Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-26 / 72. szám

A számítástechnikától az ege szségmegőrzésig A TIT megyei elnökségének ülés** A'Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Borsod-Abaúj-Zemp. Un Megyei Szervezetének ügy­vezető elnöksége a legutóbbi ülésén a Sárospatak Városi Szervezet tevékenységéről hall­gatott meg jelentést, majd. az egészségügyi szakosztály 1987. évi munkájáról szóló beszámo­lót vitatta meg. A sárospatakiak azt hang­súlyozták: továbbra is ki­emelt feladatuknak tekintik, hogy sajátos eszközeikkel se­gítséget nyújtsanak az embe­ri és tudati tényezők fej­lesztéséhez, a kormányprog­ram megvalósításában részt vevő dolgozók át- és tovább­képzéséhez. A városban meg­növekedett az érdeklődés a számítástechnikai ismeretek elsajátításának lehetőségei iránt. • TÖBBEN TANULNAK NYELVET Az igények kielégítésére elsősorban azért kell aTIT- nek különleges figyelmet for­dítania, mert a termelőegy­ségek nemigen tudják meg­oldani ilyen irányú gondjai­kat. A Ttyi rugalmasabban tud igazodni a feltételekhez — olya/i esetekben is, ami­kor csak néhány ember ál-, vagy továbbképzéséről van szó. De a sárospatakiak gondja, vagy öröme az is,* hogy megnövekedett' a nyelv- tanfolyamok iránti igény. Az angol, német, francia nyelv elsajátításának szándéka a felnőtt lakosság körében is erős. ami nem is a nyelvta­nárok biztosítása szempont­jából jelent gondot, hanem elsősorban a tankönyvekkel való ellátás tekintetében. Olasz diákok Miskolc és az olaszországi Riva dei Carda városa közötti együttműködés egyik jele, hogy a városok iskolái között is igyekeznek szorosabbra fűzni a szálakat. Ma a Zrínyi Gimnáziumba meg is érkezik az első olasz diákcsoport, amely egy he­tet tölt a miskolci gimnázi­um tanulóinak körében. Ezt a látogatást 45 miskolci ta­nuló viszonozhatja, akik áp­Ifj. Rőezey Ferenc estje Munkájuk elismerésének tudják be, hogy városukban minden évben országos TIT- rendezvényeknek is helyet adhatnak. Az építészek ta­lálkozóját, az egészségügyi választmány továbbképzését, a pszichológiai választmány ülését, a közgazdasági vá­lasztmány látogatását és az országos biológusnapok meg­rendezését tartják ilyen — helyi tevékenységüket is el­ismerő megtiszteltetésnek. • AZ ÓVODÁST KELL NEVELNI A TIT-tevékenység egy szőkébb, de nem kevésbé fontos területével, fogialko-, zott a megyei szervezet egészségügyi szakosztályának beszámolója, amely az 1987- es év munkájáról és a to­vábbi feladatokról szólt. Te­kintettel arra, hogy a szak­osztály vezetésében 1986-ban változás történt, az új el­nök, dr. Gaál József legköz­vetlenebb feladatainak felso­rolásával kezdte beszámoló­ját, hivatkozva azokra az eredményekre, amelyeket a szakosztály dr. Velkey László Chopin két műve: a b-moíí tásával élért. Az 1987-es év fő felada­taként az új vezetőség az egészséges életmódra való nevelést és a betegség-meg­előzési programhoz való eredményes hozzájárulást je­lölte meg. Terveiket csak né­miképp módosította az, hogy elsősorban a családi, iskolai nevelésben, központi változá­sok is történtek. Semmivel sem csökkentette ez viszont, a túlzott gyógyszerfogyasz­a Zrínyiben rilis 4-én indulnak majd Ri- ya del Garciaba. A Zrínyi Gimnázium olasz szakosai hétfőn olasz estet szerveznek a vendégekkel együtt, amelyen anyanyel- vükön előadott műsorral kedveskednek a vendégek­nek, akik természetesen szintén felléphetnek. Az elő­adás végén kötetlen társal­gást terveznek, amelyen ki­derülhet, hogy milyen mér­tékben sajátították el a zrí- nyisek az olasz nyelvet. Jf. Szeghalmi Bálint, a Deszkatemplom tervezője Kós Károly ízlése szerint alkotta meg ezt az épület- és építmény egy úttest. A galambdúcos székelykapu és az idén ötvenéves — tehát újnaK számító — fatemplom látványa minden idegennek felkelti a figyelmét, amikor a modern városképbe ágyazódva megpillantja. Ezért joggal Miskolc egyik neveze­tessége. (Kerényi László felvétele) Erdélyi Yörösfenyőből — Kos Károly ízlése szerint Templom a Tetemvár alatt A Bartók terem Den hétfőn délután fél 6-kor kezdődik ifj. Röczey Ferenc zongora­estje. A műsoron Bach Két korálelőjátéka — az Esz-dúr és. az f-moll —, Mozart F­dúr szonátája, Gershwin Három prelüdje, valamint Chopin két műve: a b-moll szonáta és a Két noktürn szerepel. tás, a narkománia, az alko­holizmus és más egészségká­rosító tényező elleni tevé­kenységük jelentőségét, amelyben elsősorban dr. Tass Gyula főorvos, a szakosztály vezetőségi tagja tűnt ki. Az ilyen tevékenység an­nál is fontosabb — hangsú­lyozta dr. Gaál József —, mert a bizonyos sz-.kások, szenvedélyek rabjává vált felnőtt embereket nevelni roppant nehéz. Az igazság ugyanis az, hogy az egészsé­ges életmódra való nevelést már otthon, óvodás és isko­lás korban kellene elkezde­ni. Ma még a kezdeti lépé­sekről is alig tudnak beszá­molni. Ellenkezőleg. Gyak­ran találkozni azzal a je­lenséggel, hogy az egyes is­kolákban esetlegesen megtar­tott egészségügyi felvilágosí­tó munka kizárólag, vagy túlnyomórészt szexológiai. Eredménye — miként mon­dotta —, hogy másnap az általános iskolás kislány tab­lettáért jelenik meg az or­vosnál .., • SZÍVESEN TARTANAK ELŐADÁST Dr. Szepesi Lajos, a szak­osztály titkára azt fejteget­te, hogy , hajlandók bármi­lyen jellegű tanfolyam mun­kájába bekapcsolódni egy­két egészségügyi előadás megtartásával. Az orvostár­sadalom ezt feladatának te­kinti, és szívesen végzi, min­den ellenszolgáltatás nélkül. Az értekezleten felmerült a kormány egészségmegőrző programjával kapcsolatos teendők egész sora, és igen­igen hangsúlyosan a me­gyében és a megyeszékhe­lyen egyaránt tapasztalható katasztrofális demográfiai helyzet. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló kifejtette vé­leményét, különös tekintettel a népszaporulat kívánatos emelkedésével ellentétes irányban ható jelenségekre. A tanácskozásból lévonha­tó tanulságokat dr. Czibere Tibor, a TIT megyei elnöke és Bozsik József, a szervezet titkára foglalta össze. A miskolci Deszkatemplom tanúja volt a város utolsó fél­évszázadának. 1938-ban épült, érdél yi eredetű vörösienyoböl, s nemcsak a Tetemvár oldalá­nak dísze, de a város egyik jelképe lett. Nevét mégsem onnan kapta, hogy fából épült. Ez esetben a név régebbi, mint a templom, A tetemvári egyházközség leltcészi hivatalában Molnár Pál tiszteletes 1932-ben kel­tezett festménye még azt a deszkaépületet ábrázolja, amelyet 1936-ban lebontot­tak, s amelynek helyére épí­tették a mait. Azt Is Desz­katemplomnak hívták, bár éppen ebben a funkciójában használták legritkábban. Amolyan ravatalozóhely volt inkább, amelyben viszont istentiszteletet — több­nyire temetések alkalmával rendelt istentiszteleteket — lehetett már tartani. A „már" ebben az esetben ar­ra utal. hogy ennek a köz­vetlen elődnek a helyén is volt egy deszkaépület. — ha­lottasház, ravatalozóhely —, amelynek abban az időben minden nagyobb temető mellett szerep jutott, tekin­tettel arra, hogy onnan te­mették azokat, akiket — ott­honuktól távol, váratlanul ért a halál. Vajon miért készültek ezek az épületek egymás után mind fából? Benke György tiszteletes úr — a Deszkatemplom mos­tani lelkésze — tud egy meghagyásról, ami olyan ér­telemben rendelkezik, hogy ha azon a helyen építenek valamit, akkor az csak desz­kából épülhet. Ez érvényes volt az előző épületekre is, és ezt Bathó István — aki lánya halála után, sokat ál­dozott erre az egyházra — tiszteletben tartotta. Farkas István püspök 1938-ban kihasználta azt a lehetőséget, hogy a vörösfe­nyő gerendákkal Erdély hangulatát költöztethette ide a Tetemvár oldalába, s ez a tervező építész — Szeghalmi Bálint — Kós Károly iránti rajongásával is magyarázha­tó. Ö ugyanis, aki az egyko­ri avasi kilátót is építette, Kós Károly hatása alatt, és a mesterének vallott erdélyi építész törekvéseinek meg­felelően, a kalotaszegi, vala­mint a székelyföldi fatemp­lomok formáiban látta a ma­gyar építészet megújításá­nak lehetőségét. Ennek a fa­templomnak az alaprajza, toronyformája és elhelyezé­se, de még belső berendezé­se is ezt bizonyítja. * A Deszka templom ismert és ismeretlen történelmének egyes vonatkozásai nincse­nek még felderítve... Van viszont egy szép, idegenfor­galmi szempontból is igen nagy vonzerőt jelentő egy­házi épületünk, amely fél évszázada Miskolc városké­pének egyik jellegzetes éke, s amelynek építéstörténelé- vel foglalkozva a város meg-4 ismeréséhez is közelebb ke­rülhetünk. (gyöngyösi) 4 kohászati miit cum újdonságai Változatlan az érdeklődés a hámori központi Kohászati Múzeum látnivalói iránt. A Pa­lotaszállóban üdülő hazai ven­dégek, a tavaszi hónapokban országjáráson reszt vevő, ha­zánk különböző városaiból ér­kező diákokon kívül a múlt év­ben 15 országból megközelí­tőleg 2509 külföldi érdeklődő kereste fel a nagy hírű gyűjte­ményt. A Központi Kohászati Mú­zeumot és a hozzá tartozó Massa Múzeumot _ tavaly csaknem nyolcvanezren lá­togatták. A múzeumot csoportosan felkeresőknek nemcsak a ko­hászkodás tárgyi emlékeit mutatják be, hanem videó- vetítéssel összekötött előadá­sokat is tartanak. A már ko­rábban elkészült videofilm­tárukat újabbakkal bővítet­ték. Ezek bemutatják példá­ul az öntödei műszakot, az alumíniumból készült haran­gok gyártását, a harang­öntés történetét. Mindezt szí­nes tévén vetítik a nézők­nek. Az egyes produkciók több nyelven is hallgatha­tók, így németül és oroszul, de készül már több video­film angol fordítása is. Nemcsak a látogatók mind szélesebb és pontosabb tá- jékoztatásábah jeleskednek a múzeum vezetői, hanem a gyűjtemény gyarapításában is. A múlt évben került tu­lajdonukba például a Mexi- kó-völgyben lévő mészkőbá­nya megszüntetett kéziko- vács-mühelyének anyaga. A gépesítéssel fölöslegessé vált a több mint ötven kéziszer­szám, amelyek még a szá­zadfordulón kerültek a mű­helybe, s még lovakat is pat- koltak velük annak idején. Most a látogatók megszem­lélhetik: hogyan is nézett ki hajdan egy kézikovács-mű- heiy. £ Földrajzóra (Fejér Ernő felvétele) Gy. G. A MISKOLCI VENDÉGLATOIPARI VÁLLALAT pályázatot iiirdet AZ ALABBI ÜZLETEK SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSERE 1988. MAJUS 1 -TOL 1991. APRILIS 30-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA: 261. sz. Bástya presszó III. o., 264. sz. Minőn presszó II. o., 266. sz. Bányász presszó III. o , 293. sz. Randevú cukrászda ll.'O., 371. sz. Bisztró III. o., 483. sz. Büfé III. o., 488. sz. Büíé-ABC III. o., Miskolc, Blaha L. u. 39. Miskolc, Dorottya u. 1. Miskolc, Szén u. 1. Leninváros, Lenin u. 1-3. Parasznya, Rákóczi u. 20. Kondó, Szabadság u. Alacska, Kossuth u. 41. 1988. MAJUS 15-TOL 1991. MAJUS 14-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA: 111. sz. Matyó étterem II. o., 183. sz. Kristály étterem-söröző II. o., 273. sz. Piesszó IV. o., 274. sz. Hangulat presszó III. o. Miskolc, Klapka Gy. u. Sajószentpéter, Petőfi u. 2. Sajószentpéter, Művelődési Ház Szerencs, Rákóczi u. 59. SZEZONÁLIS IDŐSZAKRA, 1988., 1989., 1990. ÉVEKBEN MAJUS 1-TÖL SZEPTEMBER 30-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA: 305. sz. Birka csárda III. o., 308. sz. Zöldfa bisztró II. o., 362. sz. Falatozó-büfé III. o., Miskolc, Augusztus 20. strand Lillafüred, Palota u. 70. Miskolc, Királyasztal A pályázat benyújtásának határideje: 1988. április 18. Helye: a vállalat személyzeti osztálya A meghirdetett üzletek információs tájékoztatója átvehető a vállalat központjában (Miskolc, Szabadság tér 2. sz.) a közgazdasági osztályon, 1988. április 8-tól. A nyilvános versenytárgyalásra 1988. április 26-án (kedd) délelőtt 9 órakor az Otthon étteremben (Miskolc, Könyves Kálmán u. 4. sz.) kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents