Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-19 / 66. szám

Sonka, kenyér, lej Bő választék az ünnepekre Idén egy napra esik ha­zánk felszabadulásának év­fordulója és húsvét hétfője. A kettős ünnep élelmiszer- ellátásáról volt szó a napok­ban tartott egyeztető tanács­kozáson, a városi tanács cl- látásfelügyelcti osztályán. A boltok április 1-jén a pénteki rend szerint tarta­nak nyitva. Április 2-án, szombaton valamennyi élel­miszerüzlet, csarnok, piac 14 órakor zár, az annál később záró üzletek, ABC-áruházak szombati nyitva tartási rend­jük szerint üzemelnek. Ugyancsak a szombati nyitva tartási rend vonatkozik a ruházati és iparcikk üzletekre, -áru­házakra, vendéglátóhelyek­re, dohány-, édesség- és virág­boltokra. Április 3-án, hús­vét vasárnapján vasárnapi nyitva tartási rend szerint üzemelnek a vendéglátóhe­lyek, dohány-, édesség- és virágboltok. Minden más üz­let, áruház, piac és vásár- csarnok zárva lesz. Megtart­ják viszont Miskolcon a szo­kásos helyen az autóvásárt. Felszabadulásunk ünnepén szintén vasárnapi munka­rend van a vendéglátóegységekben, dohány-, édesség- és virág­boltokban. Minden más üzlet, áruház, vásárcsarnok, piac zárva marad. Árusítják viszont a tejet, a kenyeret, és a péksüte­ményt az arra kijelölt ven­déglátóhelyeken 3-án és 4- én. A tanácskozáson elhang­zott: valamennyi termelő ké­szül az ünnepre. A húsipar­tól a korábbinál kevesebb füstölt árut rendelt a keres­kedelem. De, hogy még csak véletlenül se legyen hiány, egv vagonnyit tartalékolt a vállalat tarjából és kötözött sonkából. Füstölt oldalasból is elegendőt ígérnek. S azt is külön hangsúlyozták, hogy nagyon ügyelnek a minő­ségre: ne lehessen oka pa­naszra a vásárlónak. Várhatóan a tejtermékekből sem lesz hiány. A tejipar képviselőinek nyilatkozata szerint minden igényt kielé­gítenek tejből, tejfölből, jfr: A húsvéti asztal legfontosabb kelléke a sonka. A húsipar jó minőségű füstölt áru szállitására tett ígéretet. (Kerényi László felvétele) sajtból, s a vajféleségnek is a teljes választékát kínálják. Féltartós tejből is elegen­dőt visznek az üzletekbe. valamint a 3-án és 4-én az árusításra kijelölt vendéglá­tóipari egységekbe. A kenyérgyáriak szándéka szerint szombaton 11 óráig befejeznék a boltokba való szállítást. De ha még szük­ség volna pékárura, akkor sem lesz baj. Körülbelül 10 mázsa tartalékot sütnek, s készenléti ügyeletét is tartanak. A tartalék, s az üzletekbe kerülő nagy mennyiségű pék­áru előállítása azt is megkö­veteli, hogy előre dolgozza­nak. Ezért megeshet, hogy nem mindenhová kerül a legfrissebb kenyérből. Vala­mennyi fajtájú péksütemé­nyüket megvehetjük majd, beleértve a diabetikus készít­Borsos költségvetés Elgondolkodtató történetet hallottunk nemrég Kürti László miskolci O'szággyulési képviselőtől eey találkozón. Sajó- szenlpéteren nemrég rájöttek, hogy fel kell újíttatni a temp­lom telőszerkezetét. A tervező cég elkészítette a tervdoku­mentációt, s kiderült, hogy négymillió forint kell a tetőre­konstrukcióhoz. Az összegei meglehetősen borsosnak talál­tak, ezért megpróbálták saját erőből megoldani az ügyet. Az eredmény döbbenetes: 730 ezer lorintba került végül is a tetőfelújítás. Mindezt azért említette példaként a képviselő, hogy tálán a Miskolci Nemzeti Színház tetőfelújítására sem kellene akkora összeg, mint amekkoráról nia beszélünk. Ha ilj en mértékű különbségre nem is, de a költségek valame­lyes lefaragására alighanem sikerrel lehetne vállalkozni. Az ügy áick vannak általános tanulságai is. Például az, hogy a tervezésben, kivitelezésben, a beruházás szervezésé­ben érdekelt vállalatoknak mindmáig nem igazán erdeke a költségek mérséklése. Kétségtelen, hogy a valódi verseny se­gíthetne, hiszen a szoros konkurencia lejjebb nyomhatja az összegeket. Anna« ellenére, hogy nagyon kévés a beruhá­zás, megrendelések után szaladgálnak az építők és a terve­zők egyaránt, mégsem érvényesül ez a tendencia. A meg­rendelőket pedig az árak lejjebb kényszerítésétől elriasztot­ta az a tapasztalat, hogy néhány igazán „olcsón” vállalkozó kisebb szervezet csúfosan megbukott a kivitelezéskor. Ki­derült, hogy a kedvező árajánlat nern volt reális. Vannak azért apró jelek, amelyek e változásra utalnak. , Nemrég például a BÁÉV néhány tervező céggel olyan szer- | zódést kötött, amelyben közösen vállalnak anyagi kockáza­tot a piaci értékesítésre szánt lakások tető alá hozásában. Itt ugyanis a közös érdek az, hogy az ár elfogadható le­gyen: ellenkező esetben eladhatatlanok lesznek a lakások. Igaz persze az is, hogy soh cégnek teítek ajánlatot ilyen egyezségre, de csak néhánnyal sikerült megegyezni... Sokan mondhatják erre: néhány fecske nem csinál nya­rat. De pár évvel ezelőtt ki gondolta volna például, hogy az építőipari nagyvállalatok magánembereknek is építenek lakásokat, saját kockázatra, és elfogadnak olyan üzleti aján­latokat is, ahol csak néhány otthon felépítése a tét? (kiss) menyeket is. A fonott, a ka­kaós és másféle kalácsról sem kell lemondanunk. Ami pedig a kereskedel­met illeti: a boltosok nem is annyira a szombattól fél­nek. Inkább pénteken számítanak majd a vásárlók rohamára. Ezért, ahol arra szükség lesz, a tervezettnél tovább is nyitva tartanak. Jő pénzt hoztak a melléküzemágak Kevesebb búzát, napraforgót vetnek Zárszámadás után a Miskolc környéki termelőszövetkezetekben A Miskolc környéki tíz közös gazdaság múlt évt ösz- szes termelési értéke meg­haladja az egymilliárd-ncgy- százhatvancgy-millió forin­tot, ami 2,6 százalékkal több. mint amit 1986-ban elértek, tjssznycrcségük 71,2 millió forint. A két veszteséges kö­zös gazdaság a Sajópct- ri és Szirmabcsenyő — sa­ját tartalékainak bevonásával rendezni tudta pénzügyeit. Az egymást követő két aszályos esztendő a nö­vénytermesztésben okozta a legnagyobb kárt. A búza termésátlaga 3,8 tonna, a tavaszi árpáé 4 tonna, a ku­koricáé is éppen csak elérte a 4 tonnás hozamot hektá­ronként. Az árunövények közül a napraforgó, a bor­só, a burgonya és helyen­ként a tavaszi árpa hozott nyereséget. így a múlt év­ben tervezett árbevétel ál­talában 8 százalékkal volt kevesebb, ami 27,3 millió forintnak felel meg. Februári, márciusi zár- számadásuKon megvitatták az idei terveket is. Így a Miskolc környéki közös gaz­dasagok az idén mintegy 10 százalékkal csökkentik a búza, 15,5 százalékkal a ku­korica vetésterületét, de nö­velik a tavaly is jól fizető napraforgó, a tavaszi árpa és a fehérjenövények vetés- területét. A hozamok növe­lése érdekében különös gon­dot fordítanak a technoló­giai előírások betartására és a talajerő-utánpótlásra. Két gazdaságban. Bőcsön és Önödön szakágazatos for­mában gyümölcs-, illetve szőlőtelepítést terveznek. A másik fő ágazatban, az állattenyésztésben — a me­gyei tendenciákkal ellentét­ben — teljesítették a ter­melési terveket; általában nőtt a termékkibocsátás. Árbevétel-csökkenést oko­zott viszont a sajópetri ser­téságazat felszámolása és a szarvasmarhaállomány­csere Kesznyétenben. Az el­múlt év folyamán azonban általában nőtt az állatállo­mány. több helyen korszerű­sítették a tehenészeteket. A költségnövekedéseket — a takarmány, az energia stb. — a biológiai szaporulati mutatók javítása is csak részben volt képes kompen­zálni. Az idén az állatte­nyésztésben a szarvasmarha­állományt 10,8 százalékkal, ezen belül a tehénlétszámot 16,8 százalékkal, a juhállo­mányt 12,1 százalékkal bő­vítik, a sertések száma azonban várhatóan 12,2 szá­zalékkal csökken. Fokozzák a tejtermelést, bővítik a baromfitartást, fejlesztik a tojástermelést. A vágóállat- értékesítés volumene azon­ban valamelyest csökken. Fontos szerepe volt és marad továbbra is a kisegítő tevé­kenységeknek. A tíz terme­lőszövetkezetben ezek a mel­léküzemek, különböző szol­gáltatások összesen több mint egymilliárd forint ár­bevételt hoztak, viszonylag magas nyereséghányaddal. A közös gazdaságok ebből származó anyagi lehetősé­geinek nagy részét az alaptevékenység fejlesztésé­re, beruházásokra, illetve a keresetszínvonal emelésére fordítják. A bőcsi Haladás, a felső- zsolcai Lenin, a harsányi Petőfi, a hernádnémeti Her- nádvölgye, a kesznyéteni Szabadság, az ónodi II. Rá­kóczi Ferenc, a sajópetri Egyetértés. a sajóvámosi Aranykalász, a szirmabese- nyői Bükkalja és a sajóhid- végi Rákóczi Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyű­lésén feszített árbevételi, nyereségi terveket fogadott el a tagság. A közös gazda­ságok vezetői, tagjai az idén különösen a növénytermesz­tés jó eredményeiben biza­kodnak. A kedvező időjárás azonban csak az egyik fel­tétel. Az is szükséges, hogy a tavaszi munkákat időben és jó minőségben elvégezzék. (oravec) vezetékes az egészséges Ivóvíz a bükki falvaknak Számos forrás, csobogó, csermely fakad a Blikkben. Mégis a vezetékes vízellátás a megoldás, hogy a lakosság, s a hegyvidéken lévő üdülök egészséges ivóvízhez jussa­nak. A korábbi években a Szinva-forrásra alapozva épült ki a bükkszentkeresz- ti hálózat. Ez tette lehető­vé, hogy vezetékes ivóvízzel lássák el a közkedvelt ki­rándulóhelyet, Hollóstetői is. Az ivóvíz hiánya gátat szabott a közkedvelt sípara­dicsom, Bánkút fejlődésének, de gondot okozott a másik bükki település, Répáshuta ellátásában is. Ezek a gon­dok mosi megoldódnak. Megkezdődtek az előkészí­tő munkálatok Répáshuta, a szlovák nemzetiségű község vezetékes ivóvízellátásának megoldására. Erre a célra az idén hatmillió forintot for­dítanak. A kivitelezést ver­senytárgyalás alapján az Észak-rnagvarországi Vízgaz­dálkodási Társulatok Egye­süléshez tartozó Tarna-völ- gye és Dél-borsodi Vízgaz­dálkodási Társulások nyer­ték él. A hálózatot a tervek szerint 1989 végére építik ki, s akkor kezdődik meg a vízszolgáltatás is. Az összes költség a tervek szerint 16 millió forintot tesz ki. A bánkúti vezetékes ivó­vízhálózat kivitelezését a Vízügyi Építő Vállalat vég­zi. A terveket a Vízgazdál­kodási Társulatok egyesülé­se készítette el, s a munkát ugyancsak a versenytárgya­lás alapján adták ki. A tel-. jes költség meghaladja a 30 millió forintot, amelynek egy részét mór az idén felhasz­nálják. A bánkúti turistahá­zat és az itt lévő egyéb lé­tesítményeket ellátó vezeté­kes ivóvízhálózatot ugyan­csak a jövő évben kell át­adni rendeltetésének. A harsányi Petőfi Termelőszövetkezet Hungarofrlz szarvasmarha-állománya a múlt évben 1,4 millió forint nye­reséget hozott. (Kerényi László felvétele) Új osztályvezetők a Megyei Kórházban A Megyei Kórházban ki­nevezték és beiktatták az intézet két nyugalomba vo­nult osztályvezetője — dr. Herczeg László és dr. Pró- nay László — utódját. Az általános sebészeti osztály vezetője dr. Csáky Gergely, az orvostudományok kandi­dátusa, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem 1. Sz. Sebészeti Klinikájának volt adjunktusa lett. Az intézet 2. sz. belgyó­gyászati osztályának veze­tőjévé dr. Juhász Lászlót nevezték ki, akit a Megyei Kórház saját neveltjének tekint, minthogy orvosgya­kornoki idejétől kezdve ott dolgozik. Dr. Juhász László beiktatásán részt vett, s ki­nevezéséhez gratulált az in­tézet párt- és állami veze­tése. valamint az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága titkára, Kovács József is. Porcelánexport Hétfőn Tanácstagok r Az év eddig eltelt részé­ben tovább növelte a tava­lyi év azonos időszakához képest tőkés exportját a Hollóházi Porcelángyár. A kollektíva mintegy 145 ezer dollár értékű edényt és dísz- kerámiát szállított többek között az Egyesült Államok­ba. az NSZK-ba. Finnor­szágba és Svájcba. Ugyan­akkor csak külföldre a na­pokban megkezdték barokk stílusú termékek gyártását is. beszámolói Hétfőn tartja tanácstagi beszámolóját Laczkó Lukács (16. vk.) és Béres Pál (17. vk.) a 15. Sz. Általános Is­kolában (Miskolci u. 38/a.), 17.30 órakor; Lázárné Nagy Mária (55. vk.) a 42. Sz. Ál­talános Iskola 5-ös termé­ben (Elek Tamás u. 2.), 18 órakor; dr. Sugár János (78. vk.) a 40. Sz. Általános Is­kolában (Herman Ottó u. 2. sz.) ,17.30 órakor; Barna Andrásné (85. vk.) és Budai Barnané (86. vk.) a Kuruc u. 47/a. sz. alatti pártalap- szervezetben. 18 órakor; Lé­vai István (93. vk.) a 21. Sz. Volánnál (Muhi u. 47.), 16 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents