Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-23 / 18. szám
Rúsvétra akár meg is festik Kuvaitig, Svájcig utazik a tojás Gyakorlott, gyors mordut»- tnkkal emelik le a válogató- gépről a tojásokat. Ide már azok kerülnek, amelyeket gondosan átvizsgáltak, mert az igényes svájci vevő címére kifogástalan minőségű tojások indulhatnak útnak a Nagymiskolci Állami Gazdaság baromfitizeméből. — Tavaly 53 millió darab tojást termeltünk — mondja dr. Kis József igazgató —, s ebből 14.5 millió a Szovjetunióba, 19.5 millió darab pedig Svájcba és Kuvaitba került. Miskolcon saját boltjainkban értékesítjük, s az egészségügyi intézmények és a vendéglátó hálózat ellátása a feladatunk. — Több tojást adtunk, mint korábban, mert bővítettük a telepet — mondja Schusztrk Géza közgazdasági igazgatóhelyettes. — Most folytatjuk a rekonstrukciót, s ehhez megfelelő hitelt szeretnénk kapni. A gépek, berendezések korszerűsítése azonban már megkezdődött, így a régi, bolgár válogatóson helyett a jövő héten mar megérkezik a holland gyártmányú új berendezés. A sajóíádi telepről Felső- zsolcára kerülnek a gondosan csomagolt tojások, s innen szállítják Interflug vagonok♦ & » í , . 4 * m A válogatás gondosságán is múlik az export sikere ban a svájci vevőknek, ahol igen megkedvelték a miskolci tojásokat. Eddig ugyanis egyetlen minőségi kifogást sem emeltek a szállítmányok miatt. A szállítás kifogástalan, ám a válogatásnál is nagyon pontos munkát végeznek a tojásfeldolgozó brigád asszonyai. — A tojás nem olyan áru, amivel várni lehet — mondja Németh Sándorne brigád- vezető — ezért még ünnepek idején is jönnek, ha kell, hogy mielőbb vagonokba kerülhessen a friss tojás. Lámpafénynél nézők a feRaítai öntopor — hultadékaovagokból Diósgyőri kohómérnökök újítása A leöntésre kerülő acélok gyors hűtését és reoxidáció- ját gátló fedőporokat — ön- töporokat — eddig tőkés importból szerezték be a magyar kohászati vállalatok részére. Az öntőporok hazai előállításának lehetőségét teremtette meg Jakab Istvánná és Nagy István, a Lenin Kohászati Művek kohómérnökeinek nagy értékű újítása. Olyan összetételű ón- töport sikerült kifejleszteniük, amelyet nagyrészt vaskohászati és fen'oötvözet- gyári hulladékokból állíthatnak elő, s a lefolytatott kísérletek eredményesek voltak. Az első nagyobb — 15 tonna — mennyiségű önío- port Zagyvarónán gyártották le, , kiszállítása megtörtént. s ezz"l a próbagyártás beindult. Ingyen Tapolcán Folytatódik a Természetesen, egészségesen nevű egészségmegőrzési rendezvénysorozat. Ma délelőtt Tapolcára, a sátorral fedett medencébe várják az érdeklődőket. Itt tartják az általános iskolások vízi versenyeinek döntőjét. valamint a középiskolások és a felnőttek vetélkedőjét. A belépés a vállalkozó kedvűeknek a múlt hetihez hasonlóan, most is díjtalan. A Lenin Kohászati Művekben a hazai fedöpor üzemszerű alkalmazásával évente 1,5 millió deviza és 5,4 millió forint értékű anyagmegtakaritás várható. hér tojásokat. Baranyai Györgyné már évtizedek óta a baromfiüzem dolgozója. Gyakorlott mozdulatokkal válogat. — Látja, ezen már egy kisebb törés van — mutatja — s ez egy másik rekeszbe kerül. Az irodában kisebb csoportosulás fogad. Amint hallom, újabb üzleti vállakózáson törik a fejüket. — A svájci megrendelőnek húsvétra egyszínű tojások kellenek — mondja Fejér György termelési igazgatóhelyettes. — Jó pénzt kaphatnánk érte. Hogy lehetne megoldani kétvagonnyi tojás megfestését? — Megtaláljuk a legjobb megoldást erre is. Bár eny- nyi tojást nem lesz könnyű megfes;eni — válaszolja Kónya József üzemvezető. A megrendelők szempontjai, az üzleti nyitottság érvényesül az állami gazdaság jól jövedelmező üzletágaza- taiban. Igaz, a tojásfeldolgozók olykor 270 órát is dolgoznak havonta, ám akkor 8000 forint felett van keresetük. Megéli tehát a többletmunka itt is, de az export irányítóinak is. . (vadas) Hlég egyszer a magánimportról Hogyan értelmezzük a vámsorompót v „Sorompó, 25 ezernél” címmel arról írtunk a héten, hogy ezentúl nem vásárolhatják meg az állami vállalatok a magánimportból származó, 25 ezer forintnál drágább műszaki árut a bizományi üzletekben. Ezzel kapcsolatban telefonált szerkesztőségünkbe Bredács István, a Fotóelektronikai Ipari Szövetkezet Korvin Oltó utcai szervizének vezetője. Elmondotta, hogy a televízió híradójában elhangzott riport, valamint az erről szóló írásunk egyaránt félreérthető. A Magyar Közlöny 63. számában megjelent rendelet szerint a közit'eteknek történő bizományi értékesítést valóban csak 25 ezer forint értékig engedélyezik, de mindenkor a határon megszabott vámértéket kell alapul venni. T“hát a Hegyeshalomnál 25 ezer forintra taksált számítógép továbbra is eladható közÜleteknek a belföldi forgalmi érték alapján, ami éppen 32 ezer forint is lehet az üzletben. Természetesen a vámárunyilatkozaton feltüntetett korlátozásokat továbbra is figyelembe kell venni. Elgy expedíció háttere A rejtélyes karsztvilág Az ivóvizünkről van szó Harminc barlangász kutató vert tábort a Baradla- barlang mélyén, hogy újabb járatokat fedezzenek fel. feltérképezzék a föld alatti világot, megfigyeljék a barlangi klíma hatását az emberi szervezetre. Egy érzékletes hasonlat szerint a karsztbi- rodaloin olyan, mint egy jól kelesztett, frissen sült kenyér: azaz a föld gyomrában a mészkőbe vájva a tészta likacsaihoz hasonló, szinte megismerlietetlenül bonyolult üregrendszer található. A megismerhetetlent azonban mégis szeretnénk megismerni — ezt bizonyítja az expedíció szervezése is. No, meg más tények is, hiszen mostanában egyre több szó esik a karsztról. Szakemberek vitatkoznak egymással, tanulmányok készülnek, gyakorlati és elméleti célokkal. A karsztrendszer működése, egyensúlya számunkra itt Észak-magyaror- szágon létfontosságú: ivóvizünk tetemes részéről van szó, és ekkor még nem is beszéltünk a karszt külső élővilágának, a Bükk-fennsík féltve őrzött tájainak a létéről. • MESSZE VISZI A SZENNYEZŐDÉST Közhelyszerű igazság, hogy a természetben minden mindennel összefügg. De nem is olyan régen például épp az aggteleki barlangrendszer ismerői értekeztek arról, milyen karokat okoz a barlangrendszer feletti hegyoldalak növényzetének gyérülése. Ennek következtében ugyanis megváltozik a barlangban a vízháztartás rendszere: leállhat például a cseppkövek növekedése. Ez a belső vízrendszer sajnos nagyszerűen szállítja a szennyeződéseket is. Rafinált jelzéses módszerekkel — pélMinden bánva m dolgozik A mai szabadszombat ellenére is dolgoznak a Borsodi Szénbányák Vallalat hat bányaüzemében, köztük a miskolciban is. A tervek szerint, így holnap reggelig mintegy 12 ezer tonna szenet küldenek a felszínre. Valamennyi aknánál egyharmados munkarend lesz a hét végén, amely hétfő reggelig újabb 3 ezer tonna szenet jelent a lakosság és az erőművek ellátása érdekében. Könnygázpalackot is használhat a mezőőr Ezentúl könnygázszóró palackot is használhatnak a mezőőrök. A Minisztertanács mezőgazdasági őrszol- | gáláiról szoló rendeletének a közelmúltban napvilágot látott módosítása tartalmazza ezt a paragrafust. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy a mezőőrök nemhogy a rájuk bízott tulajdont, de néha még önmagukat sem tudták megvédeni a sörétes lőfegyverrel. * Ennek használatát ugyanis szigorú előírások szabályozzák, és csak a legvégső esetben vehette elő az őr. A jövőben tehát a sörétes fegyver alkalmazása előtt a jóval veszélytelenebb, mégis hatásos könny- gázpalackot használhatják a mezőörök. dául meg festik, vagy sugárzó anyagokkal megjelölik a vizet — kimutatták, hogy a föld alatti üreghálózat elképesztő távolságokra és meglepő irányokra képes elszállítani a felszínről könnyen bekerülő vegyei szennyeződést — az autók olaját, a falvak szennyvizét, a műtrágyák sóit • TERMÉSZETES TÁROZÓ Sokan próbálták felbecsülni, mekkora ivóvíztartalék lehet a hegy gyomrában, és hogy ezt mennyire lehet kiaknázni. Nem egy tanulmányban írtak arról, hogy valamiféle természetes víztározónak lehetne használni magát a hegyet, ha a föld alatt gátakat építenének, és visszatartanák benn a járatokban azt a vizet, ami a bő vízhozamú időszakokban elfolyik a karszt lábánál. Mások óvatosságra intenek, az effajta beavatkozások kiszámíthatatlan következményeire utalva. Nem eléggé ismerjük a karszt világát — mondják. Az utóbbi időben intenzív kutatás kezdődött egyrészt az ivóvíztermelést, másrészt pedig a karszt hatékonyabb védelmét segítve. Kiderült, hogy kockázatos beavatkozások nélkül is lehet növelni a karsztíorrások vízhozamát. Tapolcán a Miskolci Vízművek megbízásából számitógépes program segitségével vizsgálták, hogy az Olasz kút mélyítése, átalakítása hogyan változtatja meg a víztermelést. Az eredmény: a vízhozam egyenletes lett, és növekedett a vízmennyiség is. • VÉDŐIDOM ÓVJA Hogy a karsztvíz megmaradjon felbecsülhetetlen kincsünknek, tenni kell a karsztvíz tisztaságának megőrzéséért is. Ezért alakult a városban vízvédelmi bizottság, és ezért fogadtak el egy védőidom-tervet, amely vízforrásainkat óvja. A szakértők szerint napjainkban elérhető, reális célkitűzés az, hogy megakadályozzák a további vízminőség-rom lást — persze ez is meglehetősen sok pénzbe kerül. Talán időt lehet nyerni — arra, hogy megtanuljunk a természettel együtt élni, annak pusztítása nélkül. A természetvédők szerint csak addig van valami tökéletes biztonságban, amíg fel nem fedezik, meg nem ismerik. De ha már felfedeztük, védelmét csak a tökéletes ismerete segítheti — ezt pedig a gyakorlat bizonyítja. Ezért i? fontos minden olyan kutatóakció, mint a mostani barlangi expedíció is, amelyik ha csak néhány adattal is, de kiegészítheti a karsztvilág természetrajzát. (kiss) Baradla — panoráma Bokros fűzből készül a Kosárfonást tanítanak a kertbarátok részére az Ady Művelődési Házban január 25-én délután öt órától. A felhíváshoz a kör tagjai azt is hozzátették, hogy aki meg akarja tanulni ezt a mesterséget, az hozzon magával vesszőt is. Hol lehet találni a kosárfonáshoz alkalmatos fűzvesz- szőt városunkban? Mert félAz építési szakértők munkájáról Az építési szakértői bizottságok működéséről szervez kerekasztal-beszélgetést az Építőipari Tudományos Egyesület Miskolci Csoportja. A rendezvényt január 26-án. kedden délután fél 3-kor tartják az MTESZ Szemere utcai székházában. reértés ne essék, ehhez nent a szomorúfűz lehajtó ágaira van szükség. A bokros fűznek viszont kifejezetten jót tesz. ha időnként kissé megritkítják. mert így erősödik, sőt fiatalodik. Akik tehát kosarat akarnak fonni, nem tesznek kárt benne, ha visszanvesegetik az ágakat. Ilyen fűzbokrokat a Bedegh-, a Lyukó- és a pe- recesi völgyekben a patakok: mentén találhatnak. Van a Hejő-ligetben is, szintén a patak partján Az Ady Művelődési Házban pedig Csatári Ernő irányításával meg is tanulhatják a fűzvesszőből készülő kosár fonását. A kertbarátkor tagjai azt is tervezik, hogy legközelebb seprők«test tanítanak, méghozzá cirokból, amiből elegendő termett telkeiken.
