött az el­múlt évtizedekben az egész­ségügyi ellátás feltételrend­szere, mégis rohamosan rom­lott az állampolgárok egész­ségi állapota. A tudomány sok olyan kór­forma gyógyítására, vissza­fordítására, vagy legalább folyamatának megállítására képes ma már, akár a na­gyobb vidéki kórházakban is, amelyekről nem is oly reg még úgy véltük, hogy csakis a kivételes helyzetben levő intézetekben, kivételes tudású orvosok képesek. Pél­da rá a megyei kórház is, ahol a szívsebészet kivételé­vel a legbonyolultabb műté­teket végzik, s a fertőző, reumatikus és bőrbetegsé­geken kívül minden más kii- nikum rendelkezésre áll. Az ország második legnagyobb kórháza, ahol 2014 agyon, 40 osztályon, 2810 dolgozó vesz részt a gyógyítómunkában. S ahol a csúcstechnikát az idegsebészeten, az érsebésze­ten s az urológián nagy ér­tékű, és sokat tudó diag­Defenzív vezetés Felemás módon örömteli, ugyanakkor szívszorongató érzés volt látni a tolókocsit, mely a benne ülő emberrel az utca túlolda­lán gördült a forgalmas járdán. Szívszorongató ez a látvány, hiszen ilyen­kor mindannyiunkban — okkal, ok nélkül — lelklismeret-furdalás támad: eleget tet­tünk-e, vagy tettünk-e egyáltalán valamit a helyváltoztatás örömétől megfosztott em­bertársainkért? (Még fogalmazásmódunkban is tettenérhető a lelkiismeret-furdalás: a rok­kantkocsit tapintatosan elneveztük toló­széknek, holott nem a szék szorul rá a kül­ső segítségre, mint azt a kifejezés sugallni igyekszik ...) Ugyanakkor örömteli is volt a látvány, mert nem a megszokott tolószékről volt ez­úttal szó: ez külső segítség nélkül, önerő­ből — vélhetően elektromos hajtás által haladt, méghozzá puhán és zajtalanul, nem szennyezve a környezetet, és nem terhelve a szék utasát a hála megalázó érzésével. Ha illik ilyet mondani egy efféle szerkezetre, akkor a maga módján még szép is volt: ahol kellett, ott krómozott alkatrészek csil­logtak, ahol kellett, ott masszívnak, más­hol könnyedén karcsúnak látszott, egyszó­val a forma és funkció megnyugtató össz­hangját árasztotta. Mi, járókelők vérmérsékletünknek és ne­veltetésünknek megfelelően nyíltan meg­bámultuk, vagy kíváncsiságunkat leplezve vettük szemügyre a szokatlan járművet. A látvány észrevehetően jó hatással volt az imént említett lelkiismeret-furdalásra: csak nem vagyunk mi olyan érzéketlenek és kö­zömbösek, csak tettünk valamit értük. Tör­ténetesen nem pont mi. hanem legjobb­jaink — mérnökök, tudósok —, mert, bár pótolni nem tudjuk a pótolhatatlant, de jószándékú erőfeszítésünkkel elviselhetőb­bé tettük annak hiányát. Ahogy a forgalmas járdán haladt előre a szerkezet, már egy dologra fény derült. Az önjáró tolószék konstruktőrei nemcsak a mozgássérült emberek igényeit ismerték tö­kéletesen, hanem az „utca emberét”, azaz bennünket is. Volt ugyanis a széknek egy tulajdonsága, melyet eddig nem említet­tem: a benne ülő ember könnyedén tudta irányítani: járműve halk zümmögéssel, ele­gánsan fordult jobbra-balra, ha kellett Láthatóan szüksége is volt erre a manő- verezöképességre a tolószék utasának: elő­zékenyen és ügyesen, ő volt kénytelen min­den szembejövő gyalogost kikerülni. Kiss József nosztikai berendezések kép­viselik. Imponáló adatokkal ismer­kedhettek meg a vezető pro­pagandisták, az egészségügy párt- és állami vezetőinek, szakembereinek tájékoztatá­sa révén arról is, hogy mek­kora szellemi tőkével rendel­kezik az intézet; hogy 340 orvos, 31 egyéb diplomás, 1500 szakdolgozó és 980 mű­szaki, gazdasági szakember látja el az évente ott meg­forduló 7Ö0 ezer járóbeteget, 51 ezer fekvőbeteget; hogy közöttük két egyetemi tanár, 8 egyetemi docens és 9 kandi- didátus található: hogvéven­te 608 millió forinttal gaz­dálkodnak, amelyből a bér 230 millió, s csak a szén ára, amit az intézet fűtése igé­nyel, 35 millióba kerül. S le­hangoló adatokkal arról, hogy az idei kezdőbérek ala­csonyak. nem tükrözik mun­kájuk értékét. Hogy a kez­dő ápolónő 3900 forintot, a röntgenasszisztens 3500-at, a takarító 4000-et, speciális osz­tályon 4200-at. s az orvos 4700 forintot kaphat. Hogy az. orvosok havi munkaideie 300 —350 óra, s a szakdolgozók — akiknek nagy része fiatal anya — három műszakban teljesítenek, az országos át­lagbérekhez képest jóval ke­vesebbért idegemésztő szol­gálatot. S a megye más inté­zeteiben — egészen az alap­ellátásig — ettől csak mos­tohább az egészségügyiek helyzete. Több pénz kellene a mű­ködéshez is, s több erkölcsi megbecsülés a jó közérzet­hez. Ez utóbbi különösen hi­ányzik, éppen, mert kirívó esetekből sértőn általánosít a közvélemény. Jó lenne hát, ha a párt propagandistái — eppen, mert az élet minden, területén találkoznak a la­kosság széles rétegeivel —se­gítenének az emberek gon­dolkodásában helyére tenni az egészségügyben dolgozók­ról kialakult hamis képet. Mert noha nem termelőága­zatban dolgoznak, munkájuk értékét tíz- és százezrek mér­hetik a maguk bőrén. A propagandisták közül többen ezen a ponton szólal­tak meg. Azt vitatták, vajon helytálló-e nem termelőszfé/ rának tekinteni az egészség* ügyi tevékenységet. Hátán*# zottan fogalmazták meg vé­leményüket: a gyógyítás ter­melőmunka. hiszen a terme­lőerő legfontosabb alkotóele­mét, az ember munkaképes­ségét.^ egészségét „termeli új­ra”. ÉDpen ezért érdemelne az eddiginél nagyobb erköl­csi és anyagi megbecslést. R. É. Ha vásárol, nyerhet! Azok között, akik március 14-től 19-ig bármit vásárolnak üzletünkben, 50 db 200 Ft-os VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT SORSOLUNK KI március 21-én 15 órakor. Zenés divatbemutatók március 17-én, és 18-ón 15 órakor az üzlet előtt, az emeleten. KÖSZÖNTI VÁSÁRLÓIT AZ 5 ÉVES (KDN-FE3) GAICRIA Miskolc, Széchenyi út 3-9. sz. I. em. Telefon: (46) 35-186

Next

/
Thumbnails
Contents