Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-02 / 26. szám
Iolói Gyula búvárkodásai V árosrendezés, hajdanán SzekéronrkoHs és Szinva-szépítcs Semmi új nincs a Nap alatt — szoktuk mondani. Ezért nem is meglepő, hogy már az 1800-as évek vége fele javasolták az építészek: a r^ee-patakot töld alatti, többágú csatornába kell foglalni, s így a Szinvába vezetni. Ez a tény egyébként Iglói Gyula építészeti tanulmányából való, amellyel nemrég nyert díjat a Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által meghirdetett építészeti tanulmánypályázaton. Iglói Gyula ma nyugdíjasként végzi városépítészeti kutatómunkáját. Fiatal korától kezdve kötődik Mis- kolchoz. hiszen mérnökként, tervezőként, tanácsi tisztviselőként sok évtizeden át irányította, szervezte, figyelemmel kísérhette fejlődését. ♦ HETENTE SEPERTEK Tanulmánya Miskolc XIX. századi építési szabályzatait és városj-endezési terveit elemzi. Sok érdekes megállapítást olvashatunk, ha a fejezetek között lapozgatunk. Például 1834-ben már komoly gondokat okozhatott a közúti forgalom, mert rendelkezni kellett arról, hogy hol tilos megállniuk az utcákon a szekereknek. (Vajon építettek-e külön szekérparkolót, s szedtek-e ott díjat?) Ügy látszik, a miskolciak két ügyben már akkor is örökösen protestái- tak: 1836-ban az utcák hetenkénti sepréséről kelleti szabályt alkotni, 1840-béh pedig a Szinva vizébe hányt hulladék elhordása miatt főhetett a városatyák feje. Azóta sok víz lefolyt már a Szinván, de az utcák tisztaságával és a Szinva szemetjével ma is nap mint nap foglalkozniuk kell az illetékeseknek... + KÖZZÉTÉTEL CÉLJÁBÓL 1867-ben fogadta el a képviselői közgyűlés városunk első szépítészeti szabályrendeletét. (Erről nemrég írt Iglói Gyula várospolitikai fórumunkban.) A szabályok persze az évek során változtak. A várospolitika akkoriban is a helyi sajtó egyik kedvenc témája lehetett, és a város vezetése élt is a publicitás lehetőségeivel, ugyanis a szabályok másolatait a helyi Lapok szerkesztőségeinek közzététel céljából kiküldték. A város első szabályozási tervét 1898-ban hagyták jóvá, de előtte már négy évvel készült egy másik is, azonban ez az előbbi nem nyert jóváhagyást. Hogy milyen lehetett ez az első terv, erről is szól a tanulmány. + MINDKÉT PARTJÁN SÉTAÚT A tervezetről szakvéleményt készítő Magyar Mérnök- és Építészegylet tett néhány megállapítást, amelyet ma is megszívlelhetnénk. Például azt, hogy a Szinva patak medrét szabályozván, mindkét partján sétautak létesüljenek, parkok beillesztésével. De hozzátették azt is: a költségesebb átalakítások mellőzésével... Ügy látszik, ötletben akkor sem volt hiány. Pénzből viszont eleink sem rendelkeztek annyival, mint szerették volna. Iglói Gyula tanulmányáról írva, a bírálóbizottság különösen értékesnek tartja azt a munkát, amit a város első átfogó városrendezési tervének kutatásában végzett a szerző, hiszen a terv eredetije elveszett, így jegyzőkönyveket. a megbízólevelet, a korabeli sajtót böngészve lehetett rekonstruálni a hajdani tervet. (kiss) Újra lesz kosárfonás Olyan sokan jelentkeztek január 25-én az Ady Művelődési Házban megtartott kosárfonó bemutatóra, hogy a Kocsis Pál kertbarátkör tagjai megismétlik a kosár- fonási bemutatót. Fűzvesz- szőről ismét a jelentkezőknek kell gondoskodniuk, amit városunkban a Hejőparton, a perecesi, és a Lyu- kóvölgyben találhatnak. A kertbarátkor tagjai ezúttal több teremben tartanak oktatást, ma délután négy órakor. Az első kosarfonasi bemutatón egy kislány nyerte a tombolán kisorsolt kosarat, most több ajándékkal is várják a résztvevőket. Télen is épül a Technika Háza Ezekben a téli napokban sem szünetel a miskolci Technika Házának építése. A generálkivitelező BÁÉV és alvállalkozói igyekeznek kihasználni az időjárás lehetőségeit, hogy minél nagyobb előnyhöz jussanak. Jelenleg két ácsbrigád végzi a külső homlokzati állványozást, és belső zsaluzásokat a betonozás előkészítéséhez. Dolgoznak a fémmunkások is, a kőművesek pedig aljzatbetonozást és térkitöltő falazásokat végeznek. Amint azt a Patak utcai BÁÉV főépítésvezetőségén megtudtuk, legfeljebb csak a mínusz 5 foknál alacsonyabb hőmérséklet esetén keil szüneteltetnie a kivitelezési munkákat. Ha hiányzik az anyag és az alkatrész bii.i ■■ rr r ■ w ■ utkozogyartok ütközetei A vasúti tehervagonok javítása mellett tetemes meny- nyiségü alkatrészt is gyártanak a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében. Egyik fontos termékük a nagy teljesítményű, 99. jelű ütköző, amelynek a betétjét a Diósgyőri Gépgyárban állítják elő francia licenc alapján. Tavaly a tervezettnél 400-zal gyártottak többet, 7600 darabot, az idén 8000 darabról szól a terv. A programszerű gyártást, szerelést viszont sok esetben akadályozza az anyag- és alkatrészhiány. A számítógépes kimutatás szerint január harmadik hetében, például 21-én. csak a kocsijavító gyárrészlegben 81-féle anyag, illetve alkatrész hiányzott. Bocsi János 13-tagú csoportjának a feladata az ütközők összeszerelése, a norma szerint 40 darab műszakonként. — Ezt meg is tudjuk csinálni — mondotta —, ha folyamatosan rendelkezésünkre álinak «az alkatrészek. Sajnos sokszor előfordul, hogy anyag, alkatrész híján másféle munkát kell keresnünk, találnunk. Leg- utóbo például az M— 16-os koronás ar.yacsavar hiányzott, ilyenkor hiába a programszerű gyártási technológia. Üzemi érdek, hogy eleget tegyünk a MÁV megrendeléseinek, de a csoportunkBővcn van gyermekcsizma a téli vásáron Eif hétig Mat a készlet (Folytatás az 1. oldalról) A Tip-top cipőboltban a téli vásár eiső napján a vevők többsége az erősebb nem képviselői közül került ki, akik a férficsizmák közül válogattak. Ez nem véletlen, hiszen most számukra nagyobb a választék, s az ár is kecsegtetőbb: engedmé nyesen nekik kínálnak 690 forintért szőrmebéléses csíz mát. A többi téli jellegű cipő és csizma már nem kapható minden méretben. A gyermekcsizmákból azonban feltűnően kevesen válogattak, pedig a tavalyi téli vásár kínálatát a mostani jócskán meghaladja. A 23-astól a 30- as méretig, mind kapható. S összehasonlításul néhány az árengedmények közül: a 699 forintos kiscsizmák most 489, az 506 forintosok 354 forintba kerülnek. A női csizmák gondolája mellett is kényelmesen lehetett vásárolni. Pedig az árengedmény itt a legszembetűnőbb: a melegbéléses 1650 forintost 1160-ért adják. Az Ifjúsági Ruhaházban, a Weidlich-udvar mellett néhá- nyan a gyermekdzsekik közül válogattak. A gyermekholminak az állami ártámogatás megszűntével jócskán felment az ára, s a felnőtt dzsekikével vetekszik. A Réka női konfek- eióáruházban ki tudtak állítani egy kirakatot a téli vásárra, az Ady-híd melletti férfikonfekció, a Rómeó kirakata viszont olyan, mintha már a végét járná a vásár. A Merinó méteráru szaküzletben szembetűnő tumultus volL Az üzletvezető szerint a RUTEX, a BÉTEX, és a FÉR nagykereskedelmi vállalatoktól idejében vásároltak, és olcsó, az NDK-bői származó végeik is bőven vannak. A 301 forintos kártolt szövet most 199, a 180 forintos vékony teriister métere mindössze 65 forintba kerül A 300 ezer forintos vásárlási árukészletük körülbelül egy hétig tart, de megpróbálnak utánpótlásról gondoskodni. A Gólya Áruház csak minimális készlettel rendelkezik; több nagykereskedelmi vállalatot megkereslek ugyan, de nem kaptak engedményes ajánlatot. Így a megmaradt készletüket árusítják ki 30 ezer forint értékben. A legtöbbet csecsemő kocsikabátból és a hozzá való sapkából tudnak adni. A Centrum Áruházban is jóval szolidabb a készlet, mint a múlt évi téli vásáron volt. Ök sem jártak nagyobb sikerrel a nagykereskedelmi vállalatoknál, hogy bővítsék a saját raktárkészleteiket a szezon végére. Amiből mégis az átlagosnál gazdagabb az áruválaszték, az a női és a férfikonfekció. Kabátokat, öltönyöket, zakókat és kosztümöket lehet jóval olcsóbban vanni. Itt sem hiányoznak a gyermekcsizmák, ám divat-, kötött- és méteráruból már szerényebb a választék. Akik viszont ilyen árura akartak szert tenni, azok bevették magukat a bejárat melletti elárusító standra, hiszen az itt kínált pulóverek és ingek most kurrens cikkeknek számítanak. O. E. ban személy szerint is mindannyiunknak érdeke a folyamatos gyártás, hiszen teljesítménybérben dolgozunk. Ha azt akarja, akarják, hogy folyamatosan dolgozhassanak, időnként meg kell látogatni azokat a szaktársait, akik az alkatrészeket készítik. — A munkásemberek igazi ellensége a tehetetlenség — mondotta. — Ma például áramszünet miatt voltunk kénytelenek ácsorogni. Ilyenkor szentségelünk is. mivel a kiesést majd túlórával kell pótolnunk. De ha nem ők készítik az alkatrészeket, miképpen felelhetnek a végtermék minőségéért? — Az alkatrészeket ott minősítik, ahol gyártják. Mi már csak az összeszerelésnél vehetjük észre a hibákat. De még így is előfordul, úgynevezett javítható selejt. Az ösztönzési rendszer nálunk nem terjed ki a minőségre, de a végtermék meója a mi munkánkat is értékeli. Miután jól is ismerjük egymást, olyan munkamegosztást alakítottunk k\ hogy mindenki szinte testreszabott feladatot lát el. Bocsi János kisiparosnál tanulta meg a szakmát, jól. Első munkahelye a járműjavító, s mint mondja, valószínűleg az utolsó is, innen akar nyugdíjba menni. Felettesei és beosztottai szerint precíz szakember, jó munkatárs. Ök ajánlották annak idején párttagnak, elvtársai bizalmából lett az üzemi pártbizottság tagja, a fegyelmi bizottság elnöke. Az első volt a munkások között, aki a Marxizmus—Le- ninizmus Középiskola után áz esti egyetemen is jól vizsgázott. ■ ■ — Nem könnyű most a helyzetünk, ezt valamennyien tudjuk, ismerjük az ország helyzetét — mondta végül. — És most érdekes módon, nem kell különösebben agitálni az embereket, hogy vegyenek részt a párt-, a szakszervezet, á KISZ megmozdulásaiban. Most például mindenki a bruttósítással van elfoglalva. De azt is tudjuk, hogy mj, lakatosok és családjaink is csak úgy boldogulhatunk, ha előbbre jut az üzem, a gazdaság, az egész ország. Tudja, akik ipari tanulókat oktatnak, nevelnek — a csoportunkban két ifi van —, azok bíznak a jövőben. (oravec) „Nem könnyű most a helyzetünk...” Tévéerősítő Parasznyán Az idén tovább fejlődik Parasznya, akárcsak társközségei. Így például a szókhelvközségben 15, Var- bőn ugyancsak 15, családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki. Sajóká- polnán és Kondón ravatalozót építenek. Ami külön öröm Parasznya lakóinak: a posta megkezdi egy erősítő állomás építését, mellyel a televízióvételi lehetőségek javulnak. Parasznyát várhatóan az idén bekapcsolT ják a távhívóhálózatba is. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyöngyösi Dániel és Kovács Lajosné, pártalapszervezet (Marx Károly u. 94. sz.), 17 órától; Kerényi József és Riba Istvánná, pártalapszervezet (Vár u. 5. sz.), 17 órától. Csütörtökön tartja tanácstagi fogadóóráját Gáspár Sándor, Erdei Termékfeldolgozó Vállalat (Szentpéte- ri kapu 5—7. sz.), 17 órátóL
