Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-24 / 45. szám

A DH várospolitikai fóruma Viták as 1988-as tervről Tanácsi kassza ■ Vállalat igazgatók körében ■ Gyorsabban a Sséchenyin m Mi less a határidőkkel? Amikor e hét péntekjén összeül a város tanácsa, hogy döntsön az ez évi ta­nácsi költségvetési és fej­lesztési tervről, azaz arról, mire és mennyi pénz juthat az idén Miskolcon, a nehéz gazdasági helyzet ellenére talán mégis könnyebb dol­ga lesz, mint eddig. Az 1988-as terv elképzeléseiről ugyanis az elmúlt hetekben a szokásosnál több fóru­mon, nagyobb nyíltsággal vitatkoztak, kezdve a szak- szervezetektől a városfej­lesztésben érdekelt vállalat- vezetők köréig. A vállalat­vezetők vitáján mi is olt voltunk. Azok az alapvető körül­mények. amelyek meghatá­rozzák jórészt, hogy mire és mennyit költhetünk. már a terv készítésének időszakában ismertté váltak. Dr. Székely László általános elnökhe­lyettes elmondotta, hogy az elmúlt években egyre nö­vekvő mértékben esett el a városi tanács különféle be­vételektől, és ezért az idei év már jelentős pénzügyi teherrel indult. A kevesebb pénz természetesen azzal jár, hogy lassúbbra kell fog­ni a fejlesztések, beruházá­sok tempóját, hiszen a vá­ros intézményeinek, tömeg- közlekedésének, közműháló­zatának működniük kell. innen nem lehet elvenni újabb forintokat. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága úgy döntött, hogy folyamatban levő be­ruházást nem állít le, de nagyon meg keli gondolni, milyen vállalkozásba fog bele a jövőben a város. A célok fontossági sorrendje, ha tetszik, ha nem, megvál­tozik: hátrébb sorolódik A főépítész válaszol A Szeles utcától a Bodó-tctőig Kelemen István főépítész volt nemrég a Magyar Rá­dió Miskolc Körzeti Stúdió­jának vendége. A műsorban több olyan kérdést is kapott, amelyekre adandó válaszok a műsoridő szabta néhány percnél bővebb kifejtést is megérdemelnek, hiszen igen­csak közérdekűek. Megkérdezték például a hallgatók, hogy hol fognak nagyobb tömegben lakást építeni Miskolcon a jövő­ben. A főépítésztől tudj ük, hogy az egyik, már előké­szített építési terület a Sze­les utca mellett található, annak is a déli oldalán. Itt már régebben lebontottak a házakat, és olyan beépí­tést terveznek ide, hogy megmaradjon a hagyomá­nyos utcakép. Egy-két szintes, magastetős házakat láthatunk majd itt, amelyek körbefogják azokat a belső területeket, ahol he­lyet kaphat egy kis zöld nö­vényzet is. Háromszáznál is több lakást lehet itt felépí­teni. A másik, nagyobb jelentő­ségű lakásépítési terület, a Bodó-tető, ahol mostaná­ban végzik a közmiívesí'cst a megyei tanács támogatá­sával. Itt, bár lakótelepszerű be­építésről van szó, mégis ígé­rik az építészek, hogy nem egy második Avas-delet fo­gunk majd látni néhány év múltán, a Bodó-tető lankáin. A magánerőből építkezők­nek a Berek-kert területén lesz előkészített terület. S természetesen mindezek mellett a városban több helyen is építenek lakáso­kat a belvárosi rehabalitáció kap­csán, és annak köszönhetően is. hogy szerencsére az épí­tőipari vállalatok, bankok, pénzintézetek érdeklődnek az üzleti lakásépítés lehetőségei iránt. Még egy érdekes téma: a főépítész elmondta, hogy városunk tanácsának VII. ötéves tervében szerepel a miskolci művészeti gimná­zium építésének megkezdé­se. Mi is írtunk róla, hogy terv- pályázatot írtak ki arra: mi­ként lehet a gimnáziumot felépíteni úgy, hogy a kör­nyezetben a Dayka Gábor-- Hunyadi—Szabó Lajos utcák határolta ház, lakónegyed is megújuljon. A tervpályázaton díjnyer­tes lett az Eszakterv kol­lektívája is: most ők kapták a megbízást az ajánlati tervdokumentáció elkészítésére. Telek, villany, iskola Városkörzetünkben több nagyközségi, községi tanács fogadja el ezekben a napok­ban idei pénzügyi tervét Tegnap Nyékládházán 20 millió 296 ezer forint fel- használásáról döntöttek. Eb­ből az összegből befejezik a gázvezeték egyfes ütemének kivitelezését, ezen kívül 52 hétvégi telket alakítanak ki, és elkészülnek az idén a köz- világítás korszerűsítésével is. Az alsózsolcai testület pedig 19 millió 587 ezer forint fel- használásáról döntött, mely­ben több, mint 4 millió fo­rintot a hármas számú Álta­lános Iskola építésére fordí­tanak. például az állami lakásépí­tés, és többek között előre­rukkol az intézményhálózat működtetése, a magánerős lakásépítés segítése, vala­mint a belvárosi rehabilitá­ció. 'I ■ Jó volt hallani, hogy nö­vekedett a lakóház-felújítás állami támogatása, és a me­gyei tanács is adott pénzt néhány fontos városi célra, így gyorsabban lehet ha­ladni a Széchenyi út re­konstrukciójával, a belvá­rosi háztömbök megújításá­val, a villamospálya átépí­tésével. (Az elnökhelyettes megjegyezte: a növekvő pénzösszegek jelentőségéből jócskán levon az a tény, hogy az árak is alaposan emelkednek mostanában.) Bár még nem fogadta el a tanács az éves tervet, már most bizonyos, hogy állami erőből bizony nem túl sok lakás épülhet fel Miskolcon az idén. De többet kíván­nak áldozni a magánlakás- építési terület előkészítésé­re, és több lehetőséget akar­nak adni a lakásépítésre vállalkozó bankoknak, építő­ipari vállalatoknak. Mindez már a megújuló tanácsi gazdálkodás és gondolkodás jele is. Nemcsak takaréko­san és ésszerűbben kívánnak a kevesebb pénzzel bánni, hanem az eddiginél jobban szeretnének idegen tőkét bevonni a tanácsi vállalko­zásokba. Van már példa erre jócskán, hiszen így újulhatott meg a Kossuth mozi, a Pannónia Szálló, így épül fel a Bükk Áru­ház és a Győri kapui ABC. A tanácskozáson az ÉÁÉV vezérigazgatója elmondta, Régi és új a Tulipán-tömbben.'.’. Építik az új épületszárnyat, és hamarosan megújul­nak az öreg házak is. hagy büszkék rá: miskolci munkáik határideje egyet­len egyszer sem csúszott el az elmúlt évben. (Az ÉÁÉV dolgozik például a Széche­nyi úton és az űj postaköz­pont építésén.) De nem is igazán a határidőcsúszások okoznak gondot a tanácsi fejlesztéseknél, hanem az, hogy rossz a kivitelezés üte­mezése, azaz a végső határ­időket sokszor csak huszá­ros hajrával teljesítik, ami a minőség rovására is me­het Hiába épült tavaly is kevés lakás, a szükségesnél mégis nagyobb gondokat okozott a részhatáridők tor­lódása — mondta Alföldi László, s városi pártbizott­ság osztályvezetője. Mindezt azért is volt érdekes halla­ni, mert sokan úgy vélték, régebben, hogy ha kevesebb lakást kell építeni, akkor kevesebb gond lesz a ha­táridőkkel is... A megol­dást most az illetékesek ab­ban látják, hogy az éves terv elfogadása után az ed­diginél nagyobb figyelmet kell fordítani az 1989-es év fejlesztéseinek előkészíté­sére. (kiss) Városatyák között Jó néhány történelmi filmen láthattuk már, hogy egy ha­talmas laragott asztal körül a városatyák tanácskoznak, a karzatról pedig tisztes polgárok, inasok, a piacról beterő háziasszonyok fűszerezik, közbeszólásokkal a vitát. Kevesen gondolunk ilyenkor arra, hogy a városi tanács ülései ma is nyilvánosak. Bárki részt vehet rajta, végighallgathatja, miről folyik a szó, hogyan dönt a város törvényhozó testü­leté. Visszatérve történelmi példánkhoz, azt azért meg kell mondanunk, hogy ma közbeszólni nem lehet. A városi pol­gárnak ahhoz van joga, hogy végighallgassa a tanácsülést, ám nem lehet a vita részese, nem tehet föl kérdéseket, nem szólhat közbe. (Csak így záróleiben jegyezzük meg, hogy hajdanan is, ha nagy volt a hangzavar, egy-kettőre kiürí­tették a termet.) Időnként szokásos, hogy zárt ülést tart a városi tanács, ez azonban meglehetősen ritkán fordul elő. Például akkor, amikor a testület saját munkájáról tárgyal, vagy személyi kérdéseket tűz napirendre. Február 26-án, pénteken délelőtt 9 orakor ülést tart vá­rosunk tanácsa, a városi hivatal nagyierméoer., a Petőfi utca 1—3. szám alatt, a harmadik emeleten. Igencsak lé­nyeges ügyekről fog tárgyalni a testület: megvitatják váro­sunk tanácsi gazdálkodását, ez évi tervet, és új tanácsren­deleteket alkotnak, régieket módosítanak. Rendelet születik a városi közműnyilvántartásról és módosítják a városunk városépítészeti szabályzatát, valamint a lakás- és telekgaz­dálkodásról szóló tanácsrendeletet. A városi tanács vezetői szeretnék, ha a jövőben valóban élnének a város polgárai a nyilvánosság adta lehetőségekkel. Ezért is hívják most fel a figyelmet erre. es az érdeklődésre számítva „hango- sitják” a városi hivatal folyosóit is, mivel a teremben nem sok üres hely akad, s így nem lesz akadálya a vita meg­hallgatásának. S még valamit a véleménynyilvánításról. Az igaz, hogy a városi polgár közvetlenül nem szólhat bele a tanácsülés vitáiba, de a szünetDen megkeresheti tanácstagját, aki a tes­tület tagjaként, bármit szóvá tehet. A tanácsülésen ugyanis rendszeresen elhangzanak tanácstagi interpellációk, amelyekre rövid határidőn belül hivatalos válasznak kell születnie. Ezt jogában áll a tanácstagnak elutasítani is, alaposabb vizs­gálatot kérve. (k—ó) Újra év lakóhaza39 pályázat Nem a forintok számítanak., A* idén is lehet pályázni az év lakóháza cím és díj el­nyeréséért. Mcgyénkban áp­rilis 7-én dáli tizenkét óráig lehet beadni a pályázatokat a megyei tanács építési és vízügyi osztályára. A megyei versengésben majd’ 50 ezer forint értékben osztanak dí­jakat, a bírálóbizottság ja­vaslata alapján pedig a leg­jobb pályázatok részt vesz­nek az országos döntőn is. Pályázni lehet bármilyen kategóriájú, magánerőből megvalósult lakóépülettel, amelyeknek már van hasz­nálatbavételi engedélye. Az alkotók, az építtetők, a ter­vezők és a kivitelezők közö­sen nyútjhatják be pályáza­tukat. Ajánlott tervek esetén természetesen az építtető és a kivitelező a pályázó. A nyilvános, névaláírásos pályá­zathoz mellékelni kell az 1:100 arányú terveket, mű­szaki leírást, 13x18 méretű, az épületet és a környezetet bemutató fényképeket, vala­mint az épület és az alkotók adatait. A benyújtott pályá­zatokat április 30-ig elbírál­ja a bizottság, összesen négy díjat osztanak ki. A megyei díj összege 25 ezer forint, és három dicsérő oklevél is jut, egyenként í ezer forinttal. A nyerteseknek jár egy képzö­művész által készített emléké plakett is. A pályázat célja világos; hiszen szeretnének széles körben népszerűsíteni .iá példákat a magánerőből építkezők számára. Vau azonban egy kis félreértés a pályázat kiíróinak szándékát! illetően, ugyanis sokan arra gondolnak, hogy itt az igazi esélyesek a drágán, meglehet tős luxussal felépített házakj Ez a vélekedés sokakat visz-« szatart a pályázat benyújtó« sától, hiszen úgy gondolják; hogy nem szívesen reklámoz« zák, mire futotta a család« nak, amikor háziépítésre vál­lalkozott. A bizottság azon« ban egyértelműen azt az ál« láspontot hirdeti, hogy az egyszerű, szerény, a gazdasá­gi és társadalmi környezetei figyelembe vevő, de minősé­gileg igényesen megvalósított épületeket szeretnének a pá­lyázat fotóin látni. Ügy is fo- galmaztiatnánk, hogy nem az építésre áldozott forintole összege nyom sokat a iatban, hanem az, hogy mennyire ér­tékes az a szellemi munka, szakmai tudás, amit a terve­ző, kivitelező fektetett bele a vállalkozásba. S még valami: reklámnak sem utolsó a ma­gántervezést végző építészek számára, ha valakinek az épülete elnyeri az év lakóhá­za díjat és címet. a Széchenyi tér 20. szám alatt található. nyertes: a szép lakóház Kecskeméten,

Next

/
Thumbnails
Contents