Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-15 / 37. szám

Fagylaltssalon less a Capriból Könyvelés a háztartásban Kávéház-reneszánsz A belvárosi rehabilitáció egyik legnagyobb feladata az üzlethelyiségek megújítása. Meglehetősen drága vállal­kozás ez, s nem mindegyik cég örvendezik annak hogy az eddig egyébként jó for­galmú ü'leire most tetemes összeget kell rákölteni. Szerencsére többnyire üz­leti vállalkozásként fogják fel a rehabilitác'ót. és nem sorscsapásnak. Még ebben az ötéves tervidőszakban például a részleges rehabili­táció programjában szerepel a Sötétkapu Rákóczi-házzal ellentétes oldalán lévő épü­letek megújítása. Itt talál­ható például a Capri cuk­rászda és mögötte egy cuk­rászüzem. A Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat a Caprit fagylaltszalonná szeretné átalakítani. A tervek szerint jó száz négyzetméterrel megnöve­kedhetne a Capri alapterü­lete. és megnyílna egy ál­landó terasz is. Korszerűsí­Szerclik a nátriumlámpákat Nem mindegy, mekkora összeget fordít utcáink, te­reink fényeire a tanács. A költségek csökkentését szol­gálja a miskolci közvilágí­tás korszerűsítése. A munkálatok — mint ar­ról már beszámoltunk — tavaly kezdődtek. Akkor a Kiss Ernő utca, valamint a Marx tértől a Táncsics térig tartó szakasz kapott kor­szerű megvilágítást. Ebben az évben — mint Kertész Béla, a Városgondnokság energetikusa elmondotta — a 3. sz. főút teljes átke­lési szakaszán, a tapolcai úton, valamint az Avason, vagyis a .Középszer, az En­gels, a Klapka és az Ifjú­ság utcákban cserélik ki az elavult higanygőzégőket mo­dern nátriumlámpákra. Igaz, hogy nagyjából 11 millió forintot kell a kor­szerűsítésre költeni, ám a bernházási summa 30 százalékát a Budapest Bank Kt. állja, vissza nem térítendő támogatásként. Az összeget az energiaracio­nalizálási pályázaton nyerté Miskolc. S mivel a korsze­rűsítés révén egy év alatt 6 200 000 forinttal csökken az áramszámla, a beruházás már az első évben megté­rül. Vagyis gyakorlatilag egy fillérjé­be sem kerül az egész a tanácsnak. És fényesebb is lesz Miskolc, hiszen a nátriumlámpa ke­vesebb energiafelhasználás­sal. nagyobb megvilágítási értéket ad. Az Émász szakemberei kö­rülbelül 1200 darab égőt cserélnek ki; az első félév­ben mindenféleképpen a munka végére szeretnének érni. Jelenleg a tapolcai úton dolgoznak, innen ha­ladnak az Avas felé. S ha elkészülnek az égők cseré­jével, akkor em hagyják abba a munkát. A beruházó Városgond­nokság példáján felbuz­dulva ugyanis az Émász is kedvet kapott a társu­láshoz. ök 10 millió forintot áldoz­nak a közvilágítás korsze­rűsítésére. Elsősorban a tö­megközlekedési útvonalakon végzik el az átszerelést, ter­mészetesen, ha előbb befe­jezték a mostani égőcserét. B. A. 3*r A tapolcai úton és az avasi lakótelepen cserélik ki elő- hot az émászosok a regi egokeL tenék a jelenlegi kapualjból nyíló cukrászüzemet: ez lát­ná el főzött fagylalttal, ínyencségekkel a fagylalt­szalont. Az üzlethelyiség át­alakítását a vállalat maga végzi el. Érdekes, hogy mostanában valóságos kávéház-fagylal- tozó építési divat söpör vé­gig a belvároson. Nemrég adtunk hírt arról, hogy kávéházat kívánnak nyit­ni a Tanácsház tér 13. számú ház felújítása után, s hogy olasz fagy la Hozót alanít a Röviköt a Rákó­czi-ház udvarán. Ha mindehhez hozzávesszük, hogv nemrég nvílt meg a Rorárius és a Rá ez, akkor valóban azt lehet mondani, hogy a kávéházak és cuk­rászdák reneszánszát éli a város. Szó sincs itt meggon­dolatlan üzletalapításokról, hanem inkább az rejlik a tervek mögött, hogy a vendégek szívesebben térnek be egy cukrászdá­ba. fagylaltozóba manap­ság mint régebben, ugyanakkor leáldozóban van a napja a hagyományos ét­termeknek. Közrejátszik eb­ben az árak változása is, hi­szen ha egy komplett ebédre mindig nem is, de néhány jó fagyira azért még futja a családi kasszából. _ (kiss) Gépgyári nők mondják Bocsi telkek Az idén 30 családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki Böcsön. Ezek értékesítését már megkezd­ték. A tanács 500 ezer fo­rintért utat is épít hozzá­juk: ennek kivitelezéséhez rövidesen hozzálátnak. Az iparban dolgozó nők helyzetéről tudakozódva, számos alkalommal nyilvání­tottak már véleményt a gép­gyári lányok és asszonyok. Javaslataikat szociológusok kérték és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának vezetősé­ge is összegyűjtötte. Most mi a teljesség igénye nélkül ar­ra a kérdésre kerestünk vá­laszt, hogy a napi gondokon túl mi foglalkoztatja őket. A beszélgetésben részt vevő pártalapszervezeti titkárok, brigádvezetők és nőíclelősök úgy vélik, hogy az itt el­hangzott kérdésekről hason­lóan vélekedik munkatárs­nőik többsége. — Engem, mint kétgyer­mekes családanyát a lakás­árak emelkedése izgat — kezdi Jablonovszky György­ié. — Nekem ugyanis nem lesz módom arra, hogy se­gítséget nyújtsak egy épít­kezéshez vagy lakásvásárlás­hoz a gyermekeimnek. A la­kásreform tervezetéről már hallottam, és örülök min­den kezdeményezésnek, mert egyelőre úgy látom, hogy ma még könnyebben jut la­káshoz szociális megfonto­lásból egy olyan család, amelyik kevesebbet tesz le a társadé.lom asztalára, mint egy ambiciózus fiatal pár. — A szakszervezetek ere­jén most sok múlik — foly­tatja a lakástémához kap­csolódva Csinos Józsefné, a Digép pártvezecöségének nő­felelőse. — A vállalatoknak ugyanis már nem kötelező lakásépítési kölcsönre külön alapot teremteni. Én őszin­tén remélem, hogy amikor a Digépben az idei szociális terv készül, tudunk rá fede­zetet találni. • ANYASÁG ES SZAKMAI HIVATÁS A lakás a csaiádalapftók- nak fontos, hiszen az lenne a kívánatos, ha több gyer­mek születnék. Ám az anya­★ Jablonovszkyné (jobbról) a lakásgazdálkodás reformjától vár sokat — gyermekei számára. (Kerényi László felvétele) ságot a munkával, a több műszakkal összeegyeztetni nem könnyű. — Rendkívül nagy vív­mánynak tartjuk a gyest és a gyedet, hiszen nem kell hajnalban felkelteni a kicsi­nyeket. De abban reményke­dünk, hogy ennek tovább­fejlesztése is szóba kerül — mondja Csinosné. — Magya­rán : legyen választási lehe­tősége a nőnek: az anyaság vagy a szakmai hivatásban akar-e teljeset alkotni. Rengeteget panaszkodnak az anyagilag rendezett körül­mények között élő szülők is, amiatt, hogy kevés időt tölt­hetnek gyermekeikkel. — Sok, munkában elfá­radt nagymama korú nő szí­vesen foglalkozna unokáival — veszi át a szót, Bogdán Jánosné. — És éppen ezért apellálok a nyugdíjkorha­tár tervezett felemelése el­Színe és Illatok és aranykarikák Egyre ritkább a polihisz­tor. mert a világ — ezen belül a tudományos élet — sodró lendületű változásai­val csak a legkiválóbb el­mék képesek lépést tartani. Nekünk, hétköznapi halan­dóknak alig marad több, mint az igyekezet. De eb­ből is jószerivel csak any- nvira futja, hogy feiszede- gessük a tudomány aszta­láról lehulló morzsákat, a színes híreket. Olvasom például, hogy a feromonoknak nevezett il- latanvagok az állatvilágban a különböző nemű egyedek egymásra találását, a páro­sodási, a szaporodást szol­gálják. A „lebegő virágok­nak”. a lepkéknek a csápja valójában fésűt formázó il­lat-radar. Segítségével a hí­mek akár több kilométeren keresztül követni tudják a íeromon-csapást. és eltalál­nak az illatot eregető hölgy­höz. Eddig tulajdonképpen nem is lenne olyan izgal­mas a feromon-ügy, ám a tudományos vizsgálatok azt is kiderítették, hogy az em­ber sem nélkülözi a szóban forgó illatanyagot: az ajkak közelében szép számmal ta­lálható faggyúmirigyek ter­melik. Felnőtt korban a faggyútermelés — érthető okokból — növekszik. Sőt, tíz százalékkal nő a férő­mön mennyisége akkor is, ha a bőr hőmérséklete 1 Celsius-íokkal emelkedik! Ahaj Ezért célszerű tehát tüzes csókkal hódítani. Saj­nos, nem tudom (ilyen al­kalomból még sohasesm hö- mérőztem), hány Celsiust jelenthet a szóban forgó mű­velet pluszban — az idő- intervallum és a partner függvényében —, de csak­nem bizonyos vagyok benne, hogy a faggyúm irigyek nem maradnak érzéketlenek. Lám, mily’ bölcs a termé­szet. De ugyan mit szólnak ehhez a kozmetikusok, no és a piperecikkek gyártói, akik a rafinált kencékkel, sprékkel, kölnivizekkel, par­fümökkel, rúzsokkal — ön­kéntelenül is — elnyomják a feromon csodás hatását. Aggodalomra azért talán nincs különösebb ok, meg­teszik hatásukat a mestersé­ges illatszerek is, vagy — ez is lehetséges — nem or­ruk. hanem szemük után igazodva találnak egymásra a homo sapiens másnemű egyedei. Jó esetben elérkez­nek a kézfogóig, lagziig is, és felkerül a szép mátka ujjára a csillogó-villogó ka­rikagyűrű. Csakhogy a gyű­rű használata nem egészen veszélytelen! — riogat ben­nünket egy másik hírecske. Londoni mikrobiológusok tüzetesen megvizsgáltak öt­ven fiatal ápolónőt (ők is tudják, hol kelt kutatni), és megállapították, hogy az ál­landóan viselt gyűrűk alatt gazdagon tenyésznek a bak­tériumok. A mikroorganiz­musok többsége teljesen ár­talmatlan, ám akadnak kö­zöttük kórokozók i& A tanulság levonását az olvasóra bízták az idézett tudományos hírecske szer­kesztői. Jómagam, ki mint mondám, nem tartozom a po­lihisztorok közé és vajmi keveset tudok a kórokozó mikroorganizmusokról, úgy vélem, nem érdemes le­mondani a házastársi kap­csolat szép szimbólumáról. Elég, ha időnként — gyűrű nélkül! — alaposan kezet mos a mátka, a menyecske, a vőlegény és a férj. Igaz, hogy öregeink úgy tartják, a gyűrű gyakori levétele megingatja a házastársi hű­séget, ám ez teljesen tudo­mánytalan álláspont. Én például csak egyetlen olyan esetet ismerek, amikor a gyűrű levétele valóban vá­láshoz vezetett. Kedves is­merősöm mindig lehúzta a karikagyűrűjét — lévén ta­pintatos úriember —, mi­előtt ifjú barátnőjét meglá­togatta. Egyszer aztán való­színűleg a melleny^sebe mellé tette, és soha többé nem találta meg a karikát. Ami súlyosbította a dolgot: hitvese nem hitte el, hogy egy váratlan szélvihar so­dorta le az ujjáról. (Aznap szellő sem rezdült.) De egy példa nem példa! Különben ez az ügy is rend­be jött: valamilyen rejtélyes íeromon-csapást követve, mindkét fél új párra talált, a természet kifürkészhetet­len bölcsességéből. (bekes) len is. Nekem racionálisabb eiképzelésem van: ne az életkort, hanem a munká­ban eltöltött évek számát vegyék figyelembe. . Sokan vagyunk a Digépben olya­nok — és nemcsak nők! —, akiknek 14 éves koruktól fúj a gyár. Én úgy gondolom, hogy 40 éves munkaviszony után már tegyék lehetővé, hogy aki elfáradt, akár ke­vesebb nyugdíjért is elme­hessen. Aki pedig még dol­gozni akar, maradhasson ... o TAKARÉKOSSÁGRA KÉNYSZERÍT Egybehangzó vél cm én ▼, hogy a személyi jövedelem- adó bevezetésé' és az ár­emelések az eddiginél sok­kal takarékosabb háztartás­vezetésre kényszerítik a Di­gépben dolgozó nőket is. A jelenlevők szerint nem sok dolguk lenne az összesítés­sel. ha felmérést készítené­nek róla, hányán mosatnak Patyolatban, és hányán jut­nak el családostól évente étterembe. A ruházati cik­kek, a gyermekholmik árá­nak növekedését igen sokan úgy „védik” ki, hogy varr­nak és kötnek. Ezen. kívül megfontolják, hogy kész tésztát vegyenek-e vagy gyúrjanak. A kiskert és a befőzés is segítheti a spó­rolást. Végül, de nem utol­sósorban: a frizura is gyak­rabban készül otthon, mert egy mosatás, hajvágás és szárítás ára közelít a 200 fo­rinthoz. Mindezzel együtt optimis­ták, és átmenetinek tekintik a nehézségeiket. Remélik, hogy a vállalatoknak, a nép­gazdaságnak lesz ereje meg­újulni, és könnyíteni a hely­zeten, a nők helyzetén is. És annak is lesz haszna, ha majd később — amikor az életszínvonalunk emelkedik — a spórolási szokások to­vább élnek a háztartások­ban. Mert e tekintetben is van mit: tanulni a fejlettebb országoktól! (oláh) Házi borverseny A címe Házi borverseny, az előadója pedig dr. Far­kas Attila lesz annak az elő­adásnak, mely ma délután 5 órakor kezdődik az Ady Mű­velődési Házban. Az előadás része egy sorozatnak, mely a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából zajlik. A soron következő előadást dr. Pén­zes Géza tartja, a címe: Or­vosi tanácsok kertészkedök- nek, időpontja pedig febru­ár 27., délután 5 óra. Az utolsó előadás február 29-én, délután 5 órától lesz. dr. Hajdú Edit tartja, a címe: Üj borszőlőfajták Kecskemé­ten.

Next

/
Thumbnails
Contents