Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-25 / 46. szám
Munkáról, jövedelemről, megbecsülésről Tímár Vilmos a durvahengerműben Tegnap reggel, hal óra «lan néhány perccel Tímár Vilmos, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára az LKM-ben találkozott az éjszakás műszakot befejező hengerészekkel. Tájékozódott arról, hogyan látják a kohászat jövőjét, milyen tapasztalataik vannak a durvahengerdé- ben bevezetett új munkarendről. Őszinte hangvételű, olykor keményen is fogalmazó beszélgetés volt ez, melynek során több kérdésben vita is kialakult. A három hengersoron a korábbiaktól eltérő, új munkarendben dolgoznak. Ez az anyagellátáshoz igazodva, hatékonyabb munkavégzést tett lehetővé. Ugyanakkor — ahogyan azt a beszélgetésben részt vevők elmondták — kevesebb idő jut a pihenésre. A gyáregység létszámát nem tartják elegendőnek ahhoz, hogy túlórák nélkül is eleget tegyenek termelési feladataiknak. A dolgozók közül néhányan a Hóvirág a havas Blikkből Évtizedenkint ha egyszer tréfálja meg a kirándulókat a természet úgy, mint az idén. Azok, akik a közmondásosan szeszélyesnek nevezett áprilisi időjárást. meghazudtoló februári „télben” keresték fel a Bükköt, bizony a hó alól kaparhatták ki a hóvirágot. Az utóbbi napokban bekövetkezett lehűléshavazás nem ártott meg a tavasz hírnökének. A Kisgyör környéki déli lejtőkön csakúgy, mint a Mocsoiyás széltől- fagytul védett napsütötte völgyében kinyílt hóvirág szerényen megbújt a hótakaró alatt. A lehűlés nem volt olyan nagy, hogy megbarnította volna szirmait. Ám nem soka n dicsekedhettek a hó alól szedett hóvirággal, mert a februári tavasz még nem csalta elő nagy tömegben. A zordra fordult időjárás azonban nem tett kárt a virághagymákban, így az erdei emberek véleménye szerint az átvonuló hid eg hullámok után várhatóan a márciusi nőnapra már csokorszám kedveskedhetnek vele. A hirtelen jött lehűlés miatt még vár a szirombontással a Bükk-fennsík kora tavaszi virága, az illatos hunyor, amely a zord éghajlatú hegyvidéken sokszor a hóvirágot megelőzve nyílik. jövedelmi viszonyokról is szóltak, amely szembetűnő vagyoni különbségeket eredményezett az országban. Ezzel kapcsolatban fogalmazták meg azt a véleményüket hogy a vgmk megszűnésével a dolgozók keresete is csökkent; s aki korábban nagyobb hiteleket vett fel. a biztos anyagi háttér reményében, az most nehéz helyzetbe került. Többen is szóltak arról, hogy egyre csökken a kohászat presztízse, s nagy gond a szakmunkás-utánpótlás. Pedig akik hosszú esztendőket töltöttek ebben a gyárban, azok becsületes, tisztességes munkát végeztek. A dolgozók ma is úgy tartják, a kohászatban dolgozni nem szégyen, s a hengerészek munkája a nehéz, de szép mesterségek közé tartozik. — Jól látják a problémákat az itt dolgozók — mondotta Tímár Vilmos —, ám a rémhírek megalapozatlanok, s nem használnak annak, hogy kölcsönösen megoldjuk a bajokat. Komolyan kell venni a kohászok, a hengerészek gondjait, a körükben kialakult hangulatot, ezért a megyei és a városi pártbizottság mindent elkövet azért, hogy a kohászat helyzetének stabilizálásához, a kibontakozáshoz szükséges kormányzati döntések néhány hónapon belül megszülessenek, szilárdan kijelölve a vállalat fejlődésének útját. (Többek között ide tartozik a jó minőségű vasérc importja 13, amelyet a vitában többen szóba hoztak.) Ehhez megalapozott, a feltételekkel és a követelményekkel számoló, szigorú vállalati program kell. Ezt a kohászat vezetői, szakemberei kidolgozták. Fontos, hogy a kompromisszumok révén kialakuló kormányzati segítséggel együtt ezt a vállalati programot a kollektíva jól megismerje, és elfogadja. Az LKM dolgozóinak perspektívát kell adni. Látniuk kell, honnan hová akarnak eljutni, és hogy ez mit kíván az emberektől. Csak ez lehet a hit és a kitartás forrása. Fel keli lépnünk annak érdekében is, hogy a kohászat körül kialakult kedvezőtlen hangulatot megváltoztassuk. Az utóbbi időben több olyan cikk jelent meg a központi sajtóban, illetve riport a televízióban, amelyeknek egyes megállapításait a dolgozók indokoltan sérelmezik. Ezek nem tesznek jó szolgálatot az ügynek. Oda kívánunk hatni, hogy a közvéleményt tájékoztató, formáló tömegkommunikációs eszközök segítsék a kohászat munkáját; reálisabb, és a kitartást, kibontakozást előmozdító, a kohászok erőfeszítéseit elismerő propagandát folytassanak. Tímár Vilmos végezetül kijelentette: a városi párt- bizottság, az LKM vezetőivel együtt, áttekinti a hengerészek észrevételeit, hogy — a vállalat lehetőségeit figyelembe véve — javítson a helyzetükön. Az természetes, hogy itt rövid idő alatt ható jelentős változásokra nem lehet számítani, de sok kérdésben lehet, és kell is segítenünk. A beszélgetők azzal váltak el egymástól, hogy néhány hónap múlva ismét találkoznak. (vadas) A hóesésben is dolgoznak Készül a díszburkolat Az építők kevésbé örülnek a hóesésnek, de a Széchenyi úti rekonstrukciót — egyelőre — így is folytatják. A főutcán sétálók a színház oldalán még gödrökben bukdácsolnák, a déli oldalon viszont már a díszburkolatot rakó munkásokkal találkozhatnak. Ezekről a munkákról érdeklődtünk Lévai Sándortól, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat főcpítésvczetö“he- lyettesctöl. A Széchenyi úton a dísz- burkolat alapbetonozásával már végeztek. A Bodnárközben és a Sötétkapu árkádjai alatt, valamint a Béke mozi előtt ezek a munkák még hátravannak. Az alapbetonra egy homokréteg kerül, és ebbe helyezik majd a vörös és szürke díszköveket. A pár héttel ezelőtti. tavaszias időben úgy látszott, hogy a munkának nincs akadálya. Az elmúlt hét közepén tehát már hozzákezdtek a díszkövek lerakásához. A mostani hideg és havazás viszont nem köny- nvíti a munkákat. A díszkövek jegesek, a homok fagyott Mint megtudtuk, ez Tanácstagok Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Cseh László, a Békeszálló gondnokságán, 17 órától; Gajdos Rezső és Fényes Tibor a Szikra mozi HNF-helyiségében (Marx Károly u. 49. sz.). 16 órától; Gömöri József a Szikra mozi HNF-helyiségében I O’!adóórái (Marx Károly u. 49. sz.),16 órától; Vaskó Miklós az 5. Sz. Általános Iskolában (József Attila u. 44. sz.), 17 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kdez Lukács a volt II. kerületi tanács épületében (Csaba vezér u. 53. sz.), 16.30 órátóL egyelőre komolyabb gondot nem jelent. Jégtelenítik a köveket és melegítik a homokot. Ez utóbbira /azért van szükség, mert ha idővel elolvad a homokban levő jég, „összeesik” a burkolat. Amíg komolyabb havazás és hideg nem lesz, folytatják a munkákat a színház oldalán is. Itt az új csatornahálózat elkészülte után betemetik a munkagödröket, és megkezdik a díszburkolat alapbetonozását. A Szeme- re-soraktól a Pátria üzletközpontig ez év májusában kapjuk vissza a sétálóutcát. F. H. Nincs olyan fatermék, amelynek készítésénél ne keletkezne hulladék, de ma már ez is gazdaságosan hasznosítható. Hasznot hozó, környezetkímélő beruházás A fabrikett premierje Többezer tonna fürészpor és fakéreg ment veszendőbe minden esztendőben a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság miskolci fűrészüzemében. Kevés volt a fürészpor állandó vásárlója, a lehántott kérget pedig csak a szeméttelepre vihették. Időnként nagy mennyiségű füreszport vettek a téglagyárak, amit aztán az égetésre szánt agyagba kevertek. A kemencében kiégett a fapor, s ettől vált porózussá, szivacsossá a falazóanyag. Ám a téglagyárak sem tartottak igényt annyi fű- rószporra, amennyi a ládi üzemben keletkezett évente. Sokáig fontolgatták, hogy miképpen szabadulhatnának meg a környezet szennyezése nélkül ettől a két fűrész- üzemi mellek terméktől. Dr. Kottek Pál, a BEFAG műszaki i gazgatóhelyetiese: — Tavaly tavasszal határoztuk el, hogy építünk egy brikettáló üzemet, amelyben gazdaságosan hasznosíthatjuk a fűrészport és a fakérget. A technológiát s a feldolgozóüzemet a Magyar Hitelbank Rí. segítségével a mátrai erAz idén is szállít külföldi megrendelőinek különböző gyógynövényeket az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat. A nyék- ládházi üzemet a napokban hagyta el egy, az NSZK-ba indult menta- és bojtorján- gyökér-száilitmány. dögazdaságtol vásároltuk meg, 17 millió forintért. Az elmúlt év nyarán kezdték az üzem alapozását, s ha minden a terv szerint alakul, mast február 26-an, pénteken megindul a termelés. Az országban már több ilyen brikettáló üzem található. Az Alföldön. ahol a borsodinál kevesbe kielégítő a szénellátás, hamar megkedvelték ezt a hosszú, hengeres alakú fűtőanyagot. Felsorolni is hosszú, hogy mennyi kedvező tulajdonsággal rendelkezik a fabrikett. Ami a legfontosabb, a kalóriaértéke a hazai barnaszénnel egyező. S miután nincs kéntartalma, elégetésekor nem szennyezi a levegőt. Ezt a környezetkímélő tüzelőt tonnánként 1200 forintért árusítják majd. Hasonló fogyasztói árkiegészítésben részesítik, mint a barnaszenet. Egyébként az előállítása tonnánként csaknem 2800 forintba kerül. A szakemberek számítása szerint évente 6200 tonna fabrikettet gyárthatnak a ládi üzemben. A beruházás teljes költsége 3—4 esztendő alatt megtérülhet, és a legfontosabb: ezentúl nem lesz gond az egyre halmozódó fürészpor és fakéreg tárolásával, értékesítésével. A beruházók bíznak abban, hogy megyénkben is gyorsan népszerűvé válik a könnyű, de nagy kalóriaértékű, barnaszenet helyettesítő fabrikett. (szántó) A hozzáértésért, a lelkiismeretességért Miskolci népi ellenőrök kitüntetése jk Az elektronikus orvosi műsze'rek még mindig jelentős mennyiséget képviselnek az Ipari Elektronikai Vállalat idei gyártási programjában. Szép számú sorozat készül a korábban kifejlesztett készülékek tovább korszerűsített repülöor- vosi diagnosztikai készülékeikből, de más egyszerűbb eszközökből is. Ezeket nyilván gyári próbának is alá kell vetni, ami olykor felérhet égy szűrővizsgálattal. A közigazgatás korszerűsítése idején a Miskolc Városi Népi Ellenőrzési Bizottság határkőre és illetékességi köre is bővült. Jelenlegi működési területükön Miskolcon kívül hét nagyközség és 41 városkörnyéki község van. A településeken 25 tanács, 10 községi közös tanács és 14 elöljáró tevékenykedik. Széles körű társadalmi bázisukra vall. hogy aktívan közreműködő népi ellenőreik száma megközelíti a 300- at, s csaknem kétharmaduk egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik... Lakatos Attila, a Miskolc Megyei Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke sommázta a szervezet fejlődését azon a kibővített bizottsági ülésen, amelyen megemlékeztek a népi ellenőrzés fennállásának 30. évfordulójáról. Köszönetét mondott a városi NEB nevében a bizottság minden egyes tagjának, szakcsoportvezetőknek és minden népi ellenőrnek, azért, hogy elkötelezetten, nagy szakmai hozzáértéssel, és politikai érzékenységgel munkálkodtak feladataik megoldásában. Külön mondott köszönetét a városban dolgozó alapító tagoknak, a bizottság volt elnökeinek, akik hozzájárultak a népi ellenőrzés színvonalának növeléséhez. Az alapítótagok közül emlékplakettet kapott Horváth Károly és dr. Szigethy Tibor. Harmincéves népi ellenőri tevékenységéért elismerő oklevelet kapott Fritz Ferenc, dr. Kaposvári Béla. Majoros Dezső, Nyalka Mihály, Újpá! Elemér és Váll András. Sokéves munkájáért elismerésben részesült: Balázs Barnabás, Balogh Miklós, Batta Istvánné, Bányai Lajosné, Bezeczky Gyula, Breitenbach József, Cseh Lajos. dr. Debre- czeni Elemér, Deák Imre, dr. Dombóvári Péter, Dudics József, Fehér Pál, Fésűs Endre, Forgács Imre, Frank Tamásné, Fticskó János, Fükő Dezső, Gáspár András, Gertrely László. Gulvás Ferenc, Győrffy István, Gyurkó- né Garamszegi Ilona. dr. Hentes Lajosné, dr. Hronszky István, dr. Juhász Hajnalka, dr.^ Juhász László, Kádár Sándor, Katona Zoltán, Keresztény István, Kiss Péter, Kocsisné Kiss. Ibolya, dr. Korompay Lászlóné, dr. Lakatos Árpád, Léva! Ernő- né. Lövei Dezsőné, Luterán Já-. nos, Matós János, Mártha László, Miklós Imre, Molnár István, dr. Nagy Attiláné. Nagv József, dr. Öcsai Borbála. Ondrey Istvánné, Orlay Imre, Párkányi László, Péter Pálné, Puszlay Miklós, Pólyák Tibomé, Prokop Károly, Rácz Zoltán, Rozsnafsz- ky Nándor. Sági János, Soltész, Rudolf, Szántai Mihály, Takács.. Imre, Várhegyi György, dr. VI- szoki Gábor, Wolf Lajos, Zám- bó Tiborné.