Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-24 / 70. szám

a miskolciaké a szó Postáéiul: Deli Hirlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon; 18-225. — Kérjük olvasóin­kat. levelezőinket, hog.v panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—11 óra között keressenek 'el bennünket. ÍGY LÁTJA A TANÁCSTAG Hejőcsabai gondok Üj sorozatot i/idít rovatunk, melyben a város különfé­le térségeiben élők gondjairól beszélgetünk tanácstagok­kal. Első helyszínünk Hejőcsaba. Jórészt évtizede megol­dásra váró gondokról beszélt Márkusz Dezső tanácstag. — Minden gondunk egyetlen közös forrásból ered. A for­rás neve: pénzhiány. Ilyen általános, sokakat érintő gond. hogy Hejőcsaba nagy részen nincs szennyvízcsatorna. Bő­víteni kellene a hálózatot. Ugyanígy kevés a pormentes, asz­faltozott út. Jobbára csak zúzalékos utcáink vannak, s mély fekvésük miatt az esőzések idején annyira feláznak, hogy a dagonyában nemritkán tengelyig süllyednek a gépkocsik. Várat magára a csabai szolgáltatóház megépítése is. A helyét már kijelölték — építésekor három házat kellene szanálni. De a tanácsnak nincsenek pénzforrásai sem a ki­sajátításra, sem az építkezésre, ezért tőkés társakat keres. Az új szolgáltatóházban, egy kis piac mellett kiskereskedők és kisiparosok kapnának helyet. A Csaba vezér utca lakóit érintő régi gond az építési ti­lalom. Az itt levő házak állaga nagyon leromlott, mert fel­újításra seni kapnak engedélyt a tanácstól. Mivel itt húzó­dik a 3-as főútvonal, a majdan megépítendő szervizút mi­att, attól 20 méterre lehetne csak építkezni. Ez a mélység azonban már belelóg a mögötte levő szomszéd telkébe. Az egyetlen ésszerű megoldás az lehetne, ha a Csaba vezér út­ra páratlan oldalát, illetve a vele párhuzamosan futó belső telkeket a tanács kisajátítaná, szanálná. Majd a telkeket újra felosztaná, már úgy kimérve — összekapcsolva az első és hátsó kerteket —, hogy azokra lehessen házat építeni. Sajnos, erre sincs pénz. Szintén a főutca gondja, hogy saz út mellett végig tilos a megállás, ezért az itt levő szolgál­tató és kereskedelmi egységek lassan mind elköltöznek, hisz’ a megállási tilalom miatt az áruutánpótlásuk sincs meg­oldva. * A tanácstag által felsorolt ügyekre rovatunkban visszaté­rünk: választ kérünk az illetékesektől. „... összehangolt közleke­dést több autóbuszjárat kö­zött ott célszerű létrehozni, ahol a követési idők azono­sak, és az autóbuszok hosz- szabb útvonalakon együtt haladnak. Az Avas kilátó végállomástól induló járatok követési időköze, az egyen­lőtlen utazási igények miatt eltérő, emellett útvonaluk is csak rövid szakaszon egye­zik meg. Vállalatunk a meg­levő szállítókapacitás minél hatékonyabb kihasználására törekszik, ezért az összehan­golást itt. nem célszerű eről­tetni, ugyanis ez csökkente­né a fordulók számát, ami tovább növelné a zsúfoltsá­got, A jelenlegi menetren­dek szerint munkanapokon délelőtt és este a 31, 32, 35, 36-os járatok 2—7 percen­ként követik egymást. Az újságcikkben szereplő 10—15 perces követési időköz csak nagyobb forgalmi zavar fel­merülése esetén fordulhatott elő, aminek gyakorisága azonban elenyésző. Vélemé­nyünk szerint utasmenetrend használata esetén a megál­lóhelyen való várakozási idő nagy mértékben csök­kenthető. (A választ a már­cius 10-i számunkban ,,Buszcsoport” címmel meg­jelent cikkre kaptuk Zim­mermann Ferenctöl, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat igazgatójától.) Pár percet kérek... ,,Elmondanivalóm időtartama tizenöt­húsz perc. ennyi ide­ig kérem szíves türel­müket ...” Ezt abban a szűk­szavú levélben olvas­tuk, amelyet egy idős olvasónktól kaptunk. Milyen reménykedő, és előre is bocsánatkérö sorok ezek. Mai roha­nó, ideges, kapkodó világunkban két-há- rom percnél többet nem szívesen szánunk egymásra. „Na hara­gudj, sietek” — hang­zik a kurta elutasító mondat, s már roha­nunk is tovább. Eset­leg magunkban arra gondolunk, hogy már megint feltart valaki a bajaival, pedig le­het, hogy m. kérdez­tük: hogy vagy? Csak éppen válaszra nem számítottunk. Lehangoló dolog, hogy olyan természe­tesen mondjuk ki: nincs időm rá. Nincs időnk egymásra, a családra, a gyerekre, a férjre vagy feleség­re, a nagyszülőkre még kevésbé. Pedig magunknak is jót tenne leülni kicsit, figyelni egymásra, egy forró tea mellett meg- pinenni, szusszanásnyt időt adva környeze­tünknek is. Odafigyel­ni masokra: talán se­gíthetünk valakinek, az önzetlen segítség- nyújtás szép gesztu­sával. (B-r) Roncsautók Sok telefont kap rovatunk az utóbbi időben az ügyben, hogy továbbra is látnak itt- ott a városban roncsautó­kat. Nemrég írtunk erről a témáról, s most megismé­teljük: a roncsautókat je­Kiilönös szomszédság Kóbor kutyák Tudjuk, hogy nem könnyű helyet találni a belvárosban a konténereknek. De az étvágygerjesztőnek szánt reklám és a szemetes kényszerű szomszédsága nem igazán jó megol­dás ... A Desewfív utcából keresett meg bennünket egy nagyapa. Aggódva mondta el, hogy nem meri unokáit leengedni az utcára, mert kóbor ku­tyákból egész csapat verő­dött össze ezen a részen. Félő, hogy megtámadják a gyerekeket, s mi van akkor, ha még beoltva sincsenek. Az illetékesek intézkedését kéri — ami eddig, bár több helyen is tett bejelentést, el­maradt. Remélhetőleg most felfigyelnek panaszára. Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak már­cius 17-én a Tanácsház té­ren egy pádon. Igazolt tu­lajdonosa szerkesztőségünk levelezési rovatánál átve­heti. * Ismételten felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy szerkesztőségünkben nagyon sok kulcs halmozódott fel. Mi minden esetben megír­juk. ha valaki megtalálja és behozza hozzánk, ennek el­lenére a gazdájuk nem je­lentkezik. Mi legyen a kul­csok sorsa? Lehet, hogy kénytelenek leszünk meg­semmisíteni azokat... Merre van a szűrőállomás? Többen telefonáltak szer­kesztőségünkbe — vidékiek és városbeliek —, hogy az újonnan létesített egészség­ügyi szűrőállomást nehezen találják meg. Nekik szeret­nénk segíteni azzal, hogy le- írjuk pontosan, mi módon lehet megközelíteni az új szűrőállomást. A Tiszai pályaudvarra ér­kezők az l-es, illetve a 2-es jelzésű villamosra szállhat­nak fel, s a belvárost el­hagyva, a Hoffmann Ottó utcai szökőkútnál kell le- szállni. Ez a Tiszaitól szá­mítva a hatodik megálló. A villamosmegállóból át kell menni a járdára, ahol a tég­lafal oldalán már van egy útbaigazító tábla. Annak út­mutatása alapján gyalog né­hány perc alatt el lehet jut­ni az új szűrőállomásra. A Búza térről is ez a le­hetőség kínálkozik a legegy­szerűbb megoldásnak. Tehát ki kell menni a „főutcára”, és a Centrum Áruháznál fel­Műauvagból i J ö készülhetne drága cipőknek a leggyen­gébb pontja a szép tűsarokí Hogy egy-két hét alatt ne menjen tönkre, el visszük a cipészhez, védőt tetetünk a sarkára. S mit tud ajánlani ilyenkor a mester: természe­tesen fém védőt. Ezek azon­ban nemcsak hogy drágáit, de el is csúfítják cipőinket.' Mert a fekete alkalmi cipőn nem valami szép látvány a szürkés-fehér vas sarok. Hajdanán az üzletekben lehetett kapni műanyag sa­rokvédőt több színben, és különböző méretekben. S fe­kete cipőre feketét vontunk, fehérre fehéret és így to­vább. .. Ha elkopott, újra cserélhettük, még csak ci­pészhez sem kellett vinnünk. S egyszer csak eltűntek ezek a praktikus védők. Nem hinném, hogy nyersanyag hiányában ... Hiszen annyi minden készül manapság műanyagból, épp ezt nem le­het gyártani ? Mindenesetre Túra az ónodi várhoz if. Miskolc és a megye természetjárói az idén — a barlang- és forrástúrák után — vártúrasorozat teljesítésébe kezdtek. Elsőként — a mezőcsáti természetjáró szakosztály szervezé- ben — az ónodi várhoz látogattak el. Révész László régész ismertette a több száz résztvevő előtt a feltárás és újjáépí­tés alatt álló ónodi vár történetéi. Ezt követően a katolikus műemlék-templomot és egyéb helytörténeti nevezetességeket nézték meg megyénk természetjárói. (Kerékgyártó Mihály felvétele) le-'tsék be a közterület-fel­ügyeletnek. ' A közterület­felügyelők majd intézkednek annak megfelelően, hogy van-e rendszám, vagy nincs a szóban forgó járműveken. szállni a villamosra. Innen a harmadik megállónál kell leszállni, ez a Tanácsház tér utáni megálló. Ezután már a fent leírt tábla ad útba­igazítást. Miért áll a víz a Petőfi utcában ? A Petőfi utca lakói figyel­tek fel orra, hogy a közúti vizlefolyók már jó ideje nem nyelik el a vizet. Gyanakod­nak, hogy az utca burkolati hibáinak kijavitú^akor aszfalt került a rácson at a kanáli­sokba, ami azután ott megszi­lárdult. Ez okozza a dugulást. Megkérdeztük a dologról a Városgondnokság szakembe­rét. Elmondta, hogy nem új­keletű gond ez. Több ízben felszólították már a vízmű­veket, hogy tisztíttassa ki a lefolyókat. Át is mosták eze­ket egy csehszlovák gyárt­mányú csatornatisztító autó­val, amely felépítésében ha­sonló a mi tűzoltóautóink­hoz. Kiderült, hogy a dugu­lást valószínűleg olyan elzá­ródás okozza, mely a Szin- va-meder felújításakor kelet­kezett. Lehet, hogy elfalaz­ták a kiömlőnyílást. Egyéb­ként a hibák okainak fel­tárása folyamatban van. A vízművek bevonásával a Ge­ro utca—Petőfi utca sarkán kezdik meg a munkát — s ott egy-két héten belül vé­geznek —, majd folytatják a Petőfi utca teljes hosszá­ban a dugulások okainak feltárását és megszüntetését. A munkálatok legkésőbb májusban befejeződnek. Drágák a női cipők. Egy valamirevaló körömcipő ára, különösen, ha alkalomra szánjuk, jóval meghaladja az ezer, de inkább közelíti a kétezer forintot. Bizony, osz- tani-szorozni kell, ha meg kell vennünk. S ezeknek a drága világunkba visszatér­hetnének ezek a praktikus, olcsóbb árucikkek is. S ak­kor talán nem kellene po­tom 80 forintot fizetni egyet­len sarokvédőért. H.-né Lillafüred elfelejtett sétánya Lillafüred idegenforgalmi szempontból jelentős szere­pet tölt be a maga környe­zetével, szépségével; tava, barlangjai, függőkertje és vízesése sok látogatót és üdü­lőt vonzanak. Sajnos, a moz­gási lehetőség itt igen szű­kös: a terület nagy részét a forgalmas autóút és parkoló köti le. Az autóparkoló pe­dig beépült a vendéglátó- és bazársorok területébe, és így a kipufogógázokkal szennye­zett levegő nem különíthető el. A gyalogosan sétálók egy bizonyos szakaszon az autó­út szegélyét veszik igénybe, ami nem a legbiztonságo­sabb. Engedjék meg, hogy a je­lenlegi szorításból egy kis kiutat ajánljuk, éspedig az elfelejtett Boldogasszony-sé­tány felújításával. Ez szoro­san hozzátartozott Lillafü­red idegenforgalmához. Gondolom, akadnának ter­vezők. akik társadalmi mun­kában elkészítenék a sétány rekonstrukcióját, természete­sen az illetékes tanácsi szer­vek hozzájárulásával. Talán nem volna akadály, hogy ez a sétány vallási kegyhelyek­kel is rendelkezik, hiszen be- tölthet más funkciót is. Kár voina elpusztulni hagyni, mert ezzel is bővülne Lilla­füred mozgásterülete. Fel­újításába besegíthetne az er­dőgazdaság és Miskolc város több más vállalata, vala­mint a természetjárók és a fiatalok is. Sok szépeit al­kottak már eddig is társa­dalmi munkával, hátha sike­rülne ezt is megvalósítani. Balogh Sándor Miskolc ]

Next

/
Thumbnails
Contents