Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-25 / 46. szám

Munkáról, jövedelemről, megbecsülésről Tímár Vilmos a durvahengerműben Tegnap reggel, hal óra «lan néhány perccel Tímár Vilmos, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára az LKM-ben talál­kozott az éjszakás műsza­kot befejező hengerészek­kel. Tájékozódott arról, ho­gyan látják a kohászat jö­vőjét, milyen tapasztalataik vannak a durvahengerdé- ben bevezetett új munka­rendről. Őszinte hangvételű, olykor keményen is fogal­mazó beszélgetés volt ez, melynek során több kérdés­ben vita is kialakult. A három hengersoron a korábbiaktól eltérő, új mun­karendben dolgoznak. Ez az anyagellátáshoz igazodva, hatékonyabb munkavégzést tett lehetővé. Ugyanakkor — ahogyan azt a beszélge­tésben részt vevők elmond­ták — kevesebb idő jut a pihenésre. A gyáregység lét­számát nem tartják elegen­dőnek ahhoz, hogy túlórák nélkül is eleget tegyenek termelési feladataiknak. A dolgozók közül néhányan a Hóvirág a havas Blikkből Évtizedenkint ha egyszer tréfálja meg a kirándulókat a termé­szet úgy, mint az idén. Azok, akik a közmon­dásosan szeszélyesnek nevezett áprilisi időjá­rást. meghazudtoló februári „télben” ke­resték fel a Bükköt, bizony a hó alól ka­parhatták ki a hóvirá­got. Az utóbbi napokban bekövetkezett lehűlés­havazás nem ártott meg a tavasz hírnö­kének. A Kisgyör környéki déli lejtő­kön csakúgy, mint a Mocsoiyás széltől- fagytul védett napsü­tötte völgyében kinyílt hóvirág szerényen megbújt a hótakaró alatt. A lehűlés nem volt olyan nagy, hogy megbarnította volna szirmait. Ám nem so­ka n dicsekedhettek a hó alól szedett hóvi­rággal, mert a febru­ári tavasz még nem csalta elő nagy tö­megben. A zordra fordult időjárás azonban nem tett kárt a virághagy­mákban, így az erdei emberek véleménye szerint az átvonuló hid eg hullámok után várhatóan a márciusi nőnapra már csokor­szám kedveskedhet­nek vele. A hirtelen jött lehű­lés miatt még vár a szirombontással a Bükk-fennsík kora ta­vaszi virága, az illa­tos hunyor, amely a zord éghajlatú hegyvi­déken sokszor a hóvi­rágot megelőzve nyí­lik. jövedelmi viszonyokról is szóltak, amely szembetűnő vagyoni különbségeket ered­ményezett az országban. Ez­zel kapcsolatban fogalmaz­ták meg azt a véleményü­ket hogy a vgmk megszű­nésével a dolgozók kerese­te is csökkent; s aki koráb­ban nagyobb hiteleket vett fel. a biztos anyagi háttér reményében, az most nehéz helyzetbe került. Többen is szóltak arról, hogy egyre csökken a kohászat presztí­zse, s nagy gond a szak­munkás-utánpótlás. Pedig akik hosszú esztendőket töl­töttek ebben a gyárban, azok becsületes, tisztességes munkát végeztek. A dolgo­zók ma is úgy tartják, a kohászatban dolgozni nem szégyen, s a hengerészek munkája a nehéz, de szép mesterségek közé tartozik. — Jól látják a problémá­kat az itt dolgozók — mon­dotta Tímár Vilmos —, ám a rémhírek megalapozatla­nok, s nem használnak an­nak, hogy kölcsönösen meg­oldjuk a bajokat. Komolyan kell venni a kohászok, a hengerészek gondjait, a kö­rükben kialakult hangulatot, ezért a megyei és a városi pártbizottság mindent elkö­vet azért, hogy a kohászat helyzetének stabilizálásához, a kibontakozáshoz szükséges kormányzati döntések né­hány hónapon belül meg­szülessenek, szilárdan kije­lölve a vállalat fejlődésé­nek útját. (Többek között ide tartozik a jó minőségű vasérc importja 13, amelyet a vitában többen szóba hoztak.) Ehhez megalapozott, a feltételekkel és a követel­ményekkel számoló, szigorú vállalati program kell. Ezt a kohászat vezetői, szakembe­rei kidolgozták. Fontos, hogy a kompromisszumok révén kialakuló kormányzati se­gítséggel együtt ezt a vál­lalati programot a kollektí­va jól megismerje, és elfo­gadja. Az LKM dolgozói­nak perspektívát kell adni. Látniuk kell, honnan hová akarnak eljutni, és hogy ez mit kíván az emberektől. Csak ez lehet a hit és a kitartás forrása. Fel keli lépnünk annak érdekében is, hogy a kohászat körül kialakult kedvezőtlen han­gulatot megváltoztassuk. Az utóbbi időben több olyan cikk jelent meg a központi sajtóban, illetve riport a te­levízióban, amelyeknek egyes megállapításait a dol­gozók indokoltan sérelme­zik. Ezek nem tesznek jó szolgálatot az ügynek. Oda kívánunk hatni, hogy a köz­véleményt tájékoztató, for­máló tömegkommunikációs eszközök segítsék a kohá­szat munkáját; reálisabb, és a kitartást, kibontakozást előmozdító, a kohászok erő­feszítéseit elismerő propa­gandát folytassanak. Tímár Vilmos végezetül kijelentette: a városi párt- bizottság, az LKM vezetői­vel együtt, áttekinti a hen­gerészek észrevételeit, hogy — a vállalat lehetőségeit figyelembe véve — javítson a helyzetükön. Az termé­szetes, hogy itt rövid idő alatt ható jelentős változá­sokra nem lehet számítani, de sok kérdésben lehet, és kell is segítenünk. A beszélgetők azzal váltak el egymástól, hogy néhány hónap múlva ismét talál­koznak. (vadas) A hóesésben is dolgoznak Készül a díszburkolat Az építők kevésbé örül­nek a hóesésnek, de a Szé­chenyi úti rekonstrukciót — egyelőre — így is folytatják. A főutcán sétálók a színház oldalán még gödrökben buk­dácsolnák, a déli oldalon viszont már a díszburkola­tot rakó munkásokkal talál­kozhatnak. Ezekről a mun­kákról érdeklődtünk Lévai Sándortól, az Észak-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat főcpítésvczetö“he- lyettesctöl. A Széchenyi úton a dísz- burkolat alapbetonozásával már végeztek. A Bodnár­közben és a Sötétkapu ár­kádjai alatt, valamint a Bé­ke mozi előtt ezek a mun­kák még hátravannak. Az alapbetonra egy homokré­teg kerül, és ebbe helyezik majd a vörös és szürke dísz­köveket. A pár héttel ez­előtti. tavaszias időben úgy látszott, hogy a munkának nincs akadálya. Az elmúlt hét közepén tehát már hoz­zákezdtek a díszkövek lera­kásához. A mostani hideg és havazás viszont nem köny- nvíti a munkákat. A díszkö­vek jegesek, a homok fa­gyott Mint megtudtuk, ez Tanácstagok Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját Cseh László, a Békeszálló gondnokságán, 17 órától; Gajdos Rezső és Fé­nyes Tibor a Szikra mozi HNF-helyiségében (Marx Károly u. 49. sz.). 16 órá­tól; Gömöri József a Szik­ra mozi HNF-helyiségében I O’!adóórái (Marx Károly u. 49. sz.),16 órától; Vaskó Miklós az 5. Sz. Általános Iskolában (Jó­zsef Attila u. 44. sz.), 17 órától. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kdez Lukács a volt II. kerületi tanács épü­letében (Csaba vezér u. 53. sz.), 16.30 órátóL egyelőre komolyabb gondot nem jelent. Jégtelenítik a köveket és melegítik a ho­mokot. Ez utóbbira /azért van szükség, mert ha idő­vel elolvad a homokban le­vő jég, „összeesik” a bur­kolat. Amíg komolyabb havazás és hideg nem lesz, folytat­ják a munkákat a színház oldalán is. Itt az új csator­nahálózat elkészülte után betemetik a munkagödröket, és megkezdik a díszburkolat alapbetonozását. A Szeme- re-soraktól a Pátria üzlet­központig ez év májusában kapjuk vissza a sétálóutcát. F. H. Nincs olyan fatermék, amelynek készítésénél ne keletkezne hulladék, de ma már ez is gazdaságosan hasznosítható. Hasznot hozó, környezetkímélő beruházás A fabrikett premierje Többezer tonna fürészpor és fakéreg ment veszendő­be minden esztendőben a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság miskolci fű­részüzemében. Kevés volt a fürészpor állandó vásárlója, a lehántott kérget pedig csak a szeméttelepre vihet­ték. Időnként nagy mennyi­ségű füreszport vettek a téglagyárak, amit aztán az égetésre szánt agyagba ke­vertek. A kemencében ki­égett a fapor, s ettől vált porózussá, szivacsossá a fa­lazóanyag. Ám a téglagyárak sem tartottak igényt annyi fű- rószporra, amennyi a ládi üzemben keletkezett évente. Sokáig fontolgatták, hogy miképpen szabadulhatnának meg a környezet szennyezé­se nélkül ettől a két fűrész- üzemi mellek terméktől. Dr. Kottek Pál, a BEFAG mű­szaki i gazgatóhelyetiese: — Tavaly tavasszal hatá­roztuk el, hogy építünk egy brikettáló üzemet, amely­ben gazdaságosan hasznosít­hatjuk a fűrészport és a fa­kérget. A technológiát s a feldolgozóüzemet a Magyar Hitelbank Rí. segítségével a mátrai er­Az idén is szállít külföldi megrendelőinek különböző gyógynövényeket az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat. A nyék- ládházi üzemet a napokban hagyta el egy, az NSZK-ba indult menta- és bojtorján- gyökér-száilitmány. dögazdaságtol vásároltuk meg, 17 millió forintért. Az elmúlt év nyarán kezdték az üzem alapozását, s ha minden a terv szerint alakul, mast február 26-an, pénteken megindul a terme­lés. Az országban már több ilyen brikettáló üzem talál­ható. Az Alföldön. ahol a borsodinál kevesbe kielégítő a szénellátás, ha­mar megkedvelték ezt a hosszú, hengeres alakú fű­tőanyagot. Felsorolni is hosszú, hogy mennyi kedvező tulajdon­sággal rendelkezik a fabri­kett. Ami a legfontosabb, a kalóriaértéke a hazai barna­szénnel egyező. S miután nincs kéntartalma, elégetésekor nem szennye­zi a levegőt. Ezt a környe­zetkímélő tüzelőt tonnán­ként 1200 forintért árusít­ják majd. Hasonló fogyasztói árkiegé­szítésben részesítik, mint a barnaszenet. Egyébként az előállítása tonnánként csak­nem 2800 forintba kerül. A szakemberek számítása szerint évente 6200 tonna fabrikettet gyárthatnak a ládi üzemben. A beruházás teljes költsége 3—4 eszten­dő alatt megtérülhet, és a legfontosabb: ezentúl nem lesz gond az egyre halmozódó fürészpor és fakéreg tárolásával, ér­tékesítésével. A beruházók bíznak abban, hogy megyénkben is gyorsan népszerűvé válik a könnyű, de nagy kalóriaértékű, bar­naszenet helyettesítő fabri­kett. (szántó) A hozzáértésért, a lelkiismeretességért Miskolci népi ellenőrök kitüntetése jk Az elektronikus orvosi műsze'rek még mindig jelentős mennyiséget képviselnek az Ipari Elektronikai Vállalat idei gyártási programjában. Szép számú sorozat készül a koráb­ban kifejlesztett készülékek tovább korszerűsített repülöor- vosi diagnosztikai készülékeikből, de más egyszerűbb eszkö­zökből is. Ezeket nyilván gyári próbának is alá kell vetni, ami olykor felérhet égy szűrővizsgálattal. A közigazgatás korszerű­sítése idején a Miskolc Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság határkőre és illetékes­ségi köre is bővült. Jelenle­gi működési területükön Miskolcon kívül hét nagy­község és 41 városkörnyéki község van. A településeken 25 tanács, 10 községi közös tanács és 14 elöljáró tevékenykedik. Széles körű társadalmi bázi­sukra vall. hogy aktívan közreműködő népi ellenőre­ik száma megközelíti a 300- at, s csaknem kétharmaduk egyetemi, főiskolai végzett­séggel rendelkezik... Lakatos Attila, a Miskolc Megyei Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke som­mázta a szervezet fejlődését azon a kibővített bizottsági ülésen, amelyen megemlé­keztek a népi ellenőrzés fennállásának 30. évforduló­járól. Köszönetét mondott a városi NEB nevében a bi­zottság minden egyes tag­jának, szakcsoportvezetőknek és minden népi ellenőrnek, azért, hogy elkötelezetten, nagy szakmai hozzáértéssel, és politikai érzékenységgel munkálkodtak feladataik megoldásában. Külön mon­dott köszönetét a városban dolgozó alapító tagoknak, a bizottság volt elnökeinek, akik hozzájárultak a népi el­lenőrzés színvonalának nö­veléséhez. Az alapítótagok közül emlék­plakettet kapott Horváth Ká­roly és dr. Szigethy Tibor. Har­mincéves népi ellenőri tevé­kenységéért elismerő oklevelet kapott Fritz Ferenc, dr. Kapos­vári Béla. Majoros Dezső, Nyal­ka Mihály, Újpá! Elemér és Váll András. Sokéves munkájá­ért elismerésben részesült: Ba­lázs Barnabás, Balogh Miklós, Batta Istvánné, Bányai Lajosné, Bezeczky Gyula, Breitenbach József, Cseh Lajos. dr. Debre- czeni Elemér, Deák Imre, dr. Dombóvári Péter, Dudics József, Fehér Pál, Fésűs Endre, Forgács Imre, Frank Tamásné, Fticskó János, Fükő Dezső, Gáspár András, Gertrely László. Gulvás Ferenc, Győrffy István, Gyurkó- né Garamszegi Ilona. dr. Hen­tes Lajosné, dr. Hronszky Ist­ván, dr. Juhász Hajnalka, dr.^ Juhász László, Kádár Sándor, Katona Zoltán, Keresztény Ist­ván, Kiss Péter, Kocsisné Kiss. Ibolya, dr. Korompay Lászlóné, dr. Lakatos Árpád, Léva! Ernő- né. Lövei Dezsőné, Luterán Já-. nos, Matós János, Mártha László, Miklós Imre, Molnár István, dr. Nagy Attiláné. Nagv József, dr. Öcsai Borbála. Ondrey Ist­vánné, Orlay Imre, Párkányi László, Péter Pálné, Puszlay Miklós, Pólyák Tibomé, Prokop Károly, Rácz Zoltán, Rozsnafsz- ky Nándor. Sági János, Soltész, Rudolf, Szántai Mihály, Takács.. Imre, Várhegyi György, dr. VI- szoki Gábor, Wolf Lajos, Zám- bó Tiborné.

Next

/
Thumbnails
Contents