Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-28 / 73. szám

Drágábban sem kapható Anyátlan csavarok Az egyik boltban hatos anyacsavart szeretnék venni. A humoránál levő eladó azt válaszolja: kétszer hármast tud adni. Aztán mint sokak­nak azt tanácsolták, a Vas­udvarban keressek, ez ugyanis Miskolc csavarszak­boltja. A vásárló azonban itt sem járhat sikerrel. Olasz József üzletvezető visszagondol, s azt mondja, hogy körülbelül két éve nagyon gyakran a hiánycikklistán vannak a közepes méretű csavaranyák. Mutatja, hogy a Vásárlók könyvébe csak erről szóló panaszokat jegyeznek be. Milliós tételben állnak a rak­tárukban a csavarszárak. Pe­dig nyilvánvaló, hozzájuk való anyát is rendeltek. Akik pedig elküldték a csa­varszárakat (lehet, hogy a csavaranya másnak az asz­tala) nem tudhatták, hogy anya nélkül nem adhatók el. Visszaszállítani nagyobb bo­nyodalom lenne, fizetik hát a felgyülemlett készlet ter­heit. ♦ TALÁN BULGÁRIÁBÓL A laikus úgy gondolja, hogy a Miskolc szomszédsá­gában levő ongai csavargyár megkülönböztetett ellátást biztosíthatna a megyeszék­hely szakboltjának. Így véle­kedik a csavargyár igazgató­ja is. De nincs akkora gyár­tókapacitásuk, amely az or­szág igényeit fedezni tudná. A kevésbé jó hír után mon­dott egy jobbat is: egyik munkatársuk éppen ezekben a napokban tárgyal Bulgá­riában az ilyen csavaranyák vásárlási feltételeiről, ami­re most adott lehetőséget az államközi szerződés. Ha a megállapodás létrejön, vár­hatóan az év második felé­ben megérkezik az első im­portszállítmány is. + AZ ÜZEMNEK MENNI KELL De nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is csavaros ügy a csavarbeszer­zés. A Borsodi Ércelőkészí­tő Mű nem tartozik a leg­nagyobb felhasználók közé, de negyedévenként nekik is körülbelül 50 ezer különböző méretű csavarra lenne szük­ségük. Az ongai csavargyár 180-féle megrendelt tételből mindössze húszra tett ígére­tet. A vállalatnál kizárólag egy ember a csavarügyek fe­lelőse, aki naponta utazik, vagy telefonálgat csavar után, vagy szerencsés eset­ben más vállalattal csere­berél. A BÉM-nek a 20 mil­liméter alatti csavaranyák­kal van a legnagyobb gond­ja, mert a nagyobbakat most már az LKM-től minden mennyiségben határidőre megkapják. Vásárolnak időn­ként — természetesen szük­ségből — a Kisinari Termel­tető Vállalaton keresztül kis­iparosoktól is. Az üzemnek menni kell, de ezért többet is kell fizetni, darabonként esetleg 2 forinttal is. ♦ ES A KISIPAR? A lakosság számára is szá­mításba jöhetne még a kis­ipari termelésből • származó csavaranya. S az ország más részében kínálnak is ilyet. Tavaly a szolnoki Skálából az M8-as anyát 1,20; az M10-eset 1,90-ért vették. (Ha ugyanez gyári készít­mény, 40—50 fillér lett vol­na.) A vásárlók megadnák érte tehát a többszörösét is, csak hozzájutnának. Erről kérdeztünk egy illetékest, Szegedi Sándor, a városi tanács ellátásfelügyeleti osz­tályán az árcsoport főelőadó­ja. Elmondta, hogy éppen a lapunkban jelent meg az a vásárlói panasz három évvel ezelőtt, amelyben azt kifo­gásolták, hogy ugyanaz a csavar az egyik boltban 50 fillérbe, a másikban pedig 2,50-be került. Valóban túl­zottnak tartották ezt az ár­különbözetet, mert ez nagy mennyiségnél igen jelentős összegre rúg. Közben a Ker- mi is megvizsgálta a kisipa­rosok által gyártott anyákat, s azok minősége sem indo­kolta a magasabb árakat: nem voltak jobbak. A pró­bavásárlásokkor az is kiderült néhány helyen, hogy össze­keverték a két forrásból származó anyákat, s „termé­szetesen” a magasabb áron hozták forgalomba. Azt nem tiltják a vállalatoknak, hogy ne hozzanak forgalomba kis­iparosak által gyártott csa­varanyákat, de az indokolat­lanul magas árat továbbra is kifogásolják. , A csavaros körkép itt ez­zel véget ér. Ettől a fél év­tői ennyi telik. Oláh Erzsi Breitenbach József, a vá­rosi tanács idegenforgalmi menedzsere hívta fel a fi­gyelmünket arra, hogy ez az ötlet foglalkoztatja mostaná­ban a városi tanács idegen- forgalmi szakembereit. A liliputi kisvasút ugyanis nem elérhetetlen álom, mert egy magyarországi szövetkezet vállalkozna a szerelvények gyártására. ■ Többféle válto­zatban készülnének a kere­keken gördülő kisvasúti köz­úti szerelvények; egy-egy va­gonba 18-an ülhetnének be, és a naptól, esőtől védő te­tő alól kényelmesen szemlél­hetnék a város látnivalóit. A kisvasút közúti járműnek számít, így bárhol közleked­het a városban. A sík te­repre ajánlott járműnek négyütemű benzinmotoros erőforrása van, a változato­sabb terepen pedig dízelmo­tor hajtja a mozdonyt. • PÉLDÁUL TAPOLCÁN A Bulgáriában is látható „kisvasutak” behozatalát nem teszi lehetővé azoknak devi­zában fizetendő ára. de ho­nosításukat a szövetkezet megvalósíthatónak látja. Az idegenforgalmi me- medzsertől azt is megtudtuk, hogy a budapesti Várnegyed­be és Siófokra kívánnak megrendelni egy-egy szerel­vényt. A miskolci idegenfor­galmi szakembereket az öt­let azért is foglalkoztatja, mert szó lehet a járműhasz­nálati díjért való igénybevé­★ Több nyugat-európai országban, de már Bulgáriában if közlekedik ilyen „kisvasút”. télről is. Ez módot nyújtana arra, hogy kipróbálják, mennyire használható, meny­nyire illeszthető a város ide­genforgalmába ez az új szol­gáltatás. Többféle változat elképzelhető, hiszen közle­kedhet a szerelvény megha­tározott útvonalon is, példá­ul Tapolcán vagy a belvá­rosban. De az is épkézláb gondolatnak látszik, hogy például egy-egy turistacso­Színe és Vírus — szmokingban ajc A csavar semmit sem ér, ha nincs hozzávaló anya „Ágyba döntődnek nevez­te kedves levelezőnk azt az esküvői szertartást, melyen a minap meghívottként részt vett. De mindjárt utánatet­te; „huncut, aki rosszra gon­dol!” Mi nem gondoltunk semmi rosszra (sőt!), de azért kíváncsian olvastuk végig a sejtelmesen induló levelet. íme, a történet: le­vélírónk felfigyelt rá, hogy az egész szertartást végigszi­pogta a násznép, sűrűn tö- rölgetve szemét, orrát. Ügy találta — mint vendég —, hogy ez azért túlzás, a fia­tal párt szemmel láthatólag az Isten is egymásnak te­remtette, s ők maguk egyál­talán nem látszottak lehan- goltnak. Megkísértette az a gondolat, hogy nem is any- nyira az ilyenkor illendő apai, anyai meghatottságról van szó (viszik a lányt, vi­szik a fiunkat), hanem fel- rémlett bennük, milyen sok­ba kerül manapság a vacso­ra. A rokonok, barátok pe­dig azért sírták el magukat, mert már előre számítgatják, mit kóstál manapság a menyasszonyi tánc .. . De mert jól ismeri és be­csüli a családot, mindjárt el is szégyellte magát a rosszhiszemű feltételezésért, és inkább elfogadta azt az önmagának adott magyará­zatot, hogy ez egy kivétele­sen finom lelkű, könnyen elérzékenyülö família. Meg is maradt ebben a hiszemben egészen odáig, amíg az egyik nászasszony akkorát nem tüsszentett, hogy harangozni kezdett a kristálycsillár, az anyakönyv­vezető pedig újraigazította vállán a zászlóként lobogó nemzetiszín szalagot. Erre, mintha zsilipet húztak vol­na fel, köhögni, tüsszögni kezdett az egész díszes gyü­lekezet, túlharsogva a nász­indulót is. A vendég számá­ra immár kétségtelenné vált: influenzától, de legalábbis heveny tavaszi náthától szenved a teremben min­denki, kivéve az ifjú párt, az anyakönyvvezetőt és jó­magát. A cseppfertőzés rémétől fenyegetve, diszkréten ő is nyomkodni kezdte az orrát illatos csipkezsebkendőjével, mintha szintén meghatódott volna az eskető szónoklat­tól. A kendő védőfüggönye mögül mély együttérzéssel tekintett a bájos arára és a délceg vőlegényre, hisz’- ők nem kaphatták elő a zseb­kendőt, de talán nem is ész­leltek semmit a fenyegető eseményekből. Lelkűk tova­ringott a nászinduló lágy hullámain, s közben az előt­tük álló szép napokra, he­tekre gondoltak. Befejeződött a szertartás, és — mint levelezőnk írja — ekkor kezdett kibonta­kozni a tragédia. A násznép ugyanis — annak rendje és módja szerint — odajárult az ifjú párhoz, hogy meg­ölelje, megcsókolja őket, sű­rű jókívánságok (gyermek- áldás, miegyéb) közepette. Állták gyanútlanul a könny­től — és egyébtől — nedves puszik rohamát, miközben a vendég szíve összefacsaro- dott a sajnálattól. Tudta ugyanis, hogy e kedves pár külföldre megy nászúira, s a drága pénzen vásárolt napo­kat, heteket bizonyosan ágyban töltik. Nem azért hanem azért,, mert rájuk öleltek, csókoltak néhány milliárd vírust. A lappangá- si idő leteltéig éppen csak belekóstolhatnak az isme­retlen, tájak szépségébe, s aztán — nincsenek csodák! — biztosan leveri őket lá­bukról a kór. Így sajnálko­zott magában kissé pesszi­mista, de álapjában véve jó érzésű levélírónk, míg elfo­gyott . előle a sor, és ő is cuppantott néevet: kettőt a menyecske, kettőt a férjecs- ke füle mellé, a levegőbe. Mert nem készült ugyan külföldre, de úgy döntött, hogy ha eddig megúszta a náthát, a tavasz küszöbén sem fogja megkapni. Elve: a vírust jobb elkerülni ak­kor is, ha szmokingba öltö­zik, virágot tűz a gomblyu­kába, és Mendelssohn fülbe mászó zenéjére „lépeget”. (bekes) port vagy iskolai osztály vá­rosnézés. kirándulás céljára kibérelhesse a kisvasúiét. • A TURIZMUS ÜZLET Nehéz ma megítélni, hogy mikor lehet az ötletből va­lóság. Egy azonban bizonyos: városunk idegenforgalmában az utóbbi években alapvető változás következett be az­zal, hogy a városi tanács fontos üzleti ágazatnak te­kinti a turizmust. Életre hívták a Miskolci Idegenfor­galmi Bizottságot, pénzt jut­tattak egy szervezői, me­nedzseri státuszra. Az elmúlt év legfrissebb adatai azt bi­zonyítják, hogy a nyugati tu­risták érdeklődése jelentősen növekszik országrészünk, vá­rosunk iránt. Persze, nagy számokról még igazából nem beszélhetünk, de úgy tűnik, erre a tendenciára nemcsak lehet, hanem kell is építeni. Ehhez azonban jó ötletek kel­lenek — például olyan is, mint a közúti kisvasúié . (k—ó) Kommunista műszak a drótgvárban Évente két alkalommal — tavasszal és ősszel — ren­deznek kommunista műsza­kot a December 4. Drótmü­vekben. Ezúttal szombaton vállalt munkát a több. mint kétezer fős kollektíva. A kom­munista műszak bérét im­már harmadik éve a válla­lat alacsony nyugdíjjal ren­delkező dolgozóinak ajánlják fel. Az összeg másik részét a .,Számítógépet az iskolák­nak” akció támogatására., s a vállalat szociális alapjá­nak bővítésére szánják. Előadás a cukorbetegségről Az egészségmegőrző és a betegségmegelőző program keretében alakult meg tavaly a Vasgyári Kórházban az úgynevezett Lipid klub. Volt betegeikkel, illetve a továb­bi gondozásra szorulókkal tartják ebben a formában is a kapcsolatot. A mai össze­jövetelen, amelyet fél há­romkor rendeznek a kórház kultúrtermében, dr. Fekete Tamás belgyógyász osztály- vezető főorvos tart e'őadást a cukorbetegségről. Az elő­adást követően pedig a Bor­sodi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat diétás termé­kekből tart kóstolással egy­bekötött termékbemutatót. Hogy gyorsabban gördüljön az idegenforgalom vonata Kisvasút, sín nélkül Van olyan kisvasút is, amelyiknek sin se kell. Nem is kisvasút ez igazán, ha­nem olyan liliputi mozdony — és a hozzá tartozó né­hány kocsi —, amelyeket járműalvázra építenek, és városnéző járatként üzemel­tetnek Európa számos váro­sában. Meglehet, hamarosan Miskolcon is találkozhatunk a minimozdony húzta sze­relvénnyel ... Kevesebb por és füstgáz Környezetvédő korszerűsítés Gyakorta látni ma még a füstgáz és a finom porper­met szürkés-vöröses felhőjé­nek gomolygását a Lenin Kohászati Művek kéményer­dője között. A hozzáértők tudják, hogy a régi elektro- acélgyártó üzem műve, min­dennapos (és naponta több­szöri) téteménye ez a lát­ványosság: a 18. számú ív­kemence szennyezi és káro­sítja így rendszeresen Mis­kolc város és körzetének lég­terét. Ez a nagyfokú légszennye­zés lényegesen csökkenni fog hamarosan — Molnár József okleveles üzemmérnöknek köszönhetően. Elkészítette ugyanis a 18-as ívkemence füstgázelszívó és porrá zó be­rendezés vezérlésének kor­szerűsítő terveit. A tervezett vezérlőberen­dezés illeszkedik a régi rend­szer mechanikájához, egysé­gei könnyen, gyorsan javít­hatók, cserélhetők. S mind­ez hazai gyártásból beszerez­hető integrált áramköri ele­mekkel megoldható. A ve­zérlés meghibásodásából adó­dó légköri szennyeződés je­lentősen csökkenni fog a korszerűsítések után. A ter­vezett korszerűsítés nem csu­pán környezetvédő, de — az importkiváltást figyelembe véve — gazdasági megtaka­rítást is eredményez.

Next

/
Thumbnails
Contents