Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-16 / 38. szám
Valamit javult a város levegője Továbbra is túl sok a por A szakemberek jól ismerik aat a tanulmányt, amely néhány évtizeddel ezelőtt készült: miként mozog a városban a levegő, milyen a miskolci széljárás. Sajnos a felmérés eredménye mélákkor sem volt valami biztató, ugyanis ebben a szűk völgyben könnyen megszorul a levegő, és viszonylag ritkán fúj olyan hosszirányú szél, amely kitisztítaná a város légtérét, kisöpörve a szennyeződést az Allöld vagy a hegyvidék felé. Ezen a helyzeten, amely elsősorban a domborzati viszonyok következménye, nagyon nehéz változtatni. Azon már valamivel könnyebb, hogyne legyen mértéktelenül szennyezett a miskolci levegő... • KÉTSZÁZ KILOGRAMM ÓRÁNKÉNT Az utóbbi években végzett mérések azt tanúsítják, hogy Miskolc levegőjének szennyezettsége némileg csökkent. Ennek ellenére az 1986-os adatok szerint az ország és a megye nagyobb városai közül másodikak vagyunk a levegő ülepedő por- és kén-dioxid- szennyezettségében, negyedikek a nitrogón-dioxid-tarta- lomban és hatodikak a levegő koromtartalmának szeny- nyezési sorrendjében. A szerény javulás is hatalmas összegekbe került. Az LKM-ben korszerűsítették a salakfeldolgozást — ennek eredményeként a szilárd légszennyezés az egyli- zedére csökkent. Azzal, hogy leállították a hejőcsabai dolomitfeldolgozót és a Siemens—Martin acélművet, 200 kilogramm porral kevesebb kerül óránként a város levegőjébe. A Hejőcsabai Cementgyár az utóbbi öt évben átlagosan 3 millió forintot költött a portalaníló berendezések karbantartására. A további szennyeződés csökkentésére, a szennyezöanyagok tárolására zárt egységet építenek. • AMIT A STATISZTIKA ELTAKAR... A bűz nem ártalmas. csak kellemetlen, de hogy valójában mit jelent ez a megállapítás, azt jól tudják a miskolciak, akik éveken át szagolták az ÉMV mer- kaptánjának fokhagyma szagú bűzét. A már működő tisztítóberendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csak nagyon ritkán fordul elő, hogy valahol „ereszt” a rendszer. Az aligha okozhat nagy meglepetést bárkinek is, hogy a legtöbb por a város levegőjében az LKM környékén található. A statisztika ebben is javulást mutat. De azért itt azt is figyelembe kell venni, hogy két évvel ezelőtt módosították hazánkban a megengedett értékeket, azaz most már a réginél több por lehet a levegőben, ami még úgymond megfelel a „szabványnak”. Szerencsére a kén-dioxid-, a nitrogén-di- oxid- és a koromszennyezettséget illetően viszonylag kedvező helyzetben van a város. S ez azért fontos, mert ezek rendkívül veszélyes anyagok. • A TÜDŐNKKEL IS MÉRHETJÜK Továbbra is rekordokat regisztrálnak azonban a szállóporturlalmat elemezve, és a szén-monoxid mennyiségét mérve. Sajnos, Miskolc nemcsak azért poros város, mert a kéményeken keresztül sok por kerül a levegőbe. Rengeteg terület van a város szívében is, ahol nincs fű. fa, csak puszta föld, ahonnan aztán az autók, a gyalogosok szétr hordják a port. Rossz nézni, ahogy egyetlen építési terület miatt elszennyeződik a fél város. Mert akadálytalanul. büntetlenül lehet a sárba gázolva parkolni, építési területeket sárrázó nélkül használni. A szén-mo- noxid-szennyezés egyik fő forrása a közlekedés. Itt sok jót nem várhatunk, hiszen a korszerűtlen, elöregedett autópark szén-monoxid-ki- bocsátását paragrafusokkal, mérésekkel jelentősen aligha lehet csökkenteni. De van esély arra, hogy a másik nagy szén-monoxid-ki- bocsátó forrást, a széntüzelést mérsékeljük: továbbra is támogatják a lakossági önerős gázvezeték-építést. Miskolc egyik nagy szeny- nyezőforrása a Borsodi Érc- eiőkészítő Mű, amelyet úgy rekonstruáltak nemrég, hogy nem foglalkoztak a leve- götisztítási szempontokkal. Most a Cetra cég dolgozza ki a megfelelő megoldást. A vállalkozás várhatóan 100 millió forintba kerül. Ekkora összeg előteremtése manapság nem könnyű, s amíg egy ilyen beruházás elkészül, az időt nemcsak a naptárral, hanem a tüdőnkre lerakódó pormilligram- mokkal is lehet mérni... (kiss) Olaj folt os ágynemű Kártérítést tap a Patyolat! Kohászati piackutatás A Metalimpex delegációja tegnap távol-keleti körútra indult. A küldöttségnek tagja dr. Tolnai f ajos, a Lenin Kohászati Müvek vezérigazgató-helyettese, aki többek között Tajvanban, Thaiföl- dön és Dél-Koreában kereskedelmi tárgyalásokat is folytat az LKM termékeinek értékesítéséről. Üdítőital, Tokajból Az elmúlt évi nagy fagy a tökaj-hegyaljai történelmi borvidéken mintegy 3 milliárd forintos kárt okozott. Egymilliárd forintos kár érte az Állami Gazdasági Borkombinát ültetvényeit is, ezért az új körülményekhez kell alakítani a borkombinát munkáját. A vállalat 1992-ig szóló új stratégiának lényege, hogy továbbra is a szőlőtermesztés játssza a főszerepet, de az alaptevékenységet kiegészítik például üdítőitalok előállításával. Amióta megemeltek a Patyolat szolgáltatási díjait, ha lehet, még érzékenyebben figyelünk a mosás minőségére. Olvasónk panaszának Indultunk nyomába, amikor megkérdeztük a Miskolci Patyolat Kisvállalatnál Ragályi Lászioné reklamációs ügyintézőt: mi okozta, hogy nyolc és fel kiló ágynemű piszkosabban került vissza az avasdéli 22-es számú felvevőhelyre, mint ahogyan azt beadták? — Sajnáljuk a történteket — mondta Ragályi Lószlóné —, és természetesen, ha az Van rá külföldi Izzítják a Vibrál a levegő a hőségtől a faszénizzító boksák környékén. A lillafüredi erdészet területén már két helyen is munkába álltak ennek az ősi mesterségnek a mai művelői. A dióskúti részen már korábban megkezdték a vékony tűzifából rakott boksák izzf- tását, most pedig begyújtották a Garadna völgyében, Háromkútnál Készített égetőket is. Mindkét helyen összesen tíz boksában égetik , a Bükk egyik keresett termékét, a faszenet. A boksák összerakása nemcsak nagy gondosságot, de kemény fizikai munkát is kíván. Nem kevesebb fáradságot. pedig, amíg kiégetik. Gondosan kell ügyelni a tüzet, hogy az el ne égesse a ügyfél bemutatja a vállalat központjában a kérdéses ágyneműt, kártérítést is fizetünk. A vállalat igen lényegesnek tartja a mosás jó minőségét, s azon leszünk, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. Az ágynemű toltosodásának oka: a Kalander vasalógép meghibásodott, s gondosabb munkát kellett volna végezniük azoknak, akik a javítás után megtisztították a gépet. Erre a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk, hogy megelőzhessük a reklamációkat, amelyek ártanak a hírnevünknek. vevő is faszenet süvegesen halomba rakott fát. Megvannak ennek a mesterségnek is a fogásai, s apáról fiúra öröklődtek a bükki faivak lakói között. Egy-egy boksából 50—70 mázsa faszenet nyernek. Ezt osztályozzák, s szállítják a megrendelőknek. A lillafüredi erdészet területén égetett faszenet Rókafarmon csomagolják. s innen szállítják. A napokban adtak fel külföldre két vagon bükki faszenet. Az exportra szánt terméket szigorú előírások szerint készítik: égetéséhez csak bükk- és gyertyán fát használnak, A szükséges mennyiséget Bükkszentkereszt környékén a vékony faállományból termelték ki. A lillafüredi erdészetnél az idén 7000 mázsányi faszenet égetnek exportra. Ellenőrzik a kézbesítőket Próbalevél a postaládákba Kel lesújtó hír jelent meg a hazai postásokról a közelmúltban. Egy székesfehérvári kézbesítő több éven keresztül elsikkasztotta a neki nem tetsző leveleket; nagyon sok ajánlott küldeményt, magánál tartott, köztük a Merkur értesítéseit is. S ugyancsak most derült fény arra, hogy tíz évig nem ürítettek ki egy postaládát Győrött. A kórházi piros ládikó tele volt lottószelvénnyel és sürgős kézbesítésre váró levelekkel. E hírek hallatán jogos a kérdés: történhetnek nálunk is ilyen krimibe illő esetek? — Miskolcon, az 1-es. a 10- r es és a 23-as postahivatal foglalkozik ievélkézbesítéssel. A belvárosi, a szirmai, a martintelepi küldeményeket mi visszük házhoz — mondotta Tóth Károly, az 1. számú hivatal helyettes vezetője. Jelenleg csaknem 40 kézbesítőt alkalmazunk, többségük törzsgárdatag. esztendők óta kötődnek a postás szakmához. Az idősebbek sem emlékeznek arra, hogy a székesfehérvárihoz hasonló eset történt volna Miskolcon. Valamennyien megbízhatok, s nemcsak kenyérkeresetnek tekintik a hivatásukat. Naponta átlagosan 10—12 kilométert gyalogolnak, hogy minden egyes küldeményt átadhassanak. Nálunk minimális a fluktuáció, s az újonnan jelentkezőket egy évig próbaidőre alkalmazzuk. Utána újabb egy esztendeig állami oktatásban részesülnek, hivatalosan is megszerzik a l-\ clkézbesílői szakképesítést. A munkájuk korántsem könnyű, házról házra, sne- létről emeletre kell cipelniük a hagyományos bőrtasi.at, amelynek súlya az induláskor meghaladja a 10—12 kilót. Mégis abszurdum lenne, ha egyszerűen esiszórnák a küldeményeket. A teljes bizalom ellenére is megtaláljuk az ellenőrzés módját. Szerencsére idáig ilyen fegyelmezetlenséget nem tapasztaltunk. Városunkban 153 postaláda található; a belvárosban sűrűbben, de a peremkerületekben bizony elvétve találkozunk velük. A lényeg az, hogy valamennyit naponta kétszer ürítik. Pontos térképpel rendelkeznek a ládi kők helyéről, és még csak véletlenül sem maradhatnak ki a napi ürítési rendből. Rozgonyi László, a 2. számú Tiszai pályaudvari postahivatal helyettes vezetője. — Az megesik, hogy nagyobb levelet próbálnak begyömöszölni a ládikó nyílásán, s a küldemény valahogy beakad; ilyesmire már sok példa volt. Kevesen tudják ugyanis, hogy a ládákat gépi rendszerben, bőrtáskával ürítjük. A börszatyrot alátoljuk, ez zel megnyílik a levéltárom alja. s beleperegnek a küldemények. A biztonság kedvéért minden hónapban, minden egyes ládához egy-egy próbalevclet viszünk. Bedobjuk a szolgálati küldeményt a saját címünkre, és várjuk a kézbesítést. Ha nem érkezne meg egy napon belül, azonnal vizsgálatot indítunk. Ha a címzés helyes, egy Miskolcon feladott levélnek másnapra az ország másik végében kell lennie. (szántó) A házi múzeumban A" Énekes hattyú és kőszáli sas Gyakran fogadnak vendégeket a Majláth utca 5. szám alatti családi házban: iskolások, kirandulócsoportok, magánemberek keresik fel a házigazda Pozsonyi Tibor kis házi múzeumát. Több, mint kétszázféle állatot gyűjtött össze és állított ki, természetesen valamennyit kitömött állapotban. Az állatok preparálását már gyermekkorában megtanulta, első munkája az akkor elhullott kedvenc galambjának a kitömése volt. Egy általa ki- kisérletezett vegyületet használ. amely megkeményíti az állat testét; preparátumai időtállóbbak, mintha hagyományos eljárással készítette volna őket. A látogatók vendégkönyvi bejegyzései elismerően szólnak a gyűjteményről, amelyben olyan, ritkábban előforduló madarakat is látni, mint például az énekes hattyú, a kőszáli sas és az uhu.
