Déli Hírlap, 1988. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-15 / 11. szám
Kis közösség, nagy lakótelep A miskolciaké a Fenntartott hely Harminc pere az avasiakról, de nemcsak az avasiak- nak. Szél Júlia, a Magyar Rádió szerkesztő-riportere az elmúlt napokban Miskolcon járt, hogy a Fenntartott hely című műsorát ma este, fél 10-kor a Kossuth adón városunk legnagyobb lakótelepe közösségi gondjainak, örömeinek szentelhesse. Szél Júliát először arról kérdeztük: mit jelent ez a cím, hogy Fenntartott hely? — Ez a műsor rendszeresen jelentkezik, s azoknak kínál nyilvánosságot, akik megpróbálnak egyesületeket, kisközösségeket létrehozni. Mindez ahhoz kapcsolódik, hogy a Hazafias Népfront szorgalmazza hazánkban az öntevékeny egyesületek létrejöttét. A címválasztást pedig az indokolta, hogy valamikor a baráti társaságok többnyire asztalhoz kötődtek, azaz egy kávéházban, vendéglőben megvolt a megszokott helyük, amit számukra tartottak fenn. ♦ Miért éppen az Avasdélre esett most a választás? — Legutóbb Zalaegerszegen jártam, egy közösségi ház életéről készült a műsor. Sokkal nehezebb helyzetben vannak azok a nagyvárosi lakótelepeken élő emberek, akiknek nincs módjuk a köMit tud a Darisol? Neubrandenburgi építők Miskolcon Gazdasági vezetőkből átló NDK építőipari delegációt lát vendégül a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági vezetése a heten. A tapasztalatcserére, és a két vállalat közötti együttműködési szerződés meghosszabbításának aláírására érkezett neubranden- burgi küldöttséget Dieter Kolbe kombinátigazgató vezeti. A delegáció tagjai között van Eckhard Kopeke, a kombinátigazgató tudományos és technikai helyettese és Jürgen Benischke, a pasewalki kombinát üzemigazgatója. Itt-tartóekodásuk ideje alatt megtekintik az elmúlt évben üzembe helyezett al- sózsolcai Durisol-üzemél, és részletesen megismerkednek ennek az új termeknek, a gyártási technológiájával. Ezt követően az építési helyszíneken győződnek meg a Durisol sokoldalú felhasználhatóságáról. A delegáció programjában szerepel a Miskolcon házgyári technológiával épülő lakások helyszíni tanulmányozása, a már meglevő létesítmények megtekintése mellett. Ács Tamás műszaki vezérigazgató-helyettes elkalauzolja őket a Szentpéteri kapui lakásépítkezésre bemutatja számukra az épülő MTESZ- székházat. a Bükk Áruházát, valamint a már átadott Az Agro-Skálánál Mandarin, féláron Az Agro-Skála területi ki- rendeltségének helyettes vezetője, Viola Ignác arról tájékoztatta lapunkat, hogy tegnaptól féláron adják a mandarint. A most érkezett szállítmány kilóját 54 forint helyett 27-ért kínálják, és gondoskodnak — az igények szerint — az utánpótlásról. Az Agro-Skála Búza téri egységeiben, valamint a cég vevőpartnereinél, így a Pátria ABC-ben és a Széchenyi úti 106. Sz. Csemegében kapható a 27 forintos mandarin. avasi gimnázium, a Nehézipari Műszaki Egyetem jogi kara létesítményeit többek között. Munkahelyeken találkoznak a felelős gazdasági vezetőkkel. és épitőmunkások- kal. akiktől közvetlen beszélgetések útján kapnak információkat a vállalat által kifejlesztett technológiák gyakorlati alkalmazásáról. Ma Bánhegyi Árpád vezérigazgató, a küldöttség tagjaival, a vállalat gazdasági és politikai vezetőivel együtt tárgyalóasztalhoz ül. és írásba foglaljak az együitmúKódésj .szerződés meghosszabbítását, valamint annak időszerű alkalmakra történő kibővítését. zösségi együttlét ilyen magától értetődő formáit használni. Kíváncsi voltam arra. hogy vajon itt, ezen a hatalmas lakótelepen milyen körülmények között munkálkodik a kulturális egyesület, hogyan sikerült kapcsolatokat teremteni a lakók közösségi életét is formáló Avasdéli Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezetnek. Jártam pinceklubokban, barkácsmű- helyben. nyelvtanfolyamon, de beszélgettem a cigánytanács tagjaival' is, akik egy kicsit sérelmezték, hogy például a kulturális egyesület nem alakított ki kapcsolatot velük. Riportot készítettem Zódi Imrével, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával, és szót vál-' tottam egy munkát keresővel is, hiszen az országban elsőként ebben az országrészben alakult meg a munkát keresők egyesülete, érdekvédő tömörülése. Egyébként a Fenntartott hely továbbra is várja a közösségek jelentkezését, és ez érvényes természetesen a miskolciak(kiss) Parancsnoki fogadóóra Magda László mérnök alezredes, parancsnokhelyettes január 18-án, hétfon, 13- tól 17 óráig parancsnoki fogadónapot tart a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Hadkiegészítési és Terűlétvédéí- mi Parancsnokságon, Miskolc, Álmos u. 26. szám alatt. Katedrán és közéletben Bujdos Lássló életpályája if Az oktatási reform kidolgozásában való részvételéért Bujdos LmszIó Apáczai Csere János-dijat' kapott. A miskolci szakmunkásképzésben elért eredményei is számos elismerést hoztak számara. Nyugdíjasként viszont szívesen farag dísztárgyakat, amelyeken az erdélyi diákévek emléke székely motívumok formájában tér 'vissza. Pályaképet rajzolni egy olyan emberről, akinek az élete majd’ negyven esztendőt át — akarva-akaratlanul — a nyilvánosság előtt zajlott, már-már meddő kísérlet. Ha valami, akkor ez a bőség zavara a kísérletező szamara, amelyben csak ki- sebb-nagyobb ugrásokkal tudja tartani az irányt és a rendet. Bujdos László pályaívén, természetesen, azért vannak kikerülhetetlen pontok. Harmincöt esztendeig volt a 100. Számú Ipari Szakmunká&képA diósgyőri vár környékén Megyénk az ország műemlékekben és védett értékekben egyik leggazdagabb területe, hazánk műemlékállományának 6,5 százaléka található itt. Nem véletlen tehát, hogy a műemlékvédelem megyei helyzetével — mint fontos témával — a Borsod Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott. A testület tegnapi ülésére készült jelentés az ebben a tárgyban végzett vizsgálat eredményeit összefoglalva egyebek között arra mutat rá, hogy műemléki értékeink megóvásában a hivatali és társadalmi szervek, szervezetek érzékenysége fokozódott. A műemlékvédelem színvonala és eredményessége javult. Ez még akkor is igaz, ha változatlanul, adódnak gondok. Nem mindig elegendő például a pénz az állagmegóvásra. Korlátozót tak a speciális tervezői és kivitelezői kapacitások. S ha felújítanak egy épületet, a hasznosításához nincs mindig vállalkozói kedv, vagy ötlet. Mindent meg kell menteni az enyészettől, ami civilizációnkból erre érdemes — summázott az egyik hozzászóló. Miskolcról talán kicsit többször volt szó az eszmecserében, mint a megye más területeiről. Sokan kérdezték például: mi lesz a diósgyőri várkörnyék sorsa? A válasz: a városi tanács pályázatára érkezett rehabilitációs tervek értékelése megtörtént, s a megye az Országos Műemléki Felügyelőséggel és a városi tanáccsal közösen finanszírozza a munkálatokat. A vár közvetlen környékén zsellérházak, a városközponthoz kapcsolódva pedig koronauradalmi épületek találhatók, tegyük hozzá: meglehetősen rossz állapotban. Az elgondolások szerint ezentúl mindkét típusú épületből egyet-egyet évente kisajátítanának, és felújítanának. Az első zsellérház kisajátítási eljárása már meg is kezdődött. Mint az ülésen elhangzott: megkezdődött a vers enyfutás hiszen mióta az idővel, várkörnyék rendbehozatalának gondolata felmerült, már több épület eltűnt! Hogy ki és mikor bontotta le, arra sajnos nincs válasz. De talán még nem késő. S ha rendbe teszik. a diósgyőri várkörnyék az ország egyik legforgalmasabb idegenforgalmi helyévé válhat. A felújított épületek hasznosításának kérdése is felmerült a tanácskozásom. A kastélyokból például nem lehet csupán múzeumokat létrehozni, és már túl sok épületet alakítottak át vendéglátóhellyé. Végig kell tehát gondolni, milyen felhasználási lehetőségek jöhetnek még szóba. B. A. * Az idén befejeződik a Rákóczi utcai görög kereskedőhöz felújítása. Nemcsak most törődünk a műemlékekkel. Tiő és Szakközépiskola igazgatója, s 15 éve a Miskolc Városi Pártbizottság és Végrehajtó Bizottság tagja. Ezeken a területeken — eppen kiválóan végzett munkája okán — akkor is ismert ember lenne, ha máig megtartott szerénysége és a nyilvánosságtól való húzódozása. vaiaha is érvényre tudott volna jutni. Az ilyen munka viszont emberek, az ő esetében emberek tízezreinek szeme előtt folyik, elkerülni tehát a vele járó közismertséget, lehetetlen. Mert gondoljunk csak bele. Abban a bizonyos 100. számú szakiskolában, az ö. igazgatása alatt, több mint 50 000 fiatalember kapott eligazítást, szakmát, hivatástudatot az életre, de ide lehet számítani azokat a felnőtteket is. akik átképzésüket, továbbképzésüket köszönhetik a Bujdos László irányításával folytatott munkának. És ha már itt tartunk, egészítsük ki ezt a számszerű felsorolást azzal is, hogy ideírjuk : a Digép, az LKM, valamint a város és a megye más iparvállalataiban dolgozó és helytálló emberek tízezrei mellett, igen sok gazdasági és politikai vezető ember, városokért, megyékért felelős, ma is funkcióban levő magas tisztségviselő nevezheti szárnyra bocsátó fészkének ezt az iskolát, amelynek rendjére, oktatási eredményeinek szakadatlan továbbfejlesztésére, három és fél évtizeden át Bujdos László ügyelt. Mindez azonban csak a kívülálló, nem is részletező alapossággal felvázolt összefoglalója. Az évek hosz- szú során át végzett oktató- nevelő tevékenység kezdeti időszaka, a műszaki tanárképzés elkezdését is magában foglalja,' ami sok esetben egyidőben és ugyanott folyt, ahol az ifjúság oktatása. Ezért is tud Bujdos László olyan melegen és szinte atyai tájékozottsággal beszélni- tanártársairól, akikkel szinte együtt és egyszerre tanulták meg ezt a ma természetesnek vett foglalkozást, amit szakemberképzésnek szokás nevezni. Mert a munkának — amint most visszapergetjük az emlékeket — éppen ez az eleje volt a legnehezebb. Nem is a mostohább körülmények miatt, hknem azért, mert a tapasztalat és a megfelelő előképzettség hiányzott ehhez a munkához Bujdos László például az ifjúsági mozgalomból ép a Munkaerő Tartalékok Hivatalából került erre a pályára. Igaz, 1941 és 1944 között Marosvásárhelyen pedagógusnak készült, de hogy éppen egy ennyire kitaposatlan, szinte ismeretlen ágán fog elindulni a nevelőmunkának, arra azért nem gondolt. A feltételek — mai szó- használattal. az alkalmassági tényezők — azért összejöttek. A Rimamurányi Művek Rt. mint munkahely, az ifjúsági mozgalomban való tevékenység, a salgótarjáni üzemeknél a szakképzésben való részvétel, sőt a csillebérci tábor vezetésében szerzett gyakorlat — mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy 1952-ben, amikor az iparosítási törekvések országos lendületet vettek — a szakember-utánpótlás kiképzésének munkájában Bujdos László is felelősségteljes feladatot kapjon. Mindemellett is az.t vallja, hogy az iskola eredményei — a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét is elnyerték — az egész oktató« nevelő testület hivatástudatának, eltökéltségének, magas szakmai felkészültségének köszönhető. Sőt — amint mondja — iskolájuk nagyon komolyan kivette részét a szakemberképzés országos tanmenetének, a kialakításából is. De a jó eredmények mögé mindig oda kell számítani a helyi vállalatokkal való személyes és intézményes kapcsolatokat, a zökkenőmentes együttműködést is, ami nélkül magas szintű szakemberképzés nem képzelhető el. Ez tapasztalatként is jól hangzik, de magyarázza azokat a Bujdos László munkájának megbecsülését jelző kitüntetéseket is, amelyeket mostanában kapott. Az LKM nívódíját, s számos más vállalatnak azt a gesztusát, hogy nyugállományba vonulása alkalmával Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesítették. Hogy miért vonult mégis nyugdíjba? Nagyon röviden úgy tudná összefoglalni, hogv egészségügyi okokból. 38 éven át egyetlen napot sém hiányzott munkahelyéről, de az utolsó években kétszer is kórházba került. Amint mondja, ez a munka egész embert kíván, folytassák hát a fiatalabbak. Aztán a család. Két lánya — egyik pedagógus, másik jogász —, négy unokája is igénylik, hogy többet legyen közöttük. Azi tán meg a felesége is nyugdíjba vonult, aki megteremtette azt a családi légkört, hátteret, ami eddigi munkájához kellett. Igazgatósága alatt — mint mondja — kora reggeltől estig az iskolában tartózkodott, s mind ez idáig nemigen töltött öt napnál több időt unokáival. Ezt szeretné most nyugdíjasként pótolni, no meg egy kicsit kertészkedni, kedvenc hobbija-* nak, a fafaragásnak több időt szentelni, s befejezni végre a család elkezdett történetének a megírását. No és persze mint vérbeli társadalmi munkás, a régi munkahellyel fennmaradt jó kapcsolat további ápolása mellett, szeretne a nyugdíjasok gond- jainak-bajainak megoldása-* ban is segítséget nyújtani,1 így csak eltelik valahogy aa idő. amiből senki számára sem méretik elegendő. Lerövidíteni, szántszándékkal gyorsabban fogyasztani, mint ahogy kiméretett, ezért oktalanság lenne. Gyöngyösi Gábor
