Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-17 / 39. szám

* A Borsod Volán sofőrjeinek többsége már új, kényelmesebb egyenruhában teljesít szol­gálatot. '.^zjér Ernő felvételei) telkes járat j)e Nagyobb figyelmet fordítanak az utastájékoztatásra. Nem kellett a Üj Volán- menetrend A kiskertek, hétvégi há­zak felé vezető utakon meg­élénkült a forgalom. Töb­ben utaznak a kedvelt ki­rándulóhelyekre is autóbusz- szal. Milyen újabb járatok indítását tervezi a Borsod Volán? — kérdeztük Papp Mariannt. a menetrendi és lorgalomszcrvezési osztály vezetőjét. — Telkes járatokat az idén nem indít a Borsod Volán, mert kevesen utaztak az au­tóbuszokon. Nem kedvelték meg az avast, a belvárosi és a diósgyőri lakótelepről induló járatokat. Célforgal­mi jelleggel indítottunk ko­rábban autóbuszokat néhány fürdőhelyre, így például Sóstóra, de igen kevesen utaztak rajtuk. Ezért most. Az új menetrend 11 kötet­ben jelenik meg, s a negye­dik kötet tartalmazza Bor- sod-Abaű.i-Zemplén megye autóbuszvonalait. Újdonság, hogy minden második héten, szer­dán, Kassára. Az iroda március végétől a katonai eskütételekre különbuszokat indít V. Zs. ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL 2. Mennyi a gyerek? Szociológiai felmérés Miskolc cigány lakosságáról A közvéleményben az a felfogás tartja magát, hogy a cigányok nyakra-főre szülik a gyerekeket, nem dolgoznak, és kizárólag a családi pótlékból élnek. Az bizonyos, hogy a cigány la­kosság körében igencsak sok a gyerek, de a nagy átlagot nézve kevesebb, mint ahogyan azt a közvé­lemény gondolja. Nem könnyű itt sem pontos sta­tisztikával szolgálni (a gya­kori családfelbomlások, a meglehetősen kusza háztar­tások, élettársi viszonyok stb. miatt csak nagyon ala­pos demográfiai vizsgálatok adhatnak pontos képet.) Adataink persze azt erősí­tik, amit eddig is sejtet­tünk: a cigány családokban több a gyerek, mint a nem cigányok között. De mennyi­vel több? A háztartások 41 százalé­kában volt három, vagy en­nél több együttélő gyerek (ilyennek számít azonban a felnőttkorú és még nem há­zas együttélő gyermek is.) Emögött azonban a követ­kező tények állnak: a ci­gány családoknak mindössze 9 százalékában volt öt, vagy több együttélő gyermek; minden negyedik cigány csa­ládban két gyermek, minden ötödik cigány családban volt három gyermek, és csak minden tizedik cigány csa­ládban volt négy gyermek. Az igazán nagy, tehát az öt együttélő gyermekkel bíró családok aránya körünkben 4 százalék volt, ami mélyen, alatta marad annak, mint amit a közvélemény gondol. Ámde a mondottakhoz hoz­zá tartózik az is, hogy ez a néhány százalék azt jelenti: a városban élő sokgyerme­kes családok döntő hánya­da cigány család is egyúttal. Milyen háztartás-formá­ciókban élnek a cigányok? Nos, a cigány lakosság na­gyobbik fele — 53 százalé­ka — éppen úgy nukleáris (kis) családban (azt a csa­ládtípust nevezzük így, ahol a két szülő és ezek gyerme­kei élnek együtt) él, mint a nem cigányok. A cigány lakosság nagyon jelentős ré­sze azonban olyan, ä nem cigányok számára sokszor extrémnek tűnő házastárs- formációban él, amelynek a leírására a mindennapi szóhasználat még a megfe­lelő szabatos kifejezésekkel sem rendelkezik. Két jelleg­zetes, fő típusba sorolhatók ezek: az egyik olyan ház­tartásokat jelez, ahol több részcsalád, csonka család, egyszülős család, vagy al­kalmi élettársi közösség él együtt egy háztartásban, ki­bővülve olykor különböző oldalági rokonszemélyekkel is (ilyen háztartásokban élt a cigányok 17 százaléka). A másik jellegzetes típus a köznapi nyelven háromge­nerációs családnak nevezett háztartás: itt teljes csalá­dokból álló, fel- és lemenő ági családmagok együttélé­séről van szó. Ennek elő­fordulnak olyan változatai, amikor testvér-családok al­kotnak egy háztartást (él­nek együtt egy közös lakás­ban), vagy amikor különbö­ző egyenes-, illetve oldalági rokonszemélyekkel bővül a kör. Végül is megállapítha­tó, hogy minden ötödik ci­gány háztartásban legalább két. vagy több családmag él együtt, egy lakásban, kö­zös háztartásban. Ezeknek a gyakran komp­likáltnak tűnő, meglehető­sen kusza belső viszonyo­kat mutató, és többnyire igen nagy létszámú háztar­tásoknak komoly társadalmi funkciójuk van: lehetővé teszik a cigányság körében a telepi szolidaritás tovább­élését egy ideig, valamiféle biztonságot adnak tagjaik számára (számos, szülők nélkül maradt cigánygyer­mek él ilyen háztartások­ban), átmenetileg sok em­ber lakásgondjait megold­ják, lehetővé teszik a ci­gányság folyamatos be­áramlását, fenntartják a ci­gányság erőteljes térbeli,' és főként egzisztenciális okok által kiváltott migrációját, mozgékonyságát. Egyúttal azonban mérhetetlenül sok gondot okoznak a hatósá­goknak. hiszen ezek a nagy létszámú háztartások na­gyon „konfliktusosak”, to­vábbá nagy a zsúfoltság, emiatt azután a közegész­ségügynek és a szomszédok­nak van gondjuk velük. Vé­gül alkalmat, lehetőséget adnak ezek a „sorsformálta háztartások” az illegitim beköltözésekre, rejtőzködés­re és egész sor nemkívá­natos deviancia kifejlődésé­re is. (Folytatjuk) Sclymil a barka mar kitakarta... Mályi gyarapodik és 4ldosatokat is vállal a a május 29-én életbe lépő új menetrend szerint min­den hét végén több autó­buszt indítunk a város környéken lévő pihenőhe­lyekre, például a Pingyomtetöre és Mályiba. Bük kszen t k eres ztre tapasztalataink szerint csak jó időben indulnak többen, ezért a Búza téri autóbusz­végállomáson szolgálatot teljesítők dön­tik el, mikor van úgyne­vezett rásegítő járatokra szükség. először tüntetik fel ebben a megyén áthaladó távol­sági járatokat. I Ismét megjelenik a kismé­retű információs füzet, amit két évvel ezelőtt adtak ki először, s megkedvelték az utasok. Az idén jár először Miskolcról Aggteleken át Rozsnyóra autóbusz, mely hétfőtől péntekig közlekedik, s 9 óra 20 perckor indul. A Borsod Volán Utazási Iroda is közlekedtet nem­zetközi járatokat, A tanácselnök. Lukács Já­nos egy évet áttekintő be­számolója és az idei terv ismertetője után csaknem húszán szólaltak fel a hét­főn délután Málviban meg­tartott falugyűlésen. Örven­detesen sok fiatal mondta el véleményét. A községen vezet keresz­tül a 3. sz. fő közlekedési út. Ennek egy részét a község­ben Széchenyi útnak neve­zik. Ez kifogástalan állapot­ban van, a rá merőleges, illetve párhuzamos utcák állapota azonban helyenként kétségbeejtő. • a közműépítés bosszúságai Vannak utcák, ahol lehe­tetlen a közlekedés, még a mentő sem tud bemenni. Épül ugyanis a szennyvíz­hálózat, társulati formában. A kivitelező munkájával — a Budapesti Vízépítő Vál­lalat VI. Miskolci Főépítés­vezetősége — egyáltalán nincsenek megelégedve. Áz idén hozzákezdenek a veze­tékes gázhálózat kiépítésé­hez is, ami szintén útbon- tással jár. A lakosság ebbéli önként vállalt anyagi terheit a helyi tanács az idén 7,8 millió forinttal támogatja. Miközben tehát örömmel várják mindkét közmű elké­szültét, rengeteg bosszúságot kell elszenvedniük, nem be­szélve a személygépkocsik­ban keletkezett anyagi ká­rokról. Többen kifogásolták, hogy a boltok túlnyomó többsége a főutcán található, itt nyitják meg a Falatozót is. amely elsősorban a tranzit, utasoknak jó. A mellékut­cákban lakók, főleg időseb­bek alapellátását is biztosí­tani kellene, méghozzá lakó­helyükhöz közelebb. A köz­ség egyik legnagyobb prob­lémája, hogy nincs gyógy­szertáruk, a legközelebbi pa­tika Hejőcsabán található, filléres gyógyszerekért is buszra kell szállni, és meg­fizetni a buszköltséget. Töb­ben bírálták a Borsod Vo­lánt, keveslik a járatokat, annak ellenére, hogy újab­ban csuklós autóbuszok köz­lekednek ide is. Gondot jelent a községben az ivóvízellátás. Ahogy a lakók elmondották, magas a víz nitrattartalma, a cse­csemők és a kisgyerekek ré­szére tasakos vizet kell szál­lítani. Hasonló módon sür­getnék a Közvilágítás kor­szerűsítését, ameiyre a ta­nács idén 300 ezer forintot fordít. • A STRAND ÉS KORNYÉKE Sokszor került szóba a tó, a Mályi-tó, a miskolciak kedvenc kirándulóhelye. Még mindig nincs megold­va az állandó és az alkalmi vendégek ellátása. Nem tud­ni például, ki üzemelteti az idén a strandi élelmiszer- boltot. A higiéniai követel­mények betartása is nehéz, mivel a konténerekből rend- szertelenül szállítják el a szemetet. A nyékládházi ta­nács költségvetési üzemével kötöttek erre szerződést, de mint elmondották, igen fiatalodik lakosság rendszertelenül és hiányosan végzik munkájukat a község­ben is. Állandó és visszatérő probléma a közrend és a közbiztonság helyzete a tó környékén. Az egyetlen kör­zeti megbízott — Kistokaj is hozzátartozik — nem ké­pes, különösen az üdülési szezonban, maradéktalanul ellátni ezt a feladatot. Több­ször kémek segítséget a Miskolci Rendőrkapitányság­ról is. Ezért bővíteni szán­dékoznak a községben az önkéntes rendőrök számát. • FÉLEZER KISDIÁK Több. mint 200-an jelen­tek meg a falugyűlésen a hat éve épített általános is­kola aulájában. Hovatovább az iskola is bővítésre szorul, mivel már több, mint fél­ezer kisdiák tanul itt. Szá­muk nőni fog, mint ahogy a község lakossága is gyarap­szik. Sokan költöznek ide fiatalok Miskolcról is; ma már több, mint 4000-en élnek Mályiban. A megyei tanács képviseletében Szádeczki Zoltán osztályvezető felszó­lalásában kiemelte, hogy megérti a felszólalók egész­séges, tenniakaró türelmet­lenségét. A község lakosai­nak anyagi áldozatvállalá­sát, aktivitásukat a társa­dalmi munkában üdvözölte és megköszönte. ígéretet tett arra, hogy a megyei tanács felülvizsgálja a szóba ke­rült problémákat, s ezek megoldásában segítséget nyújt. (oravec) Tavaszra vált a természet Még csak február közepe van — de már a tavaszt hir­deti a természet. A déli fek­vésű domboldalakon ujjnyi­ra nőtt a mogyoró virága, mint többek között a Tapol­ca fölötti, déli fekvésű tisz­tásokon, vagy a Szinva-pa- tak menten. A költő szavai­val „selymit a barka már kitakarta”, s bársonyos szür­kén pattantak ki a rügyek a fűz bokrain, a Garadna- patak napsütötte völgyében. Amire pedig a mi zord, fagyzugos éghajlatunk alatt ritkán van példa, egyes nap­sütötte kiskertekben már szirmot bontott a hóvirág is. No, ez még nem a bükki tisztások hóvirágzuhataga — de csalhatatlanul jelenti a tavasz közeledtét. A hófehér virágfejeket az sem zavarja, hogy hajnalonként még nul­la fok alá süllyed a hőmérő higanyszála — a déli nap­sütésben vidáman bókolnak a fényben. Megérezték a tavasz kö­zeledtét a madarak is. A cinkék szinte eltűntek a hi­deg napokban otthont nyúj­tó városi parkok fáiról, s búgnak már a balkáni ger­lék. A Déli-Bükk széltől vé­dett erdeiben megfigyelték már az örvösgalambokat is, melyek a szokásosnál koráb­ban tértek vissza fészkelő­helyeikre. Az idén azonban elmarad­tak Északnak a téli Bükk- ben telelő madarai. Hiá­nyoztak a színpompás tolla­zatú jégmadarak, nem ér­keztek meg a süvöltők. A bükki fenyvesekben nem te­leltek a fenyőrigók — de más, a havas teleken meg­szokott északi madárfajták is elkerülték a bükki tájat. Kegyes volt Diana Félszáz vaddisznót lőttek Kegyes volt Diana, a va­dászok istenasszonya azok­hoz a külföldi vendegva- dászokhoz, akik megyénk­ben a közelmúltban két he­lyen, hajtásban két nap alatt több, mint félszáz vad­disznót kaptak puskavégre. Közismert, hogy megyénk­ben az utóbbi években a rendszeres apasztás ellené­re is bőviben található ez a dúvad. Most már nemcsak a mezőgazdáknak ellensége, mert megpocsékolja a ter­mést— a kalászosokat csak­úgy mint a kukoricát —, de a vadászoknak is. Mert ahol elszaporodik, ott szinte el­tűnik az apróvad, főként a Gépexport Üjabb üzletet kötött NSZK-beli partnereivel a Diósgyőri Gépgyár. A nagy­üzem még az első fél év so­rán három huzalgépet szál­lít. Ezenkívül megegyezés fácán. Ezért hát cserkészés- sel, hajtással egyképpen apasztják létszámukat. Ilyen hajtóvadászatot tar­tottak nemrégiben a szendrői Béke vadásztársaság terüle­tén, külföldi vadászokkal. A kétnapos hajtás során — nem tévedés — 27 vaddisznó került terítékre. Nem ki­sebb szerencse kísérte azok­nak a külföldi vadászoknak az útját, akik a Rózsa Fe­renc vadásztársaság vendé­geiként Tornaszentjakab környékén, Katalin-major- nál hajtották meg a terüle­tet. A szálerdőből álló töl­gyesben ugyancsak két nap alatt 24 vaddisznó esett. született arról is, hogy 500 darab kábeldoboz követi a gépeket. A két üzlet mint­egy 200 ezer dolláros árbe­vételt hoz a Digépnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents