Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-03 / 52. szám

Közúti tréleren jöttek Tátra villamosok • ✓ r? a jármű­javítóban A MÁV Járműjavító be­járatánál munkásfelvétclt hirdető tábla fosadja a be­lépői: marós, villanyszerelő, hegesztő és lakatos szakkép­zettségű munkavállalókat felvesznek. A segédmunká­sokra itt sincs szükség. A vállalatnak olyan jól kép­zett szakemberek kellenek, akik el tudják végezni azo­kat az egyedi munkákat, amelyekre január elseje után szerződtek. A miskolci üzem húsz év­vel ezelőtt még mindenfaita vasúti jármű javításával fog­lalkozott. 1969-től azonban a személykocsikat Dunakeszin, a mozdonyokat Szolnokon és Kőbányán újítják fel. A miskolci járműjavítónak a teherkocsik javítása maradt. Tavaly még a MÁV kocsi­parkjának javításán kívül megbízást bírtak elfogadni a környező üzemek — első­sorban az LKM — vasúti járműveinek felújítására is. Azok a munkák kitöltötték az üzem teljes kapacitását. Sőt. a külső vállalatok sor­ba álltak, a tehervagonjaik a|c Minden profiljukba vágó munkát el kell vállalni javítását kérve. 1988-ra meg­változott a helyzet. Azok a vállalatok amelyek eddig biztos munkaadók voltak, ha­logatják a javíttatást, amed­dig csak lehet. Emiatt egyre kevesebb a munka. A járműjavító dolgozóinak feladatot kell adni. hogy ke­reshessenek, ezért az egész országra 'kiterjedő piackuta­tást végeztek. Az Északma­gyarországi Vegyiművektől kezdve a Pécsi Bányaüzeme­kig, több vállalattal tárgyal­tak. A Budapesti Közlekedé­si Vállalat vezetőivel folyta­tott véletlen beszélgetés köz­ben kiderült, hogy négy ka­rambolozott. alvázsérült Tátra-villamosukat nem tud­ják megjavítani. Ügy tűnt hogy a 9 millió forint érté­kű szerelvények sorsa: a roncstelep. A BKV és a jár­műjavító közötti tárgyaláso­kon kiderült, hogy az alvá­zak javítását és a sima le- mezmunkákat: a lemezegyen- getést. a hajiitást, a hegesz­tést. alig 1 millió forintért el tudják végezni. Ezt az árat a megrendelő vállalat nem tartotta soknak, még úgy sem, hogy a Budapest— Miskolc közötti közúti szál­lítás díja is őket terheli. Mert a vállalat közel-távol nem talált vállalkozót, _ aki el­végezte volna a munkát A Miskolci Járműjavító rendel­kezik a szükséges szakembe­rekkel. szerszámokkal, vala­mint azzal a különleges gép­pel — hidraulikus egyenge­tő vei —. amelyekkel javít- hatóvá válnak a villamosok. Az utómunkálatokat — a motorszerelést, a festést — Budapesten végzik el. Sz. r. IIa a tanácsi lakást visszaadják Az építkezők többet kapnak ■ Tavaly négyszázat u Magasabbak az anyagárak u Kiskapu nélkül A lakás- és a lakótelek- gazdálkodásról szóló 1986-os tanácsrendeletet módosította múlt pénteki ülésen Miskolc Város Tanácsa. Egyik lénye­ges változás, amely az inten­zívebb lakásgazdálkodást szorgalmazta, hogy meg­emelkedik a iakás-használat- bavételi díj viszatérítésének összege, ha a tanácsi lakás bérlője lemond a lakásról, a lakásügyi hatóság javára, és magánerőből teremt új ott­hont. Érdemes azonban vissza­pillantani az előző rendelet­re, amely 1987-ben lépett életbe. Akkor építkezés ese­tén a lakás-használatbavételi díj hatszorosát, egyéb eset­ben pedig — vásárláskor, vagy összeköltözéskor, stb. — az összeg ötszörösét kapta meg a bérlő. A múlt évi ta­pasztalatokról dr. Tisza Ti­bor, a városi tanács igazga­tási osztályának vezetője a következőket mondta el: *a rendelet fogadtatása kedvező volt, arra számítottak, hogy kö­rülbelül 400 tanácsi lakás­ról mondanak le a bérlők, úgy, hogy helyette nem kérnek új tanácsi lakást. A statisztika a következő­képpen alakult: összesen 443 tanácsi lakást adtak vissza Miskolcon, és a volt bérlők közül 121-em építkeztek. Ösz- szesen 111,4 millió forintot fizetett a tanács azoknak, akik visszaadták tanácsi bérla­kásukat. A mostani módosítás is azt hivatott elősegíteni, hogy új lakások teremtődjenek. A módosítás tervezetekor fi­gyelembe vették, hogy 1988. januárjától jelentősen meg­növekedtek az' építőanyag- árak. Így azt javasolták — s ezt a városi tanács ülésén el is fogadták —, hogy jjc A villamos új „vendég” a miskolci járműjavítóban (Herényi László felvételei) Ne kerüljenek zúzdába Könyvek féláron Nem lehet azt mondani, hogy a könyvek piacán csend honol. Az emelkedő papírárak, s a még gyorsabban emelkedő nyomdai költségek miatt, egy­re nagyobb számok kerültek a boritok sarkára, de nem kö­vette ezt ilyen gyorsan a ki­adók igényessége, vagy piac­kutató tevékenysége. Sok könyv raktáron maradt. Bajban aztán mindenki — így a kiadók és könyvter­jesztők is — úgy segít ma­gán. ahogy tud. Az időszaki könyvvásárok szép lassan ki­árusító tevékenységgé ala­kultak át, és a vásárlók a fülszövegek, ismertetők he­lyett, gondosabban olvasgat­tak az árcédulákat. A most folyó — február J2-től március 12-ig tartó könyvvásár már bevallot­tan kiárusító jellegű. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban ugyanis féláron vásárolhatók meg azok a könyvek, amelyeket 1985-ig adtak ki. Amint Koa- ka Tibor né, a Krúdy Köny­vesbolt vezetöhelyettese el­mondta, féláron tudják kí­nálni az 1985 folyamán ki­adott könyveket, de a Plané­tás füzeteket, s a Labdarúgó ki kicsodát is. Ezek iránt fő­ként a gyerekek körében nőtt meg az érdeklődés, de a felnőttek is nagyobb szám­mal térnek be boltjukba, mint máskor. A legörvende- tesebb viszont az iskolák je­lentkezése, amelyeknek könyvtárosai igyekeznek ol­csóbban megszerezni azokat a könyveket, amelyeknek megvásárlásáról a megjele­nés idején éppen a magas árak miatt, le kellett mon- daniok. Sajnos, nem sok már a polcokon az igazán jelen­tős alkotás, de a raktárak­ból jelen pillanatban is igye­keznek frissíteni a kínálatot. A forgalom az első héten így elérte a 80 000 forintot, de az érdeklődés továbbra sem csappan. A könyvesbolt bízik abban, hogy ezt a vá­sárlói érdeklődést továbbra is tartani tudja. Gy. CL Értékek a hulladékgyűjtőkben Kidobott forintok „KI a kicsit nem becsü­li, az a sokat nem érdemli” — tartja a szólás, és akár ezt is választhatták volna mot­tóul egyik pályázatukhoz a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat és az Eszaktcrv szakemberei. A hónapok alatt felhalmozódó újságokat a szorgalmasabbak elviszik a MÉH-be. és az üres üvege­ket is vissza lehet váltani. Mégis sokan kidobják. Alkal­manként „10—20 forint” la­pulhat a szemetesvödörben. Az Építési- és Városfejlesz­tési Minisztérium ez év feb­ruárjában kiírt egy országos pályázatot a szelektív, válo­gatott szemétgyűjtésre. Két miskolci céget is felkértek: ésszerű ötleteikkel pályázza­nak A Miskolci Közterület- fenntartó Válalatnak nem voltak építészei, az Észak- tervnél pedig nem dolgoz­nak hulladékszállításhoz, -gyűjtéshez értők. Ezért a két vállalat ezeken a területeken jártas szakem­berei összefogtak, és közö­sen dolgoztak a pályázaton. Mint Bulla Zoltántól, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat főmérnökétől meg­tudtuk: a beküldött anyag tartalma titkos. Annyit azon­ban elárulhatunk, kommu­nális, tehát lakossági, háztartási sze­mét hasznosítására dol­goztak ki egy eljárást a miskolci szakemberek. Az üveget, a papírt, a ron­gyot már a hulladékgyűjtő­be kerüléskor szortírozzák, szelektálják. Így azok később majd nem ár szeméttelepre, hanem olyan helyre kerülnek, ahol még felhasználhatók, hasznosíthatók. Egy háztartásból természete­sen pár nap alatt nem kerül ki nagy értékű, felhasznál­ható hulladék. Azonban eze­ket a forintokat is érdemes megbecsülni. Az országos pályázat ered­ményhirdetése március 8- án lesz. Várjuk, hogyan fogadják a minisztériumban a miskolci terveket. Az eredményről ol­vasóinkat is tájékoztatjuk. F. U. a lakás-használatbavételi díj nyolcszorosát kapja vissza, aki építkezik. Közismert ugyanis, hogy ál­lami erőből a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb lakás épül: az idei tervek szerint Miskolcon 139. Ez­zel szemben 3900 igénylő vár tanácsi lakásra. A módosított ren­delettől tehát azt várják, hogy nem lanyhul az épí­tési kedv, és lesznek olyanok — leg­alább annyian, mint tavaly —. akik a tanácsi lakásból saját családi házba akarnak költözni. A múlt évi statisztikából az is kiderül, hogy sokkal többen adták vissza tanácsi lakásukat olyanok, akik nem építkeztek, hanem la­kást vásároltak, vagy a szü­lőkkel költöztek egy fedél alá. Ebben az esetben a la­kás-használatbavételi díj ötszörösét kapták meg. Ez az öszseg most változat­lan marad, hiszem nem bő­víti a meglevő lakásalapot. A korábbi rendelethez vi­szonyítva azonban megszorí­tó intézkedést is hozott ez­zel kapcsolatban a városi ta­nács. Akadtak ugyanis jó nchá- nyan, akik hozzájutottak tanácsi lakáshoz, de igaz! lakásproblémájuk nem volt, vagy a visszatérítés szép összegének fejében igein ha­mar lemondtak bérlői joguk­ról. E kiskapuk megszünte­tése érdekében úgy határoz­tak, hogy aki a lakáskiutalástól szá­mítva egy éven belül adja vissza tanácsi lakását — és nem építkezik, nem vá­sárol — az csak az ál< |!a befizetett lakás-használat- bavcteli dijat kaphatja visz­Ezt az elfogadott tanácsren­deletet felterjesztették a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságához. Hatályba lépé­sének időpontjáról mi is tá­jékoztatást adunk. O. E. Lila bolt a Széchenyin Áprilistól „S”-modell Az év elején sokan kongat­ták meg a vészharangot a ruházati kereskedelem felett. Az áremelkedés jelentősen visszaveti majd a forgalmat — hangzott az előrejelzés. A Borsodi Ruházati Kereskedel­mi Vállalatnál mégis úgy lát­ják: van értelme kockáztat­ni. Némi befektetéssel elér­hető, hogy a tehetősek ne a fővárosban, vagy az ország más tájain költsék az utolsó divatra a pénzüket. Nekik szánják a hamarosan meg­nyíló miskolci „S”-modcl| boltot. Józsa Tibomé, a vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy az üzletet a Széchenyi úton, a Szemere sarokhoz közeli egykori bőrdíszműves szaküzlet helyén alakítják ki. Hálózatról van szó, ezért a miskolci egység semmiben sem különbözik majd a fő­városi, illetve más város­beli társaitól. Ugyanaz a portál, ugyanaz a boltbelső és bútorzat, a megszokott li­la szín fogadja itt is a vevő­ket. A kínálat sem tér el a társüzletekétől, bár a bolt­vezető dolga a mérlegelés: amit beszerez, elkél-e Mis­kolcon is. Régen kérik a vevők, hogy legyen nálunk is „S”-mo- dell bolt. A tények egyértel­műen bizonyítják:van olyan vásárlói réteg, amelyik a pénzéért tetszetős, igényes, divatos holmit szeretne. Nem volt hiábavaló vállalkozás a Széchenyi úton sem a Revü; sem a Revü-Konzumex meg­nyitása — ezt bizonyítja a forgalom. Ami az üzlet helyét illeti: a bőrdíszművesboltot min­denképpen tatarozták volna, bármit rendeznek is be itt. A cég saját szakemberei már túl vannak a kőművesmun­ka dandárján. Utánuk a bolt­belsőt kialakítók veszik át a terepet. A napokban választ­ják ki a megfelelő textilta­pétát, azután a bútorozással lesznek elfoglalva. S ha min­den jól megy, legkésőbb áp­rilis elején megnyitják az üzletet. Amibe — tegyük hoz­zá — akkor már az ezen a sza­kaszon frissen rakott díszkő­burkolaton sétálhatunk be. Nem érdektelen azt is tud­ni, hogy a miskolci lesz az ország első olyan .^’’-mo­dellje, amelyiket nem a há­lózatot fenntartó szövetkezet üzemeltet. B. A, Szőlőoltványok Mintegy 850—900 ez^r sző­lőoltvány termesztését kezd­ték meg a napokban a To- kaj-hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát tarcali üzemében. Az oltványok már a jövő évi, több szá* hektáros telepítésekhez ké­szülnek; a gazdaság a sa­ját szükségletén kívül biz­tosítja a szakszövetkezetek és az egyéni termelők ellá­tását is. Vegyszer gombák ellen A napraforgó gombás megbetegedése elleni kísér­letek sikerrel folynak Mis­kolcon a Növényvédő Állo­más laboratóriumában. A fehérpenész, a peronoszpóra és a napraforgóbél sorvadá­sa ellen kikisérletezett vegy­szert az idén először alkal­mazzák majd nagyüzemben, így a Nagymiskolci Állami Gazdaság földjein.

Next

/
Thumbnails
Contents