Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-20 / 42. szám

Lehet csíkos, kockás, pöttyös Variációk fekete- fehérre Nem is olyan régen min­den hölgy lilában tündökölt, aztán jött a rózsaszín, majd a llbazöld hullám. Az Idei tavaszra eg.v klasszikus szín, a fekete uralmát ígérik a tervezők, méghozzá zöldes, barnás, lilás árnyalatokban és színkombinációkban. Míg a téli divatban ké­nyelmes bőségűek voltak a ruhadarabok, gyakoriak vol­tak a térfogatnövelő hatású szöszös, bolvhós anyagok, buklék, tavasszal erősen test­közeli szabású, puha tapin­tású, és az elasztikus anya­gok hódítanak. A legutóbbi párizsi divatbemutatón leg­nagyobb számban feketében, illetve fekete-fehérben vo­nultak a hölgyek. Meglepő­en hat az empire-vonalú miniruha ru~!án ujjal: mint­ha csak felcsúszott volna helyéről, s még a sort (?) szára Is kikandikál alóla. A csíkos ruhához pöttyös nyak­kendő az új módi. Jól mu­tat egymás mellett kis koc­ka és nagy kocka. A ruha elől derékig gombolt, szó­ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL 5. Kimaradnak az iskolákéi Szociológiai felmérés Miskolc cigány lakosságáról lid gallérral, a mellrészen két, ferdén szabott zsebbel. A teher alapon fekete koc­kás kabát nyújtott fazonú, dupla gombsoros, enyhén Szandálok kiilföldn Az idén mintegy 800 ezer pár műanyag szandált szál­lít a Szovjetunióba a Borso­di Vegyi Kombinát Miskolci Műanyagfeldolgozó Gyára. A borsodi megyeszékhely üzemének e termékei na­gyon közkedveltek a szov­jet vásárlók körében. karcsúsított. A harmadik fa­zon nagyon fiatalos: áttet­sző, fekete-fehér csíkos tri­kó, fehér alapon fekele min­tás szoknya, fehéi kabátka. Nem kell hozzá jóstehetséa, előre látható, hogy nálunk is sikerre számíthatnak »di­vat fővárosából jött model­lek. Hihetetlennek tűnik, mégis a cigányság társadalmi beil­leszkedése szempontjából a leglátványosabb eredménye­ket az iskolázottság terén mutathatjuk fel. A 60 éven felüli cigány férfiak között 27. az ugyan­ilyen korú cigány nők kö­rében pedig 45 százalék az analfabéták aránya. A 30 éven aluliak korcsoportjá­ban analfabétákat már alig találunk, ellenben az Ilyen korú cigány férfiak 70 szá­zaléka és a nők 55 százalé­ka elvégezte az általános Is­kolát, és persze valamilyen szinten a többiek is tudnak írni és olvasni. Mégis aggasztónak kell ítélnünk a cigányság művelt- ségének-iskolázottságának szintjét, mégpedig többféle ok folytán is. A legfiatalabb korosztályok között is csak ogy-két százalékot képvisel­nek az érettségizettek, kö­zépiskolát végzettek. Ez a tény pedig önmagában is ki­jelöli a cigányság helyét a társadalmi munkamegosztás­ban. Nem mehetünk el szó nélkül ama tény mellett, hogy minden negyedik 30 éven aluli cigány férfi és majd’ minden második 30 éven aluli cigány nő nem végezte el a nyolc általánost. A cigányság iskolai retardá­ciója. lemaradása tehát sok­kal nagyobb mérvű annál, mint ahogyan azt akár a hi­vatalos szervek, akár a köz­vélemény gondolja. A cigánygyerekek lemara­dása rögtön az első osztály befejezése után kezdődik. Nyolcévesen már csak 75 százalékuk jár aoba az osz­tályba. ahová életkoruk sze­rint kellene. 9 éves koruk­ban pedig már csak alig valamivel több, mint 50 szá­zalékuk. Kicsit közérthetőb­ben fogalmazva: kilencéves korában gyakorlatilag min­den második cigánygyerek alacsonyabb osztályba jár, mint ahová egyébként élet­kora szerint kellene. Tehát 9—10 éves korban következik be a legdraszti- kusabb törés a cigánygyere­Villantó Találkozás az első hallal ä- A horgásztáraadalom Is számon tartja érdemes sze­mélyiségeit. akik kitűnnek a közösségi szolgálatban állan­dó tettrekészségükkel. előre­tekintő vezetökészségükkcl. Közülük való itt Miskolcon, Danes» Béla. akit elsősor­ban úgy ismernek, mint a horgászat eredmény ességét célszerű új módszerekkel szüntelen javító verseny­mozgalom el terjesztőjét, az ország határain túl is becsült versenyzőét. s válogatott horgászok nevelőjét. — Negyvenöt tavaszán nemcsak a napfényes idő csábított a házunkhoz közel folyó Sajóhoz. A velem egy­korú, kissrácokkal együtt só­várogva nézegettem a víz­ben megvillanó halakat: ho­gyan foghatnék belőlük? Folyton húsra éheztünk a kényszerű háborűs koplalás után. A szélvízen meglát­tam egyszer egy zömök tör­1988. FEBRUÁR 26-AN TAPOLCÁN A PARK MOTELBEN farsangi bált rendezünk SIBARÁTOKNAK A műsorban KOMAR LÁSZLÓ, FARAGÓ JUDY ISTVÁN ÉS A MAMBO-COMBÓ EGYÜTTES LÉP FEL. ASZTALFOGLALAS: a 60-811 -es számú telefonon. KELLEMES SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNKI peharcsát. Belegázoltam ....a vízbe, próbáltam kézzel meg­fogni, de nem sikerült. Iri­gyeltem azokat a felnőtteket, akiknek horgászbotjuk volt. Végül törtem magamnak egy elég erősnek látszó nád­szálat a vízporton. Szerez­tem susztercérnát, azt kö­töttem rá. A közelünkben lakó órásmester, Széchenyi bácsi a kunyerálásomra hor­got csiszolt nekem gombos­tűből. Szedtem néhány szöcskét csalinak. Már az első bedobásra megfogtam egy Ujjnyi keszeget. — Igazi horgásszá azon­ban Krizsek doktor úr ne­velt. Vállalati jogász volt, a szabadidejét a vízparton töltötte, fiával együtt Mi­kor észrevette, milyen áhí­tattal figyelem őket, maga mellé vett. Adott szabályos horgot, meg jó rugalmas mogyoróvesszőből készített horgászbotot. Vele jártam a Papp-tóra, ahol fél kilós aranykárászokat, kilós com- pókat lehetett fogni gilisz­tacsalival. Patrónusom ta­nított meg csukára „pen­gőzni’’ (úgy hívták akkori­ban a házi készítésű, kerek villantót) a Sajón. Nemcsak a csuka, a domolykó is gyakran rákapott. — Amikor kitűnő ered­ménnyel végeztem el az új általános iskola összevont hatodik-hetedik osztályát, Pom-Pom mesél Pom-pom mesél — a gye­rekek pedig majd hallgat­ják, méghozzá hétfőn dél­előtt fél 11-től és délután 2-től az Ady Művelődési Házban. A televízióból jól ismert figura „szülőatyja” Sajdtfc Ferenc, a mesesoro­zatot Csukás István írta. Ebből készült az új gyer­mekműsor, melyet Balog Géza rendezett. jutalmul kaptam otthon egy TAP peremorsót. Középisko­lás koromban már ez segí­tett a horgászatban. Érett­ségi után elszegődtem fog- technikus tanulónak. Az a Horváth Béla lett a meste­rem, aki jeles horgász hí­rében állott. 0 lett új men­torom a vízparton. Ö aján­lotta figyelmembe az orszá- szágos horgászszövetség el­ső versenyfelhívását is. Ez új útra terelte az érdeklő­désem. De ez már külön té­ma, erről a következő adó­dó alkalommal beszélgetünk. (berecz) kék iskolai pályafutásában.’ Ami azután végigkíséri őket egészen a tanköteles kor ha­táráig: a 12 éves cigánygye­rekeknek már a nagyobbik fele jár alacsonyabb .osztá­lyokba (gyakorlatilag a több­ség ekkor már kimarad az iskolából), olyan osztályokba tehát, amelyeket már ré"on ki kellett volna járniuk”, A 13 és 14 éves kordáknak már csak körülbelül a harmada jut el a nyolcadik általános­ba. Ennek megfelelően az­után például a 14 éves ci­gánygyerekek 5 százaléka még csak az alsó tagozat valamelyik osztályát fejezte be, minden tizedikük az 5. osztályig, 16 százalékuk a 6. osztályig, egyharmaduk pe­dig a 7. osztályig jutott el. Noha. mindannyiuknak már a nyolcadikban lett volna a helye. (Vége) Tóth Pál A sorozatunkra érkezett visszhang is bizonyitja; a Miskolcon élő cigányság helyzetének megítélésében szélsőséges vélemények él-* nek. Abban azonban min­denki egyetértett, hogy tár­sadalmi beilleszkedésüket segíteni csakis akkor va­gyunk képesek, ha előítéle­tektől mentesen közelítünk hozzájuk, és a szociológiát is segítségül híva, megismerjük életkörülményeiket, E cél lebeg a szemünk előtt ak­kor is. amikor vitat "SSetb'i- zünk'a TIT városi szervezer tével a Kazinczy Klubban; február 24-én 17 órai kez­dettel. fül Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Csútor Ti­vadar az 1,2. Sz. Pártalap­szervezeíben (Baross Gábor u 18. sz.), 18 órától; Lórincz Zoltán a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21. sz.), 18—19 óra között. BÉLYEGGYUJTÉS A Magyar Posta Kisfaludy , Károly születésének ÍOti. évfor- 1 dúló,Iáról megemlékezve, feb- ! ruár 5-én alkalmi levelezőlapot ! hozott forgalomba. A 2 Ft ér- tékbenyomású, 8,40 Ft eladási áru lap, több színá ofszetnvo- mással, 30 000 példányban, az Állami Nyomdában készült. Az alkalmi levelezőlapot Lengyel György grafikusművész ter­vezte. A bélyegképen Kisfaludy Károly mellszobra látható. A címoldal bal oldali részén a kiiltó szülőfalujában lev« em­lékmű van. alatta a ..Kisfaludy Károly, 1788—1830” felirattal. A MABEOSZ Eszak-magyaror- szági Területi Iroda. Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermében, február 29-ig gyönyörködhetnek. tanulhat­nak azok a látogatók, akik megleklnilk azt a bélycgbemit- tatót. melyet Barabás Zoltán állított össze, öt kontinens em­lősállatai címmel. A kiállítást a Miskolc, „Kazinczy” és a Gyöngyös. „Mátra” Művelődési Központ bélyeggyűjtő körei ren­dezték. Nyitva tartás: szombat, vasárnap és ünnepnap kivételé­vel, naponta 8—15 óra között, csütörtöki napokon pedig 17 óráig. A tárlat díjtalanul te­kinthető meg! Mczőzomboron új iskolát ad­tak át a közelmúltban. Ebből az alkalomból az Iskola „Horn Uestlö” nevet viseld bélyeggyűj­tő szakköre bélyeg bemutatót rendezett, mely február Z8-tg tekinthető meg, Helye; az Új általános iskola épüleie. A „MUkorcsolyázó-vílagbaj- nokság” feliratú bélyegzést február 29-én fogja használni a budapesti 4. sz. postahivatal. Mi­után ez bélyegblokk és bélyeg- sorozat megjelenésével is öaz- szefüggésben áll. így azon a napon az arra kijelölt postáhl- vatalok alkalmazni fogják az elsóilapi bélyegzőt is. Miskolcon az l-es és 10-es. Európa legritkább bélyegei köze tartoznak az 1856-ban ki­adott. cinóbervörös színű. Mer- kur-fejes, osztrák újságbélye­gek. amelyekből szintén csak kevés maradt meg. Az egyik legutóbbi cserén egy ilyen bé­lyeg 25 0(W nyugatnémet már­káért talált új gazdát. Eszak-Magyárnrszág legna­gyobb bélyeggyűjtő köre, a Miskolc váróéi 1981. február *4- én 17 órától tártja meg a» 1M7. évi beszámoló taggyűlését a Miskolc. Zsigmondy u. 2. az. alatti összejövetéli helyiségben. A kör vezetősége beszámol az élmúlt évi eredményekről és a tagsággal közdsén meghatároz­zák az Idei feladatokat. A hatá­rozatképesség érdekében szük­sége», hogv a kör tágjai minél nagyobb létszámban vegyenek ré'Zt a taggyűlésen, annál ts Inkább, mert ezúttal Is meg­rendezik a mindig nagv siker- ock örvendő bélyegtorsolást U. R.U / »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents