Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-23 / 44. szám

Külgazdasági kapcsolatok Tegnap Moszkvában meg­kezdődött a KGST Vaskohá­szati Állandó Munkeoizott- sagának egyhetes ülésszaka. Ezen részt vesznek a Lenin Kohászati Müvek képviselői is, akik a korszerű henger- gyártás fejlesztéséről tarta­nak előadást. A Borsod Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat küldöttsége Bánhegyi Árpád vezérigazgató vezeté­sével Svájcba utazott. A miskolciak a Bachman cég­gel úgy nevezett távolságtartó betonkockák gyártásáról ír- alá szerződést. Tanácstagi O (ooadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Kálmán András, a Zalka Máté Gép­ipari Technikumban (Kun Béla út 1. sz.), 17 órától. n „túlélés éve” volt Az Ipari Elektronikai Közös V állalatti ál * Műszaki-fejlesztési pályázatokkal sürgetik a jó ötletek megvalósitását. ami kiUön pénzt jelenthet a mérnököknek, a konstruktőröknek. (Kcrényi László felvételei) A fűtőmű nem pincekazán Kinek hoz pénzt az enyhe telt Tontos statisztika még nem készülhetett, hogy mennyit takarítunk meg az idei fűtés­sel. A Borsodtávhönél ne­gyedévenként veszik számba a kiadást és a bevételt, már­cius végére már sejteni lehet, mit jelent számunkra az eny­he tél. S mivel kevesebb energia kell a fűtéshez, an­nál többen úgy gondolják, csökkenthetnék a fizetnivalót. Lehetséges-e ez? — kérdez­tük Torma Ivántól, a Bor- sodtávhn műszaki igazgató­helyettesétől. — Bizonyára kevesen tud­ják, hogy a távfűtés nem egy gazdaságos, nyereséget jelentő szolgáltatás. A fűtési költségek kétharmadát az ál­lami költségvetésből, dotáci­óból fedezzük. Csupán a ma­radék részt fizetik a bérlők. Ráadásul a legutóbbi kemény tél a tervezettnél 90 millió forinttal többe került: eny- nyivél pótolta ki az állam­kassza a pluszfűtés számlá­ját. Ám akkor senkinek nem jutott eszébe, hogy na­gyobb arányban osztozzon a fűtési költségen ... Így, ha továbbra is enyhe marad a tél, és S'kerüi néhány millió forintot megtakarítani, ak­kor legfeljebb kompenzálhat­juk a tavalyi többletkiadást. — Mennyire érdekelt a vállalat az energiamegia- karitásban. spórolhainak-c a fűtéssel a bérlők kárára? — A lényeg az, hogy vál­lalatunk csupán az ésszerű energiaköltség-megtakarítás­ban érdekelt. Arról szó sem lehet, hogy néhány fokkal csökkentjük a lakások mele­gét, hogy ezzel többletbevé­telhez jussunk. Számunkra az a fontos, hogy minden la­kásban megfelelő hőmérsék­let legyen. Erre pedig a tel­jesen automatizált hőérzéké­lő rendszerek ügyelnek. Az épületek északi oldalán, te­hát az árnyékos részeken he­lyeztük el a hőérzékélőkét, amelyek a külső hőmérséklet alakulásának függvényében szabályozzák a hőközpontok működését. Számításaink sze­rint a tervezett külső hőmér­sékletet alapul véve, minden egyes plusz Celsius-fok öt- százalékos energiamegtakarí- tást jelent. Ha az időjárás továbbra is kedvező, ez mil­liókat hozhat a tavaly el­vesztett forintokból a népgaz­daságnak, de nem a válBalat számára. — Mostanában érthetően kevesebbet panaszkodnak a távfűtésre. Sőt, mintha azt kifogásolnák, hogy a februári déli napsütés­ben sem csökken a radiá­torok melege. — Az LKM fűtőműve ha­talmas gépezet, amellyel alig­ha lehet úgy manőverezni, mint egy családi ház pince­kazánjával. Ha leállítjuk a fűtést, legalább 6—8 óra kell ahhoz, hogy a fűtőtestek is­mét langyosodjanak. Szerző­dést kötöttünk az Országos Meteorológiai Intézettel, s ennek alapján rendszeresen kapjuk az időjárás-eiörejel- zest. Ennek figyelembevételé­vel próbáljuk a fűtés meny- nyiségét, intenzitását a vár­ható külső hőmérséklethez igazítani. A prognózisnak kö­szönhető, hogy a téli hóna­pokban is tervezhetjük a sürgős javításokat, felújítá­sokat. Ám a meteorológiai szolgálat sem képes megjó­solni, hogy az idén is lesz-.e hosszabbítás a fűtési szezon­ban, mint tavaly. Az elmúlt évben ugyanis csaknem két héttel tovább kellett fűteni a hivatalos terminusnál. S ezek a pótfűtések is terhelik a vállalat költségeit, csök­kenthetik az energiatakaré­kosságból származó akarni nyereséget. És mi sem jellem­zőbb, a gazdálkodás szűkös­ségére, hogy a mostani sze­zonban már a próbafűtésért is fizetni kellett, nem vállal­hatta magára a Borsodtávhő. (szántó) Az elektronika, az auto­matika nem a jövő, hanem a jelen iparága. Nem alap­talan tehát az a vélemény, hogy Miskolcon, amikor a szerkezetváltásról beszelünk, elsősorban az Ipari Elektro­nikai Közös Vállalatra kel­lene alapozni. A cégtábla ugyan új. de a vállalatnál nagy tapasztalatú, jól kva­lifikált mérnökök, műszeré­szek dolgoznak. Köztudott, hogy a Medicor Orel gyá­rát a Lenin Kohászati Mű­vek és a Kohászati G.várépf- tő Vállalat vette meg, bő egy évvel ezelőtt. Készen van az első önálló év mérlege, erről Hrabár Sándor igazgató így számol be: — Az alapítók két célt tűztek ki 1987-re: olyan eredményt kell produkálni, hogy talpon maradjunk, s olyan termékekkel kell meg­jelenni, amelyek piacképe­sek. A termelési tervet nem sikerült ugyan teljesíteni, mert a tőkés importalap- anyag-hiány miatt 30—35 millió forint értékkel gyárt­hattunk kevesebbet. De si­került növelni a tőkés ex­portunkat, ami azt az ered­ményt hozta, hogy 11,4 szá­zalékos nyereséget értünk el, és 7 millió forint érde­keltségi alap képződött. Nem lett tehát alaphiányos a vállalat. ♦ TŐKÉS IMPORT HELYETT A bemutatótermükben sorra vesszük az új termé­keiket: kohászati elektroni­kai készülékek, orvosi diag­nosztikai műszerek és me­zőgazdasági elektronikai készülékek a legjellemzőb­bek. Magatói adódik a kér­dés: a kohászati ágazatok visszafejlesztésekor idősze­rű-e a kohászati mérő- és vizsgálóberendezések gyár­tása? — Olyan kohászatra ez­után is szükség lesz. amely jó minőségű, különleges szerkezetű anyagot képes gyártani. Ezekkel a készü­lékekkel a tőkés országok­ból származó műszereket akarjuk kiváltani, és nem­csak itthon, hanem a KGST- megállapodás keretében, szocialista exportra is szán­Zebrát is festenek Tél végi útjavítások Kelet-est A Bartók Béla Művelődé­si Házban ma este 6 óra­kor kezdődik a Kelet Iro­dalmi és Közművelődési Alkotócsoport műhelybe­szélgetése. Az est meghí­vott előadója Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára, a téma pedig a politikai in­tézményrendszer reformja lesz. Filozófiai előadás A Lévay József Közműve­lődési Baráti Kör ma dél­után 5 órakor a Kossuth u. 17. szám alatti székházban filozófiatörténeti előadást rendez. Kant: A tiszta ész kritikája című művének ha­tása a felvilágosodás kori magyar értelmiségre címmel, dr. Gyárfás Ágnes könyvtár­vezető tart előadást. Ezután a kör tagjai rövid búcsút vesznem Kuzmányi Gusztáv­tól. a napokban elhunyt mis­kolci költőtől. Nekrológot mond dr. Iván Géza. A kí­sérőműsorban ének- és ze­neszámok, valamint Kuzmá- nyi-versek szerepelnek. Igazi kemény tél az idén még nem volt. Bár tegnap havazott, de sózni így is csak elvétve kellett az asz­faltot. A városi tanácson az utak állapotáért felelős köz­lekedési csoport vezetőjét. Tóth Csabát kérdeztük: so­kat rongálódott most a bur­kolat? Egyelőre jóval kevesebb hibát észleltek, mint tavaly ilyenkor. A Rudas László utcánál keletkezett kátyút mindenesetre már kijavítot­ták. Minden balesetveszé­lyes burkolati hibát folya­matosan megszüntet,nOk, per­sze, csak ha az időjárás le­hetővé teszi. Előzetesen 11 millió forintot terveznek a javításra, de nem tudni, hogy elengedő lesz-e ez a summa. Arról i« érdeklődtünk, ho­vá íealenek idén új zebrát? Oj gyalogátkelőhely kerül a Károly utca—Győri kapu kereszteződésbe. Ehhez kap­csolódik egy új járdaszakasz is, ami -a kollégiummal pár­huzamosan, a Károly utca túlsó oldalán lesz. Ezzel próbálják balesetmcsiteseb- bé tenni a villamosmegálló járdaszigetének megközelíté­sét. De ha a miskolciak igénylik, máshol is kijelöl­hetnek még a városban zeb­rát. A burkolati jelek felfes­tésével és egyéb útkarban­tartási munkákkal meg kell várják a jó időt, amikor száraz lesz az útfelület, s a hőmérséklet tartósan né­hány fokkal fagypont fölött mard. Várhatóan március végén, április elején frissít­hetik csak fel az utak meg­kopott jelzéséit. (B—r) Kevés a szállíttató Az átlagosnál is mérsékel­tebb szállítási forgalmat bo­nyolítottak le a hét végén a Miskolci MÁV Igazgatóság területén. A vasutasok en­nek dienere mintegy 111 ezer tonna, főleg kohászati és vegyipari terméket továbbí­tottak rendeltetési helyére, melyből 9 ezer tonna tőkés export volt. A gazdálkodó egységek a két nap alatt 2100 vasúti kocsit raktak ki juk. A Kogéptervvel — amely a kohászati technoló­giák rekonstrukcióján dol­gozik — közösen tervezünk elektronikai és automatr ve­zérlőberendezéseket. A Köz­ponti Fizikai Kutató In­tézettől tavaly 3 roncsolás- mentes anyagvizsgáló típus gyártási Jogát vettük meg. s ezek további korszerűsítésén is dolgozunk. + ÚJDONSÁGAIK Kardos László műszaki fejlesztési osztályvezető vé­leménye szerint a kohászat­nak egyelőre még nincs szüksége egy-egy egész fo­lyamatot szabályozó automa­tikai rendszerre, így csak egyedi műszerek gyártásá­ról lehet szó. Ám ezen túl rengeteg olyan ipari tevé­kenység kínálkozik, melv az Ipari Elektronikai Közös Vállalat számára is munkát ad. Például a konfekció- iparban jó elektronizúlási lehetőségek adódnak: a sá­rospataki konfekcióüzemben ebben az évben már működ­ni fognak a vezérlőautoma­táik. A múlt évben 15 új terméket vezettek be a ter­melésbe. Sokat várnak a moszkvai, a prágai és a lip­csei nemzetközi vásártól, ahol bemutathatják ezeket. Remélik, hogy üzletet hoz a KGYV mérnökei által ki­fejlesztett infrahalogén hő­kezelő és szárító berendezés. Ha a gépkocsigyártást sike­rül a megyében meghonosí­tani, ez a berendezés a fes­tékégetéskor jó szolgálatot tehet. De használható szer­vizekben is, sőt a papír­iparban, a bankjegynyomdá­ban, energiát és környezetet kímélve. Elemekből akár egy szárítókemence is meg­építhető. A felsorolásból az is nyil­vánvaló tehát, hogy nem­csak kohászati műszerek gyártására akarnak beren­dezkedni. A saját fejlesztő- gárdára alapozva, tovább korszerűsítik orvosi diag­nosztikai készülékeiket. Es fantáziát latnak a mezőgaz­daságnak szánt műszerele fejlesztésében. Az elektro­nikus vetésellenőrző után most a DIGÉP-pei közösen, az öntözőszivattyúikhoz ké­szítenek automattkát, s ezek­ből már az idén számítanak megrendelésre. — Olyan lnformációdús volt a múlt év, hogy az em­berek azt sem tudták, hová kapják a fejüket — mondja Berta József, a készülék- gyártó üzemcsoport vezető­je. — Tudtuk, hofiv a ve­zetők 120 termék gyártási lehetőségét vizsgálták meg. s azt is tudtuk, mennyit ki­lincseltek alapanyagért. Ez az év már biztatóbbnak lát­szik, bár az a véleményünk, hogy ennek' a szakmának több anyagi megbecsülés járna. TÁRGYALÁSOK A ROBOTRONNAL Az NDK-beli Robotron céggel felgyorsultak azok a tárgyalások, amely szerint licencvásárlás alapján elekt­ronikus írógépek komplett gyártására nyílna itt lehe­tőség. Körülbelül 250 nőt, esetleg megváltozott munka­képességű dolgozót is foglal­koztathatnának. A kereske­delmi vállalatok prognózisa szerint külföldre és belföld­re évente 20 ezer-darabot gyárthatnának. Az eredményeket és a tö­rekvéseket tekintve, a leg­kritikusabb időszakot túlél­te a vállalat. Üj termék- szerkezetet kialakítani, gyártmányokfit meghonosíta­ni, nem megy egyik évről a másikra. A „túlélés éve­ként” jegyzett esztendő után kezdődhet a bizonyítás. (oláh) * Az orvosi, diagnosztikai műszereiket is továbbfejlesztik Kis hozam, alacsony vízállás Nem fagytak be a iolvók Az éjszakai mínusz 10— 12 fokos hideg ellenére sem fagytak be a folyók az Észak-mag,\ arnrszági Víz­ügyi Igazgatóság területén — mint erről dr. S'éfán Márton igazgatólielyettcs- fömérnök tájékoztatott. En­nek részben az az oka, hogy kevés a folyók vízhozama, és magas hölarlalonunal rendelkeznek. A Bodrogon a múlt héten egy kisebb árhullám vonult le. Felsöbereckinél 550 cen­timéteres vízállással. Ez kö­zepes magasságnak felel meg, amely e hét elejére azonban 250 centiméterre csökkent. A Tiszán is ala­csony a vízállás. A vízho­zam Tiszalöiuoél 250 köbmé­terrel csökkent másodper­cenként. jelenleg alig éri el a másodpercenkénti 50 köb­métert. Hasonlóan alacsony a Sajó és a Hennád vízho­zama is. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő flottillája ennek ellenére készenlétben áll Tiszalök- nél. Ez azt jelenti, hogy időnként a főmotorokat be­indítják, esetleges bevetésre! A Bodrog tiszai torkolatá­nál kialakított téli kikötőben van az igazgatóság vízi jár­műparkjának nagy része, a segédjégtörőhajók. a kitű­zőhajók, az uszályok és kü­lönböző munkagépekkel id­s' ’• hajótestek. O. J. )

Next

/
Thumbnails
Contents